Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

1900. április 22.

5.

— A Szaszi Janos elleni bűnügyben a szeg- zárdi esküdtbiróság io évi fegyházbüntetést kiszabó Ítélete ellen a védő által benyújtott semmiségé panaszt a ktr. Curia tegnapelőtt tartott ülésén elvetette, ennélfogva az ítélet jogerős.

—- A »SiOgzardi kerü éti betegsegélyzö- penztär« VII. évi közgyűlését, mely tisztujitással volt összekötve, e hó 17-én délelőtt 10 órakor tartotta meg Merhrverth Ferencz elnöklete alatt, a pénztár helyiségében. A terjedelmes és mindent magában felölelő elnöki jelentés után bemutattat- tak a múlt évi zárszámadások és a mérleg, s ezzel kapcsolatban felolvastatott a felügyelő-bizottság jelentése, melyek után a közgyűlés, a szokott óvás mellett, úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a fölmentvényt megadta. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére elnök felkérte Domo- nyai Gyula és Nikitich Antal közgyűlési kiküldet- teket. Ezekután megejtettek a választások; elsősorban az igazgatóság, azután a felügyelő-bizottság és végül a választott bíróság tagjai lettek megválasztva egyhangúlag. Az igazgatóság rendes tagjai lettek a munkaadók sorából: Mehrverth Ferencz, Pirnitzer Antal, Ferdinánd József, André István, Stann István, Stokinger János, id. Tóth Pál, Hen- czel Péter, Berényi László, Hahn Ferencz, póttagok: Wagner Károly, Erdődi Lajos. Az alkalmazottak sorából: Róth Sándor, Horpai Ernő, Farda Vincze, Perl Pál, Ludvig Károly, Ott Péter, Darázsi János, Grósz Dezső, if. Wagner Károly, Nopper Pál, Do- monyai Gyula, Till János, Fehér János, Kohn Li- pót, Fekete F'erencz, Hirschfeld József, Zahratka János, Portás Gábor, Csikós Mihály, Gajer Ignácz, póttagok: Petrich István, Rajczi Vendel, Farkas, János, Novák József.

A felügyelő-bizottságba beválasztattak a munkaadók részéről-. Májer János és Hájá Béla, az alkalmazottak részéről: Gacsályi József, Hirschfeld Manó, Schelesznik Gyula és Scher János. A választott bíróságba beválasztattak a munkaadók részéről rendes tagnak: Grószbauer Ferenc, Debulai Imre, Horváth Ignác, póttagnak: Németh József; az alkalmazottak sorából rendes tagnak: Rácz Pál, Potyondy Mihály, Fischof Kálmán; póttagnak: Váradi Imre. A választás után André István a közgyűlés nevében jegyzőkönyvi köszönetét kér szavazni Mehrverth F'erenc pénztári elnöknek, a ki a pénztár megalakításától kézdve a mai napig ernyedetlen és kitartó szorgalommal vezeti az ügyeket. A közgyűlés az indítványt lelkes éljenzéssel elfogadta s az elnöknek bokros érdemeinek elismeréséül jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavazott egyhangúlag.

— Az alsós. Amióta Biharországból kiindult az alsós világhódító kőrútjára, rettentő sok változáson ment keresztül. Annyiféle illusztrációval ját- szák a verseny nélkül álló alsóst, hogy ember legyen a talpán, aki az összes szabályokat ismeri. A tájékozatlanságnak aztán disputa és a kártyák röpülése a vége. Egy élelmes fővárosi kávés a napirenden levő skandalumokat meg akarván előzni, bíráló bizottságot állított föl. A bizottsági tagságra a múlt hét folyamán, egyik napilapban megjelent következő apró hirdetéssel nyitott pályázatot: Alsós !! ! A délutáni órákban jól fizetet alkalmazást nyer két olyan intelligens fiatal ember, kik az »alsós« összes szabályait ismerik, hogy a kávéház tulajdonosával egy háromtagú »alsós biróság«-ot képezzenek. Fizetés: uzsonna kávé, vacsora és havi 35—40 forint. Ajánlatokat kérek »kávéháztulajdonos« címen e laphoz.

— Eltűnt. Farkas Gergely döbröközi illetőségű 47 éves napszámos még január 4—5-én Döb- röközről eltávozott s azóta hollétét nem lehetett kipuhatolni. Hozzátartozói kérelmére a dombóvári főszolgabíró országszerte keresteti.

— Körözött lóalkusz. A budapesti kir. törvényszék Deutsch 36 éves, bölcskei születésű lóalkuszt, 3 kocsi, 2 ló és 2 pokróc jogtalan eltulajdonítása miatt országszerte körözteti.

_______________VIDÉK,

_______________

Si

montornya.

