Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-29 / 44. szám

4

TOLNA VARMEGYE.

1899. október 29

— Adományok a múzeumnak. Legutóbbi közlésünk óta vármegyénk múzeumának adakoztak : Horváth József bátaszéki csendőr őrmester egy Constantinus-féle római pénzt. Kerekes János mohácsi utmester egy római pénzt s egy csatdarabot. John Sándor egy ezüst római gyűrűt, elefántcsont betéttel. Bühn N. paksi kereskedő egy pesti német szinlapot 1824-ből és egy XVI. századbeli körte alakú kályhafiókot. Pribenszky Lajos Kisfaludy S. «A tatárok Magyarországban» cimü színművének 1819-iki kiadását. Müller Katalin Bonyhádról egy színes selyemmel fehér alapra himzett toilette asztal térítőt és Széky Géza gerjeni ev. ref. lelkész középkori graphitos edényperemeket.

— Eljegyzés. Szabó Zoltán Tolna-Szánthó község jegyzője eljegyezte özv. Gaál Béláné nevelt leányát Galgóczy Vilma kisasszonyt Tamásiból.

— A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Bülóp Kázmér ügyvédet Dárda székhellyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag fölvette.

— Régészeti ásatás Szegzárdon. Török J.

szegzárdi lakos jobbremetei szöllejében már régebben is találtak forgatás alkalmával csontvázakat s mellettük úgynevezett halántékgyürüket; ezért e hó 23. és 24-én rendszeresebb próbaásatás történt azon helyen Kovách Aladár múzeumi titkár vezetése mellett.1 — Feltáratott 11 sir, melyekből még eléggé ép csontvázak kerültek elő ; a sírmellékletek halántékgyürük és a holtak szájába tett pénzek voltak, melyeknek megvizsgálása után konstatálva lett, hogy a jelzett szöllőterület sírkertül Péter és

I. András magyar királyok idejében használtatott.-- Nyomdai művezető. A váczi kir. országos fegyintézetnél fönálló nyomdai művezető-főnöki állásra Fejér Gyula, a szegzárdi jóhirnevü Ujfalusy nyomda szakképzett üzletvezetője neveztetett ki. Uj állását 1900. évi január hó 1-én fogja elfoglalni.

— Névmagyarositó tanítók. Engel Mór bátaszéki tanító, valamint gyermekei : Józsa, Julia és Károly vezeték nevöket «.Elek*-re, Biegl Ignác- Bálint bátaszéki tanító és gyermekei pedig * Bátor«- ra változtatták.

— Reformátusok közgyűlése. A dunamelléki református egyház múlt héten tartott közgyűlésén a külsősomogyi egyházmegyéből Bocsor Lajos esperes, Fábián Mihály felsőireghi lelkész és dr. Kiss Ernő ; a tolnai egyházmegyéből Dómok Péter esperes, lantó János kajdacsi lelkész, Szilassy Aladár gondnok és Kovács S. Endre vettek részt.

—- Gyászhir. Alulírottak fájó szívvel tudatjuk édes anyánk, nagyanyánk, dédanyánk és anyósunk nagytiszteletü özv. Somogyi Zsigmondné szül. Sza- lacsy Máriának folyó hó 23-án 5l/2 órakor, életének 76-ik, özvegységének 38-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei fylyó hó 25-én délelőtt 10 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint az őcsényi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Őcsény, 1899. október hó 23-án. Áldás és béke lebegjen porai felett! Somogyi Julia férj, Dömötör Péterné, Somogyi Teréz férj Kátay Endréné, Somogyi Zsig- mond, Somogyi Mária, férj. Dömötör Lajosné gyermekei. Dömők Péter, Kátay Endre, Dömötör Lajos, vejei. Bún Anna, menye. Korbonits Dezső, unoka- veje. Kolozsváry Margit férj. Korbonits Dezsőné, Dömötör Lajos, Dömötör Mariska, Dömötör Béla, Dömötör Irénke, Dömötör László, Dömötör Zoltán, Somogyi Zsigmond, Somogyi Anna, Somogyi Jenő, unokái. Korbonits Elek, dédunokája.

— A budapesti ügető és távhajtási versenyek múlt vasárnap tartattak meg. A győztesek közt ismét a Bernrieder név dominált. — Első volt a Diregodíj, 1000 korona, távolság 2600 méter, 3 éves belföldi lovaknak. Ebben a versenyben elsőnek érkezett be ifj. Bernrieder József «Való« lovával. A második volt az Őszidíj, 1200 korona; távolság 3000 méter. Ebben első lett Bernrieder János Tüzes nevű lova, hajtotta ifj. Bernrieder József. A két évesek dijában azonban Bernrieder József «Kontár« lovával csak harmadiknak érkezett be.

