Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-04 / 23. szám
1899. junius 4. TOLNA VÁBKEG-YR nagel tanár a lépen egy daganatot (sarcoma) con- statált, mely ellen, miután az megfertőzi a véredény- hálózatot, mentség, orvosi segély — sajnos — ! még ha itthon ideje korán is ismerték volna fel a bajt, nem létezik. Ezen orvosi vizsgálat történt vasárnapon, másnap, hétfőn a beteget, kívánságára, j Budapes're hozták, a hol alig pár órával megérkezése után, délután 6 órakor, a hata'mas szervezetű, életerős fiatalember kiszenvedett. Temetése szerdán délután Budapesten az uj i izr. temető halottasházában ment végbe. Szomorú látványt nyújtott a mély gyászba borult rokonok J és jó barátok nagy táborát vivő hosszú kocsisor, j A temetésen részt vettek : Szent-Ágotha és Sár- j Keresztur községek képviselői, a községi biró, jegyző, orvos, tanitó és más elöljárókból álló küldöttségek, a szegzárdi izr. hitközségnek, miután az elhunytnak édes atyja: elnöke a hitközségnek, Ungár Simon dr. rabbi és Pirnitser Béla dr. alelnök vezetése alatt megjelenő 8 tagú küldöttsége, a szent- ágothai gazdaság tisztjeinek és alkalmazottjainak küldöttsége, azonkívül ott láttuk : Kacskovics Mihály kultuszminiszteri osztálytanácsost, Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőt, Schweiger Márton, Simon József kir. tanácsosokat, ó-moraviczai Heinrich Béla, Kohncr Jenő és több fejérmegyei szomszédos föld- birtokost, a fővárosi iró- és művészvilág igen sok tagját, számos hirlapirót stb. A gyászszertartást IVeiszburg Gyula dr. budapesti hitszónok és Ungár Simon dr. szegzárdi rabbi végezték. Mindketten megható gyászbeszédet mondtak, és megható volt a templomi énekkarnak gyász- éneke. A mély bánatba borult családhoz százával érkeznek a részvétnyilatkozatok, köztük : Gróf Széchenyi Sándor valóságos b. t. tanácsos, főispán, Döry Pál alispán, gróf Széchenyi Bertalan, a főrendiház jegyzője, Bczerédj Pál, dr. Szuarz Gusztáv udvari tanácsos, egyet, tanár, Jálics Géza, Jálics Ferenc, Pfeifer Kálmán miniszteri tanácsos, Weisz Berthold országgyűlési képviselő, várhelyi Rozsa Izsó dr. k r. tanácsos, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, j Fenyő Sándor, a «Magyar Hírlap» főszerkesz:ője, Pichler Győző országgyűlési képviselő, Steinecker Ferenc kir. tanácsos, Moldoványi István dr. köz- igazgatási biró és családja, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága és tisztikara, a fehérmegyei Huszár-család, Kóbor Tamás, Szatmáry Mór iró, Dómok Péter ref. lelkész, Bánóczy József egyetemi tanár, Kovács Sebestyén Endre, dr. Matkovich Tivadar, Hensch Árpád magyar óvári gazd. akad. tanár, Baráti Ede miniszteri oszlátytanácsos, Tórák Béla ügyvéd,öz. Söíílstvánné, Kz’jj József a «Hét» szerkesztője, Dr. 'Lohn Sámuel budapesti főrabbi, özv. Szigetit Gáborné, Forster sárbogárdi kir. járásbiró, Szvitek Lajos ti zttartó, Spányi Kálmán miniszteri tanácsos, dr. Kramolin Emil ügyvéd, a «Bajai Közlönyt szerkesztősége, Miskolczy Gyula kamarai elnök, Schweiger Márton kir. tanácsos, Forster Zoltán aljegyző, Székely Ferenc főlevéltáros, Máihisz Kálmán főszámvevő, Singer Zsigmond, a «A7 Freie Presset szerkesztője, dr. Perls Ármin pécsi főrabbi, dr. Simon József, kir. tanácsos, Szévald Oszkár aljegyző, dr. Totth István ügyvéd, Kovács Dávid tanár, a «Bajai Hírlap t szerkesztősége, Vargha Lajos árvaszéki ülnök, Krammer Vilmos és családja, a dombóvári izr. hitk , Mayer Ferenc Andor, a bála- széki izr. hitközség, Áldor Ödön albiró, Bartha József és neje, Sternthal Salamon kir. tanácsos, Báthory Dezső tanár, Bodnár István, Nunkovics Ferenc főszolgabíró, dr. Kacskovics Mihály miniszteri osztálytanácsos, bonyhádi Perczel Tivadar posta-távirda főnök, Garay Ákos, Hoffmaan Sándor főerdész, Lippe Vilmos törvényszéki biró, stb. stb. A napi lapok is meleg búcsúztatót Írtak Leo- po’d Samuról: A „Magyar Hírlap“ : «Leopold Samu földbirtokos életének 27-ik évében rövid szenvedés után maghalt Budapesten. Előkelő és szimpatikus alakja volt a főváros társaságos életének is, egészséges, erőteljes tehetség, aki bizonyára sok érdemes dolgot produkált volna, ha a halál váratlanul szárnyát nem szegi törekvéseinek. Buzgó munkása volt az irodalomnak is, Bezerédj Istvánról irt és nagy feltűnést keltett tanulmánya a Budapesti Szemlében jelent meg. Az életerős szép fiatal ember halálát különösen tragikussá teszi az a körülmény, hogy alig másfél év előtt kelt egybe a főváros egyik ünnepelt szépségével, Guttmann Irénnel, aki most árván maradt kis leánykájával gyászolja, Holnap délután 3 órakor temetik az izraelita temető halo'tas házából.