A simontomyai műkedvelők f. hó 16-án a helybeli tűzoltó-egylet pénztára javára szinielőadást rendeztek, melyet táncmulatság követett. Az előadást a nagyvendéglő termében tartották s a választott darab a >Piros bugyellárist volt, melyet Morvái Lajos kiválóan ügyes rendezése mellett a szorgalmas és rátermett műkedvelő nők és urak nagy temperamentummal, lelkesen és oly szabatos előadásban mutattak be a megjelent díszes és nagy

közönségnek, hogy minden túlzás nélkül művészinek jellemezhetjük a sikert. A főszerepek szemé- lyesitői: Sáfár József, Szily Imre és Sáfár György, főképen ez utóbbi Peták szerepében a legnagyobb sikert aratták, s kit legelőször kell vala említenünk: Pordán Juliska, ki Zsófi szerepét egészen önálló és bájos akkitásban vitte a színre.

KÖZSÉGI ÉLET.

— Meghivás. Van szerencsém az igen tisztelt egyleti tag urat április hó 2p.-ének délelőtti 8 órájára Szakadáthra, a községházhoz kitűzött rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. Tárgysor: 1. Az

1898. évi XXI. t. c. ismertetése és ennek 8. szakasza értelmében alkotandó községi szabályrendelet elkészítése. 2. Özvegy Fonyó Lászlóné köszönő levelének bejelentése, a férje halála felett nyilvá- tott részvétért. 3. A m. kir. közigazgatási bíróság 14514/1898. számú ítéletének közlése. 4. A budapesti marhavásártéri vásári pénztár, a szegzárdi népbank, a tolnamegyei takarék- és hitelbank, a pincehelyi-görbői takarékpénztár, a gyönki takarék- pénztár részéről az ösztöndij-alap javára nyújtott adományok bejelentése. 5. Az egylet és ösztöndíj alapja 1899. évi számadásának megvizsgálása. 6. Az egyleti tagok 1900. évi névjegyzékének megállapítása. 7. A legközelebbi közgyűlés helyének kijelölése. 8. Beérkező indítványok és tárgyak. 9. A római jog institutiónak ismertetése. Nagy-Székely, 1900. április hó 11-én. Ludvig József s. k. elnök, Oravszky László egyleti jegyző.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár.

A jégfelhök ágyúzása.*

Csodálatos dolog, hogy az emberi tudomány jóformán mindig tud valami igazán korszakalkotó felfedezéssel lépni a világ elé, midőn a kényszeritő szükség parancsolólag lép fel.

1898-ban olyan jégvihar verte végig Magyar- országot, melyhez fogható emberemlékezet óta nem volt. 1899-ben kartellel és díjtételekkel léptek fel a biztositó társaságok, mely dijak, mint kétélű fegyver, visszafelé vágnak és a kapzsi társaságok sírját jelölték meg. A mit e társaságok elvesztettek az utolsó 15 év versenyében, mindig alacsonyabbra szabott dijakkal, azt egyszerre akarták visszanyerni a kariéi első évében.

A tásadalom megmozdult, természetes védekezésben akarja lerázni a bilincset mit a részvénytársaságok rárakni igyekeznek. Nyakra-főre készülődnek a szővetkzetek.

A tudomány egészen más irányban áll elő. Ágyukat ad a termelő kezébe, melyekkel modern hadviselőkként lehet szétlőni a vészthordó hamvas fellegeket. És az ágyukat egyszerű szőlősgazda eszelte ki.

Még lesz alkalmam bőven értekezni az első védekezési módról, a biztosítási szövetségről, de ezúttal csak a második módról óhajtom elmondani azt, a mi eddig mint elmélet és kész tapasztalat előttünk fekszik.

Elmondom azért, hogy gazdatársain abból a tanulságot levonhassák és a tudományos alapon védekezők sorába belépjenek.

Előre bocsátom, hogy következő fejtegetésemben vezérelvül m. kir. országos meteorologiai intézetünk nagynevű igazgatójának dr. Konkoly Ihege Miklós min. tanácsos tisztelt barátomnak és ezen intézetben a jég elleni védekezés terjesztésével megbízott fiatal tudósunknak Raum Oszkár I. assistens urnák összegyűjtött elméleti adatait reprodukálom.

Igyekszem azonban az elméleti részt a lehető legnépszerűbb formában megértetni.

Mindenki, a ki fizikát tanult, ismeri a kis tudományos játékot, melynek »Ano Kató« a neve.

Ez egyik oldalán üveglappal borított, belül staniollal bevont skatulya, melyben két bodzafabába fekszik. Ha valamely foncsorozott [bőrlappal vagy más gerjesztővel dörzsöljük az üveglapot, úgy villanyosság áll elő. Az elektromos hatás alatt a kis

* A szőlőkultura szempontjából vidékünkre kiválóan érdekszerü cikket szó szerint vesszük ki a vasmegyei gazd. egyesület értesítőjéből.

