Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
TOLNAVARMEGYE. 2. Volt idő, midőn a jóravaló törekvés szünetelni, a buzgalom ellanyhulni látszott; de a társasélet egyes lelkesebb tagjai nem hagyták megsemmisülni a költő emlékének megörökítésére megindult mozgalmat s hazafias íölszólalásaikkal újra meg újra fölkeltették az érdeklődést a szoborügy iránt, nehogy az elődeink által lelkes hévvel fölkarolt eszme megvalósítása a részvétlenség közönye miatt zátonyra jusson. Negyven év csöndes, zajtalan, de kitartó küzdelme, a hazafias érdem megjutal- mazása iránti lelkes törekvés végre célhoz juttatta a költő emlékének megörökítésére irányult mozgalmat, mert a mai pünkösd ünnepét követő vasárnapon már ércbe öntve szemeink előtt fog állani Garay János nemes alakja. A leleplezés ünnepélyének sikere érdekében napok óta fáradoznak a rendező- ! bizottság tagjai, hogy megyénk és városunk ezen rég várt ünnepe a költő emlékéhez méltó legyen. Az ország irodalmi és művészi testületéinek küldöttei, maga Perczel Dezső belügyminiszter, ki egykor szintén lelkes előhar- cosa volt a szobor létesítésén munkáló bizottságnak, lejönnek hozzánk, hogy hazafias örömünknek részesei legyenek és a költő emlékének meghozzák az elismerés és kegyelet adóját. Örömmel konstatáljuk, hogy a leleplezés ünnepélye iránt megyeszerte élénk érdeklődés és lelkesedés mutatkozik; sőt nemcsak a főváros, hanem az egész ország iro- i dalmi és művészi körei figyelemmel kisérik városunk hazafias ünnepét előkészítő mozgalmakat, melynek fényes sikere és a költő emlékéhez méltó lefolyása éppen azért mindnyájunk erkölcsi kötelességének tekintendő. A kedvező előjelek után ítélve a mi helyi ünnepünk impozánssá és országos jellegűvé fog válni. A költészet ereje és hatalma iránti hódolat és a hazafias érdemek elismerése egybegyűjti az egész vármegyét és az ország legkiválóbb irodalmi és művészi területeinek kiváló képviselőit. Kétszeresen kötelessége tehát mindenkinek, hogy az ünnepély sikerét lelkesedéssel és egyesült erővel igyekezzék biztosítani, mert városunk és megyénk jó hírnevének, a nemes eszmék iránti fogékonyságának próbaköve lesz az az ünnepség, melytől már csak napok választanak el bennünket. Hiszszük és reméljük, hogy az ünnepély lefolyása a költő emlékéhez méltóan, s a legilletékesebb tényezők elismerését kiérdemelve fog lezajlani, mert bizalmat helyezünk azokban, kik az ünnepély sikerének biztosítása érdekében önzetlen buzgalommal és fáradhatlan kitartással igyekeznek a reájuk bízott feladatnak megfelelni. VÁRMEGYE. — Községeknek a vasúti hozzájárulások körüli kötelezettségére vonatkozólag a belügyminiszter 6535/1898. szám alatt következő, esetleg Tolnavármegye némely községét is érdeklő határozatot hozta: B. község múlt évi julius hó 22 én tartott képviselő testületi közgyűlésében 9. szám alatt hozott határozata szerint abban állapodott meg, hogy a t— í. h. é. vasút segélyezésére megszavazott s már kormányjóváhagyást nyert 10 ezer forintnyi hozzájárulás céljából a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől 50 év alatt 5 40% - kai törlesztendő 11.000 forintnyi kölcsön fölvételére vonatkozó kötvényt dacára annak, hogy T. vármegye törvényhatósági bizottságának -1896. évi 12. sz. határozatával jóváhagyatott, — el nem fogadja. A vármegye közönsége azonban B. községet múlt évi október hó 4-én tartott közgyűlésében 1375. sz. a. hozott határozatával a képviselő-testület 9/97. sz. határozatának feloldása (helyesebben megsemmisítése) mellett a kötvény elfogadására kötelezte, s ennek folyományaképen a kötvényt a jóváhagyási záradékkal ellátta. A vármegye alispánjának ez ügyben tett