Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
zeit haladás terén híven és lelkesen tolmácsolva megadta a legcsattanósabb választ, csak arra a szegénynépre van kiszámíthatatlan hatása, melynek neve alatt ez a ha- zaíiatlan párt a politika terére lépett. VÁRMEGYE. — A közigazgatási szakosztály holnap délelőtt 10 órakor dr. Szigeth Gábor elnöklete alatt ülést tart. — A számonkérö szék március hó 29-én délután 5 órakor tartja ülését. — A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi 11. t. c. értelmében hatósági intézkedést igénylő ügyekre nézve, továbbá az ezen törvényben megállapított kihágások megtorlására, nemkülönben az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálására — a hivatkozott törvénycikk 72. § ának 2-ik pontja értelmében másodfokú hatóságként eljárni hivatott albizottságba — mely albizottságnak elnöke a közigazgatási bizottság elnöke, illetőleg annak helyettese — a föld- mivelésügyi miniszter rendelete értelmében a köz- igazgatási bizottság rendes tagokul Kovács S. Endre, Ő r f f y Lajos, dr. Szigeth Gábor és T o 11 h Ödön, póttagokul pedig Bernrieder József, B o d a Vilmos, dr. K r a m o 1 i n Emil és F e r c z e 1 Lajos közigazgatási bizottsági tagokat választotta meg. — A tisztviselői nyugdíj választmány múlt csütörtökön D ö r y Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott; a választmány tagjai közül jelen voltak : S i m o n t s i t s Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, F ö r d ő s Vilmos tiszti ügyész, M ó d 1 y László főpénztárnok, dr. K r a m o 1 i n Emil és Rill József. A számadás megvizsgálásának eredményét jóváhagyólag tudomásul vették és dr. L ő \v y Mór, volt tamásii járási orvos özvegyének nyugdíját férje 11 évi szolgálata után évi 80 forint 64 krban állapították meg. A tavaszi rendes közgyűlés jövő csütörtökön, március hó 31-én d. e. 10 órakor fog megtartatni; az állandó választmány pedig előző nap, március hó 30-án délelőtt 9 órakor a köz- igazgatási bizottság üléstermében fog megnyittatni, gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata eddig 193 pontot foglal magában, ami még az időközben beérkezendő ügyekkel is szaporodni fog s igy hosszú és érdekes ülésre van kilátásunk. A tárgysorozatba a többi közt föl van véve: Az alispán időszaki jelentése. A közigazgatási bizottság éves jelentése. A számonkérö székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. 2. _______________________________ Az állandó választmányban és a lótenyésztési bizottságban megüresedett egy-egy 1 tagsági helynek betöltése. Miniszteri rendeletek: Belügyminiszteri rendelet, a dunafóldvári járásban szükségessé vált szolgabirói állás rendszeresítése tárgyában hozott közgyűlési határozatra, és az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, a múzeumok és könyvtárak országos felügyeletének szervezése tárgyában. Honvédelmi miniszteri rendelet, a katonai nevelő-intézeteknél teendő vármegyei alapítványok létesítése tárgyában hozott múlt évi közgyűlési hatá- i rozatra vonatkozólag. Bizottsági előterjesztések : Az igazoló választmány előterjesztése, a múlt évben pó'lólag megejtett megyebizottsági tagválasz- ! tásokra vonatkozólag. Özvegy dr. Lövi Mórné és özv. Tóth Pálné j nyugdíjügyére vonatkozólag. A közig, szakosztály előterjesztése, melylyel a vármegyei múzeum alapitó okiratát és szervezési szabályrendeletét bemutatja. A község-jegyzői nyugdíj választmány előterjesztése, a nyugdíj szabályrendelet módosítása iránt. A törvényhatóságok körlevelei. Az alispáni előterjesztések és jelentésekből: A katonai