Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-06 / 32. szám

4

TOLNAVÁRMEGYE.

J 899. augusztus 6.

— A dunántúli ev. egyházkerület közgyűlése

az idén, mint értesülünk szeptember hó 6-ik és következő napjain lesz Kőszegen. Ugyanakkor nyitják meg s avatják fel a kőszegi ev. leánynevelő intézetet is.

— Az iskolatársak találkozásának emlékére.

A bajai kir. állami főgimnáziumban 1874-ik évben érettségit tett ifjak 25 éves találkozásának emlékére (1899 augusztus 5-én) «Viszontlátás» című keringőt szerzett zongorára és dr. Margalits Ede budapesti egyetemi tanárnak ajánlotta Brandeisz Ferenc, takarékpénztári titkár, mint egyike a 25 év előtti érettségit tett ifjaknak. A tegnap tartott banketten a legnagyobb meglepetésre, már játszották a bajai cigányok.

— Automobil-kocsik Tolnában és Baranyában. Úgy eshetik, hogy rövid idő múltán hosszú útvonalakat fognak átszelni a divatba jött automobilkocsik vármegyénkben és nemcsak kényelmesebbé teszik ezzel az utazást, de meglehetősen — olcsóbbá is arra, hol vasútról majd csak sok évtizedek folytán fognak álmodozni. Jó lehet a bérkocsi tulajdonosok nem igen örülnek, de olykor sőt sokszor nekünk is lehetne elég okunk nem a leg- hizelgőbben nyilatkozni ezekről az urakról, kik igen ügyesen értik alkalomadtán kihasználni a helyzetet. — Egy betéti társaság alakül Pécsett az automobil kocsik létesítésére. Az első befektetésre már

50,000 írtra van előirányozva, a melyet azonban szükség esetén a vállalat 100,000 frtra is hajlandó felemelni. A vállalat engedélyezés esetén a következő útirányokban hozná üzembe az automobil kocsikat. I. Pécs-Pécsxár&á-Bonyhád-Szegzárd-Bátaszékfi

Szászvár-Mányok-Hosszuhetény-Hird, vissza Pécs, ez az útirány mintegy 150 km. Indulás naponta egyszer. II. Pécs-Hird-Pécsvárad-Nádasd-Tfozyztóaf és vissza mindennap kétszer. III. Pécs-Szalánta-Turony-Gyűd- Siklós-Harkány és vissza, mindennap kétszer. Vasár- és ünnepnapokon Pécstől Harkányig direkt közlekedés minden 2 órában.

— Kivételes nősülósi engedélyek. A honvédelmi miniszter a védkötelezettség fentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott Arndt Henrik mucsfai, Sckmalcz Antal czikói illetőségű ! pécsi, Rácz Péter kónyi, ifj. Haselmayer Bonifácz teveli, Gulyás József szakcsi lakosoknak.

— Az áruforgalom összpontosítása Dombóvár állomáson. A dombóvári kereskedelmi köröket közelről érdeklő változásról értesültünk. A m. kir. államvasutak igazgatósága ugyanis a Budapest, Pécs, Veszprém, Zágráb és Bátaszék irányból érkező gyüjtőkocsik kezelését Uj-Dombovár állomásról Dombóvár állomásra helyezte át.

— Mennek a katonák. Az 52-ik gyalogezred harmadik zászlóalja 303 ember, 12 íődszt és egy törzstiszt augusztus hó 15-én indulnak Szegzárdra, I ezredgyakorlatra. A három zászlóalj Hidasdon tart pihenőt s augusztus 16-án kezdi meg az ezredgya- korlatokat. Többet nem közöl az útiterv, mely szerint a gyakorlatok időíartama és a hazafelé veendő útirány külön rendeletben fog az ezredparancsnok- sággal közöltetni. A 44-ik gyalogezred két zászló- alja 622 ember 31 főtiszt és 4 törzstiszt, augusztus hó 7-én mennek Kaposvárra, útközben Sásdon és Hörnyeken tartva pihenőt, augusztus 8-án kezdik meg Kaposvárott ezredgyakorlataikat.

— A felső-ireghi vásár a kereskedelemügyi miniszter engedélye folytán ez idén szeptember 4. és 5. helyett augusztus 28. és 2<p-éti fog megtartatni.

— Régi püspökök sírköve. Hetyey Sámuel pécsi püspök megbízásából Gerece Péter dr. fővárosi tanár már napok óta kutat a pécsi püspökség régiségei között. A minap a plébániai ház boltivei alatt érdekes leletre akadt. Régi oltárok és faragások között megtalálta több pécsi püspöknek sírkövét, A legrégibb Bálint bíboros püspöké, a ki a ki a fölirás szerint 1408-ban halt meg. Henrik és Georgus püspökök sírkövei szintén a tizenötödik századból valók. A főpapok emlékei közölt van Hansfruch Bertram gróf sírköve. A gróf, mint császári ezredes, Péterváradnál elesett a törökök ellen vivott csatában. Nagybátyja Nesselrod püspök azonban Pécsett temettette el s igy került sírköve a pécsi várba. A régi emlékeket a püspöki múzeumban helyezik el.

