Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-21 / 21. szám

TOLNA VÁBMEGYR — Az öcsényi jubileum. Dómok Péter lelkész és kerületi esperes huszonötéves ju­bileuma múlt vasárnap tartatott meg Őcsény- ben, oly lefolyással, mely teljesen megfelel a mindenki által tisztelt és szeretett férfiú kiváló tulajdonságainak. — — Megjelent a környékbeli lelkészség majdnem teljes számban, a világiak közül, különösen Szeg- zárdról sokan. Az ünnepély szinhelye az is­kola egyik tágas tanterme volt, hol nyolc­van teritékü közvacsora rendeztetett. Meg­jelent ott az elöljáróság és presbitérium tel­jes számban s az ünnepeknek egy szépen kidolgozott ezüst serleget s aranykötésü bibliát nyújtott át emlékül. Azonkívül a ju­biláló lelkész arcképét, melyet e célra fes­tetett, a teremben kifüggesztette. Emelte az ünnepélyt a szép készültségü őcsényi dalárda hazafias éneke. Az első fogás után megeredt a felköszöntők árja s első sorban az ottani tanító Bocskár Ferenc átgondolt, szép beszédben méltatta a jubiláló lelkész bokros érdemeit, melyet az ünnepelt meg- hatottan köszönt meg. Felköszöntőket mond­tak még Bús Lajos decsi ref. lelkész, Boda Vilmos országgyűlési képviselő, Ágoston Ist­ván kir. táblai biró, Erdős Gábor bátaszéki főjegyző, Varasdy Lajos nyug. tanfelügyelő, Pap István lelkész, Kovács Bálint bátaszéki orvos és László Lajos ügyvéd. Az ünnepélyt tánc követte, melyet a fiatalság fáradhat- lanul egész a reggeli órákig folytatott. — A polgári leányiskolából. A tanár kér­dezi egy bakfistól: ki volt Pompadour asszony ? — Bakfis (akadozva) XIV. Lajosnak ............. tudom i s én mije ! ? — Szomorú levél. Nagy Mihályné szül. Sörös Klára tamásii özvegy asszonynak egyetlen Károly nevű fia Budapesten van a Ganz gyárban mint munkás. A fiú ritkán hallatott magáról valamit és ahányszor csak irt özvegy édes anyjának, mindig sorsa felöl panaszkodott. Folyó hó 5-én is azt irta neki, hogy sokat kell küzdenie az élettel és kérte anyját, hogy küldjön neki pénzt azonnal. Az asz- szony el is küldötte, de már 7-én ismét jött egy panaszos levél, hogy küldjön újra pénzt. Az anya ezt sem tudta megtagadni. 10-én aztán újra irt neki fia pénzért s amint Nagy Mihályné azt a le­velet is meglátta, azonnal szivszélhüdés fogta el és még az nap meghalt. — Elfogott kivándorlási ügynök. Folyó hó 9-én estefelé feltűnést keltett Dombovárott, a mint két szuronyos csendőr egy jómódú iparos külsejé­vel biró, tisztességesen öltözött embert kisért. Az illető Schubert Péter órás volt, kit a csendőr­ség, mint feljelentett kivándorlási ügynököt letar­tóztatott. Története pedig a következő: Még 1897. év őszén Ruh Ernő a «Dunagőzhajózási Társaság» főszámvevője megjelent járásunk főszolgabirájánál és bejelentette, hogy egy ügynök száznál több munkást szerződtetett el poroszországi bányákba, ezek el is fogadták a munkát a társaság pécsi bányatelepén s az ügynök valószínűleg Dombová­rott fogja őket átadni a porosz társaság megbízott­jának ; kérte az ügynök letartóztatását és a mun­kások visszaküldését. A kivándorlási közvetítőt Schubert Péter sásdi órás személyében el is fog­ták, a vele volt munkásokat visszaküldték. Schu­bert Pétert pedig a főszolgabíró 300 torint pénz- büntetésre és 30 napi elzárásra hélte. Vagyontalan- ság folytán a pénzbüntetés egy havi elzárásra lett változtatva. Ezen ítélet azonban nem volt végre­hajtható, mert az elitéit küllőidre szökött, körözése eredménytelen maradt. Azóta két év telt el s az ügy feledésbe ment. A minap a dombóvári ipar­testület feljelentést tett, hogy Schubert Péter Dom­bovárott iparengedély nélkül űzi az órás mestersé­gét. A szolgabirói