alapítványok létesítése és ezek alapitó okiratainak megállapítása tárgyában. Egyes törvényhatósági közutak elodázhatatlan kiépítése és az építési költségeknek kölcsön utján való biztosítása tárgyában. A buda-eszéki államuttól Decs és Őcsény községekbe, valamint u bátai révhez vezető községi közutaknak a törvényhatósági utak sorába történendő fölvétele s a Báta községet az államuttal összekötő törvényhatósági közút folytatólagos kiépítése tárgyában. A völgységi, tamásii és dunafóldvári főszolga- birói hivatalok bebútorozása tárgyában. A Kis-Vejke, Závod és Lengyel községek kép- viselő-testületei által segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában hozott határozatok alispáni hatáskörben történt jóváhagyása ügyében. Az árvaszéki hivatalos helyiségekben tervbe vett átalakításokra vonatkozólag. Pappert Ferenc gyámpénztári könyvelő jutalmazása iránt. iS(/y. évi számadások a vármegyei kózalapit- ványokról. Arvaszéki előterjesztések. liszti ügyészi vélemények különböző községek képviselő-testületeinek határozatára vonatkozólag. Kózbirtokossági ügyek. A kérvények és beadványokból: Gróf Kreith Béla kérelme, Kossuth kép megrendelése iránt. TOLNA VARMEGYE. és Babits Urak reám támadtak, nevezetesen pedig Doctor Mozetig Ur igy szóllott: Hoc ex mea Auc- thoritate fecit. Babits Ur pedig azzal egyszerre ily Motskos Szókai tárnát meg: Er lűdericher besoffener schlechter Kerl, was will er schallen. Mely Motskos Szavaji közben Babits Ur engemet keményen Melybe is taszított, ezután mint Mozetig, mint pedig Babits urak nagy Lármával mindenféle kép- pen molskoltak és szittak, mely lármás motskolódá- sok közben a Patékából ki menvén az Utcán is több mint 50 Ember hallatára, kik a Lármájokra oda gyülekesztek engemet a legrutabbul még mesz- sziről is Motskoltak, mint mind ezeket Legényemmel, és többekkel megbizonyithatom; továbbá több az, hogy is tőlem, Tekintetes Kornits Vice Szolga Biró Úrhoz menvén, noha én sem szóval sem tse- lékedettel a nevezett Doctor Urakat legkevésbé és meg nerc sértettem, sem másban semmiben nem hibáztam, mégis a nevezett Doctor Urak egyedül az ellenem való régib gyülölségtől viseltetvén, hogy engemet még jobban gyalázhassanak, a Tisztelt Szolga Biró Urat minden módon arra erőltették, hogy engemet mindjárt veressen vasra, és küldjen Szekszárdra, de Szolga Biró Ur méltatlanul való i Vádoltatásomat látván — semmitsem tett. A felyebb valók szerént Betsületemben és személyemben Méltatlanul lett tetemes meg Sértésemre Nézve annak Okáért mély alázatossággal könyörgük a Tekénte- tes Nemes Vármegyének kegyes Színe előtt. Mél« tóztasson a többször nevezett Mozetig és Babits Doctor Urakat a rajtam elkövetett illetlen Motsko- dásaikért meg inteni és továbbá az eránt kegyessen rendelést tenni, hogy a mint a Felsőségnek kegyessen rendelései kiványák az Apatékának vizsgá- lását máskor Szolga Biró és esküdt Uraknak jelenlétekben és a kívánt illendőségnek megtartásával vigyék véghöz. Melyeknek alázatos kérése melet a Tekéntetes Nemes Vármegyének Atyai kegyes Pártfogásába ajánlott holtig való buzgó és mély Tisztelettel maradok. Alázatos legkissebb Szolgája Héring Antal s. k. Paksi Apatikárius.c Ily czifrán végződött a paksi patika orvosi megvizsgálása! Héringnek még sokáig elhúzódott a sora a vármegyénél s csak hosszú huzavona és többszöri könyörgés után nyithatta meg újra gyógyszertárát, amit már a paksiak és szomszédos birtokosok is megsürgettek a vámegyénéi. A vármegyei községi jegyző-egylet kérvénye, a millennáris évnek háromszoros beszámítása tárgyában hozott közgyűlési határozatnak újbóli fel- terjesztése iránt. Özv. Szeif Lipótné halálozási negyed megállapítása iránti kérvénye. Községi költségvetések és számadások. 