Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

2. TOLNAVÁRMEGm 1898. augusztus 14. zönség körében minél hathatósabban előmozdíthassa. 4. §. A társulat tagjai: Az egylet tagjai csak fedhetlen jellemű férfiak és nők lehetnek. — Az egydet rendes, tiszteletbeli és alapitó tagokból áll. Alapitó tagok, kik egyszer s mindenkorra legalább 100 irtot bocsátanak az egylet rendelkezésére. Rendes tagok azok, kik 1 frt vagy 3 frt tagdíj évenként előle- ges lefizetésére három egymásután következő évre magukat kötelezik. Ha valamely rendes tag a három év letelte után a társulatból kilépni kivan, kilépését irásilag bejelenteni köteles, mert ellenkező esetben tovább is a társulat tagjául fog tekintetni. Tiszte­letbeli tagok azok, kiket a közgyűlés ilyenekül a közügyek és közművelődés terén kifejtett érdemeik folytán megválaszt. Az alapító és rendes tagok föl­vétele valamely egyleti tag ajánlatára a választmány által eszközöltetik, vélemény eltérés esetén titkos szavazással. Elutasító határozatok a közgyűléshez fölebbezhetők. — Az egylet tagjaijogo- s i t v á k : a) a vármegyei múzeumot oly meghatá­rozott napokon is megtekinteni, melyeken az a nagy közönség előtt zárva van, rendes és rendkívüli köz­gyűlésein, felolvasó ülésein, kirándulásain részt venni; b) mindezeken felszólalni, szavazni és indít­ványokat tenni; c) uj tagokat ajánlani; d) felolva­sásokat tartani; e) az egylet kiadványainak meg­küldését igényelni. — 5. §. Az egylet kor­mányzata: Az egylet ügyeit a választmány vezeti, mely 30 tagból s az alább elősorolt tisztvi­selőkből áll, kiket egyelőre az alakuló ülés, jövőre pedig a rendes közgyűlés a rendes tagokból éven- kint választ. A tisztviselők következők : a) elnök, b) két alelnök, c) titkár, ki egyúttal a jegyzői teen­dőket végzi, d) ügyész, e) pénztárnok, f) 3 szám- vizsgáló. VÁRMEGYE. Nyári rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága tegnap délelőtt tartotta nyári rendes közgyűlését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt élénk érdeklődés mellett. Az ülés megnyitása után az elnöklő főispán ke­gyelettel emlékezett meg az időközben elhunyt Pécsy József és dr. Szigeih Gábor bizottsági tagokról, kiknek emlékét és érdemeit jegyzőkönyvileg meg­örökítették, Szigeth Gábor özvegyéhez ezenfelül részvétiratot intézni határoztak. Péchy János árva­széki jegyzőt a főispán tiszteletbeli ülnökké nevezte ki. Az alispán időszaki jelentését, mely a múlt ülés óta előfordult nevezetesebb mozzanatokat is mind felölelte magában, s a tett intézkedésekről részletesen beszámolt, — érdeklődéssel hallgatták és tudomásul vették. A pénztári kezelési szabály­zat újabb kidolgozására bizottságot küldöttek ki, melynek tagjai: Orffy Lajos, Steineker Ferenc, Kovács 5. Endre, Kramolin Emil, az alispán, árva­széki elnök, tiszti ügyész, Mődly László, Máíkis Kálmán és Bodnár István. A dunaföldvári járásban rendszeresített uj szolgabirói állásra a tőispán Bajó János dombóvári szolgabirót helyezte át, az igy megürült állásra a közgyűlés Reich Oszkár vármegyei IV. aljegyzőt, ennek helyére dr. Szentkirályi Mihályt, ezébe pe­dig Késmárky Dezsőt választotta meg. A közigazgatási bizottságba : Wosinsky Mórt, a központi választmányba: Wozinsky Mórt és Steineker Ferencet, az állandó választmányba : Orffy Lajost, gr. Széchenyi Bertalant és Hanzély Jánost az állandó bí­ráló választmányba Boda Vilmost a gróf Styrum- Lymburg választmányba Steinecker Ferencet a me­gyei tisztviselői nyugdíjválasztmányba Boda Vilmos, a községjegyzői nyugdíjválasztmányba Totth Ödönt a központi járási mezőgazdasági bizottságba Wil- csek Sándort, a phylloxera bizottságba dr. Hangéi Ignácot, a selejtező bizottságba Steinecker Ferencet, a közegészségügyi bizottságba Wosinsky Mórt, a dunaföldvári lóavató bizottságba Perczel Józsefet, a monographia és muzeum bizottságokba Székely b erencet választották. Mindezen választások egy­hangúlag történtek. A tárgysorozat többi pontja hozzászólás nélkül tárgyaltatott le s. az állandó választmány javaslatá­hoz képest fogadtattak el. Özv. Bassola Árpánénak és özv. dr. Korbulyi Sándornénak a halálozási