Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

— Képviselőtestületi tagok választása. Szegzárdon múlt csütörtökön ment végbe a képviselő- testületi tagok választása a következő eredménj-- nyel; megválasztattak: az I. kerületben rendes tagokká hat évre Wosinsky Mór és Uj János, póttagokká: Vesztergomby István és Békés Mihály. — A II. kerületben rendes tagok lettek hat évre: Nagy György Hangonyi és dr. Steiner Lajos; 3 évre rendes tag: Vesztergomby Ferenc Kovácso- vics; póttagok: Fejős Károly és Frei János Tak- ler. A III. kerületben rendes tag lett hat évre Dit- rich József és Fögleia Márton, póttagok : Nagy János Prantner és Doroghi István. A IV. kerületben megválasztattak rendes tagokká hat évre : dr. Mor- vay István és dr. Kramolin Emil, póttagok: Doroghi Márton és Sipos Márton. Az V. kerületbén rendes tagok lettek hat évre: Csépi Sándor és Majsai József Csötönyi, 3 évre rendes tag : Kovács János Szászi; póttagok : Prantner Mátyás és Kocza József. A választás iránt cseké'y érdeklődés mutatkozott, mert összesen csak 59-en szavaztak, a legtöbb szavazatot, 59-et, Prantner Mátyás és Kocza József nyerték el.

— A vármegyei muzeum egyesületbe

újabban alapitó tagul belépett dr. Haidek- ker Béla szegzárdi ügyvéd s a 100 frtnyi alapító-tagdíjat azonnal lefizette Bodnár István egyesületi pénztárnoknál. Jelenleg az egyesületnek 40 alapitó tagja van már.

— Teaestély. Az egyesült szegzárd-tolname- gyei nőegylet múlt szombaton tartotta első tea-estélyét a kereskedelmi kaszinó helyiségében. Az estélyen közel hatvanan vettek részt s legtöbben a hajnali órákban távoztak a pompásan sikerült mulatságról. — A mulatságon résztvettek, asszonyok: Boross Gyuláné, Borsody Lajosné, Csukly Ignácné, Fejős Károlyné, Gebhardt Károlyné (Paks), Horváth Kálmánná, özv. Horváth Pálné, Krcsmarik Pálné, Mányoki Kornélné, Pirnitzer Antalné, Pir- nitzer Manóné, özv. Sass Istvánná, Sárospataky Józsefné, Schmidt Imréné, Török Béla né, Wigand Jánosné ; leányok: Boross Sárika, Csukly Mariska, Fejős Emma, Gebhardt Mariska (Paks), Hoffmann Paula, Horváth Györgyike, Horváth Irma, Lang Gabriella, Mányoki Irénke és Sárika, Pirnitzer Nelli és Stefánia, Szedlacsek Margit, Schmidt Margit, Török Sárika. A legközelebbi tea-estély e hó 25-én lesz ugyancsak a kereskedelmi kaszinó termében 1 korona belépő-dijjal. Ezúttal lesz szavadat, ének, «•Trió* két hegedű és zongora kiséret mellett, végül tánc.

— Az iskolaszék köréből. A szegzárdi r. kath. hitközségi tanács és iskolaszék egyik tanitó- képviselője, Májer Antal ezen megbízatásáról lemondván, helyette Tarlós János újvárosi tanító választatott meg.

— Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Samai János faddi rom. kath. tanító korpótlékát államsegélyként kiutalványozta.

— A honvéd főreáliskola és a középiskolák.

A kultuszminiszter, mint a hivatalos lapban olvassuk, rendeletet adott ki, a mely a honvéd-főreál- iskolából a hazai középiskolákba való átlépés módját szabja meg és ezzel a magyar katonai és polgári iskolákat közelebb hozza egymáshoz. A rendelet szerint, a ki a honvéd főreáliskola valamelyik osztályát sikeresen elvégezte, átléphet a középiskola magasabb osztályába, ha leteszi a szükséges felvételi vizsgálatot és ha betöltötte a törvényes életkort. Aki a honvéd főreáliskola III. (utolsó) évfolyamát sikerrel elvégezte s a törvényes életkort is betöltötte, valamely hazai nyilvános főreáliskolában a bölcsészeti előtanból osztályvizsgálatot, azután pedig teljes reáliskolai érettségi vizsgálatot tehet. Hogy az átlépésnél milyen tárgyakból kell felvételi vizsgát tenni, mindig az illető tanári testület határozza meg. A honvéd főreáliskola tantervét mindig az átlépő növendéknek kell fölmutatni. Korengedélyt csak a kultuszminiszter adhat.

— Névmagyarosítás. Kiskorú Kraján József paksi lakos vezetéknevét «Kárpáti* -ra, Pilgermay et Ede csibráki illetőségű budapesti polgári iskolai tanárjelölt i Bárdos« ra, Fischer Janka paksi izraelita hitközségi tanítónő «Halász«-ra változtatta.

