Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
6. TOLNA VARMEGYE. 1899. május 21. Paks. A paksi katholikus kör folyó évi május 22-én zártkörű kertmegnyitási ü?mepélyt rendez. 1. Délután %5 órától sétazene és dijtekézés. 2. Esti 8 órától tánc, világposta, konfetti, élőképek stb. — Belépő díj: Tagoknak személyenkint 30 kr, családjegy 1 frt. Nem tagoknak személyenkint 50 kr. — A meghivó a pénztárnál kívánatra előmutatandó. Kedvezőtlen idő esetére az ünnepély május 28-án fog megtartatni. Öngyilkos községi jegyző. Megyeszerte megdöbbenést keltett az a szenzációs hir, hogy S c h a a d t Gyula m a j o s i jegyző a közbizalommal rútul visszaélve, okiratok hamisitásával tetemes összeget sikkasztott, A köny- nyen élő, pazar hajlamú s úri passzióknak hódoló jegyző egész sor okirathamisitással nagy mérvben megkárosította a községet, az állam- kincstárt, a vmegyei gyámpénztárt és több majosi lakost. Az évek óta folyó sikkasztásokra akként jöttek rá, hogy egy hagyatéki ügyben, valami Schneider János nevű nagykorúvá vált kiskorú majosi lakos részére való kézbesítés végett 5600 frtot küldött ki az árvaszék a majosi elöljáróságnak; a jegyző ebből csak 5000 forintot juttatott illetékes kézbe, 600 frtot megtartott magának. A pénzt az árvaszék a gyám kezeihez utalványozta ugyan ki, de Schaadt az 5000 frtot magának a kiskorúnak, illetve a nagykorúvá vált Schneidernek fizette ki, kitől az egész 5600 írtról vett nyugtát. A gyám és Schneider panaszt emeltek az árvaszéknél, hogy 5600 forint helyett csak 5000 frtot adott át nekik a jegyző, miért is az árvaszék haladéktalanul elrendelte ezen ügyben a vizsgálatot s annak foganatosításával Perczel Béla bonyhádi főszolgabírót bízta meg. Hétfőn reggel kezdette meg a főszolgabíró Alajoson a vizsgálatot, mely csakhamar meglepően szomorú eredményre vezetett. A főszolgabíró a sikkasztást, majd pedig az okirathamisitást hamarosan konstatálta és a hűtlen jegyzőt, ki be sem várva a vizsgálatot, Alajosról Nádasdon át kocsival Pécsre menekült, az első hiány konstatálásakor állásától azonnal felfüggesztette és Pirkner János járási Írnokot bízta meg a helyettesítéssel. A vizsgálat folyamán csakhamar kiderült, hogy a közbizalomnak örvendő jegyző ezenkívül 1250 frt 77 kr állami adópénzt is eltüntetett. A községi lakosoktól beszedett adót folyó évi február hó 1-én lett volna köteles a bonyhádi adóhivatalhoz beszállítani, azonban a pénzt saját céljaira fordítva, elsikkasztotta és az adótárnok aláírását hamísitva, a községi pénztárnoknak a pénz szabályszerű befizetéséről hamis nyugtát produkált, A vizsgálat további folyamán Perczel Béla főszolgabíró kiderítette azt is, hogy 9 majosi lakos részére összesen 10.549 frt 87 kr gyám pénztári kölcsön is elsikkadt Schaadt jegyző kézén. Ezen sikkasziásókat Schaadt nagy furfanggal és ügyességgel a következőképen vitte véghez. — 1894 tői kezdve különböző időközökben több majosi jómódú polgár nevében folyamodott az árvaszékhez gyámpénztári kölcsönökért. A folyamodványokat telekkönyvi kivonattal, becsű bizonyítvánnyal stb. szabályszerűen fölszerelte és ismerve a gyámpénztári szabályokat, olyan összegű kölcsönöket kért olyan értékű ingailanokra, a melyeknek megszavazását minden esetben biztosra vehette. A kölcsön megszavaztatván, — 1200 frtnál kisebb összeget egy fél részére sem vett fel — a kötelezvényre ö vezette az illető félnek vagy feleknek aláírását, Mindezen névaláírások, a mint az most kitűnik, jó utánzatok, bár némelyik aláírásnál szembeötlő, hogy intelligensebb ember írására vall az aláírás. Ezt lermészetesen az okirathamisitás kiderítése után utólag megállapítani nem nehéz. Hasonlóképpen a legtöbb esetben hamisította a kötelezvényt előttemező két községi elöljárónak névaláírását is, sok esetben pedig ő maga szerepelt, mint egyik a kölcsöntkérő fél személyazonosságát igazoló tanú. Az eképen meghamisított kötelezvényt, miután a községi pecsétet is reá sütötte, beküldölte az árvaszékhez. Ez után következett a kölcsön bekebelezése, A betablázasrol szóló telekkönyvi végzés szintén az elöljáróság utján kézbesittetik, tehát a hamis