Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-06 / 32. szám

— A tisztviselői nyugdijvalasztmány tegnap délelőtt Simoiitsits Elemér főjegyző elnöklete alatt ülést tartó t, melyen br. Ritdnyánszky István volt simontornyai járási szolgabiró nyugdiját 396 írtban özv. ifj. Mutnyánszky Alajosné nyugdiját 126 írtban, 3 gyermeke neveltetési diját összesen 75 Írtban, és özv. Kelemen Kálmánná nyugdiját í 68 írtban, két gyermeke neveltetési diját összesen 67 írt 20 krban. állapították meg. — Üdvös re:,delet. A foldmivelésiigyi minisz­ter az erdészeti hizottság fölterjesztésére elrendelte, hogy a fenyőfa karácsonyfákat Tolnavármegye te­rületén ezentúl csak olyan tartalmú községi bizo- nyitványnyal lehet árulni, melyben a fa jogos szer­zése igazolva van. Ezzel a rendelettel talán ne­mileg csökkentve lesz a sok fenyőfalopás kará­csonykor. — Szabad a vadászat. A vadász-dicsőség aratására megvirradt a hajnal, folyó hó l.től kezdve már szabad lett a vadászat fürjre, fogolyra s fá­cánra s a hó közepén már a nyu'azás is megkez­dődik. A ki tudja, hogy micsoda hatalmas erő a szenvedély, az még nvndég képtelen megérteni a vadász-szenvedélyt. Nimród fiai nyughatatlansággal várják a napot, a melyen fölszabadul a vadászati tilalom alól a határ s szabadon lehet a repülő és futóvadat zsákmányul ejteni. A pihenés, a vadász élvezetekben való hosszú koplalás után szólhat megint a puska; kereshe i a fogolyt a gazosok­ban a jó angol vizsla.. Minden vadász tudja, hogy augusztus elsején csak olyan évben anyányi a fiatal fogoly a mikor a tavasz korán kezdődött s az án nem voltak kései zord napok, nem tette tönkre az első fészkelést hideg esőzés, nagy zápor, fagyos szél, didergő éj. A fogoly ugyan elég korán fész­kel, ha jó az idő, de kevés kell ahhoz, hogy fészke tönkre menjen; ha megázik meleg tojása, vagy aláfut az esőviz: vége a szaporodásnak. A máso­dik fészkelésből származó csapat még szeptember elején is gyenge. — Az idei eszmndő éppen­séggel nem volt kedvező. Ez azonban nem hátrál­tatja a vadász-szenvedélyt. Itt az ideje — vadászni kell. Ha nincs sok vad, keveset lőnek; de lőnek.-— Vasúti szállítmányokban levelezések el­helyezése tilos. Szalay p. t. főigazgató következő figyelmeztetést bocsátotta ki : Utóbbi időben mind gyakrabban előfordul, hogy vasúti (gyorsáru és közönséges) szállítmányokban levelek és személyes levelezés jellegével biró közlemények helyeztetnek el. Minthogy a »Postai Tarifák és Postaüzleti Sza­bályzat» 1. Kész 1 §. értelmében a levél, azaz tényleges és személyes ievelezés jellegével biró köz­lemény szállítása a posta kizárólagos jogát képezi, ebből íolyólag a vasúton és gő/.hajózási, vagy más magán-szállitási vállalatok által szállított csomagok­ban elhelye ett minden személyes és tényleges levele­zés jellegével biró legcsekélyebb közlemény —legyen az akár nyitva, akár zárt borítékban elhelyezve — postajövedéki áthágást képez s az elvont postaille­ték tizenkétszeres összegéig terjedő, de legalább is egy forint pénzbírsággal bünteltetik. Erről a közön­séget tájékozás és alkalmazkodás végett értesítem. Megjegyzem egyszersmind, hogy a Magyarország területén föladott s itt kézbesítendő, vagyis a szo­rosán vett belföldi forga'omban postán szállított csomagokba levelek elhelyezése meg van engedve. Az osztrák posta területén kézbesítendő s a postán szállított csomagokba is szabad, a csomag címzettjé­hez intézett egy levelet elhelyezni. A többi külföldi forgalmi viszonylatban szállított postai csomagokban leve'ek elhelyeztetése tekintetében a közönség föl­adata tájékozást szerezni s az erre vonatkozó sza­bályokhoz saját érdekében alkalmazkodni. — A tartalékosok jelentkezése mozgósítás esetén. A honvédelmi miniszter a kövelkező kör- ; rendeletet bocsátotta ki: «A védtörvény-utasítás II. és 111. részének a nem tényleges állományú le­génységnek mozgósítás eseén való bevonulásánál a községi elöljárónál leendő jelentkezésére vonat­kozó hatírozványának módosítását illetőleg a közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem : A magyar korona országaiban és a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságok és orszá­gokban tartózkodó tartalékos nem tényleges szol­gálatra való bevonulásnál a tartózkodási liely köz­ségi elöljárójánál elvileg nem köteles jelentkezni. Csak azok, a kik honvédigazolványi okmány, vagy 1899. augusztus 6. behivó-jegy birtokában nincsenek s a kiknek be­vonulása alkalmával a vasutat vagy gőzhajót kell igénybe venni, kötelesek elmenetelük előtt az iga­zolójegyért a községi elöljárónál jelentkezni, to­vábbá kötelesek mindazon bevonulok, kiknek gőz­hajót kell használniok, a fölvételi hajóállomás köz­ségi elöljárónál jelentkezni, a kitől a gőzhajóval való utazáshoz a szükséges utalványt kapják. A megszállott tartományokban tartózkodó nem tény­leges állományú legénységnek bevonulását illetőleg az eddigi intézkedések maradnak érvényben. Fejér- váry Géza s. k.» — Megszűnnek a «nem dohányzók». Mint értesülünk, a m. á. v. igazgatósága nem megve­tendő újítással kedveskedik utazó közönségének. Eddig ugyanis minden személy vonatnál volt egy »hölgy szakasz« és egy vagy két »nem dohány­zók« cimü szakasz. Ha most már hozzávesszük ehhez, hogy minden vonatnál volt legalább is egy »szolgálati szakasz«, melybe jámbor idegennek nem volt szabad belépnie, akkor természetes, hogy a dohányzó férfipublikum többnyire az átjáró kocsik folyosóján volt kénytelen ácsorogni, holott a rezer­vált szakaszokban csupán két vagy három személy ült. Miután ez, különösen most a fürdő-szezon alatt (no de egyébként is) igen kellemetlen állapot, a m. á. v. igazgatósága elhatározta, hogy a »nem dohányzók« szakaszát törli s csupán a »hölgy sza­kaszt« tartja fenn, mert hiszen ma már úgyis több a dohányos férfiak számára, mint azoké, kik irtóz­nak a szivarfüsttől. Hir szerint a m. á. v. eme üdvös rendelete már jövő hó elsején lép életbe. —• Hazárdjáték. Tiltott hazard játék a huszon­egyes, melyen szépségesen elúszott Nász Ádám izményi gazda 50 írtja. Nász uram ugyanis Vár­aljára menl, hogy lovat vegyen s le is foglalózta 5 frttal Vilmann Henrik váraljai lakos szép szür­kéjét. Nyomban áldomásivásra mentek Läufer Jakab bormérésébe, a hol hozzájok csatlakozott Fink Gáspár és Fink Henrik s ezekkel nem kevesebb, mint 1 I liter bort fogyasztoltak el. A Fink test­vérek a berúgott Nászt éjjeli 11 órakor elcsalták Linde Henrik korcsmájába és itt leültek vele huszon­egyest, játszani melynek az lett a vége, hogy Nász elvesztette a pénzét. Másnap, midőn kijózanodott, jelentést tett a csendőrségnek. — Be.örés. Múlt csütörtökön éjjel Nagy Sándor szegzárdi puskamüvesnek a Mayer-féle ház­ban levő üzletébe eddig még ismeretlen tettesek be örtek és négy puskát loptak el. Valószínű, hogy orvvadászok keze működött a betörésben ; a na­pokban egy gyanús ember meg is fordult üzletében puskajavitás ürügye alatt; ennek kinyomozása ese­tén a betörők talán lépre kerülnek. — Körözés. A budapesti kir. törvényszék magánosok elleni erőszak miatt vádolt ismeretlen tartózkodásu D'ómény József, szedresi születésű 28 éves kocs'st országszerte körözteti. A szegzárdi kir. törvényszék vizsgáló bírája Oláh Mihály, duna- íöldvári születésű 40 éves napszámost, ki hatóság elleni erőszak bűntettével van terhelve és ismeret­len helyen tartózkodik, országszerte körözteti. A budapesti kir. törvényszék Dö ncny Józsefné szül. Kulcsár Borbála szepresi születésű 34 éves asszonyt magánosok elleni erőszak miatt körözteti. — 20 krért egy tanyai gazdasag. A Gaz­dasági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy tárgysorsjáték is ren- deztetik, melynek húzása a kiállítás utolsó napján — szeptember 10-én — tartatik meg. Az első fő­nyeremény 50,000 korona érték, melyet a sorsjá­ték rendezésére szövetkezett intézetek készek kész­pénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berende­zett tanyai gazdasággal is megváltani. A többi nye­reményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszkö­zök képezik, melyek szintén beválthatók készpénzre. Kötelességünknek tartjuk olvasóink szives figyel­mét e sorsjátékra felhívni, tekinte tei arra a haza­fias és közhasznú célra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy-egy