Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-24 / 17. szám

2. tolnavArmegye. gástalan és az ünnep jelentőségéhez és ko­molyságához méltó lefolyásában emelkedik tetőpontra. Az ünnepi lakoma rendezése is nem csekély feladatot ró a bizottságra, mert a nagyszámú vendégsereg minden jo­gos igényét kielégíteni nem könnyű dolog. Az ünnepélyt bezáró táncestély és esetleg hangverseny sikere is elég körültekintést és fáradozást ró a bizottság tagjaira. Tenni való tehát lesz elég; ép azért nagyon kí­vánatos, hogy városunk intelligens társadal­mának minden lelkes és a közügyek iránt érdeklődő tagja egyetértve iparkodjék ki­venni részét az ünnepély sikerének biztosí­tásában, nehogy jogos panaszok vagy indo­kolt elégedetlenség zavarják meg az ün­nepség harmóniáját. A rendezés szellemi vezérletén kívül anyagi áldozat terhe is nehezedik a bizott­ság tagjaira, s ezenkívül az erkölcsi fele­lőség érzete mindnyájunkat egyformán kell, hogy sarkaljon arra, hogy Garay János szobrának leleplezése, mint országos jelen­tőségű esemény, az ünnep méltóságának megfelelően, s városunk jó hírnevéhez mél­tóan nyerjen befejezést. Reméljük, hogy a szobor-bizottság, mely eddig is elismerésre méltó buzgóság- gal fáradozott a szobormű sikerének létre­hozásán, az ünnepély magas színvonalon álló rendezését és lefolyását is biztosítani fogja. A Garay-szobor leleplezésének fontos­ságát az is emeli, hogy a nagy áldozatok árán végre létesített állami főgimnáziumunk­nak, ezen nagy kulturhivatást teljesítő inté­zetnek és az egyesek nagylelkűségének kö­szönhető vármegyei múzeumnak ünnepélyes megnyitása is ugyanezen napra esik. Váro­sunk ez alkalommal tehát színhelye lesz egy nagy szabású, vajmi ritka ünnepnek, a mely a magyar kultúrának is ünnepe. Szükséges, hogy a fő gimnáziumi végre­hajtó bizottság, mely a főgimnázium létesíté­sének ügyét mindvégig lelkesen vezette és a múzeumi bizottság a Garay szobor-bizott- sággal egyesülve, vele egyetértőleg és kar­öltve járjon el és biztosítsa a közeledő nagy nap sikerét. Azért fel a munkára 1 Sorakozzunk lel­kesedéssel és nem lankadó ügybuzgósággal. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt hétfőn tartotta április havi ülését gróf Széchenyi Sándor \ főispán elnöklete alatt. Az ülésen jelen voltak: Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vil- ' mos árvaszéki elnök, Szilágyi Gyula pénzügyigaz- ‘ gató-helyettes, Fórdös Vilmos tiszti ügyész, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, 7ihatiyi Domokos tan- felügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnök, Schneider Gábor kir. ügyészhelyettes, Döry Dénes, Perczel J Lajos, Jeszenszky Andor, dr. Szigeth Gábor, dr. Kratnolin Emil, Örffy Lajos és Mayer F. Andor. Az alispán jelentése szerint a közigazgatás menete a dunaföldvári munkás zendülés kivételével zavartalan volt. A fősorozások a dombóvári járás kivételével befejeztettek s kielégítő eredményt mu­tatnak. A központi ügyforgalmat s az előadóknak evvel szemben kifejtett tevékenységét, a következő adatok tüntetik fel; február hó végével hátralékban maradt 355 ügydarab, március hó folyamán beér­kezett 2933, feldolgozandó volt összesen 3288, ebből elintéztetett összesen 3115, hátralékban ma­radt március hó végével 173. Ezen mindössze két napi ügyforgalomnak megfelő hátralék, a múlt év hason időszakában kifejtett tevékenység eredményé­hez hasonlítva, annál is inkább kielégítő, sőt ked­vezőnek mondható, mert március hó egész folyamát sorozási munkálatok nagyrészben lekötötték. A köz- biztonsági állapot kielégítő