Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

TOLNA VABMEGYE.

pásban egyesül, akkor megszűnik az elektromos erő, mely fentartja a nehéz jégszemet, e pillanatban a jégszemnek le kell esni, mert a föld vonzóereje hat rá egyedül. Ha a jégszem tánca közben akkorára női, hogy súlyánál fogva a föld vonzóereje nagyobb hatással van rá, mint a felhők elektromos energiája, akkor is le kell esnie, még a villámütés kisülése nélkül is.

Ebből magyarázható az, hogy villámlás és dörgés után a jég- és záporhullás mindig vehemensebb. Mert ily kisüléskor egy-egy nagy tömeg kész jégtest hull alá.

Hogyan szüntethető meg tehát a jégeső kép- ződése ?

Elméleti utón úgy, hogy ha vagy erőmüvileg megakadályozzuk a két felhőréteg képződését, vagy ezeket, ha már megvannak — összekeverjük.

Mit teszünk ez által ?

Legelső sorban megakadályozzuk a tevőleges és nemleges elektromosság képződését.

Az összekevert felhőkben nem lesz elektromos áram, nincs energia, mely a hódara bábtáncát előidézhesse. Nincs villanyos kisülés, nincs magyarán mondva villámlás, nincs menykőütés, mert nincs egymást kiegyenlitni törekvő pozitív elektromos energia.

Ha ezt az állapotot erőmüvileg elő tudjuk állítani, akkor a jégeső lehetősége ki van zárva! Ez esetben eshetik eső, de nem esketik jég és nem történhetik villamos kisülés vagyis villámlás és menny kőcsapás.

Nézzük most már, képes-e az emberi erő az elemek erejével harcba szállani?

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy

igen.

Réges-rég ismert dolog, hogy a felhők ellen irányított ágyúzással védekezni lehet. Ez a dolog természetében rejlik. Az alsó felhőréteg legtöbbször 800—1000 méter magasan úszik. Ide fellőni úgy, hogy a felhőket összezavarjuk, könnyen lehetséges.

Rendes hadiágyukkal azonban a lövés igen sok pénzbe kerül, az ágyuk még többe !

Dr. Konkoly M. nézete szerint a leghatásosabb volna 800—1000 méterre felrepitett röppentyű, mely csak e nagy magasságban durranna szét roppant erővel.

Hogy a hatás igen sokkal fokozottabb lehet, ha a robbanást vagy a felhőben, vagy a felhővonalhoz közel érvényesítjük, ez bizonyításra nem szorul.

Csak teknikai okok teszik a dolgot a gyakorlatban kivihetetlenné.

Abszolút pontosan temprirozott lövegek, melyek épen a fellövés tetőpontján robbannak szét igen drágák.

Én a kir. meteor intézet szivességből 800 méter magasan ekszplodáló úgynevezett »Kánonért- schlagt, lövegekkel tettem kísérleteket. Ezen löve- geket 272 láb átméretü gázcsőbe kell tolni, a gázcső egyik vége be van csinálva és a földbe ásva, másik vége szabad.

A bombát letoljuk egy bottal a csőbe, kanócát meggyujtjuk s félre állunk. A bomba maga két részből áll, alsó része lőpor, mely kilöki 800 m. magasságig a löveget. E közben egy tempirozott kanóc fenn elsüti a tulajdonképeni löveget, mely a felhőkeverésre van szánva. Ezen második löveg- nek ckrazitból kellene lenni.

E bombák azonban a gyakorlatban nem válnak be, mert drágák és mert nem biztosak.

Kísérleteimnél 80 krba kerülő bombákat használtam.

1 iz lövés közül csak kettő sült el a legna- gyobb magasságban. Öt erősen lefelé estében sült el, minek folytán esetleg az ember feje fölött is sülhetne el.

Háron fellövetett 800 m. magasba, de egyáltalán nem ekszplodált.

Ezekből egyet soha sem találtunk meg, úgy elrepült.

legyük fel, hogy a bomba ekrazittal van tölt\e, mily szerencsétlenség származhatik, ha ily bombára egy szekér jár rá, ha azt avatatlanok megtalálják és hazaviszik. Mindennap százszám fordulna elő szerencsétlenség országszerte. Ezenkívül mibe jönne mégis a gyorstüzelés, midőn pl. csak 2000 lövést kell leadni? Ez maga 1600 frtba kerülne egy jégvihar előtt.

6.

_____________________________________

A felhő-röppentyűket és bombákat tehát mint elméletileg igen jót, de gyakorlatban kivihetetlent kell félreállitanunk.

