Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

Vili. évfolyam. 33. szám. Szegzárd, 1898. augusztus 14. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 » - » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám ára . . . 12 » Előfizetéseket éa hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető kőz- j lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések m<r»dkel'en me|t*ll»ptton ( ársubálj »érint síimlttetnsk. Szövetkezeti ügyünk. Az országos központi hitelszövetkezet felállítása céljából a pénzügyminiszter né­hány nap előtt közzétette az aláírási felhí­vást, s ezzel megtörtént az első lépés a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. törvénycikk végrehajtása érdekében. A fent idézett törv. cikk 48-ik pontja ugyanis az ipari és gazdasági hitel­szövetkezetek ügyének előmozdítása, hitel­igényei kielégítése céljából egy Budapesten felállítandó központi hitelszövetkezet szer­vezését is elrendeli. A kisiparos, valamint a kisebb földmi- ves osztály helyzete nálunk hihetetlen mó­don kezdetleges. Teimészcti csapások s az általánosan kedvezőtlen gazdasági állapotok bár tudvalevőleg első sorban és mondhatni legérzékenyebben ezt az osztályt sújtják, mindazonáltal ép ezen osztály helyzeté­nek megkönnyítése, javítása végett akár tár­sadalmi, vagy törvényhozási utón nem tör­tént úgyszólván semmi sem eddig. Az örökös panaszok elől azonban nem zárkózhatott el a kormány. Átlátva a hely­zet kedvezőtlen voltát, belátta végre azt is, hogy a kis iparos és füldinives osztály gyors és alapos segítségre szorul, nehogy a szo­ciális mozgalom terjeszkedése komolyabb bonyodalmakat zúdítson az ország nyakára, de azért is, mivel tudatára jött annak, hogy mig a gyors segély hatása el nem marad­hat, addig a késlekedés aránylag jóval na­gyobb áldozatok mellett is kétessé teheti a sikert. A szövetkezeti ügy fejlesztése, a gaz­dasági és ipari hitelszövetkezetek szaporí­tása, kétségkívül legmegbízhatóbb eszköze az úgynevezett »kis ember« felsegitését célzó minden műveletnek. Helyesen cseleke­dett tehát a kormány akkor, a midón a helyett, hogy experimentumokra adta volna magát, tudva azt, hogy csupán a hitelügy rendezése utján érhető el a maradandó ja­vulás, a külföldön, de leginkább Angliában, meg Németországban már egy század óta jól bevált eszköz alkalmazását határozta el. A szövetkezeti intézmény nálunk ugyan nem egészen ösmeretlen s csupán téves irányban való fejlődésének tulajdonítható, hogy feladatának meg nem felelt. Az első szövetkezetei hazánkban már 1852. körül alapították a németországi ro­konaikon okult erdélyi szászok. Erőteljesebb lendület e téren azonban csak az utolsó év­tizedben, talán a Pestmegyei Központi hi­telintézet és ennek utóda a Hitelszövetke­zetek Központi hitelintézete fennállása óta nyert. Mig a létező hitelszövetkezetek száma 1890-ben 591 volt, s 1896-ban már 950-re emelkedett, ma szövetkezeteink száma meg­közelíti az 1200-at. A fennálló szövetkezetek azonban, mint már említettük, kevés kivétellel nem feleltek meg a kitűzött célnak. Habár részben a földmives osztály, részben az iparos osztály segélyezése céljából alakultak és ilyen ér­telmű elnevezésekkel is illették magukat, tényleg sem az egyik, sem pedig a másik osztály érdekeire tekintettel egyáltalában nem voltak. A szövetkezetek nagyrészben csak pénzemberek szövetkezését képezték, akik semmiféle országos érdek előmozdítá­sán részt venni nem is óhajtottak. Hitelüzletekkel foglalkoztak csak, ma­gas kamatozás és jutalékok mellett, vállal­kozásokba bocsátkoztak, melyek működési körüket meghaladták, s a melyek gyakran nagyon érzékenyen érintették a résztvevő tagok érdekeit, csakhogy tőkéiket minél magasabban gyümölcsöztethessék. Az uj szövetkezeti törvény értelmében alakult hitelszövetkezetek üzletkörének azon­ban egészen más medret szabtak. Az a kö­rülmény, hogy a kormány egy millió forint­tal járul hozzá a központi hitelszövetkezet alapításához, elég kezességet nyújt arra nézve, hogy az újonnan alakuló szövetke­zetek nem a magasabb jövedelmezőséget hajszolják majd, hanem minden tekintetben igyekeznek elősegíteni a kisiparos és föld­mives osztály érdekeit. De a kormány támogatása következ­tében a kellő bizalommal is fel lesznek ru­házva hitelszövetkezeteink, mely körülmény ugyancsak egyik alapfeltételét képezi sike­res működésüknek. Kívánatos volna tehát, ha a társada­lom tehetősebb osztálya átérezve a szövet­kezeti ügy messze kiható fontosságát, mél­tányolva a kormány