Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
Vili. évfolyam. 30 szám. Szegzárd, 1898. julius 24 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — tr. Fél évre . . . 3 » — > Negyed évre . . I > 50 » Egy szám ára ... 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KOHKTÉL,. Segédszerkesztő: SZÉKELT FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mértékeden megállapított árszabály nxerlnt számíttatnak. Szövetkezeteink. Kereskedelmi és iparéletünk kifejlesztésénél egyik legelőkelőbb szerep azon társulatoknak jutott, amelyek a kisebb tőkét és kevesebb erőt összerakva, egységes módon törekedtek a tőke és erő egyesítésére. Ha a külföld előrehaladott ipar és kereskedelmének kifejlődési okait kutatjuk, nem nehéz azt megtalálni abban, hogy a kisiparos és kiskereskedő a saját gyarló egyéniségében parányi tőkéjével célját megvalósítva nem látta és egyesülve, a kisiparból hatalmas gyári ipar, a kiskereskedelemből nagy kereskedelem fejlődött ki. Es csak az az állam képes az ipar és kereskedelmi államok soraiba lépni, ahol a társulási ösztön elevenen van kifejlődve, ahol iparos és kereskedő nem separalizálja magát, hanem törekszik egyesületek, szövetkezetek, részvénytársulatok alakításával a maga gyenge erejét, kis tőkéjét összesíteni. Ebből a szempontból örvendetes jelenség nálunk az a törekvés, hogy az ország igen sok vármegyéjében a községi szövetkezetek alakítása hatalmas lendületet nyert. Aki a »Központi Értesítő» hasábjait forgatja, hétről-hétre módjában áll olvasni, hogy újabb és újabb községi szövetkezetek alakulnak, amelyeknek mig egyrészt az a célja, hogy tagjainak takarékossági hajlamát fokozza, a tagokat olcsóbb kölcsönökhöz juttassa, másrészt őket olcsóbb élelmi és egyéb eszközökkel ellássa és nem ritkán a tagok összesített munkájának eredményét értékesítse. Ez a szövetkezeti láz a maga teljességében egészséges jelenség iparunk és kereskedelmünk fejlődésében. Mezőgazdaságunk az utolsó években különböző okok miatt elveszítette azt a jelentőségét, amivel egykor birt. Haladásunknak föltétele a jövőben az lesz, ha az extensiv gazdálkodás háládatlan terét elhagyjuk és az intensiv_gazdálkodás produktumait önmagunk dolgozzuk fel és visszük a helyi s világpiacra. De ennek a föltételnek megvalósítása sok nehézségbe ütközik. Legtöbb ezek közül a töke és munka hiánya. Ezek azon elemek, amelyek önmagukban, nem egyesülve elenyésznek, de a melyek összesítve világpiacot teremtenek. Ha a szegény földtnives nép, a kisgazda erejét és tőkéjét a másikéval összesíti, úgy nem félhetünk a társadalmi mozgalmak fekete felhőjétől, mert bizonytalan időre elvonulnak felőlünk. Szövetkezetek alakítása, egyesületek létesítése fogja visz- szaadni a kisgazdának elveszített tőkéjét és megerősíteni, annál szilárdabbá tenni azt a talajt, amely lábai alatt megrengett és elnyeléssel fenyegette. Ezért örülünk mi a szövetkezeti szellemnek, amely az egész országban lendületet kezd venni és amely elért vármegyénkbe is, alkalmas talajat találva magának. Tolna- vármegye e tekintetben egyike a legelőre- haladottabb vármegyéknek. A rendelkezésünkre álló adatok alapján van nálunk működésben lévő 57 szövetkezet. Ezek közül kizárólag kölcsön üzletek kötésével pénzműveletekkel foglalkozik 13, a többi községi önsegélyző egyesület, a melyek a mellett, hogy tagjaikat olcsó és a tagdíjak által visszafizetendő kölcsönben részeltetik, üzleteket tartanak fent, amely üzletek házilag kezeltetvén, a tagok a beszerzési áron jutnak a szükséges cikkekhez. Nem féltjük mi attól e szövetkezeteket, hogy a pénzintézetek, vagy a kereskedelemnek konkurenciát csinálnának, vagy hogy azokat elpusztítanák. Magában véve a konkurencia egészséges jelenség, amely hasznos eladó és vevőre, a kereslő és kínálóra nézve. Es hogy azért a szövetkezetek mellett a