1898. március 27. H i re k. — Bartal Béla, cs. és kir. kamarás, földbirtokos, a tolnamegyei^ gazdasági egyesület elnöke a folyó hó 3-án tartott gazd. egyesületi választmányi ülésen nagyszabású székfoglaló beszédet tartott, amelyben a gazdaközönség helyzetének hű ismertetése mellett a jövő feladataira nézve szakszerű és célirányos programmot adott. Sajnáljuk, hogy csak most, három héttel utána, értesültünk e kitűnő beszéd megtartásáról, de ez nem a mi mulasztásunk, mert szerkesztőségünk a gyűlésre meghívót nem kapott, annak lefolyásáról szintén csak az egyleti »Értesítő« utján értesült. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Dóry Ferencet, az államtudományok tudorát, a m. kir. országos levéltárhoz gyakornokká nevezte ki. — Péchy József tolnai prépost-plébános mellé hajlott korára való tekintettel, Hetyei püspök Köp ári Gyula tolnai segédlelkészt a lelkiekben vikáriussá nevezte ki. — Március 20. Csöndben enyészett el a végtelen időben ez a nap az idén is, amely a legnagyobb magyar halálozásának emléknapja. A nemzet halhatatlanjai közé sorozta immár történelmünk azon férfiút, akit a népek bálványává emelt a maga ereje, aki egymaga erősebb tudott lenni, mint mi mindnyájan; aki a maga titáni erejét adta oda a nemzetnek, hogy az ő vállain emelkedjék magasra; aki megteremtette históriánknak a legszebb korszakát a szabadság, testvériség és egyenlőség varázséi ejü csudás jeligéjével. — Uj plébános. Gaál Sándor szegzárdi belvárosi segédlelkészt, az itteni társasélet közkedvelt- ségü, rokonszenves tagját, a kath. legényegylet buzgó elnökét, herceg Schaumburg Lippe Adolf kinevezte a kegyurasága alá tartozó dárdai plébánossá. Előléptetését tisztelői őszinte örömmel fogadták, habár Szegzárdról való eltávozása veszteségnek tekinthető; a kath. legényegylet sikerült műkedvelői előadásának rendezése is Gaál tevékenységének és buzgóságának volt köszönhető. — Előléptetések a polgári iskoláknál. A közoktatásügyi miniszter Gyórffy József paksi pol- gáriiskolai rendes tanítót a X. fizetési osztály II. fokozatába, Mikula Dezső szegzárdi és Ozsváth János paksi segédtanítókat a X. fizetési osztály III. fokozatába rendes tanítókká, Halász Gizella keszthelyi segédtanitónőt pedig a XI. fizetési osztály II. fokozatába léptette elő. — A szegzárdi tisztviselői társaskör már- cusi ünnepe. A tisztviselői társaskör folyó hó 19-én ünnepelte meg az 1848. évi márciusi nagy napok emlékét. Az ünnepélyt díszközgyűlés előzte meg, melyen Sáfáry László egyleti elnök hatásos megnyitó beszédében vázolta a nagy események történelmét. Kálmán Károly tanító Ábrányi Emilnek »Március 15« cimü alkalmi költeményét szavalta, paajd Horváth Ignác alelnök emelkedett szellemű emlékbeszédot tartott a szabadság- harc hősi bajnokairól. Végül liano Antal szavalta el a > 1 alpra magyar«-t ifjúi hévvel és lelkesedéssel. A nagyszámú hallgatóság a szereplőknek bőven osztotta a jól megérdemelt tapsokat. A dísz- közgyűlést sikerült bankett, ezt pedig virradatig tartott tánc követett. A banketten sikerült pohárköszöntőkben nem volt hiány. Beszéltek: Sáfáry László, Horváth Ignácz, Vinkovics Vincze, Háya Béla, Felez Szilárd, Mihályfy Ferenc, Széllé Dezső, Liszbauer Antal és még többen. Ajándék a magyar nemzeti múzeumnak. Káimán Dezső, kölesdi ref. lelkész, a »Protestáns Pap« szerkesztője, lapunk kitűnő tollú munkatársa a magyar nemzeti muzemnak egy értékes könyvet ajándékozott.