4._______________________________________

— Beszélőgép. A vármegyei muzeum-egye- ; sülét a nép ajkán élő régi népdalok megmentése ! érdekében gramofont rendelt meg, amely már meg- j érkezett. Wosinsky Mór esperes már belebeszélte I a csodás kis masinát ismertető beszédét, melyet

nyomban követnek a Kecskés Elek által beleéne- ! kelt szép régi, szegzárdi egyházi énekek. Bámulatra méltó, hogy mily szép tisztán, még a hangárnyalatokat is kitüntetve adja vissza ez az ördön- I gös kis találmány úgy a beszédet, mint az éneket.

— Erzsébetnapi vásár. A szegzárdi őszi vásár holnap és holnapután fog megtartatni. Kedvező idő esetén az Erzsébet napi vásár szokott a legnépesebb lenni Szegzárdon, midőn téli szükségletét szerzi be a közönség.

— Versenytárgyalás. A szegzárdi m. kir. államépitészeti hivatalnál folyó hó 13-án tartották meg a szegzárdi vámhid bérletére vonatkozó árlejtést. Ajánlatot tettek : Frank József eszéki vállalkozó 3251 frttal, Verier Ernő tolnai lakos 3333 frttal, Jakaboviis József tolnai lakos 3444 frttal, Grósz Fülöp kalocsai lakos, jelenlegi vámbérlő 3325 frttal; a kir. főmérnök mind a négy ajánlatot döntés végett fölterjesztette a kereskedelmi miniszterhez.

— Városi reform. Hiába, mégis csak haladunk, s a reform szele, úgy látszik, néhány ősrégi szegzárdi különlegességet elsöpör a föld színéről. Ki ne hallotta volna mosolyogva, vagy talán bo- szankodva a mi városi publikálónk nem mindennapi, de eléggé kopott bariton hangját, midőn va- sárnaponkint, vagy néha hétköznap is, a beköszöntő dobolás után kissé megérintvén sipkáját, mintha köszönteni akarná az érdemes publikumot, monoton énekhangon, jól elnyújtva és egyfolytában elmondta a «közhírré teendőket,« vagyis mindazt, amit az érdemes polgártársaknak tudni kell. Valami saját- szerű, éneklő modorban publikált a város érdemes őrmestere, hogy ugyancsak szájtátva kellett hallgatnia annak, aki megakarta érteni a torkában és szájában egymásra toluló hangokat, s legtöbbnyire felét sem értették meg a tudnivalóknak; de hát azért igy folyt a publikálás már ős idők óta, mert hát igy volt szokásban, s a hatóság emberének nem dukált úgy beszélni, mint más halandónak. Valakinek azonban, úgy látszik, mégis föltűnt a publikálásnak ez az absurd módja, mert nagy csu- dálkozásunkra, a napokban hallottuk, hogy most már a sok szép és érdekes tudnivalókat elénekelt őrmester egész rendes, természetes hangon olvassa föl a hirdetéseket, úgy, hogy mindenki megértheti; habár némileg halk hangon s mintegy röstelkedve beszél, mert hát megszokta már, hogy énekelve publikáljon ! Ez a reform is valami; lehet, hogy ezután már egyéb érdemes újításról is beszámolhatunk, mert hiszen már meg van törve a jég, s talán ezentúl a többi, rég óhajtott reformra is rá kerül a sor.

— Megint tűz volt Szegzárdon múlt kedden reggel a Bartina-utcán ; a Bödő átellenében a patak partján egy fasindelyes ház égett le. A ház üresen állott, mert volt tulajdonosa előtte való napon hurcolkodott ki belőle, az uj tulajdonos pedig a leégés napján akart beköltözni. A tűz valószínűleg gyújtogatásból támadt.

— Felolvasás a hipnotizmusról. Pécsett a katholikus körben szombat este tartott a hipnózisról egy rendkívül érdekes felolvasást a szegzárdi származású, dr. Szilvek Lajos, theológiai tanár, hírneves bölcsészettudós. A tudós felolvasó theo- retice mindazt előtárta a nagyszámú hallgatóság előtt, a mit pár nap előtt ott Neukom, a hírneves hipnotizőr mutatványaiban láttak. Nemcsak tudományos fejtegetést, de némileg magyarázatát is találták Szilvek Lajos dr. felolvasásában a hipnózisnak. Az érdekes felolvasást kedden este dr. Szilvek Lajos folytatta. A felolvasót lelkes ovációkban részesítették hallgatói.

— Lisztharmat. A pénzügyminiszter a föld- mivelésiigyi miniszter fölkérésére folytatott tárgyalások alapján körrendeletben kijelentette, hogy a «■lisztharmat« szőlőbetegség által okozott kár oly elemi csapásnak tekinthető, melynek alapján adó- elengedésnek van helye.

