Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-26 / 48. szám
1899. november 26. tolnaváemeg-ye. 3 Az elmúlt vasárnapon délntán 2 órakor a vármegyeház nagytermében jöttek össze megyei birtokosaink, hogy megvitassák a minden gazdát közvetlenül érdeklő, nagyfontosságu kérdést ; ott láttuk: gróf Széchenyi Bertalan, gróf Széchenyi Domokos, Bernrieder József, Kovács Sebestyén Endre, Bezerédj Pál, Vizsolyé Ákos, D'óry Frigyes, Jeszenszky Andor, Sass László, Fórdős Dezső, Bárdos Vilmos, dr. Haidekker Béla, lenczlinger Lajos, Kelecsényi Ambro stb., megyei földbirtokosokat. Jeszetiszky Andor, mint a gazdasági egyesület elnöke az egyesület nevében üdvözölte Széchenyi Imre grófot és felkérte előadásának megtartására. Ismertetésének bevezető részében tajáló szavakkal jellemezte a magyar gazdának indolenciáját, nembánomságát, melyet a saját legvitálisabb érdekei iránt is tanúsítani szokott. Miként a vas is akkor lesz acéllá, ha ütik, úgy a magyar gazda is csak akkor igyekszik önállóvá lenni, csak akkor törődik a maga sorsával, ha baj éri és előbb akadályokkal kell megküzdenie. Valamint a hitelszövetkezetnek az a célja, hogy a nagy tőke hatalmával szemben, önállóságra törekedve, támogassa a gazdát és az iparost, úgy a gazdák biztositó szövetkezetének nincs más célja, mint a nagy tőkét képviselő biztositó részvénytársasággal szemben a gazdáknak érdekeit megóvni és istápolni. A nagy tőkének távolról sem ellensége, sem megtámadni, sem pedig károsítani mást nem akar a gazdák biztositó szövetkezete, hanem egyedüli célja csupán az, hogy a magyar gazdák önmagukat védjék meg. A biztositó részvénytársaságoknak az a célja, hogy a biztositó felektől olyan díjakat szedjen, a melyekből a kárt megtéríteni képes és a mellett nagy osztalékot juttathasson a részvényeseknek. Ezen célját leginkább azzal éri el és épen ebben rejlik a veszedelem a biztosítottakra nézve, hogy az összes biztositó részvénytársaságok az egymás közötti verseny teljes kizárásával kartellszerződésre léptek egymással a díjtételek megszabása tekintetében. Az összes biztositó részvénytársaságok, úgymond a szónok, egyetértenek, mert egyforma dijakat szednek, de a magyar gazdának épen az a hibája, hogy nem tart össze. A különbség a részvénytársaságok és a sző-' vetkezeti kölcsönös biztosítás között abban áll, hogy mig a részvénytársaság a biztosított féllel szemben önkényüleg rendelkezik, addig a szövetkezetnél a biztosítottak maguk rendelkeznek. Az előbbi abszolutizmust, az utóbbi önkormányzatot jelent, az első maga diktálja a beszedendő díjat, a másik azt almomra. a szeszélyes sors. A mi után oly epedve vágytam, azt elértem és boldog, nagyon boldog vagyok, de .. . Eh, félre tőlem gyötrő gondolat 1 Történjék bármi, szívesen eltűröm ezért a minden földi kincsesei felérő véghetetlen boldogságért a sors legkegyetlenebb csapásait is ! (ír.) Csak gondolataimat tudnám rendbe szedni! Brr ! E rideg irodai munka végzése pokol reám nézve ... Anna (észrevétlenül belép, Kálmán háta mögé lopódzik és hangosan olvasni kezdi az általa irt üzleti levelet): «Tek. Nagy Sándor urnák. Van szerencsém ezennel tiszteletteljesen felkérni, szíveskedjék a részemre oda érkezett küldeményt «Anna» névvel jelezni.» Haha, Anna, az én nevem! Édes, édes Kálmánom, még itt is reám gondolsz, megöleli.) Kálmán : Egyetlen angyalom ! (magához vonja) : Oh, hát tudnék-e csak egy pillanatig is rólad megfeledkezni! Imádlak ! Anna (hozzásimulva) : Ezt a levelet át kell írnod Kálmánom, mert a papának a nevem feltűnne, magunkat elárulni pedig a világért sem szabad. Ah, ha tőled elszakítanának, én meghalnék fájdalmamban! . . . De én is folyton reád gondolok, hoztam is neked valamit, (cukorkát