Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca 1066. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORBTJEL,. SZÉKELY FERENC. Vili. évfolyam. 13. szám. Szegzárd, 1898. március 27. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 3 » — I > 50 . . 12 Előflieióseket és hirdetéseket a kiadó* * hivatalon kiről elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Sxegsárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. , nirdetSaek méraékel'an megállapított árszabály «érint számíttatnak. Szárny bontás. (S) A befejezett appiopriacionális vitának is meg volt a maga tanúsága. A küzdő pártok szint vallottak és mit eddig csak sejtve tudtunk, immár zászlóra irott elv lón. A néppárt, ez a megalakulásától elvek nélkül harcoló politikai töredék, immár kibontotta szárnyait és megtaláltuk benne a sejtett halálmadarat, amelynek megjelenése oly keserű emlékeket fakaszt. Ha volt kétség, eloszlott. Ha volt, aki hitte, hogy ez a párt a vallásos alapon fejlődő nemzetállamot tűzte ki ideáljául, csalódott. Mit neki nemzetállam ? Mit a szabadság kristálytiszta nedűjében növekedett Magyarország ? Mit a szabadelvüség frissítő, iljitó, áldásos hatása? Menjünk viszsza századokra! Reákció kell neki, ez a mételyes levegő, amely alatt tetterő nélkül lehet szunnyadni, amely alatt szenvedett nemzetünk hosszú századokon át. Ez kell a néppártnak: a vakandok sötétje, hogy elzárva a nap világától, áldatlan kezeivel leronthassa a szabadelvüség felépített alkotását. Reákció kell neki, menjünk viszsza századokra, szenvedjük át a múltak keserveit, legyen csalódás, kétségbeesés a bukás szélén, irtózatos vergődés a nemzeti lét fölött, tespedt akaraterő és hosszan tartó letárgikus álom. A századok által eltemetett nemzeti dicsőség, a börtönben tartott szabadságérzet csak hadd szunnyadjon továbbra és ne jöjjön rá a feltámadás napja. íme, amikor az osztatlan magyar nemzet a negyvennyolcas események öt lustru- mát érte meg és hálatelt lélekkel ünnepli a megteremtett szabadelvű alkotások emlék- : napját, akkor van a reakció szárnybontása. Kesernyésebb gúnyja aligha lehetett volna sorsának. Mikor felépül a szabadelvüség tiszta légében az ifjú Magyarország, melynek dicsőséges múltja a jövője biztosítéka, mikor a'nemzetiségekből összetömörült állam nemzet állammá kezd fejlődni, — mikor célirányosan halad a múlt által megjelölt utón, akkor kezd fujdogálni a reakció miazmás szele. Nem félünk, nem lesz belőle se számum, se nemere. Ártatlan szellő, amelynek csak az a hatása sincs, hogy tikkasztó levegőt üdítsen. Üres, szétfoszló ábránd, amely miként keletkezett, hatástalanul múlik el. És ez az idők kérlelhetetlen logikája. A szabadelvüség a magyar történelemben nem pártprogramul. Ez az a vörös fonál, mely átvonul minden létjoggal biró párt törekvéseiben és csak az eszme megvalósításának módja képezi a pártok célját. Maga a szabadelvüség a tettre képes, a haladni tudó, a győzedelmeskedő ifjú Magyarország progruminja; ez tette a kis királyságot hatalmassá, ezeresztendóssé és ez teszi még hatalmasabbá, még öregebbé. Ez a magyar nemzet éltető eleme; onnét hozta magával a mindenkit egyenlővé tevő sikságos őshazájából és itt is érte élt, érte küzdött, odaadta amikor kérték, vagyonát, gyermekei életét, de szabadelvüségét nem tagadta meg, örökségképen hagyta utódjának. És ezért cseppet sem aggodalmas a néppárt szárnybontogatása. Hasztalan viszi a politikát az egyház szolgálatába, azzal csak azt az ismert gödröt ássa, a melybe önmaga zuhan. Hasztalan irta a kibontott zászlóra az antisemitízmus elvét, programmja ugyan bővült vele, de hangja a sivatagba kiáltóé. Hasztalan hirdeti a reakció elveit, a szabadelvű Magyarországot nemzeti törekvéseiben meg nem állítja. De van e szárny bontásnak egy fontos tanúsága. Mikor az izzó szenvedélyek kinnt a nép lelkében förgeteggé kezdenek nőni, mikor ,a nemzet képviseletének az akció közös egységét kellene tanúsítania, hogy útját állja a forrongó szenvedélyek kitörésének, akkor a néppárt üszköt dob a parázsba, fontolatlan röpke jelszót, melynek ugyan a szabadelvű Magyarország fejlődésére visszaható ereje nincs és a mire a leghivatottabb tényező: Bánffy Dezső báró, Magyarország miniszter elnöke a közérzületet és a magyar nemzet misszióját úgy a szabadelvű, mint a nemTÁRCA. ♦ 8S+ — A paksi patikárus keserve hajdanában. Közli: SZÉKELY FERENC. — A »TOLNAVÁR MEGYE, eredeti tárcája. — A múlt század végén s a folyó század elején Hering Antal volt Pakson a patikárus, kinek sok baja akadt Máséiig András, akkori megyei főphysi- cussal. Hering ellen ugyanis sok panaszt emeltek, hogy patikáját nem jó rendben tartja, hogy nem tart friss orvosságokat, hogy igen gyakran hátat fordit a patikájának s »examinátus tanult legényt, nem tartván, a publikumot sokszor »improvize hagyja,. gyakran »széjjel járkál, (mai kifejezés szerint csavarog) s ezen felül »jámbor magaviseleté, iránt is gyakran panaszok merültek föl. E miatt aztán sok gyűlölködése támadt a vármegye mérges főphysicusával, ki már indítványozta is, hogy záiják be a hanyag patikárus üzletét. Ehhez a bajokhoz járult még az, hogy Pakson 1806. május 6-án nagy tűz pusztított, s Hering háza is teljesen leégett a patikaszerekkel együtt, úgy, hogy mint könyörgő instanciájában mondja: »könnyen 16 ezer írtra menő károkat vallott, s csaknem mindenétől megfosztatott, feleségével és kisded gyermekeivel együtt nyomorult sorsra jutott.« Októberben azonban Horváth. Zsigmond ur Eó Excellenciájának kegyelmébül patikának alkalmatos szállásra szert tevén. — annak házában újra megnyitotta a patikáját, édes anyja az esztergomi özvegy patikárusné anyagi támogatásával, s mint folyamodványában mondja, a »budai fő Apatiká- ban« is lerótta már adósságát. Novemberben azonban Moselig főorvos sok hiányt találván a fölszerelésben, az ő informátiója folytán a vármegye bezáratta Hering Antal patikáját s az »orvosságok árulásától is eltiltotta.« Erre aztán keserves hangú könyörgő iratot adott be a vármegyéhez, hogy a patikáját újra megnyithassa, mert másként nyomorult gyermekeivel együtt koldulásra kell jutnia.« S erősen fogad- kozott a szegény patikárus, hogy ezentúl mindig »examinátus jó Provizort* fog tartani; hogy a »publikumot friss orvosságokkal időről-időre fogja provideálni;« hogy magaviseletébe többé senki »megbotránkozni« nem fog; hogy ártalmas orvosságot senkinek sem fog adni; s mindezek után • szegény ártatlan felesége s az ő legártatlanabb apró gyermekei nevében is a legkeservesebb köny- hullatásaik között öszvetett kezekkel könyörgött,« hogy hadd nyithassa meg újra sok viszontagságon keresztül ment patikáját, mert hát gyermekeiből a »hazának hasznos hazafiakat« akar nevelni. A vármegye aztán megkönyörült Héráig uram keservein s megengedte neki, hogy újra megnyithatja a patikáját. A gyógyszertár megvizsgálatára azonban kiküldötte Moseíig András megyei főphysikust, Babits Mihály tiszteletbeli főorvost és De- pits Sebestyén orvosdoktort. Ezek aztán 1807. augusztus 25-én ki is szálltak Pnksra, de nagyon balul ütött ki a vizsgálat Heringre nézve, mert a doktorokkal a patika vizsgálat kezdetén már nagyon összekülönböztek, — úgy hogy a megnyitás helyett nagy ribillió lett, a miről a sok bajjal küz- ködő Hering ezt a panaszos levelet nyújtotta be a vármegyéhez: »Tekintetes nemes Vármegye Nagy kegyes- ségü Pártfogó Uraim! Minekutána a feljebb múlt Julius holnapban Patikámnak ki nyithatása eránt bé nyújtott Alázatos könyörgő Levelemre ászt méltósz- tatott volna a Tekttes ns. Vármegye kegyesen rendelni, hogy a Patekáinnak Státussá Megyebeli Phy- sicus Urak által vizsgáltasson meg, ebbéli kegyes Rendelésének következésében Doctor Mozetiz, Ba- bits és Depits Urak a múlt Augusztusnak 25. napján Paksra feljővén Dél előtt mintegy kilenc óratájban a Patekám Visgálására hozzám jöttek, kiknek is én kívánságok szerént legelsőbben is a Pa- tekámban már akkor Effective meg volt Orvosságoknak két rendbéli Elenchussait elöli mutatván, midőn azokat tsak futó szemekkel megtekinteték, az Orvosságoknak Visgálásához akartak kezdeni: a midőn bejön az Apatékába hirtelen bizonyos Badns nevezciü kis bíró föltett kalappal; kinek ily illetlen maga viseletére nézve én igy szóllék: lialyja kend, nem illik Apatékába feltett kalappal bejönni; mely Szavakat alig mondám ki, azonnal Doctor Mozctig
