Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-29 / 44. szám
1899. október 29. TOLNA VAäMEGYR 3 veket, melyekkel az áthidalás jelentőségét csökkenteni akarta. Ezek már nem elviek, hanem gyakorlatiak és ezekkel iparkodott az érdekelt vidék igazságos követelését az ország és nagyközönség előtt tárgytalanná tenni és .a napirendről eltüntetni. A miniszter ur azt mondja, hisz az egész díjtételről nem érdemes beszélni. Az egész csak bagatell. Csupán 6—11% közt váltakozik a különbség a mostani forgalmi és a létesítendő uj forgalmi ut közt. Mondjuk, hogy megdönthetlenek a miniszter ur mathematikai állításai; de hát annyira fejlődtek már a mi közgazdasági viszonyaink, annyira tejben, mézben uszunk, hogy 6—11% jnár nem is számit ? Méltóztatnék a miniszter urnák egy kis fáradtságot venni és kiszámítani, minő óriási vagyont takaríthatott volna meg az ország, ha harminc éven keresztül minden forintnyi díjtétel után az ő zsebében 6—11 krajcár maradhatott volna. Harminc éven át millió és millió forintot fizettünk díjtételekben, melyek 6—11%-ig a kereskedő, az iparos és a gazda törzsvagyonát gyarapithatta volna. Szegény országban meg kell becsülni még a 6—11% értékét is, különösen mikor látjuk, hogy 1 — 1 x/2 % pénzdrágulás minő zavart okoz a közgazdaság egyensúlyában. De mi be fogjuk bizonyítani, hogy a díjtételek jóval nagyobbak 6 — 11%-nál. Kiindulási pontnak vettük Baját és Báiaszéket. Mennyi a díjtétel az egyiknél és a másiknál Stájerország, Tirol és a tenger felé ? Választottuk pedig a legkényelmesebb és a körülményekhez képest legjutányosabb forgalmi utakat. Az eredmény a következő : Bajától—Barcsig egy waggon gabona 78 frt Bátaszéktől—Barcsig.........................47 » Bajától Barcson át Bruckig .... 161 » Bátaszéktől ugyan Barcson át . . . 113'/2 » Bajától Barcson át Marburgig ... 128 » Bátaszéktől—Marburgig......................82’/2 » Bajától—Laibachig.............................163 » Bátaszéktől—Laibachig................................1143/4 » Bajától—Villachig ............................168 » Bá taszéktől—Villachig.............................. 12572 » Ugyanilyen arány áll Cilii, Görcz, Grácz. Klagenfurt, Leoben, Insbruck, Rovoredo, Trento és az összes tengerparti vidékkel szemben. Számítsunk egy létesítendő áthidaláskor Bajától Bátaszékig 10 frtot (a mi igen drága 17 kilométer után) egy wag- gonrakományra, akkor következő különbözet áll fenn : Bruckig waggonrakomány után 38 frt, Marburgig 375/i Irt, Laibachig 38'/2, Villachig 33 írt. Tessék már most megmondani, hogy ez hány százalék különbség ? Vannak ugyan egyes konjunktúrák Stájerországgal viziuton Győrön keresztül, de ott is a különbség egy waggonrakomány után 13 frt, de a közlekedés télviz idején, vagy kicsiny vízálláskor lehetetlen. Egyáltalán felső Bácsmegye és vidéke eme drága díjtételek miatt az említett vidékkel üzleti összeköttetésbe egyáltalán nem léphet és reá van utalva a budapesti és bécsi piacra. Ha már ezeknél a díjtételeknél nem vág össze a miniszter ur 6 —11 % -ja, mit szóljunk a Duna körüli vidék egymásközti közlekedésről. Ez őszszel, télen és kora tavaszszal végkép meg van bénitva- A kereskedő, az iparos hallatlan díjtételt fizet, úgy, hogy bárminő vállalatba akar fogni, a szállítási díjtételek miatt az üzemet abban kell hagynia. Vannak Alsó-Tolnán pálinka- és szeszfőzdék, de ezek a szállítási díjtételek miatt nem prosperálhatnak. Alsó-Tolnától Zomborig fizetnek egy métermázsa után 3 24 72 frtot. Tessék megmondani, 40 kilométer útra hány százalék ez. A végtelenségig folytathatnék a miniszter tévedéseinek helyreigazítását, melyek az ország közgazdaságának rovására és az érdekelt vidék legjogosultabb követeléseinek elta- gadására szolgáltak. Ha a miniszter csakugyan őszintén akar gondoskodni a Közép-Duna vidékéről — mint a hogy állítja — akkor ne álljon