jelentésével felterjesztett ügyiratok le- küldése mellett további eljárás végett értesítem a vármegye közönségét, hogy a megfellebbezett határozatot feloldom és a vármegye közönségét odauta- sitom, hogy a község képviselő-testületét a kölcsön kötvény elfogadására és aláírására arra való figyel1898. május 29. meztetéssel újból hívja fel, hogy az ezen ügyben elfoglalt helytelen és törvénytelen álláspontjához való további ragaszkodásával a község magát előre láthatólag költséges perlekedésnek és annak teszi ki, hogy tekintettel a jogerősen elvállalt kötelezettségek teljesítésének önkényü és indokolatlan megtagadásából a községháztartásra háromolható tetemes károsodásra, a községi vagyon kezelése az 1886. évi XXII. t. c. 117. §-a értelmében zár alá fog helyeztetni, mely esetben a kinevezendő gondnok lesz illetékes a kölcsön kötvény aláírására és hogy az ezen eljárás alkalmából felmerülendő költségek és bekövetkezendő károk a képviselő testület azon tagjai által lesznek viselendők, kik a kölcsön-köt- vény elfogadását és aláírását megtagadó határozat hozatalában részt vettek. — Minisztertanácsi határozat a dobá- lásról. A m. kir. minisztertanács 1898. január hó 20-án hozott határozatában kimondotta, hogy ha valaki szándékosan oly tárgyat dob másra, mely a körülményekből következtethetőleg alkalmas arra, hogy az illetőn súlyos testi sértést okozhat, a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét követi el s elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Garay ünnepély. A Garay szobor leleplezési ünnepélyére alakult rendező bizottság elnöke, Simontsits Elemér, vármegyénk tevékeny főjegyzője, fáradhatlan buzgalommal és lelkesedéssel iparkodik biztosítani az ünnepély fényes sikerét. A rendező bizottságot a sokféle feladat zavartalan és rendszeres megoldása végett albizottság gokra osztotta, s ezen bizottságok is maguk körében elnököt választván, a rendezés körüli teendőiket buzgalommal teljesitik. Az ünnepélyre 1300 meghívót bocsátott szét a bizottság, s megyeszerte nagy érdeklődést keltettek az ünnepély előkészületei, úgy hogy a leleplezési ünnep sikere teljesen biztosítottnak mondható. Városszerte mindenki az ünnepről beszél, tervez és iparkodik ezen negyvenéves törekvés végbefejezését minél impozánsabbá tenni. A rendező-bizottság tagjai is kedvvel és önzetlen lelkesedéssel igyekeznek a reájuk bízott feladatnak minél kifogástalanabbul megfelelni, úgy hogy az ünnepély zavartalan, minden jogos és méltányos igényt kielégítő lefolyása, az erélyes és minden mozzanatot figyelemmel kisérő vezetés melján fel fogják tartani s hinnie kellett, hogy a nemzet igazságos és alkotmányos felszólamlása legfelsőbb helyen is viszhangra s méltánylásra fog találni; annyival is inkább reménlé pedig ezt, mentői inkább tudta, miszerint a nemzeti nyilvánosság jussa egyes polgárral el nem eshet, annak állásától fel nem tüggesztethetik; azonban folyó hó 4-ról 5-re éjjeli egy óra tájban Eötvös József kir. fiskális, egy kapitány, egy strázsamester és számos katonák társaságába, a Zugligetben, hol két héttől óta orvosi javaslat következtében kint lakott, elfogat- tatván, Budára a várban levő katonai laktanyába vitetett s reggeli 4 óra tájban ugyanazok által Festi szállásán, ’rományai s levelei is elfoglaltattak; — mit tekintetes levelezőinek, különösen pedig az őt megbízó nemes megyéknek alázatosan tudtokra adni kötelességének ismeri az atya. Május hó 6-án 1837. Kossuth László s. k. 111. Báró Wesselényi Miklós Csapó Dánielhez. Kedves Barátom! A szegény Kossuth elfoga- tását eddig már bizonyosan tudod. Ezen botránkoz- tató lépésnek mi legyen a célja s mennyire