Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

2.

1898. december 18.

got a nemzet tette le kezünkbe, az övé az és árulók volnánk, ha akárki másnak engednők át és nem tudnók megőrizni a. nemzet számára azt a szent hatalmat, melyet reánk bizott.

Ha ezt megtesszük, minden időkre kiszolgáltattuk a törvényalkotás, a kormányválasztás jogát néhány elszánt embernek, a ki kész azt magához ragadni. Akkor a nemzet fönséges joga gazdátlan jószág, melyet erőszakkal magához ragadhat akárki. Akkor semminemű külföldi hatalom velünk szóba nem áll, szerződést velünk nem köt, hitelt nekünk nem ad, mert a nemzetek csak nemzetekkel alkudoznak és nem bíznak olyan hatalomban, mely ma ezé, holnap másé.

Kérdjük a nemzetet: szabadságnak tartja-e, ha azoknak kell engedelmeskednie, a kik ellene fellázadtak ?

Széttekintünk az országban és mindenütt rendet és nyugalmat látunk. Csak a képviselőházban van háborúság, ott is csak néhány ember háborgása. Rendet kíván az ország, forradalmat a kisebbség.

Kinek az akarata szentebb, melyik kívánatosabb? Az ország a fejlődés legszebb utján van, fényes jövő várakozik reá. Az egész világ bámulva ismerte el felsőbbségét, kiválóságát, ma pedig néhány kötelességéről megfeledkezett ember miatt elvesztjük ezt a bizalmat, ezt az elismerést.

Megkérdeztük a lelkiismeretünket: mit tegyünk? Azt parancsolta: a törvény és a nemzet fölségének védelmében rendületlenül ki kell tartanunk. Nem szabad engednünk, hogy a nemzet és korona együttes akarata meghátráljon az erőszak és törvény- tiprás előtt.

A mai válságos időben pedig megkérdezzük a nemzetet: kövessük-e lelkiismeretünk szavát vagy sem ?

Azt akarja-e, hogy a kisebbség a maga akaratát tolván föl törvénynek, ne legyen alkotmányos törvény, vagy akarja-e, hogy maradjon meg a törvény uralma és a nemzet joga a törvény alkotásához ?

Erre feleljen a nemzet. Isten és a világ előtt csak egy lehet a válasza: a lázadásnak nem szabad győznie, a nemzet jogát, javát mindenkivel szemben meg kell védeni.

Ezt akarjuk mi. Nincs hatalom, mely bennünket megtántoritson. Mert ha a nemzet jogait védelmezzük, a nemzet velünk van 1

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság múlt csütörtökön tartotta december havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen

simította homlokát s azután ismét a perron felé fordult, a honnan jó csomó podgyászt, napernyőt, esernyőt, bagariabőr uéccesaire táskát, hímzett utazópárnát, tarka pluchetakarót s más egyebet száli- tott be egy hordár.

Mikor már mindez a kupéban volt, egy barna, szakállas, a harmincas évek közepében, levő ur szállott be, a ki udvariasan köszöntött, s azután leült a hölgy mellé.

Egy ideig hallgatagon ültek egymás mellett. A hölgy keze a férfiében pihent s mindketten csendesen maguk elé tekintettek; csak a nő testét ráz- kódtatta meg hébe-hóba valami ideges reszketés, mintha zokogni akart volna.

A csendet először a nő szakította meg. — Meddig maradunk még együtt? — kérdezte.

Lágy, kissé fátyolozott hangja volt, mely be- hizelgően esengett az ember fülében.

— Még harmincöt percig, — válaszolt a féfi, órájára tekintve.

— Óh Istenem! — mondá a nő fájdalmasan.

— Mire besötétedik, már Berlinben vagy — mondá a férfi kis vártatva.

S te mikor érsz Zürichbe ? — kérdezte a

hölgy.

— Holnap reggel — válaszolt, s ekkor ismét vagy száz mértföldnyi távolság választ el*, egymástól.

A nő megszorította a férfi kezét. — De ugy-e. gyakran fogsz írni ?

jelen voltak: D ö r y Pál alispán, D ö r y Dénes, P e r c z e 1 Lajos, Kovács S. Endte, J e- szenszky Andor, Bernrieder József, Simontsits Elemér, W o s i n s k y Mór, dr. K r a m o 1 i n Emil, Kurz Vümos, Fink Kálmán, dr. Hangéi Ignác, Tihanyi Domokos, Krcsmarik Pál, P e r s z i n a Alfréd, B o d a Vilmos, T o t t h Ödön, F ö r- d ő s Vilmos, Mayer F. Andor.