hivatal járási Írnokának isme­rősnek tűnt fel a név, u'ána nézett a dolognak és kitűnt, hogy tényleg a keresett egyénről van szó s itt tartózkodik Dombovárott. A főszolgabíró erre azonnal bekisértette s most le fogja tölteni a 60 napi elzárást. — Igen fontos betegeknek. Fölhivjuk t. ol­vasóink figyelmét egy rendkívül áldásos és hatásá­ban páratlan uj gyógymódra : a haemopatiára, mely­nek megalapítója és egyedüli képviselője dr. Ko­vács J. haemopata. Rendelő intézetében (Budapest, V. Váczi körút 18.) napról-napra a legfényesebb eredményeket éri el súlyos idegbajoknál, — külö­nösen: neurastheniánál; szív- és gyomorbajoknál, asthma- és köszvénynél. Bőr és vérbetegségeknél minden vegyi szer alkalmazása nélkül az általa fel­talált párolgási és belégzési rendszere által a leg­rövidebb idő alatt teljes gyógyulást ér el, anélkül, hogy a beteget hivatásában megzavarná. Minden betegnek ajánljuk, forduljon, mielőtt fürdőhelyet felkeresne, dr. Kovács J. orvos úrhoz, mert azáltal gok időt és pénzt takaríthat meg. 1899. május 21. — Furfangos csaló. Pere József görbői la­koshoz beállított a napokban egy régi ismerőse, Szabó János vámszőlőhegyi lakos és jövedelmező, kitűnő üzletet ajánlott fel neki. Kért Perétől 30 fo­rintot, amiért ő négyszer akkora értékű hamis pénzt fog ennek ellenében neki átadni. Pere örült, kész­séggel ráállt, átadott azonnal Szabónak 30 frtot. Harmadnap maga járt Szabónál, ki elfeledte szavát beváltani, de sem hamisat, sem az ő pénzét nem kapta vissza. Panaszával a csendőrséghez fordult, kik legelőször is házkutatást tartottak Szabó vám­szőlőhegyi lakásán, de ott sem hamis pénzt, sem az ilyenek előállításához szükséges gépre nem akadt. Szabót csalásért jelentették föl, de Pere egy újabb váddal is terhelte őt; állítólag a múlt hó­napban egyszer együtt mulatott Szabóval és ekkor eltűnt a pénztárcája, melyben száz forint volt. — Szabót azzal vezette akkor félre, hogy két napi járó útra egy állítólagos tolvajhoz elment vele, aki ugyanakkor jelen volt a korcsmában. — Körözés. A budapesti bejelentő hivatal kihágási ügyben jogerősen marasztalt Hajgató Jó­zsef, álnéven Horváth József, szegzárdi születésű, 23 éves volt vincellért, kiszabadult fegyencet, mint­hogy ismeretlen helyen tartózkodik, hivatalosan körözteti. — A decsi nagyságos ur. Rikker Mihály, Rikker Antal, Bogár János decsi és Schnetzer Jó­zsef tolnai lakosok alaposan bebizonyították, hogy a vidékinek is van annyi esze, mint a fővárosinak, ha csalni kell. Ezek az emberek elhitették, hogy egy bizonyos összegű valódi pénzért, háromszor annyi hamis pénzt adnak. Akadt is elég vállalkozó, aki ezt a kedvező ajánlatot elfogadta, azt aztán felvezették Budapestre, ahol egy egész kis irodát rendeztek be. Rikker Mihá'y volt a nagyságos ur, ehhez vezették be az áldozatot, aki aztán átadott neki egy csomagot, amelynek a tetején egy tizes bankjegy volt, a többi pedig papírdarab. De ép abban a pillanatban, hogy a nagyságos ur a pénzt átadta, egy titkos rendőr jelent meg, aki az áldo­zatot nyakoncsipte és kivezette az irodából. Ez a titkos rendőr Bogár János volt, a szövetkezet egyik tagja. Ily módon sikerült nekik néhány embert be­csapni — egytől 400 forintot vettek el — mig az­tán felfedezték a szövetkezetét és most az ügyész­ség fogházában várják a következményeket. — Egy 1867-ben alapított hírneves fővá­rosi cég további fennállása. Az országszerte elő­nyösen ismert Benedek Gábor és Testvére éksze­rész cég (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utca 17.) tulajdonosa házlebontás miatt üzletét fel akarta osz­latni, minthogy azonban ezidőszerint a házat