Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
IX. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1899. március 19. Előfizetési ár : ) Egész évre . . 6 írt — kr. s Fél évre . . . 3 » — > S Negyed évre . . I » 50 » \ Egy szám ára ... II > S Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ji hivatalon kívül elfogad Kramraer Vil- fe mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptuktjdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD S031TÉÍ.. SZÉKELY FEEENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsókelr«n megállapított árszabály szerint számíttatnak. A kiegyezés. Vasárnap lesz három hete annak, hogy ő Felsége aláírta a Széli-kabinet kinevezését. Ezen három hét alatt egészen átalakult Magyarország politikai helyzetének képe és mint legnagyobb politikai esemény domborodik ki a közjogi alapon álló pártok egyesülése, a mi a volt nemzeti párt tagjainak a szabadelvüpártba történt belépésével lön elérve. Az ismeretes békeföltételek között biztosítva van .az, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas párt nem akadályozza meg sem az ideiglenes provizórium, sem az Ausztriával való állandó vámszövetség létesítését abban az értelemben, a mint azt Széli Kálmán miniszterelnök kifejtette. Ezzel a dualisztikus monarkia jelenlegi szervezetében föntartatott, sőt ez a szervezet jövőre is biztosíttatott beláthatatlan hosszú időre. A kiegyezésnél, illetőleg az Ausztriával való mostani viszony fentartásánál három szempont az irányadó. Első helyen említik a monarchia nagyhatalmi állását, mely ebben a szervezetben kilejezésre jut; második helyen Magyarország különleges érdeke áll és a harmadik helyre azt a szempontot helyezik, hogy mindennek, a kiegyezésnek Deák Ferenc szellemében kell történnie. Nekünk magyaroknak a kiegyezésben legfőbb érdekünk lenne az, hogy a vámszövetség előnyös legyen reánk nézve és hogy a szövetkezés olyan formában történjék, hogy ebből Magyarország függetlenségére és önállóságára nézve hátrányos következtetést vonni ne lehessen. Ez utóbbira nézve az 1867-ik évi XII. t.-c. magyarázói abban a véleményben voltak, hogy Ausztriával a vámszövetség csak a két parlament kölcsönös megegyező határozatainak Ő Felsége által történendő szentesítésével jöhet létre. Ebben a szakaszban, miként az egész 67-iki kiegyezésben, ezen magyarázatok szerint az van kifejezve, hogy mi a dualisztikus állapotot csakis azon alapon vagyunk hajlandók föntartani, ha Ausztriában is alkotmányos élet áll fenn. A dualizmus föltétele tehát az, hogy Ausztriában is alkotmányos uralom legyen. Alkotmányos uralom alatt pedig azt értjük, midőn a legfőbb állami hatalmat, a törvény- hozást, az uralkodó és a törvényes népképviselet az országgyűlés együttesen gyakorolják. Sajnos, hogy ez az alkotmányos állapot Ausztriában ez idő szerint fönn nem tartható. A közös vámterület tehát jogilag megszűnt és az tényleg sem tartható fenn, a mennyiben addig, a mig a vámszövetségnek alkotmányos föltélei Ausztriában újból be nem következnek, fel nem újulnak, nekünk Ausztriával közös vámterületet föntartani nem szabad. A kiegyezés kérdése sok viszontagságon ment keresztül és el lehet mondani, hogy ebben a Széli Kálmán égise alatt létrehozott békekötésben a lehető legszerencsésebb megoldást nyert. Miként Széli Kálmán minapi beszédében tüzetesen kifejtette, az ő álláspontjának alapgondolatát annak a szükségnek beismerése képezi, hogy Magyarországnak gazdasági viszonyai a közös vámterület föntartását a leghatározottabban követelik. Széli Kálmán fölfogása szerint Magyarország gazdasági pozíciója és vagyonosodásánalf föltételei, tehát legfőbb vagyoni érdékei tönkre mennének a külön álló vámterület mellett. Magyarország eminens érdekei követelik a közös vámterület föntartását. És ezt mindenáron meg is kell cselekedni, ha csak az alkotmányjogi akadályokba nem ütközik, ha csak jogfeladással nem jár. Széli Kálmán álláspontja tehát annyiban megegyezik az előbbi kormány álláspontjával, hogy ő is föltétlenül követeli a gazdasági egység föntartását, de Magyarország önálló rendelkezési jogát nem engedi