Az alispán jelentése szerint a múlt hónapban beérkezett 2931 ügydarab, melyhez az október végén maradt hátrálékot hozzászámítva 3162 ügydarab várt elintézésre; ebből feldolgoztatott 2989, közgyűlésre fentaitatott 74, hátralékban maradt tehát 173 ügydarab, a mi két napi ügyforgalomnak felel meg. A közbiztonság állapotában hanyatlás nem volt észlelhető. Fegyelmi eljárás két esetben, rendbirságolás pedig 8 esetben alkalmaztatott.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hó folyamán érkezett 2073 ügydarab, melyhez a múlt hó végén maradt 1096, hátralékot hozzászámítva, elintézendő volt 3169 ; ebből feldolgoz tatott 2336, hátralékban maradt á33.

A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hóban 3 iskolát látogatott meg s részt vett a hátai községi gazdasági ismétlő és a Furkó- pusztai iskolának szervezése tárgyában tartott községi képviselő-testületi ülésen, Újabban ismét 23 tanító korpótlékát utalványozta a cultusminiszter ; az eddigi ilynemű államsegély 4400 frtra rúg.

A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hóban adókban és illetékekben befolyt összesen 422,090 frt 45 72 kr, a mi a múlt év megfelelő szakához arányitva 38,451 frt 117* krral kedvezőbb eredményt mutat. A bor- és hús- fogyasztási adók a megyében 1899. évre biztosíttattak és pedig a folyó évre biztosított 175741 frt 6 krral szemben 187,162 frt 13 krral, vagyis 11,421 frt 7 krral kedvezőbben.

A kir. ügyész jelentése szerint a szeg- zárdi törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán 110 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra 8 volt elitélve. A fogházi kórházban 7 egyént ápoltak, kik közül 2 felgyógyult, 1 meghalt, 4-et pedig tovább gyógykezelnek.

Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó állapotban voltak, a hengerezési munkálatok és hídépítések nagyobbrészt befejeztettek. A tolnai selyemfonoda építése befejeztetett.

A közgazdasági előadó jelentésében kérte, hogy a borellenőrző bizottságok elnökei felhivassanak, hogy nagy közgazdasági értékű megbízatásukban gyakran és széles körben járjanak el.

TOLNA VÁRMEGYE.

Csak igenlőleg bólintott.

— Minden nap, úgy mint azelőtt is ?

— Bizonyára, drágám — válaszolta halkan bensőséggel. — Vájjon lehetne-e máskép? S te rögtön válaszolsz, úgy mint eddig tetted. Azután a gyermekekről irj jó sokat, tudod, mennyire csüggök rajtuk.

— Oh, te jóság ! — susogta hozzá simulva. Egész teste remegett a férfi érintésétől s feje annak vállára hanyatlott bizalmas, önfeledt odaadással.

S ismét hallgatagon ültek ott, egészen elmerülve egymásban.;

Rám, a szemlélőre nem is ügyeltek.

De hogyan is ? Ha két házaspárnak üt a válás órája, létezhetik-e akkor más is számukra e világon. E mellett látszólag annyira el voltam merülve a regény olvasásba — Guy de Maupassant legújabb s legnagyszerűbb művébe (mint a frankfurti könyv- kereskedő mondta) — hogy az én jelenlétem miatt nem kellett magukat feszélyezniök.

S most a nő fellebbentette fátylát. Szép, bár kissé sápadt arc tekintett felém, melyen bizonyos fáradság honolt. A szép szemek vörösek voltak a sok sírástól a szemhéjak duzzadtak.

Szegény asszony!

S azután ismét el kezdett beszélni. Bizalmas, intim beszélgetés volt a mit folytattak, a melyből én, sajnos csak egyszerű szakadozott mondatokat hallhattam ; de minden futólagos szó egy szerelemtől áradó szív megnyilatkozása volt.