akarjanak az erőszak utján haladni, bajos megmondani s előre látni. Részemről azt hiszem, hogy a kik a kormányt ezen sikamlós útra hívták, kettőt vehettek célba; vagy azt hogy mindenkit a szabad szólástól s alkotmányunk és nemzeti kifejlődésünk mellette törvényszerű törekedéstől elrettentsenek s igy most a törvényhatóságokat, majd az országgyűlést szolgai szellemüekké varázsolják, vagy pedig más felöl, hogy ily égető fájdalmat okozó ingerlés s ke- serités által itt vagy amott tettleges kitörést eszközöljenek, melyet nemzeti létünk és alkotmányunk letiprására kívánt ürügyül használhassanak. Mentse az elsőtől a Magyarok Istene Nemzetünket, mentse a másodiktól önokosságunk, törvény iránti határtalan hódolás s azon meggyőződés, hogy az elnyomottnak ügyét s igazságát minden újabb elnyomás tisztábbá s erősebbé teszi. Szegény Kossuthnak apja, anyja s testvérei szánakozást gerjesztő állapotban vannak, ez életbeli örömüktől megfosztva reményüktől s egyedüli istápolójuktól megfosztva, elhagyatva állanak, Ínség s szomorúság szélén egy borzasztó jövendő örvényébe tekintve. Szent kötelessége most minden magyarnak s becsületes embernek és minden Törvényhatóságnak a hazafiság és törvényesség ezen nemeslelkü Mártyrja családját e siralmas állapotában résztvevő gyengédséggel, önmegerőltetéssel s áldozattal is segíteni. Ok most a mi rokonunk, mi vagyunk nekik Testvéreik s gyermekeik. Erkölcsi jaj és gyalázat lenne az mindnyájunknak s Törvényhatóságunknak, ha azon észszel, tudással s akarattal tündöklő hazafinak családja, ki mindenét feláldozta törvényes kötelessége teljesítéséért, nemzetünk láttára Ínséggel küz- ködne! Néhány embernek alamizsna formában s mennyiségben történő adakozása igaz, hogy mind szerencsétlen barátomat, mind nemesen érző háznépét sértené, gyalázna; de egy nemzeti adózás, melyet hazafiak és Törvényhatóságok az értök szenvedő hazafinak szentelnek, illik hozzánk is, hozzá is. Ki többet tehet, kinek szive melegebben ver, adózzon többet, ki ezt nem teheti annak kis adománya is szint’ oly áldást szülő s érdemlő. Külföldön hazájokért szenvedő több nemes férjfiak családjai számára gyakran történtek aláírások s azokat a dúsnak ezrei ép úgy diszesiték, mint a szegény napszámosnak egy két fillérje. Meg vagyok győződve : hogy mind a megye Rendéit e nemes áldozatra bírni törekedni fogsz, mind pedig önmagad leíeszed azt e szent oltárra; és ezen áldozatnak sikere és haszna nemcsak szerencsétlen barátunk börtöne kínjait enyhítené, nemcsak gyászba borult háza népét kétségbeeséstől menteni fogja, hanem az e,ész hazára is malaszttal teljesen ha- tand. A kormány embereinek kezükben vannak ugyan is az ijesztő módok és csillámló jutalmak ; csak egy puszta helybenhagyás az, mivel a Nemzet az érte törvényesen küzdőket jutalmazhatja; legyen ezen küzdőknek bár azon vigasztalásuk, hogy ha vészteljes pályájukon áldozatul esnek is, legalább háznépök az ínség martalékjává nem válnak. De nem meritek bus keblemből több szavakat, hogy ez ügyet szivedre kössem, tudom szintoly melegen érzed azt — mint én, tegyél tehát és tegyetek, a mit csak lehet! Hazafiui válaszodat minél elébb kikérvén s várván maradok barátod Wesselényi s. k. Pesten, május 19-én 1837. IV. Hajnik Pál Csapó Dánielhez. Tekintetes Tábla Biró Ur! Kegyes Uram ! A fájdalom s sajnos részvételiül egészen elfogult szívvel, rekesztem ide a n. m. Hétszemélyes Táblának Báró Wesselényi Miklós perében mai napon kihirdetett Ítéletét, mely a T. kir. tábla Ítéletét egészen helyben hagyja. A per referáltatásának tegnap lön vége délután 3 órakor. A 7-virek nagyobb része a kir. tábla ítéletét pártolta, csak ketten t. i. Br,
