Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
17. szám. Vili. évfolyam. Szegzárd, 1898. április 24. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca 1066. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. Ez pedig nem kis feladat főleg nálunk, hol az ily ünnepségek ritkasága miatt is a közönség még nincs eléggé hozzászoktatva a vendéglátással járó izgalmakhoz és az ily alkalmakkor előforduló apróbb kellemetlenségekhez, melyek az önkényelemről való rövid idei lemondást és némi anyagi áldozatot is igényelnek. A szoborbizottság tehát bizonnyára mihamarább szervezkedni fog rendező-bizottsággá, melynek most már okvetlenül meg kell kezdenie működését, hogy az ünnepély legkisebb részleteiben is kifogástalanul és mindenki igényét lehetőleg kielégitőleg sikerüljön. A Garay szülőházának emléktáblával történt megörökítésekor tartott ünnepség hiányai és akkor több részről emelt kifogások most esetleg tanulságul szolgálhatnak a rendezés körüli hibák megszüntetésére, nehogy városunk és megyénk ezen országos jelentőségű ünnepélyének részletei ellen alapos kifogást emelhessenek, vagy egyes intézkedéseket utóbb gáncsolhassanak. A szoborleleplezési napot megelőzőleg ismerkedésiesct/yt szokott tartani a rendező- bizottság a fővárosból és a szomszéd megyékből jövő vendégek részére ; itt kezdődik már a rendezőség feladata, hogy a jó hangulatot és rokonszenvet a vendéglátással biztosítsa az ünnepély részére, mely másnap a szoborleleplezés aktusának kifoYiirmcgyónlí ünnepe. Negyven évvel ezelőtt indult meg városunkban az a kegyeletes mozgalom, mely Garay János emlékét hozzá méltó szoborral iparkodott megörökiteni. Szelíd lelkű, sok sorscsapáson keresztül ment s utóbb szemevilágát vesztett, mély hazafias érzésű költőnk ércszobra végre sok viszontagság és küzdelem után itt áll városunk gócpontján, s néhány nap múlva a művész teljesen elkészülvén sikerült alkotásával, átadja a költő érdemeit dicsőítő szobrot a bizottságnak, hogy az ünnepies leleplezés foganatosítható legyen. Most már tehát elérkezett az ideje annak, hogy a szoborleleplezés időpontja és az ünnepély részletei teljesen megállapittas- sanak, mert a Garay János emlékét megörökítő szobor leleplezésének ünnepe nem csak városunk vagy megyénk szűk körére terjedő solemnitás, hanem országos jelentőségű, eseményszámba megy ; minden hazafiasán érző magyar ember érdeklődése és figyelme ez alkalommal felénk fog fordulni s velünk együtt ünnepli a hírneves költő emlékezetét. Az ünnepélynek tehát nem szabad kisszerűnek, vagy elhamarkodottan összeállítottnak lenni. Jól meggondolt, s minden illetékes tényezőt bevonó rendszeres terv szerint kell megkezdeni az ünnepély sikerét biztositó előintézkedéseket. Megyénk hivatalos és intelligens társadalmának a szobor-bizottsággal karöltve és teljes egyetértésben kell közremunkálni azon, hogy a szoborleleplezés fontos aktusa úgy a költő emlékéhez, mint megyénk intelligenciájának jó hírnevéhez méltó legyen. A szobor-bizottságnak véleményünk szerint tehát most már jó eleve hozzá kell látni az ünnepélyt rendező egyes bizottságok megalakításához; ezekre a bizottságokra nem kis feladat nehezül, s nem szabad kicsinyelni a reájuk háramló munkakört ; mert az ünnepélyre a főváros irói és művészi körének legkiválóbb alakjai készülnek lerándulni; a belügyi és közoktatásügyi miniszter is kilátásba helyezték megjelenésüket. A magyar tudományos akadémia, a Kisjaludy- és Petőfi-társaság kiküldöttei szintén részt vesznek az ünnepélyen, melyre nemcsak megyénk intelligens társadalmának előkelő s kiváló tagjai, de a szomszéd megyékből is több illustris vendég átrándul hozzánk; igy tehát az ünnepély országos jelentőségűvé és impozánssá emelkedik, ha a rendezőség tapintatosan és helyes előrelátással iparkodik a nagyszámú vendég elhelyezéséről gondoskodni, ittlétüket kellemessé tenni, s az ünnepély zavartalan és kellő színvonalon mozgó lefolyását biztosítani. Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 írt — kr. 3 » — » I » 50 » . . 12 » Előfizetőieket ős hirdetőieket e kiadó- hlTatalon kiéül elfőtted Krimmer Vil- mos könyvkereskedés« Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A. lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetőiek mőnőkel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. uKJunamv TÁRCA. IE3I y m e n. Egy vidám kis társaságban, Házasságról volt a szó! No leányok mondjuk el most, Hogy kinek, mily férj való! „Én,“ kezdé egy bájos szőke, Én csak „Doctorné“ leszek. De lia meg nem kérne Doctor ? Akkor férjhez nem megyek! Szenvedélyes barna kis lány, így szólt: „költő,“ senki más, Vitatkoztak, de ő erre: — „Hogy ez néki szcntirás.“ Egy báróval, másik gróffal Kiránt élni boldogan. Csak egy vén kisasszony ült még, Szomorúan, szótalan. S ön nagysád, mi óhajt lenni ? Fogadunk, hogy marquisné! Bús lemondással felelte: „Lennék én már bárkiné!“ F. LÁNYI IKMA. SZÓZAT* a jó magyar néphez. Egy szóm és mondásom van hozzád, én népem, kit én itt hordok a szivem közepében; A nép hű fia szól a jó magyar néphez, S magyarán kimondja, a mit szive érez. Én is nádfödeles kunyhóban születtem, A barna kenyeret könynyel sózva ettem ; De volt jó anyámnak egy szent bibliája, S nem esett a munka s olvasás hiába. A mit tapasztaltam, a kezem azt írja : Szegény ember dolgát boldog Isten bírja; kinek istenfélő a szive, családja, Azt a jóságos ég mindenkor megáldja. E pár rendírást is azért irom hozzád, Én népem, mert tudom, hogy könyes az orcád ; S mert a szivem szerint javadat akarom, Azért fordulok most hozzád, jó magyarom. Szomorú hír járja be a nagyvilágot, Pironság, gyász éri szép Magyarországot, , Hogy akad magyar, ki Istent, törvényt, rendet, S magyar hazát megvet, felforgat, megrenget. Testvér testvérre tör, magyar a magyarra, | A kicsiny a nagyra, szegény a gazdagra, í Te józan elmédet ki csavarta így el? Az, ki fogát feni rád, a ki irigyel. * Lapunk igen tisztelt munkatársa a szociálisztiku s áramlat ellen irta ezen ép oly hazafias, mint szép költeményt, a mely a Luther társaság kiadásában önálló lenyomatban is f megjelent. a szerk. Becsületes lelked ki mételyezte meg? Hamis ámító az és gonosz ellened ! A bűnös izgatót, ki konkolyt hint itten, Mind a két kezével megveri az Isten. Tudhatják mind, kik a szent vallást olvassák, Hogy Istentől van a felső hatalmasság; Ki ez ellen támad: Isten ellen támad, S büntetés éri azt, siralom és bánat. Hogy piros búzával nem telük az asztag, Népem, azért szálka szemedben a gazdag ? Ki észszel keresi kenyerét s nem kézzel, Az urra te görbe szemmel azért nézel ? Tudod-e magyarom, hogy mi a földosztó? Sobri Jóska biz az, másokat kifosztó : Iszonyatos nagy bűn, égbe kiáltó ez! A jó magyar néphez bizony nem méltó ez 1 De hogy egyik szóm a másikba ne öltsem, Vizsgáljuk a dolgot higgadtan és bölcsen. Mérlegeljük tehát: az igazság fontja, S a szeretet fontja a kérdést megoldja. Imé, előttem áll egy hosszú nagy lista, A listán az első nagy szocialista ; Tündöklő a neve, tudjátok, hogy ki az? Az Úr Jézus Krisztus, a szent és az igaz. Mert kétféle ám, lásd, a szociálista. Egyik a lázadó, neve: czoki lusta! Másik a nagy lélek, a szent Istent félő, Honért, jogért s embertársaiért élő.