vesz elő és ajkai közé teszi) A felét neked adom, vedd el ! (Ajkaik lassan egymáshoz tapadnak.) Főnők (észrevétlenül belép, s ijedten megáll.) Kálmán : Édes Annám ! Anna : Drága Kálmánom ! Bonok (dühösen) : Ördög és pokol, hát ez mikotmányosan szedi be. A részvénytársaságok az általuk önkényüleg kirótt dijakból a maradványt, ha kötelezettségeiknek eleget tettek, a saját céljaikra használják fel, mig a szövetkezetek a felesleget visszaadják azoknak, kik befizették. Ilyen gazdasági kölcsönös biztositó szövetkezetek Európa számos államában már évtizedek óta a legszebb eredménynyel működnek, főleg Német- és Francia- országban, Svájcban stb. Németországban a biztosítottaknak csak 38% esik a részvénytársaságokra, mig 62 % a szövetkezetekre, Franciaországban 43% a részvénytársaságokra és 57 % a szövetkezetekre, de Ausztriában is, melynek viszonyai leginkább hasonlíthatók a mi viszonyainkhoz, 25%-a a biztosításoknak esik a szövetkezetekre. A részvénytársaságok azzal érvelnek a szövetkezeti biztosítás ellen, hogy ha náluk a díjtételek valamivel magasabbak is, de ők viselik a rizikót, de a szövetkezeti biztosításnál kár esetén a biztosítottak utánfizetéseket kötelesek teljesíteni. Ezzel szemben hivatkozik az idei év tanulságára, mely szerint a részvénytársaságok a múlt évi jégkárra való tekintettel az idén rendkívül mértékben fölemelték a dijakat. Ezen dijfölemelésben benne van az utánfizetés. A jó évek nagy hasznait a részvénytársaságok zsebre vágják, a káros évek hiányait pedig dijfölemeléssel rögtön a biztosítottakkal fizettetik meg. A szövetkezeteknél olcsóbb lesz a biztosítás, mint eddig volt és a mivel a tartalékalapot szaporítják, az nem lesz másé, hanem maguké a biztosítottaké, vagyis a biztosítók és biztosítottak egy személyben egyesülnek. Ha a magyar gazdatársadalom megérti azt, a mit saját érdeke követel és tömörül ezen eszme körül, akkor a siker nem fog elmaradhatni. A jelenlegi politikai viszonyok is kedveznek a magyar gazdák törekvéseinek. Maga a kormány jelesen a belügyi, földmivelési és pénzügyminiszte- | rek kijelentették, hogy pártolják és helyeslik a gazdák biztositó szövetkezetének eszméjét, melynek megvalósitását úgy erkölcsileg, mint anyagilag előmozdítani hajlandók. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy Budapest székhelylyel «Gazdák Biztosító Szövetkezete» céggel tűz- és jégkár ellen biztositó szövetkezetét létesít. A kormány is megígérte, hogy a mennyiben « gazdák maguk egy millió korona tartaléktőkét jegyeznek, úgy az állam részéről is jegyez 400,000 korona hozzájárulást. A szövetkezet biztosítási alapja alapítványok és üzletrészek jegyzése utján szereztetik be. csoda ! Anna menj azonnal a szobádba, (Anna eltávozik) ön pedig holnap — kiléphet 1 (El.) Kálmán (szomorúan) : Ez hát a szerelem ? De hisz akkor a szerelem nem más, mint két egyén kitöltetlenül aláirt váltója, melynek lejáratát egy harmadik tetszés szerint határozza meg ! Négy év múlva. | (Anna kis gyermekével a főváros egyik népes utcáján sétál. Kálmán szembe jön vele és a mint Annát megpillantja, az j ellenkező oldalra néz és köszönés nélkül akar elhaladni mellette.) Anna (kedves közönyösséggel) : Molnár ur talán csak nem fog mellettem igy elhaladni. Ez | nem szép öntől! Kálmán (kalapját megemelve) : Asszonyom, I legyen meggyőződve, hogy magaviseletem nem a közönyösség kifolyása. Anna : Hogy értsem ezt ? Kálmán (izgatottan): ügy, hogy most még szenvedélyesebben szeretem önt, mint azelőtt és... Anna : Ah, hát maga még most is bolond f Kálmán: Bolond ? Igen, igen, egy szegény ! bolond . . . (búcsúzva): Isten önnel ! . . . Szereti a : férjét ? Anna (kezét nyújtva): Isten önnel! A férjemet ? Én ... én már nem szeretek senkit sem ... (el.) Kálmán (gúnyosan kacagva) : Ez hát a szerelem ? De hisz akkor a szerelem nem más, mint az élet nagytőzsdéjén kötött határidőüzlet a soha nem reálizálható boldogságra ! Egy alapítvány 1000 korona, a miből 40% készpénzben, 60% kötelezvényben fizettetik ki. A készpénzzel befizetett 40°/0 állandóan a tartalék- alapban marad és utána az üzlet tiszta jövedelméből 5°/o kamat fizettetik, mig a 60°/0 befizetése azon esetben, ha a tartalékalap az egy évi díjbevételt meghaladja, elesik. Az alapítványok tulajdonosait az alapitók gyűlésén gyakorolható különle- lönleges jogok illetik meg. Egy üzletrész 20 korona, mely teljes összegben befizetendő. Az egymillió korona jegyzése már együtt van. Hosszas éljenzés követte Széchenyi Imre grófnak az ügyszeretetétől áthatott lelkes előadását, melyért egyes felszólalások után, Jeszenszky Andor a gazdasági egyesület és Fórdős Vilmos a gazdák nevében mondott a nemes grófnak köszönetét. A nyomban közzétett aláírási iveken vármegyénk gazdái közül 1000 koronás alapítványokat jegyeztek: gróf Szébhenyi Sándor és gróf Széchenyi Bertalan több alapitványrészt, Bernrieder József, Bezerédj Pál, Bezerédj Andor, Vizsolyé Ákos, Kovács Sebestyén Endre, Sass László, Kelecsényi Ambro és Fórdős Dezső egyenként 1000 koronás alapítványt, valamint 20 koronás üzletrészeket is többen jegyeztek. Hirek. — Erzsébet királyné emlékének megörökítésére építendő «Örök imádás» temploma részére gróf Széchenyi Sándorné ő nagyméltóságához a múlt héten a következő adományok érkeztek: Offenmüller Zs. plébános Tóth-Keszi .... 3 frt 20 kr. Simon I. gyűjtő ivén 2 » 50 » Döry Stefánia gy. Zomba 6 » 50 » Dr. Pápé Dénes és neje 2 » — » Bereczk J. plébános gyűjtése Kajdacs . . . 1 » 50 » Nagy-Doroghi elöljáróság 3 — » Walter Antal Czikó . . — » 50 » Virányi Károly Agárd . 1 » 50 » Alispáni hivatal Szegzárd 50 » — » Összesen . 70 frt 70 kr. Múlt számunkban közölt gyűjtés ........................ 21 87 írt 83 kr. Együtt . 2258 frt 53 kr. — Erzsébet királyné névnapja alkalmából városunkban is kegyeletes emlékünnepélyt tartottak az iskolák és isteni tiszteletben is vettek részt a növendékek. Az egyik ünnepélyről sem kaptunk azonban értesítést s igy azok lefolyásáról az érdeklődő szülőknek és nagy közönségnek nem referálhatunk. — Főügyészi helyettes Szegzárdon. Dr. Katona Béla, budapesti kir. főügyészhelyettes múlt szombaton este Szegzárdra érkezett; hétfőn és kedden megvizsgálta a kir. ügyészséget és a törvény- széki fogházat, a következő napon pedig visszautazott Budapestre. A főügyészi helyettes teljes elismerését nyilvánította a tapasztalt rend fölött. —- Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter a gyulajovánczai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesül Zólyom József segédjegyzőt nevezte ki s a házasságkötéssel is megbizta, s egyúttal Zólyom Józsefet a kocsolai és Biorváth Jánost a gyulajovánczai anyakönyvvezető helyettesi tisztségtől fölmentette. — Előadások a törvényszéken. A büntető pörrendtartás életbe lépte alkalmából tartott repe- titóriumot a kir. törvényszéknél befejezték. Most az egész anyagot egyesek előadása mellett átveszi a jogászság, igy legközelebb Selcz Józsel kir. törvényszéki elnök az általános részről, Jeney László alügyész az előnyom ozásról, dr. Somiewend Frigyes kir. törvényszéki biró a vizsgálatról, dr. Müller Ferenc a vádhatóságról tartottak nagyobb szabású előadást. Az egyiken részt vett Katona Béla kir. főügyészi helyettes is. — Eljegyzés. Sándor József szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző eljegyezte Edvi Illés Mariska kisasszonyt, Perlaky Józsel máv. osztálymérnök bájos unokahugát.