— Halálozás. Grosch József gyönki ügyvéd f. hó 1-én 58 éves korában elhunyt. Temetése 3-án d. u. általános részvét mellett ment végbe. A pécsi ügyvédi kamara irodája gondnokául az elhunytnak vejét: Keck László gyönki ügyvédet rendelte ki. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : «Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, a maguk és számos rokonaik nevében a felejthetetlen férj, apa, após és nagyapának Grosch József ügyvédnek folyó hó 1-én este 9 órakor, életéuek 58-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült teteme folyó hó 3-án d. u. 3 órakor fog a helybeli sirkertben az ág. ev. egyház gyász-szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Gyönk, 1899. augusztus hó 2-án. Áldás és béke drága hamvaira ! özv. Grosch Józsefné szül. Asztalier Etelka neje. Murakeözy Árpádné szül. Grosch Etelka, Dr. Keck Lászlóné szül. Grosch Karola gyermekei. Grosch Vilma, ifj. Grosch József, Grosch György, Grosch Pál gyermekei, ifj. Murakeözy Árpád, Murakeözy György, Murakeözy Emilia, Keck Karola unokái. Murakeözy Árpád Dr. Keck László vejei.

— Tűz volt Szegzárdon tegnap délután két órakor a Felső-Remete-utcán ; Szere miéi Szabó- és Renketz Csötönyi-féle két, náddal fedett ház égett le. A szélcsend és a gyors segítség a tűz tovaterjedését megakadályozta ; egyik házban malacok s baromfiak bennégtek.

— Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Kenyeres János alsónyéki ev. ref. tanító ötödéves korpótlékát államsegélyként utalványozta.

— Névmagyarosító községi jegyzők. Nemrég adtunk hirt arról, hogy Baranyamegye alispánja megmagyarositotta a nevét. A szép példát most a megyei közigazgatás többi tisztviselői is követik, a kik a német nevet fölcserélik a jóhangzásu magyarral. A pécsváradi járás körjegyzői a múlt héten Jeszenszky Gyula főszolgabíró buzdítására elhatározták a németnevü jegyzők, hogy október elsejéig mindnyájan megmagyarositják nevüket. Eddig már beadták névmagyarosításért való kérelmüket: Kratky Ernő véméndi, Lauschmann Vince szenterzsébeti, Mayer Károly szederkényi, Bodgoletac Sándor nádasdi, Repka József berkesdi, Stranczinger János pécsvári és Trempacher Ede püspöklaki körjegyzők. Baranyamegye többi jegyzői a kik között sok idegen nevű van, szintén csatlakozni fognak a hazafias mozgalmakhoz.

— Uj kávóház Szegzárdon. A Széchenyitéri Pirnitzer-házban, a volt «Korona»-kávéház helyén augusztus 15-ike óta uj kávéház nyílik meg. A tulajdonos a helyiséget teljesen renováltatta, fővárosi mintára és kényelemmel rendezi be.

— Uj ötkoronások. Az uj koronás bankjegyekkel egyidejűleg uj ezüst ötkoronásokat is hoznak forgalomba. Ezek is — a forintosokhoz hasonlóan — 0.900 finomságuak, de valamivel nagyobbak lesznek, mint a forintosok ; az ötfrankos nagyságát ellenben nem érik el. Egy kilogramm ezüstöntvényből 411/2 drb ilyen egyenkint 24 gramm súlyú ötkoronásat fognak verni. Az ötkoronás 21 6 gramm szinezüstöt fog tartalmazni, mig öt drb egykoronás összesen csak 20.875 gramm szinezüstöt tartalmaz. Tehát egy ötkoronásban 0.715 grammal több a szinezüst, mint öt egykoronásban; szóval az ötkoronás érem minden koronájának külön-külön 3.48 fdlérrel nagyobb lesz a belértéke, mint a mekkora az egykoronás belértéke. — Magánforgalomban mindenki köteles 250 korona összegéig elfogadni az ötkoronásokat. Egyelőre 64 millió frt értékben hozzák forgalomba ez uj váltópénzt, még pedig esik ebből az összegből 19.2 millió Magyar- országra és 44.8 millió Ausztriára.

— A vakmerőség áldozata. Oktalan vakmerőségnek esett áldozatul Dunaföldvárott Szava- lovics Vilmos 26 éves bádogos legény. Több társával ugyan meglehetősen ittas állapotban a Dunára mentek fürödni s noha úszni jól nem tudott, a földvári Duna legsebesebb részén nekivágott a víznek, hogy az úgynevezett «Krokodil» szigetet elérje. Bátorságát azonban életével fizette meg, mert az ár elragadta s mire segítség jött a hullámok eltemették. Holttesjtét 27-én fogták ki Duna- Földvárott.