« Az „Egyetértés“ : Leopold Samut, a szent- ágothai uradalom bérlőjét, ma délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra a kerepesi-uti temetőben. Kevesen tudják, mert csendben és minden feltűnés nélkül dolgozott, mily értékes irói talentum szállt sirba az oly fiatalon elhunyt férfiúban. Vilá- j got járt, sokat élt, tapasztalt és a harmincas évek gazdasági és politikai történetét kevesen ismerték úgy, mint ő. Előszeretettel foglalkozott a magyar adózás történetével. Levéltárakban kutatott és az irodalom számára nem egy becses históriai emléket elevenített fel. Két évvel ezelőtt közzétette a Budapesti Szemlében Bezerétüj Istvánról irt tanulmányait. Ez a munka a nemesi adózás történetét tárgyalja és abba a keretbe, a melyben a hazafias felbuzdu'ás nyomán közép- és kisnemességiink nem egy dicséretes határozatot hozott, beleillesztette B e z e r é d j t, ezt a nemeslelkü hazafit, a ki elsőnek merészelt a törvényhozás termeiben a nemzeti adózás melle't és a jobbágyi állapotok reformja érdekében síkra szállni. A sors kegyetlensége, hogy ez a kiváló amateur (nem volt céhbeli hivatásos iró) épp akkor dőlt ki az élők sorából,. a mikor szülővárosa nagyban készül arra, hogy szobrot emeljen Bezerédj emlékének. Annak a Bezerédjnek, a kinek már ő oly fényes emléket emelt az irodalomban. Pedig mennyit akart még irni. Többször és legutóbb még pár hónap előtt kifejtette előttem terveit. Sokat beszélgettünk róluk. Megakarta irni a harmincas és a hatvanas évek gazdasági történetét szociális alapon. A jobbágyság felszabadításában megnyilvánuló szociálpolitikai jelenségeket akarta megvilágítani. Sokat bámultam, mily éleslátással, mennyi szellemmel tudott e két korszak még úgyszólván teljesen ismeretlen gazdasági mozgalmairól beszélni. Széchenyi István és Fáy Andrásról mennyi újat tudott mondani. Azt hiszem, megjegyzéseinek legnagyobb részét papirra vetette. Családja nagy szolgálatot tenne gazdasági irodalmunknak, ha az elhunyt hátrahagyott kéziratait rendeztetné és ha a legtöbbje fragmentum is, sajtó alá bocsátaná. Kerülte a feltűnést. De azt hiszem, most már nem sértem meg a neki tartozó baráti kegyeletet, ha felhívom gazdasági íróink és publicistáink figyelmét nyomtatásban megjelent egyetlen munkájára. Igen értékes dolgozat, a melyben magamagának emelt örökkön élő emléket és a mely egyúttal fokmérője annak a veszteségnek, a mely \ halálával egyúttal a magyar irodalmat is érte. A „Pester Lloyd“: «Tegnap hunyt el a * fővárosban Leopold Samu köztiszteletben álló föld- birtokos, 27 éves korában, legboldogabb házasságának második évében. Leopold Samunak elhalálozása széles körökben a legőszintébb részvé'et és j legmélyebb megdöbbenést idézte elő. A vigasztalan , fiatal özvegyen és kis leánykán kivül közbec.filés- | ben á ló családi köre siratja az élete virágában szeretteitől elragadott fiatal embert.» Holnap az elhunyt lelki üdvéért Saly sárke- reszturi esperes-plebános a szentágothai rom. kath. temp’omban gyászmisét tart. A megrendítő csapás alkalmából gyászoló családja a következő jelen ést adta ki: «Özv. Leopold Samuné, szül. Guttmann Irén, úgy a maga, mint Klárika leánykája, valamint Leopold Sándor és neje Krón O.tilia, ezek gyér- ! mekei : Róza, férj. Leicht Lajosné, Eszti, férj. Lemberger Rezsőné, Janka, férj. Leopold Lajosné, Gusztáv és Lajos; úgyszintén Guttmann Károly és neje Wotzasek Lujza s gyermekeik: El’a, férj. Frankfurter Albertné és Leonie, valamint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelentik a hőn i szeretett férjnek, édesatyának, imádott fiúnak, fe- lejthetlpn testvérnek és rokonnak Leopold Samunak Budapesten, folyó hó 29-én, délután 6 órakor, életének 27-ik évében hosszabb szenvedés után történt gyászos elhunyták A drága halott temetése f. hó 31-én, délután 3 órakor fog Budapesten az uj izr. temető halottas házából végbe menni. — Budapest, 1899. május 30. Áldott legyen emléke.» Elszorult szívvel, könybe