nem rombolják le, az üzlet továbbra is megmarad és azt Fekete Ignác ur, Dobó Ernő úrral Benedek Gábor és lesivére utódai cég alatt folytatják. Az uj tulajdonosok raktárukat a legmodernebb ékszer­darabokkal újra dúsan fels erelték és igy az igé­nyeknek fokozottabb mértékben is megfelelhetnek. Ami pedig az árakat illeti, mint modern emberek a «kevés haszon — nagy forgalom» elvét tűzték ki jelszavukul. — Ismeretlen holttest. Folyó hó 2C-án a Dunából Pakson egy ismeretlen férfihttlla fogatott ki. A hulla nagysága 170 cmtr, kora 25—40 év között, 10—12 heti vízben létei folytán a rothadás | előrehaladott állapotában. Haj csak a fül mögött | találtatott s ez gesztenyebarna. Ruházata : a nya­kon vászoning maradványa, 2 fületlen pléhgombbal, j derekán vászonból készült gatya maradványai, zsák- j madzaggal megerősítve, mindkét lábán magyar pa- I -rasztcsizma, patkós sarokkal, ballábán a csizma to­rokban a bokán át dróttal körülkötve, csizmájában kék és fehér vászon kapcaruha. Fogai épek, ke­véssé kopottak, ismertetőjel a hullán nem találtatott, j — A lipiki gyógyfürdő. A jelen fürdőidóny alkalmából, úgy, mint eddig is, újólag e lipiki gyógyfürdőre hívjuk fel tisztelt olvasóink figyelmét, annál inkább, miuthogy ezen csudatevő forrásai és J kitűnő berendezésénél fogva rendkívüli gyógyhatá- | sunak ismert jódfiirdő az utóbbi években még j olyan irányban is nagy gyógysikereket ért el, me­lyek eddig egyetlen gyógyfürdőnél sem tapasztal- tatta. Ismeretes volt ugyan, hogy e forrás gazdag | natron-tartalomma! bir és hogy ezen tulajdonságá­nál fogva érvényesítette csodatevő hatását csuzos es köszvényes bántahnaknál. A tudományos vizs- j gálatok, melyek az utóbbi években Némelhonban j folytak, azt mutatták, hogy minden hires küföldi források, melyek mint a csuz és köszvény kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak éppen e natron-tartaloranak köszönik. így.történt, hogy a wiesbadeni, emsi, plombiersi stb. hason vegvha- tással biró fürdők, mint a köszvény gyógyítására való specifikus hírébe jutottak Magyarországon nincsen több h;Sonnemü forrás, mely ilyen magas hőfoknál fogva (64° 0.) annyi nátront tartalmazna, j mint éppen Lipik és azért azon tény, miszerint az említett köszvényes és csuzos bajokban szenvedő | betegek Lipiken visszanyerték egészségüket, miután másutt hiába keres ek bajuk ellen gyógyulást, csak az utóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki fürdőnek gyógyjavalatait illeti, t. i. : görvélykórnál, bőrbántalmaknál, izzadmányoknál, i vérbetegségeknél stb., azokról fölösleges volna még külön megemlékezn1, a mennyiben ez köztudomású s igy nem szükséges ’ arra az olvasó figyelmét kü­lönösen felhívni. A lipiki fürdő a legmodernebb építkezésekkel, gyógyépü:etekkel, szállodával ké­nyelmes és célszerű belső berendezéseivel egy szín­vonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel. A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyépületekben nagy és gyönyörű gyógyterera, kávéház, vendéglő, olvasó- és játszó termek, valamint színpad van, úgy, hogy a fürdőző közönség a kúra idejét kelle­mes szórakozással töltheti ki. Az összes fürdőépü­letek és az egész telep villamos világítással van ellátva. — Tolvajtól sikkasztott. Balogh János nagy­székely! lakos azt a panasz feljelentést tette, hogy Schott János, akivel a soproni fegyházban volt együtt, kiszabadulása alkalmával az ő nevében fel­vett a fegyintézeti igazgatótól 15 frtot és ezzel tovább állott. Most a kir. ügyészség Schott János ellen vádat emelt. — Vásári kaland. László Máté József bá- tai lakos is eljött a május 8-án megtartott szeg­zárdi