— Állatorvosi tiszti vizsga. Kilián Ottó, Szegzárd város állatorvosa, a napokban sikerrel tette le Budapesten az állatorvosi tiszti vizsgát.

Öngyilkos aljegyző.

Messze idegenben szomorú hir történt. Egy jobbra érdemes életből szállott el a lélek, alig harminc évi küzdelem után. A test megunta a szenvedést, a szív a tusát és a mikor már érezte, hogy nem tud szembeszállani a kavargó gondokkal, a dübörgő vonat kerekei megszabadították a földi bánattól.

Folyó hó 22-én egy szűk szavú távirat hozta meg a halál hírét, hogy Koller Rezső szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző Ziegenhals mellett öngyilkos lett. Egy sokat gyötrődött életnek szomorú befejezése ez a halál, a mely élete virágjában törte le a megboldogultat. Négy évvel ezelőtt nevezték ki a szegzárdi törvényszékhez aljegyzőnek. Kezdetben feletteseinek bizalma, kartársainak szeretete övezte a kellemes modorú, becsületes jellemű ifjút. Később aztán rossz társaságokba került; a folytonos dorbézolás, a nyomasztó anyagi gondok meggyengítették akaraterejét, megtámadták idegeit. Elment idegenbe, hogy felüditse erejét, meggyógyitsa önmagát. De nem termett gyümölcsöt e vágya sem; beteg lelke nem talált enyhülést a gráífenbergi fürdő kúrájában. És a mikor látta, hogy petyhüdt idegei már nem tudják felvenni a kemény harcot az élet küzdelmeivel, megszabadult az élettől.

Szomorú halála sok szép reményt döntött a sírba. Előkelő családnak volt a gyermeke ; anyja korán elhunyt, apja benne találta meg annak az eszményképnek hasonlatosságát, amelyet egykoron imádott és ezért rendkívül szerette fiát. Sokszor el-eljött tállyai magányából gyermekéhez, hogy megállítsa azon a lejtőn, amelyen a megboldogult szerencsétlen oly rohamosan haladt lefelé. De már akkor későn volt. Az alapjában becsületes lélek összeütközésbe jött önmagával, kerülte embertársait és az egyedüllétbe sodorta az a szörnyű örvény, háborgatta lelke nyugalmát. Aztán mikor látta, hogy az idegen sem hozza meg nemes lelkének és háborgó szenvedélyeinek egyensúlyát, a halálban talált nyugalmat.

A vonat, melynek kerekei összeroncsolták testét, száguld tovább, tovább, időtlen-időkig ; a szétszakított hulladarabok ott feküsznek egy kis darab idegen földben ; mi meg bocsássuk meg e sokat gyötrődött életnek tévelygését és imádkozzunk leikéért .... S— r J—f.

— Drágul a posta. A korona érték-számitás kötelező életbeléptetésével bizonyos változások lesznek a postai tarifákban avégből, hogy e tarifákat a nemzetközi postaforgalom díjtételeihez alkalmazzák. E változások következtében például az ajánlási dij, mely most még 10 krajcár, ezentúl 25 fillér lesz, a levelezőlap ára 2 krajcár helyett 5 fillér, a külföldi levelek portója 10 krajcár helyett 25 fillér, a külföldi postautalványok dija 10 krajcár helyett 25 fillér, a tértivevény ára szintén 10 krajcár helyett 25 fillér. Ellenben a nyomtatványok és áruminták portójánál némi mérséklés lesz, átlag egy fillér.

— Névmagyarosítások. Fischer Ferenc ta- másii születésű, budapesti lakos vezetéknevét * Faragó «.-ra, — Voracek Géza hőgyészi születésű, budapesti lakos iBárdi*-ra, — Kohn Mór bátaszéki születésű, budapesti lakos t Kádárt-ra, Gulás Ferenc dunaföldvári lakos iSiákt-ra, Szvitek Lajos faddi m. kir. dohánybeváltó hivatalkezelő tSzol- nokit-ia., Abeles Jenő miklósvári lakos «Adorján «-ra változtatták.

— Téli kikötő. A földmivelésügyi miniszter közölte a dunamenti téli kikötők állapotát. Ezek szerint a szegzárd-keselyüsi a Duna mentén egyik legnagyobb téli kikötő ; területe 35 hektár, menedéket találhat benne 100 gőzös és 400 hajó; a bejáró 3 méterre, a medencze 2 méterre van kikotorva.

— Pályázat posta- és távirdaszolgai állásokra. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság kerületében — ahova Tolnamegye is tartozik — több ideiglenes minőségű posta- és távirdai szolgai állásra pályázatot hirdetett a pécsi posta- és távirda igazgatóság. Javadalmazása: 300 frt fizetés, lakpénz és ruhailletmény. Pályázati határidő december 1.

