Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

Vili. évfolyam. 22. szám. Szegzárd, 1898. május 29. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 > Egy szám ára ... 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mértékeden megállapított I árszabály aaarlnt aaámittatnak. * • Ünnep előtt. A tavaszutó végső napjain, a »tüzes nyelvek« és az égből alá szállott »galamb symbolicus ünnepén, midőn a természet már egész pompájában kifejlett s rózsaillat tölti el mindenütt a kerteket: a mi szükebb ha­zánk társadalmi életében is piros pünkösd napján szép, lélekemelő ünnepélyek köze- ledtéről emlékezhetünk meg. A költészet az élet virága ; ezt hirde­tik a gyöngéd érzelmű, ideálisan, nemesen gondolkodó emberek évezredek óta! A köl­tészet egy ihletett dalnokának emlékét ün­nepeljük mi is az idei pünkösdöt követő va­sárnapon. Virággal, zöld koszorúval borít­juk be szobrát annak a mély érzésű, ne­mes szivü költőnek, kinek melancholicus dalai a távolból is visszasírtak ide, a he­gyek tövében elhúzódó szerény szülőváro­sába ! Garay János emlékének s az ő költé­szetének akarunk áldozni, hogy lerójuk a kegyeletes emlékezet adóját az ő fenkölt szellemének. A mély hazafiui érzés és a gyöngéd érzelmek édes szavú költőjének ünnepére készülünk, mit már évtizedeken át tiszteletre méltó buzgósággal és kitartással előkészítettek az ő múzsájának tisztelői. Negyvenéves álom, mely most végre valóra vált 1 Története hosszú küzdelem, melyet sokszor megbénított a csüggedés és kishitűség, de mely végtére is a nemes eszme és hazafias cél diadalával végződött. Az elnyomatás szomorú emlékű nap­jaiban alig hunyta le szemeit örökre hosz- szu szenvedés után a mi megyénk halha­tatlan költője : az erős hazafias érzés és a jeleseink iránt tartozó kegyelet csakhamar azon mozgalomban nyert kifejezést, hogy a honszerelmet oly magasztosan megénekelt költő emlékét szoborral kell megörökítenünk. Az eszmét lelkesen fölkarolták már ak­kor, midőn a magyar nem leié honát-e ha­zában s néma megadással viselték a nehéz rabláncokat. A költő halálát követő években, midőn a zsarnokuralom még a társasélet vigalmait is féltékeny-szemmel ellenőrizte, s midőn a magyar ajkról fakadó dal vagy költemény is gyanút keltett a hatalom emherei előtt: vásosunk hazafias érzésű intelligens elemei közös egyetértéssel és elszánt lelkesedéssel megpendítették az eszmét, hogy megyénk hírneves költőjének emlékét szoborral örö­kítsék meg. Sikerült engedélyt kieszközölniük egy hangversenynyel egybekötött táncvigalomra — a szomorú napokban is, a midőn be nem vallott céllal ugyan, de valójában a Garay szobor-alap megteremtése érdekében sírva vigadtanak, hogy a kétségbeejtő jelent feledve a szebb jövőben bizhassanak. A csöndes fájdalom ezen rejtett célú mulatsága képezte tehát alapját a most, negyven év múlva végbemenő ünnepségek­nek. A hazafiui bánat még sajgóbbá tette a jeles költő elvesztésének érzetét, melyen könnyíteni a kegyelet legnemesebb erényé­hez fordultak, s megörökíteni akarták em­lékét annak, ki a hazafias érzéseknek mély érzelmű dalnoka volt. Később aztán, midőn szabadabban kezd­tek lélegzeni, az alkotmányos élet rövid fölcsillamlása alkalmával, felejthetlen emlékű alispánunk, Bariul György, nyíltan élére állott a mozgalomnak, mely a szobor léte­sítését tűzte ki feladatául. Az ő lelkes agitációja következtében foly­tatták a gyűjtést és iparkodtak minél szé­lesebb mederbe terelni a szép cél kivitelére megindított mozgalmat. Hazafias