Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
3. 1899. január 8. TOLNA VAREnEGYF.. Hírek. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sán- dór, vármegyénk főispánja pénteken este érkezett j városunkba s tegnap elnökölt a közigazgatási bi- ; zottság január havi ülésén. — Újévi üdvözlés. A történelmünkben szomorú nevezetességre jutott 1899. év beköszöntése alkalmából vármegyénk tiszti- j kara Simontsits Elemér, vármegyei főjegyző vezetése mellett tisztelgett újév napján a vármegye közkedveltségü első tisztviselőjénél, D'óry Pál alispánnál. Simontsits Elemér nagy hatást keltő, szép beszédben üdvözölte az alispánt, s beszédjében a törvényen kívüli állapot éppen nem örvendetes bekövetkezését is aposztrofálta. D'óry Pál alispán igen meleg hangon köszönte meg tiszttársai szives ovációját s hazafias érzéstől áthatott beszédében hivatkozva a zavaros politikai viszonyokra, azon reményének adott kifejezést, hogy hazánk ezen válságból is szerencsésen és sértetlenül fog kibontakozni. — A jelenvoltak lelkes éljenzéssel kisérték az alispán szép beszédét s egyenkint is siettek őszinte jókivánataiknak kifejezést adni közszeretetben álló alispánjuk iránt. — A pécsi püspök Berlinben. H e t y e y Sámuel pécsi püspök Igaz Béla dr. ti kárja kíséretében január hó 5-én Berlinbe utazott, a hol az osztrák-magyar monarchia berlini nagykövetének, S z ő g y é n y-M a r i c h Lászlónak leányát fogja megesketni vőlegényével, gr. S o m s s i c h Józseffel. Az esketés január 9-én az uj Szent Pál templomba fog végbemenni Vilmos császár jelenlétében. Ugyancsak Hetyey Sámuel püspök, akit régi barátság köt nagykövetünk családjáhpz, adta föl az első szentséget a fiatal menyasszonynak. Az esküvőre I a két család számos rokona érkezik Magyarország- [ ból a német fővárosba, a hol ezen esküvő lesz a I társaság legjelentősebb eseménye. — A szépséges j menyasszony egyik kedvencze a berlini előkelő világnak, mig a vőlegény a nagykövetségnél diplo- macziai szolgálatra van beosztva. — Katonai előléptetések. Dr. ifj. Kramolin Emil miniszteri segédfogalmazó a karácsonyi kato-. nai előléptetések alkalmával lartalékos cs. és kir. huszárhadnagygyá, Dóry Ferenc pedig a 36. gya- j logezredben hadnagygyá léptettettek elő. — Kinevezés. A szegzárdi kir. törvényszék folyó hó 4-én tartott teljes ü ésében Zavisits .Milos m. k. selyemtenyésztési felügyelőség! tolmácsot a kir. törvényszék területére horvát-illyr tolmácsnak ( kinevezte. — Az ovoda-egylet hangversenye. A szegzárdi r. kath. ovodát és gyermekmen- helyet fentartó egyesület javára január hó 18-"án tartandó táncestélyíyel egybekötött hangverseny igen fényesnek ígérkezik. A fővárosi nemzeti zenede három kiváló művésze, nagy műélvezetet nyújtó műsort állított egybe, ami maga is kiváló érdekességet nyújt az estélynek; ezenkívül — mint értesülünk — vármegyénk és városunk előkelő köreiben mindenütt nagyban készülődnek az estélyre s igy kilátás van reá, hogy a farsang ezen elite-mulatsága fényes sikerű lesz. — Adomány a kórháznak. Gróf Apponyi Sándorné a szegzárdi Ferenc közkórháznak a betegek részére egy igen célszerű, kereken nyugvó tolókocsit ajándékozott. — A szegzárdi kaszinó múlt csütörtökön választmányi ülést tartott, melyen a múlt évi számadást és a folyó évi költségvetést tárgyalták. A múlt évi bevétel 6295 frt 82 krt, a kiadás pedig 6148 frt 37 krt tett ki, s igy 147 frt 45 kr maradvány mutatkozott. A kaszinónak a pavillonra, bebútorozásra és egyéb beruházásokra 7652 frt 82 kr tartozása van; tagdíj hátralék 762 frt, a mi azonban legnagyobbrészt behajtható. A múlt évben kártyapénzekből 400 írtnál kevesebb folyt be, mint 1897-ben. A kaszinó részére megrendelték a «Dombóvár és Vidéke» cimü uj hírlapot is. — Lemondás. Szigethy József duna- szentgyörgyi községi