— Tanítói korpótlók. A közoktatásügyi miniszter leszlen György némedii rom. kath. tanító, Dex Ferenc kétyi ág. ev. tanító ötödéves korpótlékát államsegélyként kiutalványozta.

— Cséplési munkának gőzgéppel végeztetése Szent István napján az ipari munka szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c. alapján nem bírálható el. (M. kir. belügyminister 1899. évi 2020. sz. határozata.)

— Halálozás. Faddy János szegzárdi járás- birósági aljegyzőnek szép kis leánykája, Margitka folyó hó 21-én elhalálozott. A család a következő gyászjelentést adta ki: «Faddy János és neje szül. Dürnbacher Emilia, úgy a maguk, mint Ilonka leányuk nevében is fájdalmas szívvel jelentik szeretett és felejthetlen leányuknak, Margitkának folyó évi október hó 21-én este 1j2\0 órakor kínos szenvedés után, életének 2-ik évében történt gyászos elhunyták A kiszenvedett ártatlan gyermek hült tetemei október 23-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a felső-sir- kertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Szegzárd, 1899. október hó 22-én A szeretet angyala őrködjék felette !

— Kártérítési pör.

— Hallottad, Hosszú Pál kártérítési port indít a vasút ellen.

— Miért?

— No, a baleset miatt.

— Miféle baleset ?

— A vasúti kocsi lépcsőjén kitörte a lábát.

— Ah, akkor én is indítok kártérítési port a vasút ellen.

— Mi alapon ?

— Én meg a vasúti kocsiban ismerkedtem meg a feleségemmel.

— Fogorvos. Kovács I. budapesti fogspe- ciálista, városunkban már ismert és szakképzett fogorvos itt tartózkodását egy héttel meghosszabbította. Ez utón is fel kéri a közönséget, hogy kik gyógykezelését (plombirozásokat, műfog betéteket stb.) igénybe akarják venni, minél előbb szíveskedjenek hozzá fordulni. — Lakása «Szegzárd Szálló« 1-ső szám.

Rablógyilkosság Szegzárdon.

Szörnyű és kegyetlen rablógyilkosság történt folyó hó 21-én a késő délutáni órákban városunkban. Egy jó módban lévő családfentartó gyilkolta meg 300 forintjáért felebarátját oly kegyetlen vandalizmussal, a mely páratlan a maga nemében és aminőt a gyilkosságok krónikája is csak keveset tud felmutatni. S z á s z y Jánosnak hívják a gyilkost, a ki egyik régi jó ismerősét, Körösztös János szegzárdi lakost gyilkolta meg közel a városhoz, a fürdőház fölött lévő présházban.

A gyilkosság hire este 7 órakor már villámgyorsan terjedt el a városban és hírére nagy tömeg verődött össze a tett színhelyén, a hol a szerencsétlen ember eléktelenitett holtteste feküdt.

S z á s z y János vagyonos szegzárdi polgár, de minden ismerőse kegyetlen, megférhetetlen természetű, rossz szivü embernek ismert. Félt tőle mindenki, aki még családtagjaival szemben is ke- gyetlenkedett és nem egyszer azokat is tettleg bántalmazta, sőt feleségét a gyilkosság napján is megverte.

Ennek a kegyetlen embernek derék és becsületes munkása volt Körösztös János, akit legyilkolt. Folyó hó 21-én Körösztös katonai szemlén volt s midőn innét visszatért, S z á s z y meghívta őt pincéjébe borkóstolóra. — S z á s z y ugyanis tudta, hogy Körösztös e napon az agrárbank szegzárdi képviselőségétől 300 forintot vett fel.

Körösztös János a szemle után a városházáról a piacra ment és 40 forintért malaczokat vett; ezeket haza hajtva, kiment S z á s z y présházába, ahonnan nem is tért többé vissza.

S z á s z y megvendégelte az áldozatot és leitatta. Beszélgetés közben Körösztös elmondotta neki, hogy a 300 frtot megkapta az agrár- banktól s ebből még van 240 forintja, sőt meg is mutatta Szászynak. Mikor aztán Körösz- t ö s ö n a bor hatása teljes volt, S z á s z y egy nagy kalapácscsal fejbe vágta, mire agyveleje ki- locscsant. Ez azonban nem volt elég, hanem kiütötte egyik szemét, felhasitotta száját. S midőn igy teljesen végzett az áldozattal, elvette pénzét és óráját s mintha mi sem történt volna, eltávozott. Majd pár óra múlva visszatért, a véres holttestet