buzgalom­mal fölkarolták az elnyomatás napjaiban el­hintett eszmét, melynek diadalát az úttörők közül csak kevesen érhették meg! Néhány évi csöndes működés után az alkotmányos élet bekövetkeztével ujult erő­vel hozzá láttak tovább szőni a mozgalom elejtett fonalát, s ezentúl már megyénk és városunk közönsége évről-évre meghozta azt a hazafias áldozatot, mely a költő em­lékének megörökítését lépésről-lépésre biz­tosította. A siker reménye lelkesítette az eszme híveit, s habár lassú, de mégis ered­ményes haladás kisérte küzdelmüket. TÁRCA.- +33+ ­PÜNKÖSDKOR. Ez a világ önző, hideg, Megfagytak benne a szivek; A fénylő nap gyér sugarát Mind fukarabban szórja rád. Kihűl a föld is lassan-lassan, S ha az Ítélet kürtje harsan, Kern tűzben ég, bár meg van írva, Hanem dermedve hull a sírba. Ez a világ dacos, kevély, Haragban, gy'útólségben cl ; Marják egymást az emberek, Kiált a vér, a könny pereg ; Győzelmet ül s ujjong a gazság, Gyászt öltve jajgat az igazság ; S hogy a gonoszságot ne lássa, Azért az ég felhő-palástja. Ez a világ fásult, rideg, Eszmény szavát nem érti meg\ Nincs hite már, nincs Istene, A kétszerkettő mindene. Duzzog s veszekszik a hazáért, De nem tesz s áldoz a javáért; A porban csúszik s lomha szárnya Nem bírja, hogy magasba szállna. Pünkösdi Lélek, oh fővel! Holtakba életet lehelj! Gerjeszd a földön szerteszét A szeretetnek szent tüzet! Vigyen mindenfelé galambod Illatozó olajfalombot! Gyújts a szivekben égi lángot, S teremtsd meg ujja e világot! SANTHA KAROLY. Kossuth és Wesselényi elfogatása. 1837-1839. (l'jabb adatok a tenge tűi irattár eredeti leveleiből.) Közli: CSAPÓ VILMOS. — A »TOLNA VAR MEGY Ei eredeti tárcája. — I. Sztankovánszky Imre Csapó Dánielhez. Atyakép tisztelt nagy érdemű Barátom! Beru- rieder megromlott egészségének némileges javulá- | sán kívül Pestről ezen órában vett rövid szavaival | még csak azt adja szomorú érdekléssel tudtunkra, I hogy a kir. Ügyészség a folyó hó 4-én éji 2 óra­kor egy lakatossal Kossuth lakára nyittatott és őt a 40 gránátos katona segedelmével dhurcoliatottat Budán elzárotta. E rémületes történetről az ily sű­rűén egymásra keletkező bús eseményektől és ag- gódtató kétes következéseiktől elfogult kebellel tu- dósitlak fokép tisztelt Barátom! Vajha emberisé­gért és hazáért tisztult érzéssel buzgó és a válto­zatlan örök igazságtól ihletett szived, lelked e bú- sitó hir helyett inkább vigasztalóval érdekelhettem volna! Kegyeidbe ajánlkozva hódoló indulattal va­gyok Néked nagyérdemű Barátom! hű tisztelőd Sztankovánszky Imre. Kajdacson, május hó 8-án estve 1837. 11. Kossuth László Csapó> Dánielhez. Számos ns. megyék kegyeskedtek a nemzeti lelket s alkotványos életet fejtő az értelem haladá- i sát s egyesültét eszközlő Törv. hat. tudósításokat : nemcsak pártolásukra méltatni, hanem szerzőjüket Kossuth Lajost megbizott levelezőjüknek nyilatkoz­tatni, — és igv ő nem mint magános polgár, ha­nem mint azon ns. Megyéknek levelezőjük nemzeti j parancs következtében álván e pályán, hatalom karrali leléptetésére annál kevésbé számolhatott, mentői tisztább lélekkel s szentebb céllal tölté be polgári kötelességét, mentői melegebb kebellel buz­góit a haza s fejedelem közös elválhatatlan érde­kének, az élelmességnek kifejlődéséért; — nem is ok nélkül remélheté, hogy a nemzeti nyilvános­ig jogának pártolói azon számos lelkes megyék, mellyek e jogos tulajdonuknak vallók, nehéz pályá­X-ia.pnn.ls: mai száma ÍO oldalra terjed..

Next

/
Thumbnails
Contents