Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-18 / 51. szám
Az elnöklő főispán megköszönte a gyűlés bizalmát s megigérte, hogy az egyesület további fejlődése érdekében tőle telhetőleg mindent el fog követni; egyúttal azt indítványozta, hogy a vármegyei museum létesítése körül főérdemet szerzett gróf A p p o n y i Sándort az egyesület tiszteletbeli elnökévé válaszszák meg, a mihez a gyűlés lelkes éljenzések közt hozzájárult. Az elnök ajánlatára azután közfelkiáltással megválasztattak alelnökökül: D ö r y Pál és W o- s i n s k y Mór, titkárul: Székely Ferenc, pénztárnokul: Bodnár István, ügyészszé : dr. Haidekker Béla, számvizsgálókul: M á t h i s Kálmán, Krautsack József és K o v á c h Aladár. Választmányi tagok lettek: Adler N. János, Ágoston István, B a r t a 1 Béla, B o d a Vilmos, B o r z s á k Endre, Csapó Vilmos, D a r ó c z y Zoltán, D ö r y Dénes, D ö r y Jenő, D u z s Dániel, itj. Eötvös Károly, dr. Fent Ferenc, F ö r d ő s Vilmos, H a n z é 1 y János, dr. H i r 1 i n g Ádám, Jeszenszky Andor, dr. Kämmerer Ernő, Kovács S. Endre, K r a m m e r János, Kurz Vilmos, dr. Leopold Kornél, Nagy László (Bölcske), Ó r f f y Lajos, S e 1 c z József, gr. S z é c h e- n y i Bertalan, Sztankovánszky János, Simontsits Elemér, Tihanyi Domokos, T o 11 h Ödön és Wigand János. Ezután Székely Ferenc, az egyesület titkára, felolvasta az egyesület állapotáról szóló jelentését, mely szerint eddig 329 tagja vau az egyesületnek, kik közül 29 alapitó, 300 pedig rendes tag, köztük 18 hölgy. Helybeli 187, vidéki 142. A taggyüjtés még mindig folyamatban van s a tagok száma remélhetőleg még jelentékenyen növekedni fog. Alapitó tagdijakból eddig 1145 frt folyt be, s ezen összeg gyümölcsözőleg elhelyeztetett. W o s i n s k y Mór indítványára elhatározták, hogy az egyesület tagjait fölkérik a folyó évi tagsági dij befizetésére; a tagdijak ‘/s része ad- ministracionális költségekre, */3 része pedig a vármegyei museum segélyezésére fog fordittatni. Az alapitó tagdijak az alapszabá'yok értelmében épület létesítésére fordítandók, elhatározták tehát, hogy azok kamatai is e célra fognak tőkésittetni. Az elnöklő főispán, W o s i n s k y Mór, S i- m o n t s i t s Elemér, F ö r d ő s Vilmos felszólalásai után kimondották, hogy a rendes tagdíjakból befolyó összeg */3 részének hova fordítását, illetőleg, hogy ez összegből a museum részére minő tárgyak szereztessenek be, vagy a fölszerelés költségeire mily mérvben fordittassék, a választmány elhatározására bízzák. 1898. december Í8. figyelmesen hallgatta fecsegésemet s időnkint még egy mosolygás is megjelent arcán. Mi több ! Köz- lékeny kezdett lenni s elmondta egyebek közt, hogy Homburgban adtak egymásnak találkát, hogy 0 egész Fuldáig vele jött s azután ismét visszatért Zürichbe. Mindenféle körülmények Svájczban tartják lekötve, mig ő maga Berlinben kénytelen élni. _ Talán ön is Berlinben lakik ? — tette ho zzá kérdően, mialatt tekintete aggódva csüggött arcomon. S mikor igenlőleg válaszoltam, láthatólag összerezzent. Ettől kezdve mind szótlanabbá vált s kis idő múlva kijelentette, hogy fáradt s megpróbál egy kicsit szundikálni. S tényleg el is aludt, még pedig öt óra hosz- szat aludta az igazak álmát. ügy ült ott, parányi lábait a szembefekvő ülésre fektetve s fejét szorosan a párnákra hajtva. Telt idomai lassan, szabályosan emelkedtek, a mint mélyen egészségesen lélegzett s csak arcán lehetett néha némi ideges rángatódzást észlelni. Halléban két uj utas szállt be, ő azonban nem igen zavartatta magát s nyugodtan tovább aludt; csak kevéssel mielőtt Berlinbe értünk, ébredt fel egészen. — Oh, hiszen azonnal megérkezünk — kiáltott az ablakon kitekintve. A pihenés látszólag jót tett neki. Rózsás pir borított a orcáját s ajkai körül hamiskás mosoly játszadozott. Élénken kezdte podTOLNAVARMEPYF. 