A tiszti főorvos jelentése szerint a kö?egészségi állapot a lefolyt november hóban kedvezőtlen volt, a kanyaró, vörheny s hagymáz nagyobb számú föllépte által. Járványként bár csak a kanyaró uralkodott a simontornyai járás Kisszékely községben 78 betegedési s 2 halálozási esettel, szórványosan a következő heveny fertőző betegségek észleltettek : dyphteritis 16 községben 59, hagymáz 12 községben 47, hökhurut 8 községben 42, bárányhimlő 3, gyermekágyi láz 2 s trachoma 29. E ragályos természetű bajból újabban a dunaföldvárí járásban 10 eset találtatván, szükségesnek találta ez okból egy tájékoztató szemvizsgálat megejtése végett intézkedni. Orvosrendőri vizsgálat kettő, orvos törvényszéki boncolás 4 teljesittetett. Élelmi szerek vizsgálata 28 esetben, közhelyiségek vizsgálata 12 esetben, lakások vizsgálata 24 esetben teljesittetett, lakások fertőtlenítése ragályos betegség után 17-szer vált szükségessé. A nyilvános gyógyszertárak közül eddig 19 vizsgáltatott meg tiszti főorvos által, jelentékenyebb rendetlenség egy gyógyszertárban találtatott. A dajkaságban levők száma 97, legnagyobbrészt a dunaföldvárí járásban. Hét évnél fiatalabb egyén gyógykezelésének elmulasztásáért 11 esetben tétetett följelentés az elsőfokú hatóságnál. A szegzárdi Ferenc-közkórházban október hóról maradt 295, november hóban fölvétetett 130, ápoltatott összesen 425; gyógyult 66, javultan elbocsájtatott 22, gyógyulatlan 4, meghalt 16, összes fogyaték 108.

— Fegyelmi határozat. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya múlt csütörtökön gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt Pappert Ferenc volt gyámpénztári s. könyvelőt a vagyoni felelősség megállapítása mellett hivatalvesztésre ítélte: a paksi polgár iskolai tanárok fegyelmi ügyében pedig akként határozott, hogy Győrfy József 99 frt, Dankó János 50 frt, Sanek Samu és Günz Gábor pedig 25—25 frt pénzbüntetésre ezenkívül mind a négyen saját költségükön hivatalból leendő áthelyeztetésre Ítéltettek.

A museum egyesület közgyűlése.

A tolnavármegye museum egyesület múlt csütörtökön délután 4 órakor tartotta első rendes közgyűlését a vármegyeház dísztermében gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt.

A gyűlésen a helybeli és vidéki tagok igen szép számmal jelentek meg s a belépő főispánt lelkes éljenekkel fogadták.

Gróf Széchenyi Sándor elnök a megjelentek üdvözlése után bemutatta a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat, melyek kinyomatva a jelenvol’ak közt szétosztattak.

W o s i n s k y Mór esperes-plébános ezután meleg szavakkal ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az egyesület elnökéül továbbra is kérjék föl szeretett főispánunkat, a mit a gyűlés tagjai éljenzések közt és lelkesedéssel elfogadtak.

S a vonat fütyült. A régi püspöki székhelynek, Fulda városának groteszk tornyai voltak már láthatók a kocsi ablakából.

A nő ekkor hangos zokogásban tört ki s mig a vonat állt, rángatózó kezekkel kulcsolta át a férfi nyakát s fájdalmasan, kínosan nyögött.

A férfi vigasztalni, megnyugtatni igyekezett; de neki, az erős férfiúnak is, könyesek voltak szemei. Végre gyöngéd erőszakkal kiszabadította magát az ölelő karokból.

A legtöbb ideje is volt, mert a kalauzok már az ajtókat zárták.

— Isten veled, — mondá reszkető ajakkal s a perronra ugrott; az ajtó bezárult mögötte s a következő pillanatban a vonat megindult.

A hölgy nem tekintett többé vissza.

Úgy látszott, mintha összekuporodva ült a kocsi sarkában s csendesen sirdogált.

Gyöngédtelenség lett volna tőlem akármikép is megzavarni s ezért nagy buzgalommal olvastam az én Maupassantomal, bár a betűk bizar táncot jártak szemem előtt.

Végre — vagy egy óra múlva — mikor a vonat Bebrában meg állt, azzal a fátyolozott, szelíd hanggal megszólított:

— Bocsásson meg uram, nem egészen jól érzem magamat; volna szives egy pohár vizet szerezni számomra ?

így ismerkedtünk meg 1 s ismét vagy egy óra múlva már némileg sikerült felvidítanom. Elég