jegyző, nagy elfoglaltsága miatt, a megyebizottsági tagságról lemondott, s igy most helyébe a legközelebb megejtendő pótválasz- táson uj megyebizottsági tag fog választatni. — Érdekes régiségleletek, borboni cs Dezső árvaszéki ülnök bartinai szőlejében ismét római sirra akadtak, melyben több érdekes régiségen kívül egy egészen ép finom üvegkorsót is találtak. A jobbremetei szőlőkben pedig egy nagy terjedelmű magyar sírmezőre bukkantak ; a temető a XI. és XII. századból való, de a leleteket eddig elhányták s csak igen keveset szolgáltattak be a vármegyei múzeumba, legutóbb néhány ezüstgyürüt és fülbevalót mentettek meg az elkallódástól. — Köszönet nyilvánítás. Az «Egyesült szeg- zárd-to'namegyei nőegylet» elnöksége lapunk utján is köszönetét mond mindazon uraknak és hölgyeknek, kik a szilveszter-estélyi műkedvelői előadáson a jótékony cél iránt való tekintetből résztvettek, s az előadás erkölcsi sikerét emelték. Úgyszintén a táncrendezőknek is kifejezi köszönetét, hogy fáradhatatlan buzgalommal feleltek meg nehéz feladatuknak. Az építés tehát megindult s éppen a 13-ik emeletig értünk, mikor a pénzünk elfogyott. De ez nem volt elég. Az uralkodó párt any- nyira megfélemlítette a részvényeseinket, hogy azok még a pénzüket is visszakérték. Persze Jam barátomnak 3 dollárjából e kívánságnak eleget nem tehettünk s igy szédelgés miatt hűvösre kerültünk. Mikor vagy egy hónapig ültünk volna, egyszerre csak beszüntették a koszto*, a mi pedig gz élet fentartásához oly hihe'ellen módon szükséges. Már 4 nap óta mit sem kaptunk; csak úgy bömböltünk az éhségtől. Végre a börtönőr kinyitotta a cellánkat s e közben — ő is bömbölt az éhségtől. Azt mondta, hogy beütött az ex lex. Az élelmező pénzt nem kapott, igy hát enni való sincs s mert fizetést senki sem kap, hát ő sem bolond, hogy ingyen őrizzen bennünket. Kieresztett hát bennünket, hogy szednénk össze egy kis ennivalót, ha mindjárt nem is adnának, inkább hoznánk az ügyész urnák is. Egy óra múlva minden hentes és péküzlet ki volt rabolva. Volt az'án jó gyerek is, a ki visszatért a börtönbe; én azonban nem voltam olyan jó. Azon iparkodtam már most, hogy a félbe maradt épületet valahogy értékesítsem. Akadt is egy vállalkozó, a ki egy scalp-kés gyárat akart belőle csinálni. Megnézte s 120,000 dollárt Ígért érte. Ez minden bajból kirántott volna. Másnap átadás végett kimentünk a helyszínére, tanukkal. De majd megütött a guta ! Még csak egy tégla sem volt a tegnapi épület helyén ; oly ügyesen elhordták az egészet. Ez csakis az amerikai teknika fejlettsége mel’ett volt lehetséges. S ez engem még büszkévé is tett. De mit használt büszkeségem, hitelezőimet kifizetni nem tudtam ! A mint az orromat igy lógatnám, egyszerre csak a Nagy Kanyaró özvegyébe botlottam. — Ralph Boxer, ismerem helyzetét. Még piost is idegenkedik tőlem ? Minden bajától megszabadulhatna ! — Well — mondok — menjünk az anyakönyvvezetőhöz. Az anyakönyvvezető is csikorgatta a fogait az éhség miatt. — Mis. tér Blumps adjon össze bennünket ! — Moderálja magát miszter! Nincs miszter fizetés, nincs lakodalom! Menjenek kü önben a pokolba esküdni, úgy is látom, hogy a', ördög öreganyját akarja elvenni. E szemtelenségre elővettem revolveremet., de Mr. Blumps is rám irányozta Hiram-Maxim ágyúját. Jegyesem látva, hogy itt mindjárt véres csata lesz, kezével befogta az ágyucsövet s kétségbeesve kiabált: — Fizetek Mr. Blumps, fizetek a mennyi csak kell ! — Az már más, bájos Madame ; miért nem mondta ezt előbb ! — s összekelésünk minden akadály nélkül végbement. — Eljegyzés. D i c e n t h y Géza gyöngyösi ügyvédjelölt eljegyezte Schönfeld Irma kisasszonyt, dr. Schönfeld Lipót gyöngyösi orvos leányát. — A tolnamegyei múzeum öröksége. Beszédes Jánosnak, a pár év előtt Konstantinápolyban elhunyt