Stiger Albert polgármester és szőlősgazda Windisch-Feistritzban (Stájerország) jött azon szerencsés gondolatra, hogy a mozsár robbanását, dörejét a szócsőhöz hasonló trombitaszerü kürtővel kell fellökni a fellegek közé.

Fellegágyut szerkesztett, melyet azután rohamosan fejlesztett mai elég tökéletes állapotáig.

A felleglődözés általánosítása, annak mai fej- lődöttsége Stiger Albertnak köszönhető.

A gyorstüzelő lényege a következő. Egy ágyu- telephez ót egyforma mozsár alkalmaztatik. melynek ára darabonkint csak 4 frt 20 kr., súlya 26 kg. E mozsarak tojásdad alakúak, talapzatuk felé erősebbek, úgy néznek ki, mint a hadiágyu hegyes golyója. A lőpor befogadására való nyilás 70 gramm lőporra van szánva, a nyilás maga a száj felé erősen szűkülő kupalaku. Az ágyúba beöntik az előre kimért 70 gramm lőport, nyílását vagy bedugjuk ujjunkkal egy kis papír gombóccal, vagy szabadon hagyjuk egészen. Lefojtani nem szabad. Ekkor az ágyút kis vasszánkóra teszük két centiméter vastag, lágy gummitalpra. Kanóccal látjuk el. Kitolják az ágyuszekrénybe. Az ágyuszekrény épen csak befogadni képes az ágyút és vasból van készítve. Közvetlen hegyette van egy hatalmas tölcsér, épen mint egy lokomotivkémény.

E kürtő 2 méter magas. Felső átmérete 79 cm., alsó átmérete 20 cm. Az ágyú nyílása közvetlenül belebukkan a tölcsérbe.

Négy rezervaágyu pedig a leggyorsabb tempóban töltetik az ágyutelep kunyhójában, ügy, hogy a töltött ágyukat egymás után lehet lökni a szántalpon a kürtő alá.

A gyujtózsinor 20 másodperc alatt sül be; a kihúzás és betoláshoz 10 másodperc elég.

Tehát egy első perc alatt egy teleppel két lövést lehet adni

De lehet rövid zsinórral és kellő személyzettel négy lövést is adni percenként. A mi azonban legtöbbször felesleges.

Az egész telep a kunyhóban van elhelyezve. A kunyhó 3X4 méter alappal bir. Két részre van osztva deszkafallal. Az ágyutér és a töltőtér. Utóbbiban kis asztal van az ágyuk töltéséhez, pormérő és tölcsérrel.

Az ágyú egy erős gerendán áll. Hegyette a hangtölcsér a kunyhó fedelén át kimegy a szabadba. Mikoi nem használják a kürtőt, egy megfelelő födővei befedik, hogy az eső bele ne essék. Egy ágyu- mester (Kanonir) lő, egy tűzmester (Feuerwerker) tölt. Az ágyumester betolja a töltött ágyút a tölcsér alá, meggyujtja a kanócot, azután az ajtón át a szobába léb, maga után az ajtót beteszi.

E pillanatban már elsül az ágyú, melynek hatása irtóztató.

Először egy hirtelen véget érő durranás, azután fülsiketítő bómbólés következik, mely lassan fütyülésbe megy át, e rémes hang lassan hullám- zatosan hangzik.

Végre lg—20 másodperc múlva a hang megszűnik, ekkor már lőnek újra!

A külső hatás is a szó teljes értelmében csodálatos.

A füsttömeget messze löki ki az ágyú. Azután a levegő maga óriás gyűrűt képez, e gyűrű rohanását néha látni fel a fellegekig. Mikor egy nagy szervezett telep 20—30 ágyutelepe 100—150 ágyúval egyszerre szól, e hatás rettenetes, minden emberi fogalmat meghalad.

A felhők össze-vissza keverednek, a rohanó kumulusok szétfoszlanak, a hamuszürke vészes fel- legek szelíd kék szint öltenek, villámlás és dörgés nem képződik. A vészes jégzápor helyett szépen megered a jótékony eső.

Ha rekkenő, vésztjósló meleg van, nem kell más, mint néhány száz vagy ezer lövés és a rekkenő melegnek vége van, azt közönséges meleg és többnyire eső váltja fel.

Újabb időben sikerült egy hazai gyárosnak Emmerling Adolf budapesti pyrotechnikusnak egy oly viharágyut szerkeszteni, a melylyel mozsarak használata nélkül rendkívül sikeresen szálhatunk táborba a jégfelhők ezen rettegett réme ellen. A kísérletek Erzsébetfalván julus hó folyamán lettek megejtve az orsz. m. kir. meteorologiai iutézet részéről, melyen dr. Konkoly-Thege Miklós miniszt tanácsos és kir. igazgató, továbbá Raum Oszkár intézeti asszisztens voltak jelen.