borult szemmel gon- I dőlünk reá, kit legkedvesebb emlékeink között a kegyelet érzésével örökre szivünkbe zártunk. A mindenható Isten kérlelhetetlen akaratába j megnyugodva, s áldást könyörögve búcsúzunk el tőle, «qui nulli flebilior, quam nobis». Sz. F. Hírek. — Űrnapja. A káth. vallás ezen magasztos szertartásu ünnepének az idén igen szép idő kedvezett. Roppant nagy közönség veit részt a körmenetben, melynek élén a tűzoltó zenekar is közreműködött. A szép nyári nap hatása meglátszott hölgyeinken is, kik ezidén először öltözhettek világos, könnyű nyári ruhákba és a sokféle, változatos, derült színek vegyülete kellemes látványt nyújtott a szemlélőnek. Az „Otthon“ előfizetői a mai számunkkal veszik a junius hónapra járó füzetet. — A muzeum megnyitási ünnepélye. Ma reggel 9 órakor a belvárosi templomban isteni tisztelettel kezdődik az ünnepély. Fél tiz órakor a főgimnázium szépen földi- szitett tornacsarnokában gyülekeznek a meghívott vendégek. A dalárda a »Hymnus» eléneklésével vezeti be az ünnepélyt. Utánna gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja üdvözli a kormány képviselőit s a vendégeket; ennek befejezte után Wosinsky Mór esperes, a muzeum igazgatója, a muzeum létesítésének történetét és a muzeum anyagának ismertetését adja elő. Ezt köve- tőleg D'óry Pál vármegyénk alispánja intéz beszédet a kormány és szakintézetek képviselőihez s a muzeum megnyitására és megszemlélésére kéri fel őket. Zsilinszky Mihály államtitkár és dr. Fraknói Vilmos, püspök, a múzeumok és könyvtárak országos fölügyelője válaszolnak az alispán beszédjére, aminek befejezte után a vendégek Wosinsky Mór kalauzolása mellett megtekintik a múzeumot. Az ünnepi lakoma délben 1 órakor lesz a kaszinó pavilonjában, (egy teríték ára borral, pezsgővel és zene díjjal együtt 3 frt). Aláiratkozni lehet az ebédre Máthis Kálmán főszámvevő urnái, vagy a kaszinó vállalkozójánál. Délután 3 órakor érkeznek az őcsényiek, decsiek és agárdiak zenekarukkal s a főgimnázium előtti téren bemutatják érdekes népviseleteiket és táncukat; ugyanitt játszik a szegzárdi első tamburabanda is. Esti 9 órakor kezdődik az ovoda eg/esület táncestélye, melyet gróf Zichy Jenő val. belső titkos tanácsos ázsiai útjáról tartandó felolvasással nyit meg. A közönség fölkérctik, hogy az estélyre ideje korán érkezzék meg, nehogy késön jövetelükkel a felolvasásra zavarólag hassanak. — Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Fehér Dezső szegzárdi ügyvédet a zalaegerszegi kir. törvényszékhez jegyzővé, Grosck József gyönki lakos, ügyvédjelöltet pedig a gyönki kir. járásbirósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Estély a főispánnál. Tegnap este 9 órakor gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja, az ünnepélyre meghívott vendégek, a rendező bizottság tagjai s a vendégek házigazdái részére saját lakosztályában fényes estélyt adott. A buffet a vármegyeház nagytermében volt berendezve. A főispán szeretetreméltóságáról és szives vendéglátásáról a vendégek elragadtatással nyilatkoztak s igen kellemesen érezték magokat a fényes estélyen, melynek gazdag buffetjét Hegyessy József fővárosi vendéglős állította elő. — Adomány. Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, Leopold Samu emlékére 50 frtot adományozott a szegzárdi izr. Szentegyletnek. — Esküvő. Dr. Meszlényi Simon Rudolf, győr-szent-mártoni ügyvéd, junius hó 6-án kedden d. u. 4 órakor vezeti a szegzárd belvárosi róm. kath. templomban oltár elé bájos menyasszonyát, Török Blanka urhölgyet, Török Béla szegzárdi ügyvéd kedves leányát. — Sétahangverseny a kaszinóban. Tegnap este a kaszinó nyári helyiségében rendezett sétahangverseny fényesen sikerült. A kert lampionokkal, lámpákkal pompásan ki volt világítva ; a honvédzenekar kitűnő játéka ritka élvezetben részesítette a nagyszámú közönséget, mely éjfélutánig ott maradt a sétahangversenyen. A kert szép kivilágításáért Rács József, a kaszinó egyik igazgatója teljes elismerést érdemel. — A vármegyei muzeum tisztviselői. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja a vármegyei múzeumi szabályrendelet alapján a muzeum izgazgatójávó Wosinsky Mór esperest, titkárrá Kovách Aladár, megyei pénztári ellenőrt, custossá pedig Hangit Béla tőgimnzáziumi tanárt nevezte ki, o.