aláírások gyártásában mindinkább nagyobb gyakorlatra szert tevő Schaadt Gyula a kézbesítésről szóló vétiveket szintén meghamisította, — azokra hűségesen rávezetvén az illető érdekelt félnek vagy feleknek neveit. Az árvaszék a kötelezvény beérkezte után meggyőződvén arról, hogy a kölcsön szabályszerűen betábláztatott, azt kiutalványozta. Schaadt ismerve a gyámpénztári szabályzatot, hogy a megszavazott pénz a községi elöljáróság utján csak a fél kérelmére lesz kézbesítve, beadta a fél nevében a kérvényt az árvaszékhez, hogy a megszavazott összeg az elöljáróság utján kézbesittes- sék. A gyámpénztár az elöljáróság czimére szabályszerűen megküldötte a pénzt és azt Schaadt Gyula szintén szabályszerűen zsebre vágva, szabályszerűen elsikkasztotta, Az adóskönyvecskét magánál tartotta és a kamatokat pár évig fizette is a kölcsönök után. A kamat fizetés szintén nem tűnhetett fel, mert igen sok helyen van az szokásban, hogy a felek a jegyző utján küldik be a gyámpénztárhoz vagy más pénzintézetekhez a törlesztést és kamatokat. A lelketlen jegyző azt is tudta a szabályzatból, hogy 2000 frton felüli kötelezvények a kir. közjegyző előtt Írandók alá, azért minden esetben csak 2000 frton aluli összegért folyamodott. Érdekes a dologban, hogy Schaadt a kamatok fizetését 1897-ben beszüntette, Erre az árvaszék kiadta a kötelezvényeket perlés végett Fördős Vilmos tiszti ügyésznek. A tárgyalásra való idéző végzés szintén az elöljáróság utján kézbesittetik, tehát Schaadt az idéző végzést megint meghamisította az illető perbe vont hátralékos adósok névaláírásával és az ilyen meghamisított vétivet visszakiildötte a szegzárdi kir. járásbírósághoz, a hol a per megindittatott. A kitűzött tárgyalásra alperes nem jelent meg, tehát elmarasztalták, A makactsagi Ítélet megint csak az elöljáróság utján kézbesittetett, azt megint csak Schaadt vette át és megint csak meghamisította az ítélet kézbesítéséről szóló vétivet. Három esetben már a végrehajtás is elrendeltetett és a végrehajtási zálogjog feljegyzéséről szóló bírósági végzéseket is ő ve'te kézhez. Most már legközelebb az ingatlanok elárverezésére került volna a sor, a mikor is, legkésőbb az árverés napján, kisült volna a sok bűn és visszaélés.' Ezenkívül a községi pénztárban 341 frt 70 kr hiányt is konstatált a főszolgabíró ; a pénztárnok állítása szerint ezen összeget is átadta a jegyzőnek a megyei alapokba leendő befizetés végett, de arról nyugtát nem kapott. Az elsikkasztott pénzek összegét ezúttal még végleg nem lehetett megállapítani, de valószínűnek látszik, hogy még több hiány is ki fog derülni. A vármegye részéről egy számvevő küldetett ki a helyszínére a hiány kiderítése végett. A főszolgabíró az elsikkasztott adó és községi pénztári hiány erejéig Schaadt Gyula ingóságait zár alá vette, s úgy annak, mint a pénztárnoknak, Müller Jánosnak ingatlanaira leendő telekkönyvi előjegyzés utján való biztosítása iránt is azonnal intézkedett. A felelős községi pénztárnok ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. Schaadt hétfőn este érkezett Pécsre, a hol a «Vadember« szá lóban vett lakást. Másnap, kedden reggel revolvert vásárolt és a gőzfürdőbe ment. — Alig zárta be a fürdőkabin ajtaját, hatalmas durranás hallatszott. A fürdő személyzete feltörvén az ajtót, a földön elterülve, mozdulatlanul találta a szerencsében, önmagáról és hozzátartozóiról annyira megfeledkezett Alajos községi jegyzőt. Az öngyilkos zsebében leve et találtak, mely a pécsi rendőrséghez volt cimezve. — A levél tartalma a következő : Tek. Rendőrkapitányi hivatalnak Pécs. Nevem : Schaadt Gyula jegyző, Alajos. Ön- gyilkosságomról kérem a bonyhádi főszolgabírói hivatalt táviratilag értesíteni. 