év- negyedi illetményt megszavazták, előbbinek 100 írttal, utóbbinak 96 frttal. Mutnyánszky Alajos já­rási írnokot 100 frt jutalomban részesítették. A Garay-album megrendelésére 200 frtot szavaztak meg a kulturalap terhére s a művet tanítók és ta­nulók jutalmazására fórditják. Az ülés 12 óra előtt befejeződött. — A közigazgatási bizottság augusztus havi ülését folyó hó 6-án tartotta meg gróf Szé­chenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fórdös Vil­mos tiszti ügyész, Szilágyi Gyula pénzügyigazgató helyettes, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Krcs/na- rik Pál kir. ügyész, Perszina Alfréd, Boda Vilmos, Jeszenszky Andor, Kramolin Emil, Kovács Sebes­tyén Endre, Örffy Lajos és Mayer F. Andor. Az alispán jelentése szerint az alispáni hiva­tal ügyforgalmában julius hó végével 218 darab maradt hátralékban ; julius hó folyamán beérkezett 2487 drb, feldolgozandó volt tehát 2705 ügydarab; ebből elintéztetett 2171, közgyűlésre fentartatott 166, hátralékul maradt tehát 368. A hátralék ezen csekély mérvű emelkedését az előadói kar két tag­jának szabadságon léte okozta. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt eseményjelentés adatai szerint a közbiztonság állapotában hanyatlás nem mutatkozott. Fegyelmi büntetés a múlt hónapban nem alkalmaztatott, kisebb rendű mulasztás miatt három községi közeg ellen azonban rendbírság al­kalmaztatott. A Pappert Ferenc által elkövetett sikkasztás­ról az alispán ekként nyilatkozott-. »Az 1876. évi VI. t. c. 15. szakasza alapján azonban még egy felette sajnálatos eseményről kell jelentést tennem s arra nézve a tekintetes közigazgatási bizottság intézkedését kikérnem. Folyó évi julius hó 22-én ugyanis hivatalos állásomból kifolyólag előzetes ér­tesítés nélkül pénztári vizsgálatot tartván, a gyám­pénztári átmeneti letétek kezelése körül a vizsgáló bizottsággal egyetemben azt a szabálytalanságot konstatáltuk, hogy ezen letéttár kezelője, a leg­utóbbi vizsgálat óta különféle hagyatéki tömegek javára beérkezett pénzösszegeket a pénzkezelési utásitás dacára azonnal vagy legalább 48 óra alatt gyümölcsöztetés végett takarékpénztárba elhelyezni elmulasztván 8591 frt 53 krt tartott készletben, s az időközben s a vármegyei árvaszék által ezen idő alatt kibocsátott s más, a helybeli hitelbank­nál gyümölcsözőleg elhelyezve volt letéteket érintő utalványokat részben ezen szabálytalanul gyűjtött pénzkészletből fizette ki; konstatáltatott továbbá, hogy ezen pénzkészlet is 21 frt 50 krral több volt mint a mennyinek a naplók adatai szerint lennie kellett volna. Ezen aggályokat keltő körülmény kö­vetkeztében folytatólagos vizsgálatot tartottam, mely­nek folyamán kiderült, hogy az árvaszéki átmeneti letétek kezelésével közgyülésileg megbízott Pappert Ferenc gyámpénztári könyvvivő a letéti napló meg­hamisításával 6200 frt ói krt sikkasztott el. Ezé u saját beismerése szerint is már régebben űzött sik­kasztásai következtében őt állásától felfüggesztet­tem — ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgá­latot elrendeltem, a letéti pénztárt további keze­lésre a pénztár vizsgáló bizottság közben jötte mel­lett Modly László főpénztárnok és Antal Ferenc főkönyvvivőnek mint ellenőrnek adtam át, a tettest pedig szoros rendőri felügyelet alá helyeztettem, s a büntető bíróságnak adtam át, egyidejűleg a le­tétpénztárból elsikkasztott összegek megtérítése cél­jából a lehető biztosítási intézkedést megtettem. A felmerült ügyről főispán ur ő nagyméltóságához va­lamint a nagyméltóságu belügyminisztériumhoz je­lentést tettem. Minthogy a foganatba veendő fegyelmi eljá­rás folyamán a kártérítési kötelezettség megállapí­tandó, s valószinü, hogy a kár a tettes és az érette 1800 frt erejéig kezességet vállalt neje és napa va­gyonából teljesen megtérithető nem lesz, s igy a másod és harmadsorbani felelőséget is tisztázandó, s ennek következtében a vizsgálat az ellenőrzésre hivatott közegek eljárására is kiterjesztendő lesz, az ellenőrző közegek pedig a vármegyei főszám­vevő kivételével mindnyájan, mint a közig, bizott­ság tagjai fegyelmi hatóságomon kivül állanak, en­nélfogva