TOLNA VAHKE^YIS.

bábuk rögtön táncra perdülnek és szapora ugrálást visznek véghez, mig csak az elektromos hatás tart. — Nagy elektromozó géppel már 5—6 cm. nagy, bodzafából faragott és balettánczosnő nek öltöztetett bábukat lehet tánczoltatni. Nagyobb feszültségű elektromosság nagyobb súlyt lévén képes tánczoltatni.

Ezen elektromos balletjáték magyarázata a következő:

Az üveglapban dörzsölés által gerjesztett elektromosság, mondjuk az üveglap pozitív villanyossága, magához vonzza a fekvő bábut, mely e pillanatban pozitív villanyossággal telik meg. A két egyenlő nemű villanyos test taszítja egymást. Az üveglap tehát ellöki a kis bábut, mely a negativ sarkot képező staniollaphoz ütődik, itt kisül. E pillanatban már újra vonzza az üveglap pozitív villanyossága, újra felugrik. És igy folytatja tánczát tetszés szerinti ideig, mig csak uj és uj elektromos áramot fejlesztünk a kis készülékben.

Ez a jégképződésnek magyarázata.

Jégfelhők vagy általában zivatarok felvonulásakor azt látjuk, hogy a magas légrétegekbtn bizonyos irányban rohanó felhőrétegek úsznak. Alattuk legtöbbször ellentett irányban rohanó, sokszor majdnem a magas fákat és tornyokat súroló, többnyire vésztjósló szürke kumulus fellegek úsznak a légkörben.

Ezek a zivatarfelhők legtöbbször óriási feszültségű és ellentétes, tehát egyikben pozitív, másikban negativ elektromossággal vannak töltve.

E felhők kÖ2t a lég rendkívüli mérvben lehűl, úgy, hogy az ott úszkáló párákból u. n. jégdara képződik, mely nem más, mint a viznek hatszögü kristályokba fagycftt jegece.

A jégdara megkezdi a villanyos bábtánc-játé- kát a plus és minus elektromossággal töltött két felhő között. A zérus fok alá hült viz negativ, a vízgőz pozitív villanyosságu.

A két felhő közt táncoló jégdara, mint negativ áramú test, roppant gyorsan vonzza magához a pozitív villanyosságu vízgőzt, mely rögtön hozzáfagy.

Le nem eshetik a képződő jégtest, inert táncolni kénytelen a két felhő között. A tánc, vagyis a jéggömb képződése addig tart, mig egy villám- csapás által a két felhő villanyossága ki nem sül. A kisülés pillanatában a kész jégszemek lehullanak a földre, mert nincs energia, a mely tovább táncoltassa őket a levegőben.

Vagy kisülés nélkül is leeshetnek a jégszemek abban az esetben, ha már akkorára megnőttek táncuk közben, hogy a két felhő különnemű elektromossága többé őket megtartani nem tudja és a föld vonzereje leesni készteti őket.

Óriási feszültségű felhőáramok elektromossága 2 kilós jégtömegeket is képes igy előállítani, mert ilyenek is hullottak már; 2—300 grammos jégtömbök képződése azonban igen gyakori dolog.

Hogy a viharfelhőkben roppant nagy a lehűlés és a hőmérséklet erősen a 0 fok alá száll, az kétséget nem szenved.

E roppant hőmérséklet-csökkenésnek okát a párolgásban kell keresnünk.

A vihar rettenetes sebességgel nyújtja ki a vízgőzökből álló kumulus felleget, elannyira, hogy a felső légkörben száguldó cyclon a felhőt pár perc alatt kilométerekre képes kinyújtani. Már pedig a fizikából azt is tudjuk, hogy az elpárolgási felület kiterjesztésével, egyenletes arányban nő a párolgás.

Vagyis, ha pl. 1 □ méter felületű víztömeget én 10 Q méterre teritik szét, a párolgás tízszeres fog lenni. A párolgás emelkedésével pedig lépést tart a hőcsökkenés. Igen természetes tehát, ha 1 [[] kilóméter térfogatú felleg 50 □ kilométerre söpör- tetik szét egy vihar által, ott roppant mérvű lehűlésnek és a 0 fok alá sülyedésnek kell bekövetkezni. A mint a felhő környezetének hőfoka zérus alá sülyed, okvetlen beáll a jégdara képződés, most már ha ezzel összevág azon körülmény, hogy pozitív és negativ elektromossággal telt két felhőréteg közé kerül a jégdara, akkor beáll a fentebb leirt tánca a jégdarának.

A jégdara negativ villanyosságu lévén, rohamosan szívja magához a pozitív elektromos vízgőzt, mely a hideg miatt hozzáfagyván, kész a jégszem.

Mikor a két egymás hegyeit levő ellentétes elektromosságu felhő villanyossága egy villámcsa