magyar festőművész és tudósnak művészi hagyatékát bátyja Beszédes János, a budapesti ipar- művészeti muzeum tisztviselője, örökölte. Beszédes a hagyaték nagy részét különféle múzeumoknak ajándékozta, most pedik az elhunyt tolnamegyei születésű festőművész ifjúkori rajzait küldte meg a tolnamegyei régészeti múzeumnak. — A Garay-szoborbizottság múlt csütörtökön tartott ülést, melyen Bodnár István bemutatta a szobor számadását, mely szerint a bizottság a szoborra, a kerítésre, kútra, leleplezési ünnepélyre összesen 17518 frt 44 krt költött, s a begyült és kamatozott összegekből a kiadások levonása után 125 frt 10 kr maradt. A Garay albumból is várható még 200 frt bevétel. A maradványra nézve a bizottság Simontsits Elemér indítványára akként határozott, hogy a szoborbizottság nagy érdemeket szerzett elnökének, Fórdös Vilmosnak és az ügybuzgó jegyzőnek, Bodnár Istvánnak megfelelő díszes emléktárgyat nyújtson át, a megmaradt ösz- szeg pedig a szegzárdi polgári iskolában fennálló i Garay János önképző kör»-nek jutalomdijakul engedtessék át. Az esetleg fenmaradó albumpéldányok a főgimnázium, polgári- és felső leányiskolának adatnak át jutalomkönyvekül. A bizottság elhatározta, hogy a község elöljáróságát fölkérik, hogy a leleplezés alkalmával tett ünnepélyes ígéretéhez képest, e’en'ul a szobor és környékének rendben és tisztán tartásáról gondoskodjék. — SzőSlőszeti előadások. Nits István, szőlészeti és borászati felügyelő Szegzárdon, a városház nagy termében két Ízben népies előadást tartott az amerikai és hazai iaju szőllőtelepitésekről. Az előadás iránt polgárságunk nagy érdeklődést tanúsított s mindkét alkalommal háromszáznál többen hallgatták a tanulságos és gyakorlati előadást s kérdéseikre készséggel adott felvilágosítást a felügyelő. Nits hasonló előadást megyénk egész területén fog tartani a tél folyamán.-• A tanítónőket érdeklőleg a in. kir. köz- igazgatási bíróság közigazgatási osztályának 1898. évi 1560. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondatott, hogy «tanítónő a községi iskolaszéknek tagja nem lehet». — Kertész-segédi tanfolyam. Budapesten február 16 án nyílik meg a kertészsegédi tanfolyam, mely egy évig tart; a tanulók teljes ellátást és havonként 15 koronát kapnak. Felvétetnek 17-22 éves ifjak, kik legalább 4 elemi iskolát végeztek. Folyamodások januar 15-ig nyújtandók be a m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóságáho z Budapest, I. Ménesi ut 45. ■ Boldogságom nagy lehetett volna, ha csak valami bájt lettem volna képes feleségemen felfedezni, de sajnos, ezt nem tudtam. El nem mulasztottam e fáradozásaimnak sikertelenségéről életpáromat értesíteni. Ez véletlenségből éppen az udva- ion történt. Feleségem felkapott egy téglát s feleletképen a fejemhez vágta. Sikerült is neki a megmaradt hét fogamból még egyet kiverni. De nem tudja az ember, hogy mire jó egy szerencsétlenség. A végzetes téglán észrevettem azt a bélyeget, a mely a betűöntő gyár tégláinak bélyegével azonos volt. Egy villám cikkázott át agyvelőmön, de nem dörögtem, sőt felkerestem a legügyesebb detektívet s rövid idő alatt minden kétséget kizárólag kitudódott, hogy feleségem volt az, a ki — hogy engem kényszerhelyzetbe hozzon — gyáramat ellopatta. De az ex-lex állapot miatt mit se tehettem. Egyszer végre-valahára egyhazad jól irányzott késdöfése következtében sikerült a miniszterelnököt leteriteni, mire rögtön helyreállt a törvényes állapot! Siettem tehát feleségem ellen a bünpört megindítani. Szerencsésen vagy tiz évi börtönre el is ítélték szegényt. De eszemben sincs ezt az időt bevárni. Itt hagyom Texast s Magyarországban fogok letelepedni, a hol kétségtelen, hogy képviselőnek megválasztanak-, úgy is hallom, hogy van ott már több, hozzám hasonló derék legény. Surányi Viktor.