tiszteletteljesen javaslatba hozom, hogy az 1886. évi XXIII. t. cikk alapján a fegyelmi el­járást megelőző vizsgálatot a pénztárvizsgáló bizott­ság, az árvaszéki elnök, a vármegyei tiszti ügyész s magam ellenében is elrendelni, annak foganatosí­tására megbízottat, vagy megbízottakat kiküldeni méltóztassék. Ezen ügyből kifolyólag tiszteletteljesen kérem továbbá, tett intézkedéseim tudomásul vételét s a tekintetes közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mányának a célból egybehivását. hogy a sikkasztás és okirat hamisítás tényét beismert letéti pénztár­nok ellen, az 1886. évi XXIII. t. c. 16. §-a értel­mében a büntető feljelentést megtegye. Végül tiszteletteljesen jelentem, hogy a fe­gyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a vármegyei főpénztárnok ellen saját hatáskörömben mindezideig azért nem rendeltem el, mert több napi beható vizsgálat után arról győződtem meg, hogy a pénz­tár egyéb osztályainak kezelése körül rendetlenség nincs. A hiány legnagyobb részben biztosítottnak tekinthető, s a mennyiben fedezetlen rész maradna fenn, az előre láthatólag nem lesz nagyobb, mint a mennyi a vármegyei főpénztárnok tiszti óvadéká­ból kitellik. A pénztári kezelés módosítása a tör­vényhatóság jogkörének lévén fentartva, csupán néhány az eddigi kezelési rendszert a maga egé­szében érintetlenül hagyó oly kezelési szabályokat léptettettem életbe, melyek egyrészt a visszaélések elkövetését megnehezítik, a felügyelet és ellenőrzés gyakorlását pedig megkönnyítik.« A közigazgatási bizottság az alispán ezen ja­vaslata értelmében a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte az alispán, az árvaszéki él­tük, tiszti ügyész, főszámvevő, főpénztárnok és el­lenőr ellen. A pénzügyigazgató jelentése szerint az általá­nos igtatóban a múlt hó folyamán 3747 drb érke­zett be, melyhez az előző havi 1097 hátralékot hozzáadva elintézendő volt 4841 drb; ebből elin­téztetett 3332- drb, hátralékban maradt 1512. A hátralék szaporodását több tisztviselő szabadságo­lása és az elemi károk fölvételével megbízottak külszolgálata okozta Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése sze­rint az állami és törvényhatósági közutak jó álla­potban voltak; a fehér- és tolnamegyei h. é. vas­utak által elfoglalt területek kisajátítása miatt a helyszíni bejárások megtörténtek. A tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hó fo­lyamán főleg a tanítók ötödéves korpótlékára vo­natkozó ügyek és a statisztikai adatok összeállítása vették igénybe a hivatal működését. Elnökölt a tolnai tanítók megválasztásán és Kirchner Károly bonyhádi gimn. tanár nyugdíjazása iránti vegyes bizottság ülésén. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi törvényszék fogházában a múlt hó folyamán 92 egyén volt letartóztatva, kik közül 12 fegyházra, 61 börtönre, 5 fogházra volt Ítélve; vizsgálati fo­goly volt 2, föllebbezés alatt átlőtt 12. A fogházi kórházban 11 egyén ápoltatott, kik közül 4 felgyó­gyult, 7 tovább gyógykezeltetik. — A m. kir. államvasutak alkalma­zottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztvi­selőknek, altiszteknek vagy szolgáknak nem lévén tekinthetők, minélfogva reájuk az 1893. évi IV. t. cikk 15. §-ában biztosított adómentesség nem vo­natkozik s igy törvényhatósági vagy községi és út­adó alá esnek. (M. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 120. sz. határozata.) — A körorvosi fizetés bármikor, tehát a körorvosi állás megüresedése nélkül is emelhető. A főispán a törvényhatóság bármely határozatának tehát a körorvosi fizetést megállapító közgyűlési határozatnak is — miniszteri felülvizsgálat végett felterjesztését elrendelheti, ha azt törvénybe, vagy miniszteri rendeletbe ütközőnek vagy az állam ér­dekeire sérelmesnek véli. — A telekkönyvi betétszerkesztők el­látása a községekben. Az igazságügyminiszter 1898. évi 30.025. számú határozatában kimondtta, hogy a község sem lakásról, sem fűtésről, sem vi­lágításról és bebútorozásról vagy kiszolgálásról nem köteles gondoskodni a helyszínen működő be­tétszerkesztő közegek családtagjai részére.

Next

/
Thumbnails
Contents