volt. Szocialista munkás mozgalmak a fentebb is említett dunaföldvárit kivéve fenyegető alakban nem fordultak elő. A járási ható­ságok ellenőrzése ebben a tekintetben kifogástalan és a legéberebbnek mondható. A régi cselédtörvény alapján kötött aratási szerződések érvénye ellen fejtettek ki egyes elszerződött munkások által iz­gatások a dombóvári, völgységi, a központi és a tamásii járásokban, hol mindenütt kellő időben és kellő eredménynyel alkalmaztattak az uj törvény megtorló rendelkezései. Végül jelenti, hogy március hó folyamán 4 községi közeg ellen kellett fegyelmi eljárást elrendelni, rendbirságolás alkalmazására szükség nem volt. A tiszti főorvos jelentése szerint az elmúlt március hó közegészségi állapota javulást mutat, sem a betegülések, sem a halálozások száma az előző hónapit el nem érte. A légzőszerveknek in­fluenza okozta hurutos s lobos betegedései számban fogytak, lefolyásuk enyhébb volt. A heveny fertőző betegségek közül difteritis 31, vörheny 26, hasi hagymáz 14, szamárhurut 13, kanyaró 115, hólya­gos himlő 1, bárányhimlő 2 fordult elő. A vár­megye öt járásában az elmúlt hóban befejezett fő­sorozás alkalmával 11 trachomás beteg találtatott, kettő kivételével mind Budapesten dolgozó kőmive- sek. Ezúttal nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy ép a megtartott fősorozás arról győzött meg, hogy a Budapesten munkát keresők a legkülönbö­zőbb fertőző betegségekkel térnek haza s terjesztik azokat, ilyféle bajoktól eddig jórészt ment me­gyénk lakossága közt, mi az ottani tömeg lakások közegészségellenes állapotára enged következtetni. A védhimlőoltás általában kezdetét vette, sőt a tamásii járás F.-Nyék községében az ott előfordult kényszeroltás meg a múlt hóban befejeztetett. Bon­colás 3 teljesittetett; egy öngyilkosság, egy hirte­len s egy erőszakos haláleset folytán. A közegész­ségi hatóságok működése volt: élelmi szerek s ita­lok vizsgálata 51 esetben, közhelyiségek 24 eset­ben ; végre 7 éven alul elhalt gyógykezelésének el­mulasztása végett 47 esetben történt följelentés. Az elmúlt március hónapban nyílt meg a szegzárdi Eerenc-közkórházban egy uj három hónapos bába­tanfolyam 17 tanulóval, kik közül azonban mint ta­nulásra, részint öregség, részint elégtelen alapmű­veltség folytán 9-et kellett elbocsájtani. A Ferenc- közkórházban február hóról ápolás alatt maradt 340, márciusban fölvétetett 168, ápoltatott összesen 508; meggyógyult 111, javultan elbocsájtatott 22, j gyógyulatlan 9, meghalt 18, összes fogyaték 160. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hó folyamán 2256 ügydarab érkezett, melyhez a múlt hó végével maradt 522 hátralékot hozzá szá­mítva elintézésre várt 2778. Ebből feldolgoztatott 2095, hátralékban maradt 683 darab. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán adókban és illetékekben 122.988 frt 10 és fél kr folyt be, 5408 frt 11 és fél krral ke­vesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az állami és megyei utak jó állapotban voltak s köz­lekedést gátló akadály nem fordult elő. A kir, ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban a múlt hó végén 117 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra 7, börtönre 61, fogházra 32 volt Ítélve; vizsgálati fogságban volt 9, fölebbezés alatt állott 8. A fegy- házi kórházban 11 egyén ápoltatott, kik közül 4 fölgyógyult. Föltételes szabadságra bocsáttatott egy egyén. A tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hó fo­lyamán 4 iskolát és egy állandó menedékházat lá­togatott meg 11 tanteremben. A szegzárdi belvárosi iskolában a tanszerek elhelyezésére szükséges szek­rények hiányoznak, levelen vagy negyedik tanterem, vagy a község alsó részében még egy tantermü és egy tanítóval biró vegyes iskola állítandó föl, mert jelenleg 310 gyermek 3 tanteremben van össze­zsúfolva. A paksi ev. ref. hitközség elhatározta, hogy 1899. szept. 