Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

2. 1899. február 26. TOLNAVÁRME&m szebb és nagyobb kitüntetés nem érheti, mint az, hogy képviselőtársainak bizalma a legelőkelőbb és legdíszesebb polcra, az or­szággyűlés elnöki méltóságára emelik. Pcrczel Dezső parlamenti pályafutása hasonlít nagy­nevű édes atyjának, néhai Pcrczel Bélának politikai pályájához, ki ezelőtt 25 évvel szintén a magyar képviselőháznak volt el­nöke, előzetesen pedig alelnöke, mint Per- czel Dezső szintén, mégis azzal a különb­séggel, míg Perczel Dezső a miniszteri állást elhagyva lesz a képviselőház elnöke, addig Perczel Béla a képviselőházi elnöki állás­tól megválva, vállalta el a Wenkheim, majd pedig a Tisza kabinetben az igazságügy­miniszteri tárcát. Hírek. VARMEGYE. — A miniszter köszöneté. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Tolna vármegye közönségének, a siketnémák kaposvári iskolája nö­vendékeinek gyámolitására tett 100 frtos adomá­nyáért, köszönetét nyilvánította. — A közigazgatási bizottság már­cius havi ülését március hó 1-én tartja meg, melyen a rendes tárgysorozaton kivül a miniszterelnökhöz fölterjesztendő évi jelen­téseket is fogják tárgyalni. — Törvényhatósági bizottsági határo­zatok ellen szóbelileg bejelentett föllebbezés nem vehető figyelembe. (M. kir. be'ügyminiszter 1898. évi 132.556. számú elvi jelentőságü határozata). — A tisztviselők szolgálati idejének beszámítása ügyében a m. kir. közigazgatási bíró­ság 1898. évi 1657. szám alatt a következő elvi jelentőségű határozatot hozta : Valamely szolgálati idő beszámításának kérdése előzetesen el nem dönt hető, hanem csakis a nyugdíjigény esedékessé válta ' idejében bírálható el. — Kihágási esetek tárgyalásánál a felet helyettesitő ügyvédtől azon eljárási költségek, me­lyek a felet megilletik, meg nem tagadhatok. A j helyettesitő ügyvéd ezenfelül más költséget fel nem számíthat, illetve az esetleg felszámított költségek { a hozott ítéletben meg nem állapíthatók. — Italmérési engedély gyakorlását a rendőrhatóság el nem tilthatja, nem korlátozhatja, hanem, sürgős rendészeti szükség esetén az italmé­rési helyiség bezáratása iránt intézkedhetik.) Bel­ügyminiszter 1898. évi 113.064. sz. elvi jelentő­ségű határozata.) — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. 1.1. vármegyénk tőispánja múlt hétfőn este Szegzárdra ér­kezett s pénteken délbe utazott vissza Nagy-Do- roghra; ittléte alatt hivatalos ügyeinek elintézésén kivül a megyei hivatalokat is sorra vizsgálta. — Az ujoncozás elhalasztása. Vár­megyénkben már március első napjaiban megkezdődtek volna az ujoncozások ; a tör­vényen kívüli állapot és az ujoncmegajánlás meg nem szavazása miatt azonban a hon­védelmi miniszter az ujoncozásokat bizony­talan időre elhalasztotta. — Uj esperesek. A megyés püspök a si- montornyai egyházkerület esperesévé az elhalt Ca­nary János helyébe Fiilöp György miszlai plébá­nost, a németii egyházkerület esperesévé pedig a nyugalomba vonult Babócsay Pál helyébe Kulcsár János ga'réi plébánost nevezte ki. — A tolnavármegyei museum egye­sületbe újabban herceg Esterházy Miklós és Jankovich-Bésán József beléptek alapitó tag­nak és a 100—100 forintnyi tagdíjat be- küldötték az egyesület pénztárába. — Hivatalvizsgálat. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja, mu’t kedden megkezdte a vármegyei hivatalok vizsgálatát; kedden a megyei pénztári, szerdán az árvaszéket és alispáni kiadó- hivatalt, csütörtökön pedig a többi megyei hivata­lokat vizsgálta meg, s mindenütt megelégedésének adott kifejezést. —- Dóry Pál alispán múlt szomba­ton a simontornyai járási szolgabirói hivatalban tartott vizsgálatot, melynek eredményével szintén meg volt elégedve. — Gyászhir. Zichy Miklós cs. és kir. kamarás, tengeliczi nagybirtokos, a várme­gyei museum-egyesület alapitó tagja, folyó hó 15-én elhunyt Pozsonyban, 73 éves ko­rában. — Helyettes rrvaszóki jegyző. Vármegyénk főispánja az árvaszéknél üresedésben levő jegyzői állásra Laky Ottmár árvaszéki nyilvántartót helyet­tesítette ; végleges megválasztása a tavaszi rendes közgyűlésen fog megtörténni. — Árvaszéki Dyilván- lartóvá pedig Morvay Lászlót nevezte ki. — Színtársulat Szegzárdon. B. Polgár Béla jól szervezett színtársulata holnap ér­kezik városunkba s kedden kezdik meg elő­adásaikat. A társulatot nagyon jó hir előzi meg; a legjobb újdonságok szerepelnek műsorában, külön jó zenekarral bir s igy néhány élvezetes estére van kilátásunk. A társulat virágvasárnapig óhajt itt tartóz­kodni. Bérleni lehet a társulat itt időző titkáránál, Szálkái Bélánál, vagy Krammer Vilmos könyvkereskedésében. Szegény ugyanis azért szolgált két évet, mert a tiszti vizsga előtti napon egy Innsbruckba tévedt utazó cigánybandával, me y hus/áros egyenruhájá­val a lehető leghelytelenebb színben tüntette fel a külföld előtt a magyar cigányt, néhány magyar pajtás társaságában hatalmas magyar barát és osztrákellcnes tüntetést rendezett a kávéházban I Igaz, hogy két év után, mint tartalékos hadapród- «fő vadász» került haza, a mi szerinte mindig több mint «őrmester», de állását nem tartották fenn a megyénél számára, a fiatal erők előléptek s ő még ma is csak tb. aljegyző. Dühös táncos és udvarló lévén, igen szívesen látják többek közt egy 4 leánynyal megáldott fő­erdész hazánál s ennek köszönhettem indirekt én is a meghívást. Beiratkozás végett amúgy is Budapestre kel­lett mennem, onnan pedig pár óra alatt a havas zuzmorás kárpátok közé röpített a vonat. A jelzett kis tótnevü feltételes megálló helyen már várt reám Feri barátom 17 zsebbel díszített vadászruhában, legfőbb büszkeségét képező, sze­rinte mágnásos pipaszárvékonyságu lábszárain ha- linacsizma lötyögött. Ő nem változott, csak a par­fümje, a jogászkori «Incroyable» helyett most «Odeur de bois»-t használt, mint kérdésemre megmagya­rázta. Ja, ök itt nem városi, hanem erdei emberek! Nem úri hintó vár bennünket a Kohay család színeit (barna-zöld) viselő liberiás kocsissal a bakon, nem, ezeket Feri barátom apja rég elvesztette kár­tyán, hanem egy cifrabundás «.Janó» még pedig szánnal; mi odalenn két esztendeje nem láttunk havat s ezek a boldog tótok már 8 heie szin- k áznak. Egy órai pompás utazás után megérkezünk a kedélyes erdészlakhoz, a hol kedves fogadtatás vár reánk. A leánykák, sajnos, névnapi uzsonnán vannak Zsornán, de a vadászati kilátások a leg­jobbak : 7 drb vaddisznót és 2 medvét csapáztak ki az erdőőrök ! Nyugtalan éj után korán talpon vagyunk, sű­rűén hull a hó, sűrűén és álhatatosan, már 2 !áb- nyira fekszik az udvaron. De mindegy, hamar egy pohár borovicskát, aztán előre. Az erdő szélén álló kunyhónál várnak a tót hajlók, mialatt egy kis szalonnát reggelizünk, megérkeznek az erdőőrök a hajnali csapázásról, havasan, izzadva a fáradságtól. Jelentésük a tegnapinál kedvezőtlenebb : csak két disznót és a gyengébbik medvét tudták kicsapázni. Most aztán neki indulunk a hegynek, elől a hajtők utat tiporva a mély hóban, aztán mi ketten és a főerdész, végül a két erdőőr a három kópé­val, névszerint «Diana», «Nimród» és «Hubert» (Farkas bácsi szellemesen egyesítette a három — Himen. Szenei Fördös Vilmos 8. ezred- beli m. kir. honvédhuszár-hadnagy, szenei Fórdós | Géza paksi ügyvéd fia, eljegyezte vasvári Vasváry | György pécsi nagykereskedő leányát, vasvári Vas­váry Flórát. — Igazgató válság a kaszinóban. A szegzárdi kaszinó igazgatói Máthis Kálmán és Rácz József a kaszinó elnökével fölme- { rült controverziájuk miatt állásukról