19 forint 64 kr van nálam, egy melltü, óralánccal. Azt hiszem a temetési költségeket fedezik, ha nem, úgy Schaadt Gyuláné Zomba (Tolnamegye) fogja a többit fedezni, kit szintén kérek táviratilag értesíteni. Kérem a boncolást mellőzni, mert sajátkezűig ontom ki életemet. Schaadt Gyula. Az öngyilkos zsebében egy arany karika gyűrű is volt még, de erről nem tesz említést, mert úgy akarta bizonnyal, hogy azt származtassák vissza ahhoz, ki ezt az ő ujjára húzta egykor. — A jegygyűrű belső részén apró betűkkel ez van bevésve: 1887. május 4. Láng Irma. A jegyzőkönyv felvétele után a kabint elzárták, mig a hullaszállító kocsi nem jött az öngyilkosért. A rendőrség azonnal táviratozott Bonyhádra, egyben Zombára is, a szerencsétlen özvegynek, ki talán nem is sejtette, hogy mi történt Pécsett, mig ő otthon járt szüleinél. A jegygyűrűt a szerencsétlen özvegy, ki az éjjel érkezett meg Pécsre, másnap reggel személyesen maga vette át a rendőrségnél. Nem tudott szóllani, csak zokogott keservesen, elfúlva, a nagy fájdalom szinte megtörte a még egészen fiatal asz- szonyt. A temetésen az özvegyen kívül még ott volt az öngyilkos anyósa, nővére és egy katonatiszt rokona. A büntetés elől tehát a halálban keresett menekülést a könnyelmű, pazar életmódú jegyző, ki bizalmat keltő, biztos föllépésével és rokonszenves külsejével az úri társaságok szimphathiáját is megnyerte, s széles körökben általánosan kedvelt személyiség volt. A társas életben szerepet játszó egyén volt, kit vig kedélye, gavallér életmódja miatt mindenütt szívesen láttak; táncmulatság, hangverseny az ő szereplése nélkül nem igen folyhatott le Bony- hádon és környékén. Jó táncos, jó hangú énekes, vig cimbora volt az urhatnámság által vezetett falusi jegyző, kinek pazar életmódja nem keltett feltűnést, mert maga is vagyonos szülők gyermeke volt, jól nősült s jegyzősége is szép jövedelemmel járt. Ellenőrzés hiányáról szó nem lehet, mert bűnös manipulációit a legvakmerőbben és legrafi- náltahb okirathamisitások utján követte el; az állítólagos gyámpénztári adósoknak szóló végzéseket, hivatalos iratokat nem kézbesítette, az okmányokat, vétiveket meghamisította, s igy sem a megkárosított felek, sem a hatóság nem jöhetett rá a jegyző bűneire. Hasonló okirathamisitásoknak már számos fővárosi pénzintézet is lett áldozata. Nejét és egyetlen leányát, tekintélyes, köztiszteletben élő rokonságát szégyenbe sodorta a köny- nyelmü ember, kinek nem lehetett soha egy nyugodt pillanata, mert évek óta minden percben ki- derülhe ett volna róla az, hogy sikkasztó és hamisító. Döry Pál vármegyei alispán, mihelyt értesült a dologról, a gyámpénztárnál azonnal elrendelte, hogy az összes majosi kölcsönügyek tüzetesen megvizsgáltassanak, és leltároztassanak. Az érdekelt felek kihallgatását Perczel Béla főszolgaliró végzi. Az alispán az esetről jelentést tett a főispánnak, úgyszintén Széli Kálmán belügyminiszternek. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnavármegyei niuzeum egyesület múlt hétfőn délután gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete a'att választmányi ülést tartott. Jelen voltak: Wosinsky Mór alelnök, Székely Ferenc titkár, Bodnár István pénztárnok ; a választmány tagjai közül pedig: Fördős Vilmos, dr. Hirling Ádám, Kovách S. Endre, K r a m m e r János, Kurz Vilmos, K o- v á c h Aladár, dr. Leopold Kornél, S e 1 c z József, Simontsits Elemér és Tihanyi Domokos, A jelenlevő alelnök indítványára elhatározták, hogy az egyesület tagjait felkérik, hogy a múzeum megnyitási ünnepélyén minél nagyobb számban jelenjenek meg; s intézkednek az iránt is, hogy a sárköziek az ünnepélyre színién bejöjjenek s a vásártéren tűzoltó zenekar mellett táncoljanak. A titkári jelentés szerint az egyesületnek jelenleg 37 alapitó tagja van 100 frtnyi tagdíjjal és 309 rendes tagja, ezek közül helybeli 185, vidéki 124. Alapitó tagok a következők : Adler N. János, B a r t a 1 Béla, B e z e r é d j Andor, B i s c h i t z János, Csapó Vilmos, Döry Dénes, D ő r y Jenő, ifj. Eötvös Károly, H a n z é 1 y János, Jeszenszky Andor, Kämmerer Ernő, Kovách S. Endre, dr. Leopold Kornél, Nagy László, Ó-D o m b o v á r község, O r ff y Lajos, Perczel Dezső, Simontsits Elemér, Stankovánszky Mária, gróf Széchenyi Bertalan, gr. Széchenyi Sándor, Szegzárdi takarékpénztár, özv. Theodorovits Lajosné, Zichy Miklós, Wosinsky Mór, Ő c s é n y n. község, gróf Széchenyi Domokos, gróf Széchenyi Sándorné, báró Dräsche Richard, H e t y e y Sámuel pécsi püspök, herceg Eszter-