sorsje­gyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk, e sorsjáték iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. TOLNAVÁBME^YX Petőfi ünnepélyek. Petőfi emlékünnep Szegzárdon. Lapunk fölszólalásának mégis volt némi foganatja. Múlt va­sárnap a fiatalság több tagja iparkodott helyre ütni városunk közönségének mulasztását s hama­rosan mozgalmat indítottak emlékünnepély rende­zése végett, melyet aztán hétfőn este a polgári ol­vasókör nyári helyiségében tartottak meg. 8 óra után a díszben kirukkolt tűzoltók zenekarukkal a városházáról az olvasókörbe vonultak, hol ekkor már zsúfolva volt a helyiség igen szép közönség­gel. Az ipartestület Ferner Mihály alelnök s a le­gény-egylet pedig id. Tóth Pál vezetése alatt zász­lóval jelentek meg az ünnepélyen. Bekezdésül a dalárda a Hymnust énekelte; ennek bevégeztével Boda Vilmos orsz. képviselő, az olvasókör elnöke tetszéssel fogadott megnyitó beszédet tartott; utánna Kecskés Elek nagy hatással szavalta e! Petőfi «Egy gondolat bánt engemet« cimü remek költeményét. Ezután Horváth Ignác, a »Tolnamegyei Közlöny« munkatársa emlékbeszédet tartott, amit lelkesen megéljeneztek. Beszédének befejezése után lumó Antal elszavalta Endrődi Sándor «Petőfi» cimü al­kalmi költeményét, a mit ismét a dalárda éneke követett. A lelkes hangulatban levő közönség kö­réből a fiatalság egy része később táncra kereke­dett s a kajnali órákig együtt maradtak. így tehát — habár rögtönözve is — de városunk is lerótta a hazafias kegyelet adóját a magyar nemzet leg­nagyobb költője emlékének. Sár-Szent-Lőrinc község kegyelettel ült ünnepet Petőfi em'ékére múlt hó 30-án. A nagy költő Kecskemétről, hol pár évig járt az ev. elemi iskolában, Sár-Szent-Lőrincre jött az algimnáziumba s két éven át, az 1831/2. és 1832/3. évben tanult néhai S a s s István dr. főorvossal s a most is élő Sárkány Sámuel ev. püspök­kel együtt'. A julius 30-iki délelőtti istentisztele ről kijőve, a régi «nagyiskolához» ment az ünneplő sokaság helyből és Uzd-Borjádról. A koszorús és zászlós emléktábla mellett fölzendült a Himnusz, a helybeli énekkar által énekelve M e n d ö 1 Ede tanító ve­zetése mellett. Az emelvényre lépett S á n t h a Károly s ünnepi beszédet mondott. Utána az ének­kar szép nemzeti imát énekelt, majd Gyalog István szavalta S á n t h a Károly költeményét, Varga János középiskolai tanuló pedig a nagy költő «Egy gondolat bánt engemet» prófétai költe­ményét szavalta el. Szűcs Pál öreg honvéd hazaszeretetre buzdítván a fiatalságot, az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Templomon, papiakon s egyéb épületeken zászlók lobogtak. — BESZÉD , elmondta a sárszentlőrinci «Petőfi ünnepély»-en 1899 julins 30-án Sántha 3X1 á r o 1 y. Magyarország ünnepet ül ma, Petőfi halálának iélszázados emlékünnepét, s üli ezt minden párt­politika nélkül. Petőfi nem is volt politikus. Költő, próféta, apostol és vértanú volt ő, ki a hazát lán­golón szerette, ki a szegény elnyomott magyar nép jogát, igazát védelmezte, a haza , sőt világszabad­ságot imád'a. Ezért élt, ezért dalolt, ezért halt. Nemzeti, hazafias ünnep a mai, — ünnep, melyen kell, hogy minden igaz magyar szív össze­dobogjon, összeforrjon és együttérezzen hálában az Isten, kegyeletben a költő iránt és lángoló haza­szeretetben. Petőfi megdicsőülésének ünnepe ez, ki most ötven éve a segesvári csatatéren 26 éves virág­korában vértanúi halált halt a magyar hazáért, a magyar szabadságért. A segesvári ünnepen most, épp ez időben kormány, országgyűlés, a «Pelőti- társaság» és az egész nemzet képviselve van. — Ezenkívül az országnak száz meg száz pontján gyúlnak ki az emlék- és hálatüzek. Gyűljön ki az emlék- és hálatűz itt nálunk is ez emléktábla és e régi, úgynevezett «nagy-iskola» mellett, hol Petőfi két évig: az 1831/2. és az 1832/3. iskolai évben tanult. Hódolattal hajtsuk meg zászlónkat a nagy szellem előtt! Ünneplésünk szerény, egyszerű bár, de nem kevésbbé őszinte, igaz és forró, mint bár­hol egyebütt. Áldjuk az isteni gondviselést, hogy a nagy költő, kinek dalai beszárnyalják az egész ____________________________5^_

Next

/
Thumbnails
Contents