elő a pénzügyi dolgokkal. Mert ha csakugyan oly szegény és szűkmarkú az állam milliók érdekeivel szemben, akkor tegyen is úgy, mint a szegény ember. A szegény ember, ha házat akar építeni, úgy nem egyszerre szerzi be az anyagot, hanem lassan, lassan tehetségéhez képest. Ha a miniszter szegény és nem tudja egyszerre a pénzt előteremteni, ám tegyen úgy, mint a szegény ember. Állíttasson be évente egy bizonyos összeget az országos költségvetésbe. Alakítsa át előbb a baja—szabadkai, azután a bátaszék— bonyhádi vonalat és igy tovább. Így azután idővel mégis eljut azon célhoz, mely felé az ország milliói évek óta törekednek. Ha azonban a miniszter ur arra vár, mig az általa kontemplált összeg rendelkezésére fog állani, úgy az ország közvéleményében még inkább az a meggyőződés fog lábra kapni, hogy a Közép-Duna áthidalásának elodázásával csak Ausztriának akar nagyobb hasznot hozni. Hírek. — Királyi elismerés a megyóspüspöknek. A király folyó évi szeptember hó 25-én Bécsben kelt legfelső elhatározásával megengedte, hogy Hetyey Sámuel pécsi püspöknek, amaz áldozat- készségéért, melylyel a pécsi püspöki joglyceum és római katholikus tanítóképző intézet alaptőkéinek gyarapítására sajátjából együttesen 100.000 forintot ajánlott fel, különös elismerése tudtul adassék. — Perczel Dezső a képviselőház elnöke a múlt héten pár napig Bécsben és Münchenben időzött abból az alkalomból, hogy Aurél fiát az ottani egyetem látogatása végett Münchenbe kisérte. — Kinevezés. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja a simor,tornyai járási állatorvosi állásra Kilián Ottó, szegzárdi városi állatorvost nevezte ki. — Erzsébet királyné emlékének megörökítésére építendő «Örök imádás» temploma részére gróf Széchenyi Sándorné ő nagyméltóságához a múlt héten a következő adományok érkeztek: Bonyhádi plébánia gyűjt. Jeszenszky Andor Csibrák Malatinszky Sándor Paks Malatinszky Mária . . Seltz József törvényszéki elnök gyűjtésé . . . Kovács S. Endre gyűjtő ivén 100 frt; ehhez adakoztak: Kovács S. Endréné . . Kovács S. Endre . . . Özv. Szalatsy Farkasné. Grf. Breda Viktorné . . Takács Sándorné . . • Mádi Kovács Istvánná . Kovács Aladár .... Csolnoky Lajos gyűjtése Ozorai elöljáróság . , Alsónyéki elöljáróság Dombóvári temp. gy. O-Dombovár község . ^ Összesen . Múlt számunkban közölt gyűjtés . - ■ ■ ■ Együtt . 20 írt 50 kr. 2 » — » 3 » — » 2 » — » 7 » — » 20 » — > 20 » — » 20 » — » 15 » — » 10 » — » 5 » — » 10 » — > 1 » 60 » 6 » 80 » 3 » 55 » 41 » — » 20 » — » 207 frt 45 kr. 1733 írt 99 kr. 1941 frt 44 kr. — Állami főfelügyelet. A közoktatásügyi miniszter a gy'ónki és bonyhádi felekezeti algimnáziumokban az iskolák meglátogatásával és azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1899—1900-ik tanévre Spitkó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgatót bizta meg. — Előléptetés. Dr. Molnár Samu, dunaföld- vári kir. járásbirósági aljegyző a mezőkövesdi járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. — Eljegyzés. Lamm Pál fürgedi nagybérlő leányát Erzsikét, eljegyezte Prosznitz Mihály a győri Accumulator gyár műszaki vezetője. — Segédlelkészek kirendelése. A dunamelléki ev. református egyházkerület közgyűlésén kirendeltettek segédlelkészekül: Szigcthy Bálint Kött- sére, Biczó Zsigmond Bonyhádra, Érsek Elek Né- medire, Horváth Antal Pécsváradra és Elekes Imre Gyünkre. Káplányhiány miatt Terehegy és Babarc nem kaptak segédlelkészt. — Utmesteri vizsga. Rezes János igazolvá- nyos cs. és kir. huszárőrmester múlt hétfőn jó sikerrel tette le az utmesteri vizsgát az államépité- szeti hivatalnál; a vizsgálat elnöke Fehéry János műszaki tanácsos volt, ki az utak felülvizsgálata céljából itt időzött. nári ünnepléseket. Mert ha Lehr Albert kitűnő helyet foglal is el mint nyelvtudós és iró, ebbeli tevékenysége csak csekély töredéke annak a