3. T o t t h Ödön indítványára elhatározták, hogy a vármegye előkelő birtokosait föl fogják kérni az egyesület anyagi támogatására, hogy a vármegyei museum elhelyezésére szükséges külön épület létesítésének terve minél hamarabb megva- lósithassék. Egyéb indítvány hiányában az elnöklő főispán — a tagok éljenzése közt — a gyűlést befejezettnek nyilvánította. ^ Előfizetőinkhez. ! Örömmel tudatjuk lapunk tisztelt előfizetőivel, hogy 1899. évi január hó 1 -tői kezdve a következő rendkívüli kedvezményben részesíthetjük őket. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy a Hevesi József ismert iró által Budapesten szerkesztett gyönyörű kiállítású, gazdag tartalmú illusztrált havi folyóiratot, az „OTTHONT ezentúl úgyszólván ingyen adhatjuk t. előfizetőinknek és csak a postai, csomagolási és kézbesítési díj fejében számítunk fel negyedévenként egy koronát. Azon t. előfizetőinket, kik eképen az „Otthont“ is járatni óhajtják, kérjük, hogy 1899. évi január hó 1-tól kezdve a lapunkért járó előfizetési díjhoz az „Otthon“-ért negyedévenként fizetendő egy koronát nekünk egyidejűleg beküldeni szíveskedjenek. Az „Otthon“ a hires „Magyar Szalon“ nak egy külön kiadása (évi előfizetési díja 10 frt), telve legkitűnőbb íróink dolgozataival, elsőrangú festőink illusztrációval. Közöl elbeszéléseket, költeményeket, társadalmi és kritikai cikkeket, népszerű tudományos ismertetéseket. Divatot (illusztrálva); azonkívül szebbnél szebb aktuális illusztrációkat és úgy a hazai, mint a külföldi festőművészek legújabb alkotásait. Az „Otthon“ minden hó elsején egy vastag kötetben jelenik meg. És ilyenformán a „Tolnavármegye“ előfizetői tizenkét vastag kötetet kapnak ingyen és mindössze évnegyedenként egy koronányi költségdijat számítunk fel csupán. Hisszük, hogy olvasóink szívesen fogadják a „Tolnavármegye“ ezen meglepetését, melyet mi csak nagy áldozatok árán voltunk képesek megszerezni. gyászát rendezgetni s minél közelebb értünk a városhoz, annál várakozóbb kifejezést mutaiott arca, annál derültebbé vált a mosolygás. Látszott rajta, alig várja, hogy berobogjunk a pályaudvarba, minduntalan kitekintett az ablakon, felállt, majd ismét leült. Végre megérkez ünk. — Hál’ Istennek, — mondá vidáman, mint hogyha valami nagy gondtól szabadult volna meg s boldog várakozással tekintett volna a jövőbe. — Parancsolja, hogy kocsit hozzak a számára nagysád? — kérdeztem. — Óh, köszönöm — monda hirtelen zavart mosolylyal, de a férjem vár reám E szavakra arca fellángolt, még homloka is j szégyenkezve elpirult, mintegy megkövültén tekintet reám s kezeivel a puszta levegőbe kapott, mintha a száján kicsúszott röpke szót akarta volna elfogni. — Óh Isten! — igy kiáltott, tenyerével homlokára ütve s e pillanatban hangos görcsös zokogásban tört ki. — Az lsen szerelméért nagyságos asszonyom ; — súgtam a fülébe; de nem hallott mit sem. S most feltárult az ajtó. — Róza, Róza, — kiáltott több hang — itt vagy végre! A kupé előtt néhány hölgy — ifjú s öreg vegyesen — egy ur és két gyermek állott. És — még mindig zokogva — a térfi karjaiba vetette magát. Azoknak, a kik eddig beküldték az „Otthon“ -ra az 1 korona előfizetési díjat, jövő évi január hó folyamán küldjük meg az „Otthonit. Előfizetési feltételek: A „Tolnavármegyé“-re: Kgész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ - „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ A „Tolnavármegyé“-re és „Otthonira: Kgész évre . . . 