Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-26 / 48. szám
2 TOLNAVARMEGYR 1899. november 26. ennek nz oka, hogy a nagyipar terén jelentékenyebb, vagy legalább is jelentékenyebbnek látszó eredményeket vélt elérhetni az iparpolitika, másrészt pedig abban, hogy a nagyiparnak sokkal jobban hasznára váltak az adó illeték és egyéb kedvezmények. — Azonban a kisipart s ennek egyes nemeit az állam iparfejlesztési tevékenységéből kizárni mégis méltánytalanság s ezért feltétlen elismerést érdemel az a tény, hogy a mostani törvényjavaslat a kézműiparra és a háziiparra is kiterjeszteni óhajtja mindazokat a kedvezményeket, melyeket a nagyiparnak biztosit. Valami igen jelentékeny eredményeket a kisipar emez ágai körében ezektől a kedvezményektől várni nem lehet, mert hiszen a kisipar fejlesztésére egészen másnemű eszközök szükségesek, mindazonáltal az állami kedvezményeknek ebben a tekintetben való egyenlősítése feltétlenül üdvös dolog. Még egy nevezetes elv vonul végig Hegedűs Sándor iparfejlesztési javaslatában. Nevezetesen az, hogy az iparfejlesztési akció ne csak folytonos, hanem fokozatosan előrehaladó legyen s ennek értelmében az egyes iparágak csak addig támogatandók, amig megerősödnek, azontúl pedig helyettük újabb iparágak vonandók bele az állami kedvezményekből, ellenben más iparágak egész sorozatát felkarolja, úgy, hogy a mostani rendezés alkalmával iparfejlesztési politikánk mezeje ismét tetemesen szélesbedik. Örömmel fogadjuk tehát az uj javaslatot, de csakis úgy, mint egy lépést az állami iparfejlesztés terén. Egy lépés, egyetlenegy, amelynek nyomában kell, hogy minél szaporábban következzék a többi is. VÁRMEGYE.-- Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott árvaszéki beadványokra hozott határozatok az ellenjegyző ügyvédnek kézbesitendők. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 100,198. számú általános rendelete.) — Vármegyénk a gazdák biztositó szövetkezetéről A törvényhatósági bizottság múlt hó 14-én tartott közgyűlésén e tárgyban a következő határozatot hozta: «Olvastatott az orsz. magyar gazdasági egyesület megkeresése a «Gazdák biztositó szövetkezete» ügyében. — A törvény- hatósági bizottság örömmel üdvözli a? országos magyar gazdasági egyesület országos szövetségének azon elhatározását, miszerint a gazdaközönség jól felfogott érdekéből «Gazdák Biztositó Szövetkezete» címmel tűz- és jégbiztositó szövetkezetei alakít, melynek hivatásos célja egyrészről a biztosítási ügynek egészséges alapokra' való fektetése, másrészről pedig különösen a kartelra lépés óta a gazdaközönség érdekeit nem kellően szolgáló biztositó társaságokkal a nemes versenynek felvétele. Jóllehet tehát ezúttal a vármegye kedvezőtlen pénzügyi helyzete következtében nagyobb alapítvány jegyzésével az egyesületet nemes céljának megvalósításában nem segítheti, az állandó választmány határozati javaslatához képest az ebadó alap terhére — miután az alap állaga ezt megengedi — egy alapítvány (1000 korona) jegyzése kimondatni határoztatott olyformán, hogy annak 40%-a azonnal befizettessék, 60%-ról pedig kötelezvény állit- tassék ki, az alapítvány kamatai pedig az ebadó alapot illessék. Továbbá a gazdasági egyesülettől a vármegyei alispán ur által beszerzendő aláírási felhívások, ivek és a szövetkezet tervezete a törvényhatósági bizottság összes tagjainak oly felkéréssel küldetnek ki, hogy alapítványokat, vagy üzletrészeket jegyezni szíveskedjenek ; a járási főszolgabíró uraknak pedig oly felhívással, hogy a községeket