vásárra, hogy majd itt 2 borjut vesz; ked­vére valót, azonban nem talált, s már haza akart indulni, midőn egy ismeretlen, vidéki ember csat­lakozott hozzája s midőn ez megtudta, hogy Máté borjukat akar vásárolm, elmondta, hogy neki van­nak eladó borjujai, s megnézheli a vásártér mellett. El is indultak. Egyszer csak útközben utánuk ro­han egy ember, elkezdett kiabálni, hogy álljanak meg, s követelte, hogy engedjék magukat kimo- íozni, mert ő elvesztette a pénztárcáját, s azt más nem találhatta meg, mint kettőjük közül valame­lyik. Máté eleinte szabadkozott, állitván, hogy ő nem talált semmit, végre azonban engedett s ki- motoztatta magát s pénztárcáját is átadta az ide­gennek, hogy győződjön meg arról, miszerint nem az elveszett tárcája vau nála; miután megnézte az erszényt s megolvasta a benne levő pénzt, e sza­vakkal «ez nem az,« visszaadta Máténak. Ezután Máié társát akarta az idegen kimotozni, ez azonban e'dobta üres erszényét és elszaladt, az idegen pedig az erszényt felkapva, «ez az én erszényem« kiabá­lással utánna futott s eltűntek Máté elől. Máté egy ideig várt, s midőn látta, hogy az idegen nem jön a borjúit, megmutatni, útnak indult a vasút állomás felé, hogy majd a 4 órai vonattal hazamegy. Csak útközben vette észre, hogy mennyire becsapták, mert az idegen csak az üres erszényét adta visz- sza, mig a benne volt 190 egynéhány forintot ész­revétlenül kicsente, s azért futott az erszényét el­dobott másik idegen után — a kivel már előzőleg összebeszélt — hogy még idejekorán elmenekül­hessenek. Máiét pedig annyira kétségbe ejtette ez az eset, hogy öngyilkos is akart lenni, azonban meggondolta a dolgot s jelentést tett a csendőr­ségnél Ekkor már a tolnai rendőrbiztos letartózta­tott egy Levél Mihály nevű budapesti illetőségű, igazolvány nélküli gyanús egyent Tolnán. Találtak még nála 140 frtot s a vizsgálat megindult ellene, amely aztán kiderítette, hogy ő fosztotta meg Máté Józsefet a pénzétől. — Megszűnt a sertésvész. Szegzárdon a sertésvész megszűnt s igy a sertések a piacra újra felhajtha'ók. Értcnybcn ugyancsak megszűnt a vész. V I D EK. __________ Bá taszék. A «Bátaszéki magyarositó egylet» az általa létesítendő ovoda javára a bátaszéki polgári kaszinó helyiségeiben 1899. évi május hó 28-án a helybeli dalárda szives közreműködésével tánccal egybekö­tött tombola estélyt rendez. A rendezőség a kö­vetkező tagokból áll : Bah Ede Bajomi Vilmos, Bigl Bálint, Birken bah István, Csankó Géza, Erdős Gábor, F a b r i c i u s István, G ó c z y János, Gy omlay Kálmán, Horváth József, JanosJts Károly, dr. Kovács Bálint, KI e i z n e r György, L ö v y Miksa, M a y e r Ala­jos, Mayer Gyula, Mayer Ignác, Mayer Já­nos, Partos Vilmos, R ü 11 Nándor, Sclivarc József, Szabó Jenő, Szám József, S z á n i e 1 János, Szélig Gáspár, S z i b e 11 h Kálmán, T a f n e r Zuárd, V i d a Béla. Szakcs. Szakoson, folyó évi május hó 27-én a kaszinó könyvtára javára mükedve'ői előadással egybekötölt táncmulatságot rendeznek Rendezőség: Elnök : Sempthei Mackó László. Bizottsági tagok : Horváth László, Mányok Ferenc, Bence Miklós. Műsor : I. Prolog. Irta és előadja: Nagy József. II. Nézd meg az anyját. Vigjáték 3 felvonásban. Irta Bercik Árpád. Rendező Nagy József. Személyek : Viski Albert Vágó János, Leontin neje Mányokné Cseh Jolán, Edit leányuk Klapp Tónika, Tésy Tamás Nagy József, Lajos, unoka öcscse Schmirmund Lajos, Szeredy Alfréd Binder Endre, Homokiné Horváthné Réz Irma, Iza leányuk Károlyi Katicza, Inas Szíjártó László. Vendégek. Történik a Sváb­hegyen Viskiék nyaralójában. __________________________________5. _

Next

/
Thumbnails
Contents