8 frt — kr. Fél ,, 4 > — » Negyed évre . . 2 > — > A „TOLNAI ÁRMEG-YE“ politikai hetilap kiadóhivatala Szegzardon. Hi re k. — Perczel Dezső belügyminiszter a múlt vasárnapon reggel Bonyhádra érkezett, a honnét kirándult Kardos Kálmán ország- gyűlési képviselőhöz, a képviselőhöz lemondott elnökéhez, ki hidasdi kastélyában betegen fekszik. Másnap Tüskén Dóry Jenő vendége volt. hol a vadászaton vett részt. A belügyminiszter kedden reggel érkezett a fővárosba, onnét másnap nagybátyjának, Perczel Miklósnak látogatására Bajára utazott. — Mint tudva van Perczel Dezső, engedve a kormány és szabadelvüpárt egyhangú kérelmének, elfogadja a képviselőházi elnökséget és belügyminiszteri állásáról, melyet 4 hét híján 4 évig viselt, lemond. Az ellenzék persze az általa képviselt fejtetőre állított parlamenti elvnél fogva a kisebbség akaratát szeretné ebben a kérdésben is a többségre erőszakolni és kézzel-lábbal dolgozik — az obstrukció nagyobb dicsőségére — a kormány és a nagy többség, legfelsőbb helyen is rokonszenvvel fogadott elnökjelöltjének megválasztását megakadályozni. Majd meglátjuk, mi lesz az ellenzéki fenegyerekeskedésnek az eredménye? — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja a múlt héten elnökölt Budapesten az országos hitelszövetkezet igazgatósági ülésén, csütörtökön pedig részt vett nálunk a közigazgatási bizottság, a fegyelmi választmány és a múzeum egyesület ülésein. — Miniszteri elismerés. Darányi Ignác föld- mivelésügyi m. kir. miniszter következő leiratot intézte Mayer Ferenc Andor vármegyei gazdasági előadóhoz : «60,066. sz./VIl. 3. 98. E folyó gazdasági évben tisztségéből kifolyólag teljesített buzgó munkásságáért elismerésemet s k ö s z ö- n etemet nyilvánítom. Kelt Budapes, 1898. évi november 29-én. Darányi s. k.» — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter a szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz Kluha Géza pozsonyi pénzügyi fogalmazó-gyakornokot ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá kinevezte. — A pécsi püspök ajándéka. Hellyey Sámuel pécsi püspök a szegzárdi r. kath. ovodát és gyer- mekmenhelyet fentartó egyesületnek 100—103 irtot küldött karácsonyi ajándékul. — A bíróság köréből. Selcz József kir. tszéki elnök, a bonyhádi kir. járásbiróság ügymenetét f. hó 12 — 15-én vizsgálta meg. Dr. Rudolf Béla szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző folyó évi december hó 14-én tette le hivatali esküjét és uj állását ugyan akkor elfoglalta. — Kérelem a muzeum egyesület tagjaihoz. Az egyesület múlt csütörtökön tartott közgyűlésének határozata folytán fölkéretnek az egyesület rendes tagjai, hogy az 1898. évi tagdíjat lehetőleg még ez év folyamán Bodnár Istvánhoz Szegzárdra, mint az egyesület megválasztott pénztárnokához beküldeni sziveskedjenek. — Mucsfai ág. hitv. evaug. olvasó egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.