nagyjelentőségű és áldásos működésnek, melyet egy emberöltő alatt a tanári széken kifejtett. Írói működésének termékei, nyelvészeti cikkei és a «Toldi» magyarázata, csak töredékes megnyilatkozásai az ő nagy tudásának, kiváló egyéniségének, genialis szellemének, a mely a tanári széken és magánérintkezésben sokkal dusabban ontotta kincseit. S ebbeli hatásának első nyomai itt szülőmegyéjében találhatók meg, mert tanári működését itt kezdte. S ha nem csekély dicsősége megyénknek, hogy az, a ki általánosan a magyar nyelv legalaposabb ismerőjének van elismerve, a megyénkbeli Sár-Szt.- Lőrinczen szívta be az anyatejjel a magyar nyelvet, tanári működésének fénye is visszavetődik rá. Lehr Albert mint az ottani algimnázium kitűnő tanárának, Lehr Andrásnak fia született Sár-Szent-Lőrinczen. Miután Sopronban s a külföldön elvégezte a főgimnáziumot s a theologiát, 1866- ban a sárszentlőrinczi intézet tanárának választották meg. Az intézettel együtt átköltözött 1870-ben Bonyhádra. Már kezdő tanár korában ellenállhatla- nul hatott rendkívül vonzó és harmonikus egyéniségével, finom és előkelő szellemének gazdagságával, s elméjének élességével, a mely különösen az olvasmányok nyelvi, stilistikai és tárgyi fejtegetésénél nyilvánult s nem egy tanítványának jövő pályájára döntőleg hatott. (Főgimnáziumunk igazgatója, Wigand János is tőle kapott kedvet az irodalmi tanulmányokra s a tanári pályára.) Kiváló tehetségei és tudománya azonban főleg azóta érvényesülhettek, mióta (1873-ban) a budapesti ev. főgimnázium magyar nyelvi tanszékére s az irodalmi élet központjába került. Itt csakhamar kitűnt, hogy Lehrnek tüneményszerü a magyar nyelvi tudása és nyelvérzéke. Szarvas Gábor, a «Magyar Nyelvőr» szerkesztője, hatalmas támaszt nyert benne, s ha irodalmi körökben viták támadtak valamely kifejezés magyaros volta tekintetében, rendesen az ő véleménye volt a döntő. E tekintetben valóságos orákulum volt. A budapesti irodalmi élet mozgalmassága serkentőleg hatott irói becsvágyára is és kiadta Arany J. «Toldi»-jának nyelvi magyarázatait, a mely nemcsak nálunk, de általában szinte páratlannak mondható nyelvtudás, nyelvérzék, finom elmeél, sőt lélektani megfigyelés tekintetében egyaránt. E művén, a Goethe-féle «Herrman és Dorottyáiból való fordítási töredékeken s kisebb nyelvészeti cikkeken s néhány nagyobb prózai fordításon kívül alig jelent meg tőle valami, mert bár eredeti és kiváló irói, sőt költői tehetsége van, sokkal erősebb a tökéletes iránti érzéke, kritikai szelleme és szigorú önbirálata, semhogy megeng edné magának, hogy e téren is ne <remek»-et produkáljon. Annál dusabban és hatásosabban érvényesült tehetsége budapesti tanári székén s az irói magánkörökben. Tanítói hatása főleg a magyaros, szabatos és finom stilus, az irodalmi termékek helyes és mélyreható felfogása, az aesthetikai és erkölcsi izlés fejlesztésében, az erős magyar érzés, humánus érzület s finom lélektani megfigyelés, a magán- és közélet viszonyainak magas szempontokból való felfogásában nyilvánul s e tekintetben tanítványai nagy számánál fogva iskolát alapított, a melynek legtipikusabb növendéke Kozma Andor. Tüneménysze- rünek mondható élőszóbeli előadása is, természetes, az érzések minden árnyalatait mégis mesteri módon kifejező szavalata, a melynek nem csekély része volt irodalmi oktatásának termékeny hatásában. S a mily ellensége volt az érzelgésnek, a pathetikus frázisoknak, oly közvetlenül és tartózkodás nélkül adta át magát időnként a kedélyi felhevülésnek s tanítványaiban szenvedélyes és ki- olthatatlan magyar érzést, minden nemes és szép iránt okos és állandó lelkesedést tudott fölkelteni. Most, hogy nyugalomba vonult, szabadabban élhet az irói működésnek s miután még java korában van (ötven egynéhány éves) nincs kizárva, hogy még örvendetes irodalmi meglepetésben részesíti a közönséget.