lemond­tak s ezen elhatározásukat be is jelentették a választmánynak. A választmány ez ügy­ben tegnap este — lapunk zárta után — ülést tartott; az eredményről legközelebbi számunkban referálunk. — Megindulnak a gőzhajók. A Szegzárd- kcselyüsi hajóállomás főnöke, Fényes Henrik, érte­sítette lapunkat, hogy az árufelvétel február hó 23-án minden irányban megkezdődött. A személy­hajók pedig március hó 1-én indulnak és pedig Szegzárdról Budapest felé minden nap délután 2 órakor, Mohács felé pedig este 8 órakor. — A r. kath. ovoda megnyitása. A szeg- zárdi r. k. ovodát s gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmánya tudomására hozza a közön­ségnek, hogy az ovoda március hó i-én megnyílik; a beiratások a/, ovoda vezetésével megbízott ked­ves testvéreknél történnek. Beiratási dij 20 kr, tandij havonkint szintén. 20 kr, mely összegek előre fizetendők; a község elöljárósága által kiállított szegénységi bizonyiiványnyal biró gyermekek tan­díjmentesek fognak felvétetni. Az egyesület által fentartott menházba felvett gyermekek napi 2 kr j dijat fizetnek, mely összeg fejében a kedves test­vérek a kisdedeket meleg étellel látják el. Végül tekintettel az egyesület nehéz anyagi viszonyaira felhívja a választmány a t. szülőket, hogy ezen csekély 20 kr tandijat havonkint pontosan meg­fizetni szíveskedjenek. — Adományqk a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : a tolnai polgári takarék- pénztár 5 frt, Őrffy Lajos Szegzárd 5 frt. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében nyugtatom. Szegzárd, 1899. február 24. — Bczcrédj Pál s. k. — Munkások megjutalmazása. A füldmive- lésügyi miniszter által a gazdasági munkások ré­szére engedélyezett 50—50 frt jutalmat múlt va­sárnap osztotta ki Simonmajorban Bajó Pál, köz­ponti szolgabiró ünnepélyesen és buzdító beszéd kíséretében Lengyel József és Csákovári András simonmajori béreseknek, kik meghatva köszönték meg a miniszter adományát. — Névkiigazitás. Mint lapunk múlt számá­ban közöltük, a nagydoroghi vasúti marharakodó­állomáshoz uj állati szakértőt nevezett ki a föld- mivelésügyi miniszter ; az illető szakértő azonban nem Csizmany, hanem Csicsmány János nagydo­roghi magánállatorvos. — Érdekes vendég. Neukom Vilmos, a hires verseczi kútfúró és még híresebb hipnotizőr a múlt vasárnap Szegzárdon tartózkodott; innen Faddra utazott, a hol egy artézi kút fúrásával bízták meg. testvérkutyában a klasszikus ó-kort, az ó-testamen­tumot és a kereszténységet egy-egy név által!) A hegyélen elállunk ; az utasitás a követ­kező: «Mindenki szomszédja lövésére odasiet, hogy veszély esetén segítséget nyújtson 1» — Az első medvevadászat, a ki nem vadász, annak hosszú ha­sábokban is hiába írnám le ezt az érzést! Távoli kürtszó ... a hajtás megindult, kezünk erősen megmarkolja a fegyvert, a vadászkést meglázitjuk tokjában ... A kutyák csaholnak, a csaholás kö­zeledik, törtetés hallatszik előttem, a fiatal fényük­ről lepotyog hóterhük, aztán egy fekete szörny ug­rik át a lénián ... a lövés durran ! Nem medve volt, csak vaddisznó, de a vérnyom tisztán látszik a havon, a merre a vad elmenekült. A hajtásnak vége, egy kerülőt és egy hajtói. a sebzett disznó után küldünk, azután fáradságos mászás u án újból elállunk. Engem az útra állít a főerdész, ez az állás eszembe juttatja azf az adomát, a mikor az egy­szeri erdész az országúira állította a puskást és azt mondta neki : Itt minden jöhet, jöhet szarvas, őz vagy róka, nyúl biztosan jön ; de ha semmi sem jön, egy félóra múlva erre jón a jmtakocsis, annak adja át ezt a levelet, — aztán ott hagyta a meg­lepett vadászt! Én is ilyen formán jártam: három órán át fagyoskodtam az ut szélén, aztán jött három fa-

Next

/
Thumbnails
Contents