intencióit, hozzájárulá­sát tóle meg nem vonná. Tolnavármegyei muzeum-egyesület. Múlt pénteken délután 5 órakor a vármegye nagy termében népes értekezlet tartatott gróf Szé­chenyi Sándor főispán elnöklete alatt a megyei mú­zeum-egylet létesítése érdekében. A főispán rövid szavakkal üdvözölte az ér­deklődőket, s kifejtette az egylet célját; ezután Wosinsky Mór ajánlatára az értekezlet elnökéül gróf Széchenyi Sándor kéretett föl, mit ő az ügy érde­kében készséggel elfogadott, ideiglenes titkárul pe­dig Székely Ferenc, vármegyei főlevéltárnokot je- ; lölték ki. ~ Ezután bemutatták az alapszabálytervezetet, melyet pontonként felolvasva, részletesen megvitat­tak s több módosítás után letárgyaltak. Az alap­szabályok megvitatásában részt vettek Döry Pál, Sztankovánszky János, Kovács S. Endre, Simontsits Elemér, Boda Vilmos, Tihanyi Domokos, dr. Müller Ferenc, dr. Leopold Kornél, Wosinsky Mór, dr. Fent Ferenc s még többen rövidebb felszólalásaikkal. Az értekezlet 7 órakor végződött a főispán lelkes éltetése közben. Az elfogadott alapszabályo­kat néhány nap múlva fölterjesztik a belügyminisz­terhez jóváhagyás végett, s a jóvő hó első felében a tisztújító közgyűlés is meg fog tartatni. Az egyesület iránt intelligens körökben min­denütt élénk érdeklődés mutatkozik, s megalakítá­sát örömmel üdvőzlik mindenfelé. Az értekezlet al­kalmával 100 frtnyi tagdíjjal alapitó tagokul be­léptek : gróf Széchenyi Sándor, Stankovánszky János, Döry Jenő, Kovács S. Endre, Jeszenszky Andor, ifj. Eötvös Károly, Hanzély János, Simontsits Ele­mér és Wosinsky Mór. Rendes tagokul az értekezlet alkalmával beirat­koztak : Döry Pál, Boda Vilmos, Steinecker Ferenc, Kurz Vilmos, dr. Hangéi Ignác, dr. Haidekker Béla, dr. Leopold Kornél, Módly László, Molnár József, Razgha Lajos, Csernahorszky József, Késmárky Jenő, Schneiderbauer József (20 frt adománynyal), Székely Ferenc, Rill József, Pécsy János, Kovács Aladár, Végess Ferenc, Ferdinánd János, Hradek Ede, Szévald Oszkár, Fejős Károly, Bodnár István, Nits István, Tekus Vilmos, dr. Gerle Jakab, Sán­dor József, Fördős Vilmos, Tihanyi Domokos, dr. Fent Ferenc, dr. Pápé Dénes, Wigand János, Tö­rök Béla, Perszina Alfréd, Szondy István, dr. Lé- vay Ignác, dr. Müller Ferenc, Goldberger J. Mór, Horváth Kálmán, Horváth Jenő, Wallacher N. La­jos, Pap Gyula, Boross Endre, dr. Spányi Leó, Szentiványi Miklós, Abay Leo, Mathis Kálmán, Szánkásy János, Rácz Gyula, ifj. Kálmán Károly, Dömötör Miklós, Zsigmond Ferenc, Báter János, Farda Vince. Aláírási ivek kaphatók Wosinsky Mór esperes vagy Székely Ferenc tőlevéltárnoknál. Az egyesü­letnek hölgyek is lehetnek tagjai, kik a férfiakkal egyenlő jogokban és kedvezményekben részesülnek. Örömmel üdvözöljük a muzeum-egyesület meg­alakulását, mert nagy és fontos hivatás vár reá. Legelső feladata lesz az egyesületnek a muzeum épület létesítése iránti törekvést előmozdítani, hogy a gazdag vármegyei muzeum a főgimnáziumból való kiköltöztetés esetén hozzá méltó épületben legyen elhelyezhető. Az egyesület iránt már alakulásakor mutatkozó érdeklődés remélni engedi, hogy az üd­vös és praktikus célú egyesület prosperálni fog s vármegyei múzeumunk iránt a nagy közönség kö­rében az érdeklődést eredményesen fokozni fogja. / Az egyesület alapszabályaiból közöljük a kö­vetkező pontokat: 1. §. Cím. Székhely. Pecsét. Az egylet címe : Tolnavármegyei muzeum-egyyesület. Székhelye : S^egzárd. Pecsétfelirata ugyanaz. 2. §. Célja : Az egylet célja a Szegzárdon létesített vár­megyei muzeum erkölcsi s anyagi támogatása, tovább fejlesztése, a muzeum iránt a közönség érdeklődésé­nek előmozdítása s a muzeum közművelődési hatásá­nak terjesztése. 3. §. Ezen cél elérésére kebelében egyesíti úgy a szakférfiakat, mint a tudományos és közművelődési célok iránt érdeklődő közönséget; régészeti, történelmi, néprajzi, természettudományi, ipar és szépművészeti kérdések fejtegetését tűzi ki nyilvános üléseire; tudományos és népismei kirán­dulásokat rendez ; a vármegyei muzeum fejlesztését anyagi hozzájárulásával előmozdítja ; a muzeum tár­gyainak ismertetését népies modorban tartott fel­olvasások, magyarázatok és cikkek közlésével elő­segíti s anyagi erejéhez mérten esetleg önnálló ki­adványokban terjeszti a muzeum anyagának leírását vagy az ezekre vonatkozó tudományos fejtegetései­ket, hogy az eléje tűzött közművelődési célt a kö­Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos beküldeni szíveskedjenek. összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents