Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-26 / 9. szám
IX. évfolyam. 9. szám. Szefárd, 1899. február 26. Előfizetési ár : E?ész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szú in ára 6 írt — kr. 3 » — » I » SO » . . I? » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kivül elfogad Ivrammor Vilmos könyvkereskedése Szcgzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : 3Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FEHEETC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel*en megállapított árszabály szerint számíttatnak. aBaammmammmmmmm Nem akadékoskodnak a következő tárgyak elintézésénél, sőt részben meg is szavazzák : 1. Elnökválasztás. 2. Indemnity. 3. Ujoncjavaslat. 4. Kiegyezési provizórium Ausztriával. 5. Horvát provizórium. 6. Költségvetés. Pedig minden egyes törvényjavaslat változatlanul a Bánffy kormány - műve, köztük a legfontosabbat: a költségvetést a Bánffy kormány állította össze. Világos tehát, hogy nem elvi alapon és nem elvekért folyt közel hat hónapig az irtó hadjárat Bánffy ellen, hanem, bármennyire is tagadták, csak személyes harc volt az egész. De nem rekriminálunk. Nem mérlegeljük az áldozatok nagyságát, melyeket elnyelt a béke, hanem lelkűnkből örülünk, hogy meg van a béke. Széli Kálmánnak, ennek a kiváló állam- férfiúnak, a Deák Ferenc politikája eme hű letéteményesének, érdeme és hervadhatatlan dicsősége, hogy az ellenzéki féktelen obstrukció által feldúlt és szétrombolt, zilált politikai és parlamenti viszonyok kuszáltsága, zűrzavara és válságai közben megteremtette a békét, mely békekötés azért olyan becses és megnyugtató minden irányban, mert az nem jelenti egyik pártnak sem a diadalát és egyiknek sem a megalázását. Nincsen győző és nincsenek legyőzőitek és ebben kulminál Széli Kálmán közbenjárásának fényes sikere. Széli Kálmán, ki maga is több mint 25 év óta egyik vezérférfia a szabadelvüpárt- nak, nem tagadta meg a szabadelvüpárt követeléseit, hanem azokat épségükben fentar- totta és érvényesítette, magát a kormányt pedig kizárólag a szabadelvüpárt tagjainak sorából alakítja meg. Miben rejlik tehát a szabadelvüpárt le- győzetése vagy lealázása, a mint azt az ellenzéki lapok napról-napra hirdetik. És épen az olyan megoldás vezethet leginkább sikerre, a mely nem jelenti az egymással szemben álló feleknek a legyőze- tését, az egyiknek diadalát és a másiknak vereségét, hanem megőrzi mindkét félnek te 1 j es integritását. Az a mi kívánságunk, hogy a megzavart közviszonyok és a kivételes állapotok romjain fölépült békét az uj kormány zavartalanul hasznosítsa az ország javára, sikerrel érvényesítse a nemzeti erőgyűjtés nagy munkájában, szóval, hogy a békéből áldás fakadjon a hazára. — Perczel Dezső, ki a belügyminiszterségről lemondott és ezen tárcát Széli Kálmán miniszterelnök felhívására újból elfogadni nem volt hajlandó, lesz a képvise- löház elnöke. Még ezen a héten megejtik a választást és nagy többséggel való megválasztatása, szemben némely ellenzéki lapnak ellenkező híresztelésével, föltétlenül bizonyosnak tekinthető, miután úgy az 7ij kormány, mint pedig a szabadelvüpárt határozottan ragaszkodik ehhez a kijelöléshez. A miniszteri állástól visszavonuló államféríiut Az uj kormány. Szent a béke és teljes az egyetértés a bajvívó felek között. Csak sokáig tartson az ellenzéknek öröme és lelkesedése, a melylyel a szabadelvű párthoz tartozó Széli Kálmán miniszterelnökségét fogadja. Örülünk mi is a békének, mert nagy szüksége van rá az országnak. Nagy áldozatokba került, de végre meg van. Mert ama elviíázhatatlan tény fölött, hogy az ellenzéki obstrukció diadalmaskodott, egyszerűen napirendre térni alig lehet. Ezen diadal komoly és ma még kiszámíthatatlan jelentőséggel bíró momentuma politikai és parlamenti életünknek. Ám a többség és vezére az ország nagy érdekeit tartotta szem előtt, a mikor az erőszak ellen szintén nem nyúlt az erőszak fegyveréhez. Bánffy Dezső báró, a korona legteljesebb bizalmát birva és egy hatalmas parlamenti többségtől támogatva — lemondott miniszterelnöki állásáról — személyét prédául dobta a tobzódó obstrukciónak. Cselekedete önfeláldozó, nemes és férfias volt. Nem akarta, hogy az ő személye útját állja a békés kiegyenlítésnek, jóllehet minden alkotmányos felfogás és törvény szerint helyén maradhatott volna. S hogy az ellenzéket tisztán személyes motívumok vezették alkotmánysértő hadjáratában, azt igazolják épen a béketárgyalások és azoknak eredménye. TÁRCA. —*ss-+— Szabadon. Ha kiálmodom lelkem innen, Testi börtönöm elhagyom, Kém érzem rajtam rabbilinosem, Szárnyalok íennen, szabadon. A nyügzö láncot megtagadva, Mely az anyaggal összeköt, S ha kienged szorito kapcsa, Győztes vagyok a por fölött. Neki vágok a végtelennek, A szárnyam fölfelé ragad, S a magasból oly idegennek, Látom a földi arcomat. S hogyha e percben földi árnyam, Szétoszlanék a semmibe, Talán lelkem így önmagában, Meg is lehetne nélküle YESZELEI KÁROLY. Medvevadászat. — A »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárcája. — Medvevadászat! Bizony az nagy dolog, a ki nem csinál a végig, nem is hinné ! . , . . Régen volt, még akkor mostani kopott, takó- szinü vadászkalapom szép sötétzöld volt, magara is igen «zöld» lehettem még, de már szenvedélyesen űztem a vadászatot a 16-ik születésnapomra kapott 24 frtos Lefaucheux-puskával. Jogász voltam s a téli szünidőt otthon töltöttem. Éppen ilyen dunántúli olasz telünk volt, mint az idén, a nyitott ablakon valóságos tavaszi szellő áradt be, szinte ibolyaillatosnak képzelte az ember, a midőn édesapám öreg legénye egy levelező lapot adott át (manapság persze képes levelező ap lett volna 1) melyen némi gonddal kibeiüzve e szavak voltak olvashatók : «Meghívlak medvevadászatra, vasárnap este 5 órakor x-i állomásnál várlak» aláírva: «Koluj» Hát kérem ez a «Koluj» «.Kohay»-nak olvasandó s e név viselője tb. aljegyző (természetesen megyei, mint a szépen hangzó «tiszteletbeli» czim mutaja) valahol Felső-Magyarországon. Az olvashatatlan aláírást, azonban ö kivételesen nem tisztviselő korában sajátította el, már jogász és bálelnök korában «Koluj»-nak irta magát a bálanya részére készült s a rendezők litografá't aláírásaival ellátott pompás meghívón ! Ezen időből datálódik t. i. ismeretségünk, szoros barátságunk pedig onnan ered, hogy egy házban laktunk s ő, mint IV. éves, első éves jogász koromban vívott s — megvallom — igen enyhe lefolyású első párbajomnál szekundált. Úgy tudom, hogy Kohay Feri még ma is csak tb. aljegyző, miután időközben, mint «kétéves önkéntes» szolgált a tiroli vadászoknál. Hogy mért éppen ott, az ugyan egyszerű: Az első sorban számitásba jövő huszár önkéntességhez szükséges pénzt már az öregapja cljukkcrcztc; a tengerészeihez nem ve:ték fel, mivel szinvak volt. (Ezt onnan tudom, mert jogász koromban mindig magával vitt nyakkendőt vásárolni, nehogy pirosat sózzanak rá, a mi szerinte irtózatos dolog» ! Magyar gentry-fiu léttére csak a tiroli vadászok maradtak hátra, mely csapatot bizonyos «zergevadászszerii* nimbusz vesz körül. Sohasem felejtem el az a pi'lantást, a mit Weisz kollegánkra ve'ett, midőn az a szekerészcsapatot ajánlotta neki! Bocsánatot ke 1 kérnem «netán!» szives olvasóimtól, hogy Kohay Feri barátomnál ily hosszasan időzöm. Hogy esetleges türe'metlenségüknek véget vessek, ki kell jelentenem, hogy e cikk folyamán semmiféle idegrázó medvekaLn 1 sem következik, a mivel ugyan a dolog érdekességét elveszem, de talán egy kis érdeklődést nyelek barátom irányában
