Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

1900. április 8

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

— Múzeumépület Szegzárdon. Nagybecsű és az ország hasonló vidéki intézetei közül messze kimagasló múzeumunknak lesz “végre a közel jövőben különálló hajléka. Wosinsky Mór lelkes agitációja és fárad- hatlan buzgalma s vármegyénk intéző köreinek dicséretreméltó közreműködése folytán végre abba a kedvező helyzetbe jutottunk, hogy a múzeumépület létesítése most már biztosítva van. A belügyminiszter e célra

30.000 frt, a közoktatásügyi miniszter pedig

20.000 frt állami segélyt engedélyezett. Ezenkívül a vármegye által 1896-ban megszavazott 3000 frton felül a muzeumépités céljaira fordittatnak a magyarositási alapnak 5361 frt 3 krt kitevő időközi kamatai, az alapítványi uradalom 600 frt telekvált- sági segélye, a muzeumegyesület részéről az alapitó-tagdijakból befolyt eddig 4000 frt, úgy hogy a város által ingyen felajánlott telken kívül eddig 62.961 frt 03 kr. áll rendelkezésére a vármegyének a muzeum építésére. Az épület tervét Schikedanz budapesti hírneves műépítész elkészítette; gyönyörű egyemeletes renaissence épület lesz, a Fazekas-téren parkkal övezve.

A költségvetés szerint közel 70.000 írtba kerül ; azért a tegnap tartott megyei közgyűlésen azt a határozatot hozták, hogy a rendelkezésre álló 62.961 frt 03 kr. építési tőkét néhány évig kamatoztatják, mig a szükséges összeggé növekedik s akkor fognak az építéshez, addig pedig a dunántúli közművelődési egyesülettől is kérnek anyagi hozzájárulást.

— Stankovanszky Imre arcképe. Vármegyénk nagy emlékű főispánjának : Stankovanszky Imrének, Stetka Gyula hírneves művészünk által festett arcképét ajándékozta a megyeház díszterme részére a boldogult fia, Stankovanszky János cs. és kir. kamarás, kajdacsi nagybirtokos. A kitünően sikerült, művészi kivitelű képet a tegnap tartott közgyűlésen mutatta be vármegyénk alispánja, ki egyúttal kegyeletes szavakkal emlékezett meg egykori főispánunk kiváló érdemeiről.

— Halvacsora a lasrinóban. Múlt szombaton ment végbe a szegzárdi kaszinóban a hagyományos halvacsora igen jó hangulatban. Ezúttal hatvanhárman vettek részt a jól sikerült halvacsorán, melyen az első tósztot Simontsits Elemér, a kaszinó elnöke mondotta a kaszinó tagjaira és magas szárnyalásu, nagy tetszést keltő beszédben fejtegette a kaszinó nemes hivatását. Beszéltek még : Totth Ödön, Boda Vilmos, Ágoston István, Wargha Lajos, Borzsák Endre, dr. Leopold Kors e kifejezést »megszólni, gyalázni, elitélni« helyett használják.

A »menj« »eredj« szónak népies kifejezése az »ergye« ; igy: »Ergye kis lány vágd be neki a jeget, hadd igyék a babám lova eleget.«

A »tudom« szót rövidítve »tom« gyanánt használják, igy: »kivül-belül de beázott a subám, nem tom megérdemli-e az a kislány*.

Ezekhez hasonló számos érdekes nyelvészeti adatot találunk a sárközi népköltészetben.

E népköltészet külső formáját illetőleg valamennyi egy versszakos és ez négy soros. A gondolat mindég csak ezen egy versszakban van egészen kimerítve s soha sem terjed át egy folytatólagos verszakra, de ezt csak Őcsényben konstatáltam. A sorok 11, 10, 8 és 7 ütemüek, legkedveltebbek a 11 ütemü sorok, ebből pl. csak Őcsényben 143 költemény van eddig összeirva. A rímek mindég párosak, keresztrimet soha sem találunk közöttük. A rimfaragás okoz nekik úgy látszik legnagyobb nehézséget, azért többször találtam példát reá, hogy országosan ismert költemények rímeit használták fel, vagy egész versszakot gyúrnak át népiesebb, saját ízlésüknek megfelelőbb, és saját melódiájuknak formájára.

A melódia legnagyobbrészt helyi termék, azért a zenei rész nem nagy változatot tüntet fel. Órákig is elénekelnek ugyanazon melódiára százat is meghaladó verset, de az egyenlő ütemü versformákra több melódia is van. Érdekes az, hogy a Sárközben nagyon ragaszkodnak saját készítette dalaikhoz és

nél, Szentpétery József, Sass László, Perlaky József, Rács Jószef és Rill Józset. Simontsits Elemér a távollevő volt elnököt, Fordős Vilmost és utóbb Rezeiédj Pált éltette nagy tetszés között. A társaság igen jó hangulatban mulatott s jó részben csak éjfél után távoztak egy kellemesen eltöltött este

■ emlékével.

— Esküdt-választás. Kisvejkén Vércse István községi esküdt lemondása folytán ezen állásra ifj. Hosszú Mihály ottani lakos választatott meg.

— Jóváhagyott alapszabály. A regölyi róm. kath. kör alapszabályait a m. kir. belügyminiszter

I jóváhagyta.

— A »Szegzárd Szálló« «árlejtése a múlt csütörtökön ment végbe a városházán ; két ajánlattevő volt: Tóth Gyula, a szál- | loda volt bérlője és Perlcr Keresztély mözsi vendéglős, volt vámbérlő. A kedvezőbb ajánlatot Perler tette 7777 korona évi bérösszeggel. Perler a város összes föltételeit elfogadta, mig Tóth Gyula kevesebb bér mellett egyéb kívánalmakat is támasztott.

A bérletet tehát Perler kapta meg már április hó 10-ike óta. Az általa megajánlott ár a mai kedvezőtlen viszonyok mel- I lett még elég előnyösnek mutatkozik; mint halljuk, Tóth Gyula utóajánlatot adott be.

— Gyaszhir Kovách S. Endrét, vármegyénk köztiszteletben álló földbirtokosát súlyos családi gyász érte, apósának : id. berzai Takács Sándornak Budapesten 76 éves korában történt elhunytával.

— A keselyüsi hajóállomás megszüntetése miatt tudvalevőleg Boda Vilmos, a szegzárdi kerület országgyűlési képviselője interpellációt intézett a kereskedelmi miniszterhez, ki múlt kedden válaszolt az interpellációra. A miniszter hivatkozott vármegyénk közigazgatási bizottságának azon fel- terjesztésére, melyet lapunk múlt számában már közöltünk s ennek alapján kijelentette, hogy igenis van tudomása arról, hogy az állomás beszüntette- tett; de sem szerződés, sem semmiféle kötelezettség e tekintetben a gőzhajózási társulatot azon állomásnak minden áron való fentartására nem kötelezi. Minthogy pedig a közgazdasági érdekeket maguk az illetékes tényezők is megóva látják, ennek következtében kérte a t. Házat, hogy e válaszát vegye tudomásul. Boda Vilmos tudomásul vette a miniszter válaszát, de fentartotta azt az állítását, hogy a gőzhajó-vállalat nem tett eleget kötelezettségeinek s a minisztert tévútra vezette. Ezzel aztán sajnos, úgy látszik, hogy a keselyüsi hajóállomás ügye egyszer s mindenkorra lekerült a napirendről s városunknak és vidékének beláthatatlan időkig nem lesz hajóállomása. Pedig arról

melódiáikhoz, s a mi nem a falujukban keletkezett, azt »gyütt-mönt«-nek nevezik, s a közhasználatba soha sem megy át.

A vers, mint emlitettem, bőven terem, de a zenei termék improduktív, kevés melódiájuk van, j az is elég monoton és naiv, s arra húzzák a szintén sablonos költeményformákat.

Ha a phonographon bemutatott hangok gyengéknek tűntek föl, az nem a gépezetnek a hibája, hanem e szegény paraszt nép félelmében nem meri j hangját megereszteni, s ez észlelhető is, mert e 1 találmány arra, ki ezt legelőször hallja, az egyszerű meglepetésnél sokkal erősebb hatást kelt. Mondhatom magamról, hogy midőn legelső kísérlet gyanánt magam beszéltem bele a gépezetbe, s azt i nyomban visszaadtam, különös érzés fogott el, s ezt nem maga a találmány okozta, mert a hang physikai törvényét ismerve, nincsen abban semmi meglepő, hanem azt a különös érzést okozta, hogy önönmagamra ismertem a hangomban, mintha csak egy velem absolut azonos alter egó-val találkoztam volna. Nem csoda tehát, ha az a népnél bizonyos félelmet gerjeszt, s az énekes elfogult. — Midőn Őcsényben a községházán zsúfolt teremben reprodukáltam egy őcsényi énekes hangját, az egész tanács álla leesett, s szótlanul néztek bámulva egymás szemébe. Bátán tisztán kivehettem hallga- | tóim sugdosásából »az ördög masina« szavait. Egyik ózsáki énekesemet, hallva saját hangját, oly remegés fogta el, hogy jó sokára sikerült csak félelmét j csillapítanom.

szó sincs, hogy a közgazdasági érdekeket ezen mostani sanyarú állapot kielégítené. A bácsmegyei és aldunai érdekelt kereskedők, valamint a szeged kereskedelmi és iparkamara felkérte a magyar hajótársaságot, hogy a jelenleg Bajáig járó hajóit Keselyűsbe is vezesse be. de ez a társulat sem nyilatkozott hajlandónak az állítólag deíiczittel járó állomás létesítésére; pedig igy legalább Bajával és az aldunamenti városokkal lett volna rendes összeköttetésünk.

— Jutalomjáték. Halmav Imre derék színigazgatónknak holnap lesz jutalomjátéka, mely egyúttal a társulat bucsuelőadása is. Színre kerül Hugó Károly kitűnő drámája a »Báró és Bankár.« Az igazgató, ki maga is kitűnő színész, méltán megérdemli, hogy zsúfolt ház bucsnzzék el tőle és sok élvezetes estét nyújtó társulatától.

— Tejgazdasági ínunkásnők kiképzése. 1900. évi május 1-én nyílik meg a nagy-szécsényi tej szövetkezetnél (Nógrádmegyében) létesített állami, tejgazdasági munkásnőket képző iskolának újabb — félévre terjedő — tanfolyama. Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e helyett havonta 30 kor. ellátási díjban) és 8 kor. havi bérben részesülnek. Az ez iskolára való fölvételért a kérvények, keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a nagy- szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézen- dők április hó 20-ig.

— Halálozások. Eisenbart Gyula, köztiszteletben álló tolnai kereskedő szélhüdésben elhunyt f. hó 2-án. A mélyen sújtott család a következő jelen| tést adta ki: Özv. Eisenbart Gyuláné, szül. Szily Nina, j úgy a maga, mint gyermekei: Ilonka, férjezett dr.

Mayer Gyuláné, Rizuska, dr. Mayer Gyula, vala- j mint az összes rokonság nevében fájdalomtól meg- | tört szívvel jelenti felejthetetlen jó férje, illetve drága édes atyjok, szeretett ipja, s jó rokonuknak Eisenbarth Gyulának f. hó 2-án reggel 4 órakor, élte 55-ik, boldog házassága 22-ik évében agy- szélhüdés következtében beállott gyászos halálát. A boldogult hült tetemei f. hó 3-án délután fognak a tolnai sirkertben levő családi sírboltban a boldog feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő sz. mise áldozat pedig f. hó 4-én d. e. 10 órakor fog a tolnai plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Tolna, 1900. április hó 2-án. Áldás és béke lebegjen a drága halott porai felett! — Bánhidy Józsefet, a szegzárdi főgimnázium kiváló képzettségű tanárát is mély bánat érte nyolc hónapos kis leánykájának elhunytával. A mélyen sújtott szülők fájdalmában igaz rész- I véttel osztoztak tisztelőik és ismerőseik.

— Vásár Szegzárdon. Holnap és holnapután folyik le Szegzárdon az úgynevezett virágvasárnapi vásár, mely mindig népes szokott lenni, mivel novembertől virágvasárnapig nincs vásár Szeg[ zárdon.

Midőn Zichy Jenő gróffal Közép-ázsiába készültem, nekem kellett volna a fényképezés mellett a phonograph felvételeket is eszközölnöm, de akkor még a mostani egyszerű óraszerkezet helyett vil- langerővel kellett a gépezetet mozgásba hozni s miután az utón az accumulatorokat nem tölthettük volna meg, le kellett mondanunk a phonograph felvételekről. De most, midőn ennek hatását idehaza látom, szinte örülök, hogy nem vittem azt magammal, mert Bocharában ki tudja, mi ért volna mintördöngöst. A fonográfnak ezen meglepő hűsége teszi azt végtelenül becsessé a muzeum szolgálatában. Ha egy szegény paraszt ember ákom-bákomos írással gramatikai, ortográfiái, kaligrafiai hibákkal a saját eszejárása szerint ir egy levelet, kiolvashatom abból teljesen hűen e szegény parasztnak cul- turalis fokát, gondolkozását, érzelmét. De ha valaki ugyanennek a levélnek a tartalmát logikai egymásutánban szedi, kijavítja a nyelvtani s helyes írási hibákat s nyomtatásban adja kezembe, megszűnt az documentum lenni, s elvesztette teljesen culturtörténeti értékét. Nagy külömbség van a festmény és fénykép között is, szebb lehet ugyan a festmény, de ott a festőnek egyéni felfogása is érvényesül, a fénykép ellenben Szerény hatásában absolut hiteles documentum. Ugyanez áll a zenésznél is, ki e népdalokat hangjegyre téve correct szöveggel akarná sajtó alá bocsátani, itt is benne van a zenésznek egyéni felfogása. Gondoljunk csak ama zamatos magyar csárdásokra, melyeket cseh muzsikus tesz kottára !