— Megdrágul-e a cukor? Egy fővárosi lap nyomán több vidéki lap azt irta, hogy a cukor utáni fogyasztási adó a igusztus l-ével emelkedik, úgy hogy a cukor kilója ez időtől fogva 6—8 krral drágább lesz. Ez azonban nem felel meg á valóságnak, mert igaz ugyan, hogy az augusztus 1-én életbelépő 1899. évi XVIII. törvénycikk a cukorfogyasztási adót 100 kg. után 30 koronában állapítja meg, de ez az adóösszeg terhelte eddig is a cukrot Magyarországon, habár különböző címeken is. Nálunk ugyanis kétféle adó volt a cukorra : a cukoradó, mely termelési adó jellegével birt s az 1896: XIX. t.-c. 1. §a szerint 13 frtot tett ki m. mázsánként, és a cukorfogyasztási adó, a mely az 1887 : YLVII. t.-cikkel lett behozva és mmázsán- ként 6 írtban megállapítva. Az uj törvény tehát nem tett mást, mint egyesítette a 13 frt cukoradót és a 6 frt cukorfogyasztási adót s egy cim alatt 38 koronát, vagyis 19 frtot rótt ki cukorfogyasztási adó címén. Egészen másként áll azonban a dolog Ausztriában, hol eddig csak a 13 frtos cukoradót fizették a gyárosok, a mi 6 forintos cukorfogyasztási adónkat azonban nem ismerték a boldog osztrák fogyasztók. Ott tehát a 38 koronás uj adótétel tényleg 12 korona adóemelést jelent minden m. mázsa cukor után s igy nagyon is érthető az osztrák közönség felzúdulása ez uj teher miatt, melybe a mi közönségünk már régen beletörődött.

— A bizonyíték. Zenetanár: Irma kisasszony, igazán nem vagyok magával megelégedve, igy nem juthatunk előre. Roppant keveset gyakorol.

Irma kisasszony : Ó kedves tanár ur, igazán szorgalmas vagyok. Mióta zongorázom, már nyolc lakást mondottak föl nekünk.

— Iparos segédek adómentessége. Teljesen célt értek a kereskedelmi- és iparkamarák az ipari munkások adómentessége és az Önálló iparosok adófizetési szavatosságának mellőzése ügyében. Leérkezett a pécsi kamarához a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely mellett, utalással a már közzétett engedményekre megküldi a pénzügyminiszternek a darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások adója tárgyában kiadott körrendeletét. Ebben az újabb körrendeletben egyfelől fölmentetnek a kereseti adó alól mindazon darabszámra dolgozó munkások, kiknek napi keresete a lakhelyükön szokásos közönséges napszámot felül nem haladja, másfelől pedig a többi darabs/Amra dolgozó segédek és segédmunkások I. osztályú kereseti adójának szavatossága alól a munkaadók mentesittetnek s az adónak közvet’enül az illető munkásoktól leendő behajtása rendeltetik el.

— A cigányügy rendezése. Buday Gyula m. kir. csendőrfőhadnagy, itteni működése alatt vármegyénk területén a kóbor czigányok visszaéléseinek meggátlása ügyében jelentős érdemeket szerzett magának, s megyénket eléggé megtisztítani igyekezett ettől a közbiztonságra nagyon veszedelmes, here néptől. Buday régóta foglalkozik a cigánynép megrendszabályozásának fontos eszméjével s újabban terjedelmes és indokolt memorandumot nyújtott be vármegyénk aliepánjához a cigányügy rendezéséről, s ebben a beadványában a cigányok kihágásainak megszüntetésére és lakóhelyhez kötésükre vonatkozólag célszerű intézkedéseket javasol.

— Vigyázni kell az asszonyra. A törvényi széki folyosón egy öreg, gubás paraszt ember jártkelt tétovázva, hogy melyik terembe nyisson be. Nem tudta elhatározni, hogy melyikben fogják el- in'ézni az ügyes-bajos dolgát. Meglapulva várt, mig valaki útjába akadt.

— No öreg, mire vár ? —■ kérdezte tőle valaki úgy déltájon.

— Kérni gyüttem — s egyet ránt a szűrén, hogy jobban a vállához simuljon, — a fiamért.

— Azlán mit csinált a fia?

— Hát bizony egy kicsit nagyot ütött oda, a hova nem kellett volna. Az asszony szeretőjéhez . . .

— Hát most csukták be a fiát. És most mit akar?

— Csak azt, hogy ereszszék már haza. Öreg ember vagyok, hát nem nekem való a gond. Mert tetszik tudni — tette hozzá lehangolva, szomorúan — már megest vigyázni kéne az asszonyra . , ,