TOLNA VÁRMEGYEI.

— Kivételes nősülési engedélyek. A honvédelmi miniszter a védkötelezettség fentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott Sánta János bátai, ifjú Csanádi János szegzárdi, Dávid Pál regölyi, ifjú Szentpályi Ferenc regölyi, Verese János györei, Virág János mázai, Almási János nagydoroghi, Balassa János bedeghi, Rauch Bér- nát paárii, ifjú Rigoczki Márton bedeghi, Schiszler Imre kisszékely!, Schmatrata Ferenc tótkeszii, Ga- rai János kisvejkei, ifjú Hemerle István kónyii, Helyes György harczi, Hahn Mihály bátaszéki, Schusz- ter József bátaszéki, Schneidler János szakadáthi, ifjú Sümegi Mihály bátai, ifjú Streicher János kis- doroghi, Bognár István értényi, ifjú Varga István alsónyéki, Törköly István agárdi, ifjú Ivanits István decsi, Juhász István tótkeszii, ifjú Karácsonyi Ferenc bedeghi, ifjú Lukácsi Sándor decsi, Krumpek Mihály paárii, Korpádi Mihály bátai, Kardos Mihály szegzárdi, Dravecz Ferenc é;rtényi, ifjú Glöckner Mátyás mórágyi és Szabó József bátai lakosoknak.

— Tea-estély. A házi kisasszony énekel.

— Tudja-e tanár ur, — szól egy ábrándos hölgy, hogy ezt a dalt én a minap a Bartina csúcsán énekeltem ?

A tanár ur sóhajtva súgja ;

— Sajnos, nem mindenki ilyen kíméletes !

— Őrjöngő vicinális. Múlt szerdán délben Bátaszékről megindították a vicinálist és a derék kávédaráló csak úgy köpködte szilaj örömében hó- rihorgos kéményéből a piszkos fekete szénfüstöt. Gyorsan, olyan sebesen, a minő sebességet csak egy vicinális ki tud fejteni, robogott tova a sínpáron. Dombóvár és Mágocs között erősen fütyölni kezdett a sínek mellett legelésző lovaknak, hogy jó lesz kitérni, mert különben utoléri őket a ne- mezis. De a lovak nem ijedtek meg a vicinálistól és szépen tovább legelésztek, sőt az egyik ló kényelmesen elhelyezkedett a síneken, nagyot nyerített a vicinális felé, mintha remélte volna, hogy a vicinális majd kikerüli. Csakhogy a vicinálissal nem lehet tréfálni, rosszabb az száz igazi vonatnál, ha megmérgesitik. Még egyet és utoljára füttyentett, azután teljes gőzerővel neki ment a lónak. A szegény állat alaktalan hustömeggé morzsolódott s minthogy a másik ló egy kötél által hozzá volt kötve, azt is maga után rántotta. Ennek a szegény állatnak meg egyik lábát törte ketté az őrjöngő vicinális. Az utasok rémülve ugráltak ki és részvéttel szemlélték a vicinális áldozatait. Pár perc múlva a vicinális megint elindult, a szegény ló pedig fájdalmas pillantást vetett a dühöngő vasszörnyetegre, az ő megrontója után.

— Furfangos paraszt. Beállít múlt pénteken egy utalványnyal az —i postahivatalba egy paraszt. Az utalvány 65 irtokról szólott, melyet az atyafi volt elküldendő egy vidéki takarékpénztárnak. A hivatalnok bevezeti a naplóba, recipét ad róla, s kéri a paraszttól a pénzt.

— Micsoda pénzt, könyörgöm ! — kérdi az

atyafi.

— Hát a 65 irtot, a mit el akar küldeni!

— A 65 pöngőt ? Kérem alássan azt én már föladtam!

— Föladta ?! .. . Hol ?

— Hát könyörgöm — bedobtam, hogy addig is, mig idegyühetök, nálam el ne vesződjék.

— Bedobta ? ! De hát hová ? mibe ?

— Abba a kasznyiba kérőm, a mibe a levelet is szokták betaszitani !

A hivatalnok nem tudta: nevessen-e, vagy sajnálja ezt a túlságosan furfangos parasztot. De mikor kivallotta, hogy a postaépület szekrényébe dobta a pénzt, rögtön keresni kezdték, s a levelek és ánzikszkártyák közt csakugyan meg is találták a váltóba takargatott 6 darab tízest és 1 darab ötöst.

— „Szegzárd tájképe.“ A képes levelezőlapok egyik nagyobbitott válfaja látható a szegzárdi nagytőzsde kirakatában «Szeg zárd tájképe« madártávlatból, mely háromszor oly hosszú, mint egy közönséges képes levelező-lap. A fölvétel a Barti- náról történt, s igen szépen adja vissza a város képét; különösen az egyes középületek látszanak ki előnyösen a házcsoportok közül. Ára 10 kr.

1899. november 19.