alapítványok vagy üzletrészek jegyzésére, j s a községi tulajdont képező épületeknek a szövetkezetnél leendő biztosítására buzditsák. Felhivatik továbbá vármegyei alispán nr, hogy a vármegye ! tulajdonát képező épületek biztosítását a biztositási i idő lejártával a gazdák biztositó szövetkezeténél eszközölje. Végül felhivatik a vármegyei árvaszék, hogy a gyámokat és gondnokokat az árvák és gondnokoltak épületeinek tűzkár ellen való biztosításánál az uj szövetkezetnek ugyanily irányú támogatására szólítsák fel, nemkülönben a gyámpénztári adósokat is. — Mely határozat jóváhagyás végett a nagym. m. kir. földmivelésügyi ministeriumhoz felterjesztetni, a gazdák egyesülete tudomás, a vármegyei gazdasági egyesület hasonirányu mozgalom indítása céljából és vármegyei alispán ur értesittetni határoztatott.» — A vegykisérleti állomások nem adhatnak véleményt arra nézve, hogy a megvizsgált anyag az egészségre ártalmas-e, ennek elbírálására a hatóságok orvosi szakközegei vannak hivatva. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 2504. számú határozata.) — Saját területén levő kút használata iránt a tulajdonos szabadon rendelkezik; másoknak a kút használatához való igényök csakis rendes bírói utón érvényesíthető. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1899. évi 36.280. számú határozata.) 7 KÖZSÉGI ELET. ___ ■V árosi Iktözg-yCilés. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete f. hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott. Az elöljáróság előterjesztette a megejtendő községi képviselő- választáshoz az 1886: XXII. t. c. rendelkezése szerint a választó-kerületek megalakítására vonatkozó indítványát. A képviselő-testület az eddigi gyakorlat szerint a kerületek számát ötben állapította meg olyformán, hogy egy-egy kerületben négyszáznál kevesebb és hatszáznál több szavazó ne legyen. Ezután Etl József mérnöknek a Szegzárdon létesítendő villamos világítás eszközlésére beterjesztett ajánlatát tárgyalták. Etl ajánlata abban áll, hogy felállít közvilágítási célra 150 drb 16 gyer- tyafényü izzó és 4 drb 9 ampiros ivlámpát, melyért a várostól évente 2000 forintot kér, azonkívül kéri 2000 magánfámpának biztosítását, a melyek után óránként 1 ’/2 krt kíván. — A concessiót Etl 50 évre kéri. A közgyűlés elvben elfogadta Etl ajánlatát, de kötelezettséget maga után vonó határozatot csak akkor hoz, ha Etl ez ügyben már eleve megállapított és részletesen körülirt feltételeket magában foglaló szerződést mutat föl, de egyúttal az előmunkálati költségeket önmaga viseli. A közgyűlés több kisebb ügyet tárgyalt még ezután. Gazdák biztosító szövetkezete. A lolnamegyei Gazdasági Egyesület felkérte gróf Széchenyi Imre nagybirtokost, a magyar gazdaközönség egyik legkiválóbb alakját és az agrárügyek lelkes zászlóvivőjét, hogy a gazdák által alapítandó biztositó szövetkezet kérdését a tolnamegyei gazdák körében ismertetni szíveskedjék. Széchenyi Imre gróf készséggel tett eleget e kérelemnek és e hó 19-én megjelent Szegzárdon, a hol igen érdekes és hasznos előadást tartott a magyar gazdák biztositó szövetkezetéről. Jól van. Igaz, majd el felejtettem ! Mondja csak, miért jött maga értem a Nagyékhoz, mikor senki sem küldte ? Kálmán: Tegnap este ? Hát kérem ... ah, igen, a fivérét kerestem ott . . . Anna (gúnyosan): A fivéremet kereste ? Ne mondja 1 Bejön mint egy félénk madárka (utánozva) ; «Jó estét! Kisasszony tessék hazajönni, mert már 8 óra van.» És mig én a kalapomat rendbehozom, addig maga elszalad. Pfuj, mamlasz ! Kálmán (szerényen): Kérem, csak nem mehetek együtt a kisasszonynyal. (hévvel): De azért távolról kisértem. Anna (dühösen): Kisért ? Kálmán (ijedten): Azaz hogy nem... csak... Anna: Mondja, nem evett ma bolondgombát vacsorára ? Kálmán-. Nem kérem, ma véletlenségből hidegsültet kaptam. Anna : Maga hidegsültet evett, maga ? Nagyszerű 1 Hidegsültet eszik, mintha bizony hozzá lenne szokva 1 Kálmán (dühvei): Kisasszony 1 Anna : Nos kisasszony 1 A kisasszony csak annyit mond, hogy ha még egyszer utána mer jönni, hát fel fogja . . . (kezével pofont jelez, az ajtót dühösen felrántja és kirohan). Kalman (kabultan): Hogy gy'ülöl I Pedig én imádom őt. . . Ah, a gazdag, művelt hölgy szememre veti, hogy szegény vagyok 1 Azt mondta, hogy felpofoz ... Pfuj, mily rut kifejezés ez 1 Borzasztó 1 Egy leány fenyeget és ezt nekem tűrnöm kell. (dühösen) : De hát mi vagyok én ? Az ő szolgája-e, vagy pedig atyjának hivatalnoka ? Igen, atyjának hivatalnoka 1 E leány gyűlöletével határozottan kiűz e házból, melyben eddig oly boldog voltam. De mindegy, leszek tehát férfi és megmutatom neki, hogy gyáva nem vagyok ! Megyek, megválók e helytől . . . (hirtelen elérzékenyülve): édes, édes irodám, (sir.) Nem, nem, minden megaláztatás és sértés dacára is itt maradok ! (dühösen kifakadva) : Hát ez a szerelem ? Hisz akkor a szerelem nem más, mint a földi boldogság csaló ügynöke, ki ha az egyik ajtón kidobjuk, a másikon azonnal visszatér! Egy hét múlva. (Mint előbb.) Anna (bejön, parancsoló hangon) : Kérek egy iv papirost ! Kálmán (fagyosan): Ott van a szekrényben, ha tetszik, vegyen magának ! Anna (meglepetve, udvariasabban) : Kérek szépen egy iv papirost. Kálmán: Mondtam már, hogy a szekrényben van 1 Nincs időm a kisasszonyt kiszolgálni. Anna (lassan a szekrényhez megy és kivesz belőle egy iv papirost): Ezt megfogja bánni ! Kálmán (hideg nyugalommal): Én nem fogok semmit megbánni, sőt szándékom önnek megmondani kisasszony, hogy jelenléte roppant kellemetlen és zavaró reám nézve. Egy hét óta mást sem tesz, mint az irodaajtót nyitogatja és folyton papirost kér tőlem. Meguntam már az örökös szekatúrát, kérem tehát, távozzék és ne zavarjon többé ! (Anna szótlanul Kálmánt nézi): Figyelmeztetem kisasszony, hogy arra van a kijárás. . . Ajánlom magamat 1 Anna (szomorúan) : Megyek kérem ... ne féljen, nem kell már több papiros . . . (lassan távozik:) Kálmán (gúnyosan) : Csoda! Hisz az a tömérdek papiros, a melyet egy hét alatt kihordott, elég lesz még, még . . . elment! (kis szünet után) Mit is tettem ? Lassan csak. Ez az iroda a főnökömé, tehát a leányáé is. E szerint én őt saját házából utasítottam ki — holnap felmondok ! Anna (a folyosón az ajtóhoz támaszkodva sir.) Kálmán (meghallva a zokogást, kinyitja az ajtót) : Istenem ön sir 1 Oh, én nyomorult 1 Anna (lassan belép): ügy fáj itt. . . (kezét dobogó szivére szorítja. Egymásra néznek.) Kálmán : Istenem ! Anna (hozzá rohan, átkarolja és keblére hajtja fejét) :■ Én nagyon boldogtalan vagyok Kálmán (szenvedélyesen): Egyetlen mindenem, imádott angyalom ! (Csók.) Anna (pirulva kirohan.) Kálmán (magához térve): Ah, most boldog vagyok ! (elgondolkozva): De azért óvatos leszek, mert bizony, ha jól meggondolom a történteket, a szerelem nem más, mint két egymást megértő egyén bizonytalan időre szóbelileg megkötött adás- vevési szerződése 1 Egy év múlva. Kálmán (Íróasztala előtt elmélázva ül): íme, itt- vagyok a boldogság tilos kertjében és remegve állok meg a rózsás utón, nem tudva mit rejt szá-
