Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
Vili. évfolyam. 22. szám. Szegzárd, 1898. május 29. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 > Egy szám ára ... 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mértékeden megállapított I árszabály aaarlnt aaámittatnak. * • Ünnep előtt. A tavaszutó végső napjain, a »tüzes nyelvek« és az égből alá szállott »galamb symbolicus ünnepén, midőn a természet már egész pompájában kifejlett s rózsaillat tölti el mindenütt a kerteket: a mi szükebb hazánk társadalmi életében is piros pünkösd napján szép, lélekemelő ünnepélyek köze- ledtéről emlékezhetünk meg. A költészet az élet virága ; ezt hirdetik a gyöngéd érzelmű, ideálisan, nemesen gondolkodó emberek évezredek óta! A költészet egy ihletett dalnokának emlékét ünnepeljük mi is az idei pünkösdöt követő vasárnapon. Virággal, zöld koszorúval borítjuk be szobrát annak a mély érzésű, nemes szivü költőnek, kinek melancholicus dalai a távolból is visszasírtak ide, a hegyek tövében elhúzódó szerény szülővárosába ! Garay János emlékének s az ő költészetének akarunk áldozni, hogy lerójuk a kegyeletes emlékezet adóját az ő fenkölt szellemének. A mély hazafiui érzés és a gyöngéd érzelmek édes szavú költőjének ünnepére készülünk, mit már évtizedeken át tiszteletre méltó buzgósággal és kitartással előkészítettek az ő múzsájának tisztelői. Negyvenéves álom, mely most végre valóra vált 1 Története hosszú küzdelem, melyet sokszor megbénított a csüggedés és kishitűség, de mely végtére is a nemes eszme és hazafias cél diadalával végződött. Az elnyomatás szomorú emlékű napjaiban alig hunyta le szemeit örökre hosz- szu szenvedés után a mi megyénk halhatatlan költője : az erős hazafias érzés és a jeleseink iránt tartozó kegyelet csakhamar azon mozgalomban nyert kifejezést, hogy a honszerelmet oly magasztosan megénekelt költő emlékét szoborral kell megörökítenünk. Az eszmét lelkesen fölkarolták már akkor, midőn a magyar nem leié honát-e hazában s néma megadással viselték a nehéz rabláncokat. A költő halálát követő években, midőn a zsarnokuralom még a társasélet vigalmait is féltékeny-szemmel ellenőrizte, s midőn a magyar ajkról fakadó dal vagy költemény is gyanút keltett a hatalom emherei előtt: vásosunk hazafias érzésű intelligens elemei közös egyetértéssel és elszánt lelkesedéssel megpendítették az eszmét, hogy megyénk hírneves költőjének emlékét szoborral örökítsék meg. Sikerült engedélyt kieszközölniük egy hangversenynyel egybekötött táncvigalomra — a szomorú napokban is, a midőn be nem vallott céllal ugyan, de valójában a Garay szobor-alap megteremtése érdekében sírva vigadtanak, hogy a kétségbeejtő jelent feledve a szebb jövőben bizhassanak. A csöndes fájdalom ezen rejtett célú mulatsága képezte tehát alapját a most, negyven év múlva végbemenő ünnepségeknek. A hazafiui bánat még sajgóbbá tette a jeles költő elvesztésének érzetét, melyen könnyíteni a kegyelet legnemesebb erényéhez fordultak, s megörökíteni akarták emlékét annak, ki a hazafias érzéseknek mély érzelmű dalnoka volt. Később aztán, midőn szabadabban kezdtek lélegzeni, az alkotmányos élet rövid fölcsillamlása alkalmával, felejthetlen emlékű alispánunk, Bariul György, nyíltan élére állott a mozgalomnak, mely a szobor létesítését tűzte ki feladatául. Az ő lelkes agitációja következtében folytatták a gyűjtést és iparkodtak minél szélesebb mederbe terelni a szép cél kivitelére megindított mozgalmat. Hazafias