A próbák kiválóan sikerültek. Emmerling ezn viharágyukat szeptember hó folyamán Szegeden tartott mezőgazdasági kiállítás alkalmával a nagy- közönségnek is bemutatta.

Vége következik.

1900, április 22.

KIS HIRDETÉSEK.*

— Tenyészbikák vannak az egyesület által árengedményre szóló igazolványnyal ellátva :

Gr. Apponyi Géza hőgyészi és pálfai tehenészetében. Gr. Apponyi Sándor lengyeli tehenészetében. Bernneder József közép-hidvéghi (p. Kölesd) tehen. Döry Denes paradicsompusztai (Zomba) tehenész. Döry Jenő tüskei (Dombóvár) tehenészetében.

Döry Stefanie zombai tehenészetében.

Forster István tabódi (p. Zomba) tehenészetében. Özv. br. Jeszenszky Jánosnó felső-hidvéghi (Kölesdi tehenészetében.

Gyérei Richárd ozorai tehenészetében.

Klein Jakab regölyi tehenészetében.

Báró Schell József katalinpusztai (Kölesd) tehenész. Simontomyai uradalom simontornyai tehenészetben. A tolnai uradalom kajmádi (Tolna) tehenészetében. Wiltzek Sándor józs -fpusztai (Szegzárd) tehenészet. Özv. br. Wimmersperg Gusztávné zombai tehenész. Adamecz Gyula tiszttartónál Tápé u. p Bikács és Takács József őrinél Harcon.

A Tolnavármegyei községek az igazolvánnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásárolhatnak és az egyesület révén szerezhető árengedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt, az áilat eladójától magukhoz váltva a gazdasági egyesülethez terjesszék be, a melynek elnöksége ennek alapján fölterjesztést intéz a földmivelésűgyi minisztériumhoz az árengedmény kiutalványozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazdasági egyesületnek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; a nem tag községektől ellenben 5 frt közvetítő dijat szed a gazdasági egyesület a közvetített bikák darabja után. Itt is figyelmeztetjük a községeket, hogy bikaszükségletük beszerzésével iparkodjanak, mert a kerületi állattenyésztési felüíryelöségek már eddig is sokat elvittek igazolt bikáink közül más vármegyék községeinek.

— Eladó. Teljesen jó karban levő, járgányhajtásra való cséplőasztal eladó özv. Döry Zsig- mondnénál Kis-Dorogon. — Számfeletti tenyészgöbék eladók Bernrieder Józsefnél Közép-Hidvéghen, u. p. Kölesd.

— Szőlősgazdák figyelmébe. A földmivelés- ügyi m. k. mniszterium által kiadott »Útmutatás a a szőlőmivelésre« és »Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére« cimü művek kaphatók a gazd. egyesület titkári hivatalánál. A hasznos tudnivalókat tartalmazó könyvek igen mérsékelt ára 1 korona, illetve 40 fillér; bérmentes küldésre 20 fillér küldendő.

— Eladó széna. 400—500 métermázsa múlt évi termésű réti sarju és 300 métermázsa zabos- bükkony széna eladó Perczel Dezső bonyhádi gazdaságában. Bővebb értesülés Köhler ispánnál (lakik Bonyhádon) kereshető.

* Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazdasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük.

Nem hivatalos rész.

— Déli jég- és viszonthizt.-társaság. Triest. A társaság jégbiztositó üzlete az előző kétfelette kedvezőtlen üzletév után- 1899-ben ismét kielégítő eredménynyel zárult, a melyhez mindazon országok melyekben a déli működik, többé-kevésbbé hozzájárultak. A folyó évi március 26-án megtartott közgyűlésen előterjesztett üzleti jelentésből a következő lényeges adatok vehetők ki. A jégbiztositási ágazatban 4.325361 korona volt a díjbevétel az első évi 4.157742 koronával szemben; károk fejében 2.251537 korona lön kifizetve az előző év 4.908094 koronával szemben. A tűz visszbiztositási agazatban 740.520 korona volt a díjbevétel az előző évi 650.619 koronával szemben; a károk ezen igazabban a kártartalék figyelembe vétele mellett — 609100 koronát emésztettek fel, és díjtartalékra 370260 korona (a díjbevétel 50%) lön elővezetve. Jelentékeny biztosítéki tartalékok elhelyezése után 318307 korona nyereség mutatkozik mely lehetővé teszi, hogy részvényenként j2 koronányi osztalék fizettessék ki. A társaság joooooo koronára rugó teljesen befizetett részvénytőkén felül 1.67J.787 korona tartalék felett rendelkezik a melyek tehát az előző évvel szemben 88064.2 koronával emelkedtek.