1-től még egy tantermet és egy tanítói állást rendszeresít. A közokt. miniszter a szegzárdi kereskedő-tanonc iskolának 250 frt, a szegzárdi iparostanonciskolának 500 frt, a tolnainak 400 frt, a paksinak 350 frt s az ódombovárinak 250 frt államségélyt utalványozott. 1898. április 24. Ilyen volt a Jézus — tanuljunk ő tőle — Szegények barátja, gazdagok intője, Az árkot, mely szegényt gazdagtól elválaszt, Igaz szeretettel — mond —• töltsétek bé azt. Egy Isten napja süt az egész világra, S áldott esője hull fű-, fa és virágra; Mindenki gyermeke ez édes Atyának, S egymás közt mindenki testvére egymásnak. Testvérként egymásnak terhét hordozzátok, S az égből az Isten áldva tekint rátok. Gazdagot és szegényt az Isten szerzetté, S ha méltó rá, áldás sokasul felette. Valamint egy testben sok tagjaink vannak : Úgy tagjai vagyunk a társadalomnak; S mint szükség van a test mindegyik tagjára, Épen igy szükség van úrra és szolgára. Nem mondhatja a szem: »kéz, nincs rád szükségem«, Sem a lő: »ti lábak nem kelletek nékem« ; Sőt a mely tag látszik legerőtlenebbnek, Arra van leginkább szüksége a testnek. A tagok egymásért szorgalmasok lévén, Test táplálására és javára élvén : Találtassák minden ékesen, jó rendben, Hogy ekkép ne legyen hásonlás a testben. Hogyha egy tag szenved, bánkódik minden tag, S egy tag tisztességén örül mind viszontag. Krisztus teste vagyunk s tagjai rész szerént, Együvé forraszt Ő gazdagot és szegényt. Az egygyé forrasztó erő a szeretet, Ez földi emberen az égi eredet; Halandón ez képe a Halhatatlannak : Az én Istenemnek, Atyámnak, Uramnak. Így tanított Jézus, így tanit Ő ma is, A Benne vetett hit élet harcán paizs. Mennyei szent kenyér az ő tudománya, Mely a lelket is, a testet is táplálja. Inti a gazdagot: a szegényt ne vesd meg, O úgy tagja, mint te, az egész testnek : O mint kéz és mint láb, tesz-vesz, izzad, fárad, Munkája, mint áldás mindenre kiárad. Ki nehéz munkával keresi kenyerét, Annak forrón szorítsd meg kérges tenyerét! A szegénynek részét — hogy áldjon, segítsen — A gazdag kezébe tette le az Isten. Méltó a munkás a maga jutalmára, Gyöngyös verítéknek gyöngy legyen az ára ; Méltó a szegény nép szabadságra, jogra, Bánjál vele gazdag, emberséges módra ! De hozzád is vagyon egy-két szóm, magyar nép: Nem vagy te Istentől elhagyatva végkép ! Hogyha meg vagy áldva piros egészséggel, Mondd, miért perelnél a jóságos éggel ? Tudod-e micsoda a legfőbb gazdagság ? A jó egészség az, a béke s boldogság; S nagy gazdagság, melylyel semmi sem érhet fel: A megelégedés istenfélelemmel. Ha tudnád, sokszor mily szegény a palota, Kis kunyhódat érte dehogy adnád oda. Bérei fát a vihar tövestül szaggatja, S völgyben a gyenge ágat meg se hajtja. Békülj ki sorsoddal, a mi tiéd, tedd el, A másét ne kívánd, a másét ne vedd el; Inkább maradj szegény, de megelégedett, Mint az, a ki nyakig vízben szomjan eped. S tudd meg, hogy szükség van szemre is meg főre, Hogy mehessen a test jólétben előre ; Ki dolgod intézi, ki javadat nézi, Az a te sorsodat csak jóval tetézi. * %y int urat, szegényt a Krisztus vallása, Boldog, a kinek van füle a hallásra, Boldog, ki ez intést a szivébe zárja : Ez által áldást hoz a magyar hazára.

Next

/
Thumbnails
Contents