kiskereskedő is megélhet, világos bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy napnap után alakulnak egyéni cégek és pedig azon a helyeken, ahol virágzó önsegélyző : szövelkezet van. Mert mindkettőnek meg van a maga létjogosultsága és meg van a maga talaja. De vizsgáljuk kissé közelebbről a statisztikát. Szövetkezeteink alakulásában 1892- ben állott elő a legélénkebb mozgalom. — 1896-ig a szegzárdi kir. törvényszék cégjegyzékében bevezetve volt lg, 1896-ban bejegyeztetett 1 1, 1897-ben 24, mig a folyó évben ez időig be van jegyezve 7. Ezen számoknak tekintélyessége akkor lesz szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezeTÁRCA. —+38»-— VELENCZE. Te dalok hazája, Hadd emlékezem reád ! Büszke piazzádra Melyet a tenger szel át. S szivem tavaszára, Hadd emlékezem reádl Midőn az üdv álma Lágyan pilláimra szállt. Napsugaras álom! Árnya nincs, csak fénye volt, S mégis belecsendül Busan egy sötét akord : Ott térdelt zokogva A Márk-templom oldalán, Szétzilált fürtökkel Egy karcsú, olasz leány. Ö boldogtalan volt: Mi mesésen boldogok, — És egy pillanatra A szemünk találkozott . . . TATJANA. A világ körül — kerékpáron. Közli: s, v. Érdekes vendége volt városunknak múlt szombaton. Bac/imann Zsigmond volt ez, ki a világot kerékpáron körülutazta, s aki két évi távoliét után, most volt visszatérőben Becsbe, ahonnét kiindult. Az Osztrák Kerékpárosok szövetsége két évvel ezelőtt egy 10.000 frtnyi djjat tűzött ki az oly kerékpáros számára, aki a világot körülutazza kerékpáron — s egy krajcár pénz nélkül indul erre , az útra. Bachmann vállalkozott erre s 1896. julius havában megkezdette útját, a kitűzött menetrend szerint. Kimondhatatlan nélkülözések s megalázkodások után járta be Némefország és Franciaországot. Bordeauxban hajóra szállt s Anglia felé vette útját. Itt már sokkal jobb dolga volt. Mert minden angol született sporstmann, a ki maga is hol fut, : futtat, evez, öklelőzik vagy kakasokat uszít egymás ellen. Mihelyt elmondotta, hogy mi útban jár, készségesen támogatták. — Angolországból New- Yorkba kelt át s innét az egész földrészt Szt.-Fran- ciskóig átkarikázta, ami 8000 kilométer. Ehhez 5 havi időre volt szüksége — s ember feletti elhatározásra. Országutak ugyanis, mint nálunk, Amerikában | nincsenek; ott a vasút pótol mindent, s műutak | csak a helyi összekötő utak jellegével bírnak. Oly j útról pedig, mely az egész földrészt átszelné szó! sem lehet, mert ugyan ki használhatná ezt s mikor érne a végére, mikor pl. csak az Utah állam- ; beli sivatag szélessége 1500 km. tehát oly távol- ! ság, mint ide Páris s ezen a rengeteg távon sem I város, sem falu, sem egyetlen csárda. Csupa ho- ! mok és szikla itt-ott gyér növényzettel. Nem akad egy üdítő forrás sem, s a vándor is csak a mélyedésekben összegyűlt esővízből olthatja szomját. De ez is egészen lugszerü s felettébb egészségtelen. Óva is intették, hogy ne is igyék belőle, — de : könnyű ilyen tanácsot adni, amikor más inni való nincs! E sivatagot csak a vasút szeli át, a melyen még a tehervonatok is 60 kilométernyi sebességgel haladnak, tehát mint nálunk a gyorsvonatok. S igy érthető az, hogy miért haladnak az amerikai vonatok oly őrületes tempóban. Nem viccből történik ez, hanem kényszerűségből, mert a mi menet- ! sebességünk mellett ugyan mikor érne egy vonat | rendeltetése helyére ! Ezen területen kellett tehát áthaladnia. Gépe az összes felszereléssel együtt 45 kilogrammot nyomott nemcsak ott, hanem még itt is, átutazása alkalmával is. Magában véve már ez is látványosság számba megy, Az élet szükségleteit mint egy komprimálva vitte magával. Főzőkészülék, ruhanemüek, konzervek, fegyverek s az útra vonatkozó hitelesi- | tések, a mi már szint? kötet számra megy. Mit szólnának a mi kerekeseink ilyen teherhez; egy gép amely 14 kilós, nekik már «nehéz»,