buzgalommal fölkarolták az elnyomatás napjaiban elhintett eszmét, melynek diadalát az úttörők közül csak kevesen érhették meg! Néhány évi csöndes működés után az alkotmányos élet bekövetkeztével ujult erővel hozzá láttak tovább szőni a mozgalom elejtett fonalát, s ezentúl már megyénk és városunk közönsége évről-évre meghozta azt a hazafias áldozatot, mely a költő emlékének megörökítését lépésről-lépésre biztosította. A siker reménye lelkesítette az eszme híveit, s habár lassú, de mégis eredményes haladás kisérte küzdelmüket. TÁRCA.- +33+ PÜNKÖSDKOR. Ez a világ önző, hideg, Megfagytak benne a szivek; A fénylő nap gyér sugarát Mind fukarabban szórja rád. Kihűl a föld is lassan-lassan, S ha az Ítélet kürtje harsan, Kern tűzben ég, bár meg van írva, Hanem dermedve hull a sírba. Ez a világ dacos, kevély, Haragban, gy'útólségben cl ; Marják egymást az emberek, Kiált a vér, a könny pereg ; Győzelmet ül s ujjong a gazság, Gyászt öltve jajgat az igazság ; S hogy a gonoszságot ne lássa, Azért az ég felhő-palástja. Ez a világ fásult, rideg, Eszmény szavát nem érti meg\ Nincs hite már, nincs Istene, A kétszerkettő mindene. Duzzog s veszekszik a hazáért, De nem tesz s áldoz a javáért; A porban csúszik s lomha szárnya Nem bírja, hogy magasba szállna. Pünkösdi Lélek, oh fővel! Holtakba életet lehelj! Gerjeszd a földön szerteszét A szeretetnek szent tüzet! Vigyen mindenfelé galambod Illatozó olajfalombot! Gyújts a szivekben égi lángot, S teremtsd meg ujja e világot! SANTHA KAROLY. Kossuth és Wesselényi elfogatása. 1837-1839. (l'jabb adatok a tenge tűi irattár eredeti leveleiből.) Közli: CSAPÓ VILMOS. — A »TOLNA VAR MEGY Ei eredeti tárcája. — I. Sztankovánszky Imre Csapó Dánielhez. Atyakép tisztelt nagy érdemű Barátom! Beru- rieder megromlott egészségének némileges javulá- | sán kívül Pestről ezen órában vett rövid szavaival | még csak azt adja szomorú érdekléssel tudtunkra, I hogy a kir. Ügyészség a folyó hó 4-én éji 2 órakor egy lakatossal Kossuth lakára nyittatott és őt a 40 gránátos katona segedelmével dhurcoliatottat Budán elzárotta. E rémületes történetről az ily sűrűén egymásra keletkező bús eseményektől és ag- gódtató kétes következéseiktől elfogult kebellel tu- dósitlak fokép tisztelt Barátom! Vajha emberiségért és hazáért tisztult érzéssel buzgó és a változatlan örök igazságtól ihletett szived, lelked e bú- sitó hir helyett inkább vigasztalóval érdekelhettem volna! Kegyeidbe ajánlkozva hódoló indulattal vagyok Néked nagyérdemű Barátom! hű tisztelőd Sztankovánszky Imre. Kajdacson, május hó 8-án estve 1837. 11. Kossuth László Csapó> Dánielhez. Számos ns. megyék kegyeskedtek a nemzeti lelket s alkotványos életet fejtő az értelem haladá- i sát s egyesültét eszközlő Törv. hat. tudósításokat : nemcsak pártolásukra méltatni, hanem szerzőjüket Kossuth Lajost megbizott levelezőjüknek nyilatkoztatni, — és igv ő nem mint magános polgár, hanem mint azon ns. Megyéknek levelezőjük nemzeti j parancs következtében álván e pályán, hatalom karrali leléptetésére annál kevésbé számolhatott, mentői tisztább lélekkel s szentebb céllal tölté be polgári kötelességét, mentői melegebb kebellel buzgóit a haza s fejedelem közös elválhatatlan érdekének, az élelmességnek kifejlődéséért; — nem is ok nélkül remélheté, hogy a nemzeti nyilvánosig jogának pártolói azon számos lelkes megyék, mellyek e jogos tulajdonuknak vallók, nehéz pályáX-ia.pnn.ls: mai száma ÍO oldalra terjed..