elhomályosulni. Széli Kálmán igenis hajlandó Ausztriával az ottani alkotmány 14. §-a alapján a vámközösséget föntartani, ha a reciprocitás biztosítva lesz. Ellenben minden egyes intézkedésnél folyton ismétli, hogy Magyarország föntartja továbbra is önálló rendelkezési jogát. Abban különbözik tehát az ő javaslata az előbbi kormány javaslatától, hogy az övében erre a jogfentartásra való hivatkozással történnek az intézkedések. Ezen értelemben pedig még a Kossuth-párt sem akadályozza meg azt, hogy most egy évre, esetleg később hosszabb időre a vámközösség Ausztriával föntartassék. Érdekes, hogy a szélső baloldal szónokai többé már nem a gazdasági kiegyezés jogi alapjait támadják, mert azokban nem látnak hátrányokat Magyarország függetlenségére és állami önállóságára nézve, hanem a jelenlegi gazdasági állapotoknak a «status quo» alapján való föntartását tisztán szakszerűségi okokból, nevezetesen a magyar állam ipari érdekeinek biztosítása céljából birálgatják. Ez is azt:mutatja, hogy a dualizmus felőli fogalmak oly nagy mértékben tisztultak ezen idő alatt, hogy már a közjogi ellenzék sem támadja többé ezt az alapot. Sokan attól féltek, hogy a legutóbbi parlamenti és kormányválság a dualizmus alapjainak megrendülésére vezet. Ez azonban nem következett be, sőt ellenkezőleg a dualizmus megmentetett és újból Magyarország túlnyomó többsége foglalt mellette állást, az összes közjogi alapon álló pártok tömörültek és nálunk egészen leolvadt, majdnem elenyészett a közjogi ellenzék, a mely most egyszerűen megelégszik a jogok puszta fentartásával, a mit Széli Kálmán javaslata teljes mértékben biztosit. Ezt a nagy sikert, a dualizmus hitelének megszilárdítását és biztosítását már a &é//-kormány elévülhetetlen érdemei közé lehet feljegyezni. VÁRMEGYE. Tavaszi rendes közgyűlés. A tavaszi rendes közgyűlés március hő 24.-én, jövő pénteken fog megtartatni; előtte való nap az állandó választmány ülésezik. A közgyűlési meghívókat Döry Pál alispán, mint a főispán helyettese bocsátotta ki. A tárgysorozatból megemlítjük a következő pontokat: Az alispán időszaki jelentése. A közigazgatási bizottság éves jelentése. A számonkérő székről és az időszaki pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. Az újonnan rendszeresített gyámpénzíámoki állásnak, nem különben az ennek betöltése következtében netán megüresedő egyéb állásoknak, valamint az árvaszéki Il-od jegyzői állásnak választás utján eszközlendő betöltése. A központi választmányban Nunkovits Ferenc választmányi tag lemondása folytán megüresedett egy tagsági helynek betöltése. A miniszteri rendeletekből a Széli Kálmán, Hegedűs Sándor kineveztetését és Perczel Dezső lemondását tudató leirat. A vármegyei pénzkezelés megváltoztatása és a gyámpénztárnak szervezésére és kezelésére vonatkozó leiratok. A millennáris évnek a kózség-jegyzöi nyugdíj-járulékok megállapításánál való kétszeres beszámítására, az adófelszó- lamlási bizottság újjáalakítására,, a szegzárdi ni. kir. járási erdőgondnokság irodája számára alkalmas helyiségnek átengedésre is a szegénysorsu gazdáknak takonykor miatt kiirtott lovaikért történendő kártalanítására vonatkozó leiratok. A bizottsági előterjesz ésekből : Az igazoló választmány előterjesztése, a múlt évben megejtett megyebizottsági tagválasztásokra ; a közigazgatási bizottság előterjesztése, Schubert János volt kórházi alorvos nyugdíjügyére ; a közigazgatási szakosztálynak a borellenőrző bizottságok szervezeti szabályzatára és ügyrendjére vonatkozó előterjesz tése. A muzeum bizottság éves jelentése. A Lym- burg-Styrum gróf- és gróíné féle kegyes alapítványokra felügyelő választmány előterjesztése, a katonai ösztöndíj helyhez kötöttségének megszüntetése iránt. A lótenyésztési bizottság elnökének jelentése, a múlt évre engedélyezett törvényhatósági segély mikénti felhasználása tárgyában. A megyék körlevelei és megkeresései különféle ügyekben. Az alispáni előterjesztések és jelentésekből: A közgyűlésen szavazati joggal biró vármegyei tisztviselők névjegyzékének bemutatása; a tolnai katonai lovagló- és gyakorlótér legeltetési jogának
