Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. Alapvető munka vár reájuk, kik a mi gimnáziumunk jövőjének letéteményesei! Reméljük, hogy szívvel lélekkel iparkodnak megfelelni a beléjük helyezett bizalomnak, s gondjaikra bízott gyermekeinket nemcsak képzett honpolgárokká hanem jó hazafiakká is fogják nevelni. Adja az ég, hogy városunk kétszáz év után megvalósult reménye; a főgimázium, a nyugati civilizáció magaslatán álló, ver­senyképes, de erős hazafiui érzésű nemze­déket növeljen a jövő század részére. A közoktatásügyi miniszter rendelke­zése folytán, jó hírnévnek örvendő és szi­lárd alapokon álló polgári iskolánk továbbra isfönmarad; szükséges azonban, hogy most annak tovább fejlesztéséről is gondoskod­junk. Kereskedelmi vagy ipariskolával kell kiegészítenünk ezt az életrevaló tanintéze­tünket, hogy fennállása ezentúl is hasznos­nak és üdvösnek bizonyuljon. Azt hisszük, hogy ily irányú átalakítása nem ütközik nagy nehézségbe s az illetékes tényezők iparkodni fognak a közönség erre vonatkozó méltányos igényeit is kielégíteni. A jövő évet tehát ennek megvalósítá­sára kell szentelni a tanügy iránt érdeklődő elemeknek, nehogy a polgári iskola jövője kockáztassák, városunk pedig a most kínál­kozó kedvező alkalomtól beláthatatlan hosszú időre megfosztassék. Mert ha a kereskedelmi vagy ipariskola fölállítása iránti lépéseket megindítani most elmulasztjuk, akkor később tetemes anyagi áldozatok árán leszünk csak képesek hasonló nélkülözhetetlen tanintézeteket fölállítani. Hisszük, hogy a községi iskolaszék a kereskedelmi és iparos osztálylyal karöltve s a jó ügyhöz méltó buzgósággal ennek a kívánalomnak is eleget fog tenni, s akkor aztán megyénk székhelyének kulturális ha­ladása is minden irányban biztosítva lesz. merral a Népszínházban s alig pár hónappal első, sikere után, már egy második darabbal állott elő s első bemutatott eredeti szerzője lett a Vígszín­háznak. Pedig Beöthy Lászió nincs több huszonhá­rom évesnél . . . A múlt hétnek azon az estéjén, a melyen Pál- may Ilka Szép Helénáját járszotta a budai szín­körben, a fából épült szellős műcsarnok előtt ösz- szetalálkoztam a Béni bácsi fiatal szerzőjével. Gratuláltam neki a sikeréhez. Melegen megrázta a kezemet. A meleg kéz- szoritásból kiérezett, hogy hazai szerző nem igen szokta meg az ilyesmit irótársai részéről s annál mélyebb hálát érez az ilyen gratulációra. A kéz- szoritás közben eszembe jutott a Mascagni nyak­kendője és elgondoltam, hogy nem cselekedném egészen haszontalan dolgot, ha ott nyomban egy parázs kis interview-be ugratnám bele az én fia­tal szerzőmet, ameiy felderítené Béni bácsi meg­születésének a homályát. Utóvégre, ha Sardou, Bisson meg a többi francia szerzőnek még csak megírandó darabja, annyira érdekel bennünket, talán csak érdekelhet az is, hogy mi egy eredeti bohózat megszületésé­nek a története. Megszólaltattam hát a Béni bácsi szerzőjét, aki egy pár ügyesen alkalmazott keresztkérdés alatt következőleg vallott: — A Béni bácsi-t voltaképen Sipulusznak kö­szönhetem. Valami francia könyvet olvasott, (a cí­mére már nem emlékszem) s a szerkesztőségben erről a könyvről beszólt nekem, a melyben valami bolondos történet volt elmondva egy házasságról. VÁRMEGYE. — A központi választmány szep­tember hó 14-ón délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen az 1897. évre érvényes kép­viselő-választók névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat fogja elintézni. — Közigazgatási elvi jelentőségű ha­tározatok. Földinivelésügyi miniszter 65750/1895. vizrendöri kihágási ügyekben nem 8, hanem 15 nap a föllebbezesi határidő. — Földmivelésügyi m. kir. miniszter 28165/1892: Habár a medertisztitási kötelezettség végérvényesen csakis engedélyezési el­járás formái szeiünt szabályozható, mindazonáltal, ha valamely meder rendétien állapota konstatálva lenne : a kitisztítás foganatosítására a partbirtoko- sok hivatalból szoritandók. — Pénzügyi közigazga­tási bíróság 1894. évi 1801tS: Ha volt gőzmalom épület külső falainak felhasználásával lakházzá ala- kittaiik, az ideiglenes adómentesség meg nem ad­ható. — 1895. évi 8602: A helyi vasutakat meg­illető törvényes illetékmentesség, az ily vasutak építése céljából megajánlott hozzájárulások alapján valamely pénzintézetnél felvett kölcsön bekebele­zésére is kiterjed. — 1895. évi 8858 : lüzrendőrí kihágási ügyben beadott felebbezéshez csatolt meg­hatalmazás bólyegmentes. — 1895. évi 9267 : A községi bírósághoz beadott keresetre elég egyszeres beadmányi bélyeg akkor is, ha a kereset több adós ellen, több külön álló követelésre irányul. — Bel­ügyminiszter 1896. évi 287: Gyógyszerészek által kiszolgáltatott gyógyszerek árának tulmagas felszá­mítása által elkövetett kihágás időpontja akkor áll be, midőn a vényre a kiadott gyógyszer ára a meg­engedettnél magasabb összegben feljegyeztetik. —- Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 21817. és 27686" A takarékpénztárnak és banküzletnek (^nép­banknak) működése ipari működés és alkalmazott­jai ipari alkalmazottaktiak tekintendők, követke­zéskép reájuk az 1891. évi XIV t. ez. vonatkozó rendelkezési szintén alkalmazást nyernek, ha csak a törvény 6. §-ában érintett körülmény fenn nem forog. Ez utóbbi bizonyítandó. — Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 20613: A községi mezőőrök az érdekeltségek által nem választhatók s javadal­mazásuk ezek által meg nem állapítható. — Bel­ügyminiszter 1896. évi 48014: A községi jegyzők minden indokolás nélkül eddigi működésükhöz ké­pest más ügykörrel nem bízhatók meg, hanem csak az esetben helyezhetők át egyik osztályból a má­sikba, ha ezt a községi közigazgatás és közszolgá­lat érdekei megkívánják. — Belügyminiszter 1896. évi 32434 : A betegsegélyzö pénztárak nem jogo- sitvák arra, hogy tagjaik kórházi gyógykezelési költ­ségeinek viselését a betegségek jellegétől tegyék függővé. A betegsegélyzö pénztárak alapszabályai a nyilvános kórházakkal szemben nem irányadók. Belügyminiszter 1866. évi 21461: A vízhasználód engedély kiadása az engedélyes és harmadik sze­Mialatt Sipulusz beszélt, eszembe ötlött, hogy nem rossz bohózat théma lenne egy nászutra induló ifjú házaspárnak a története, a melyről időközben kisül, hogy a házassága valamelyes okból érvény­telen ... A nászutas fiatal asszonykának lehetne például valakije, például egy nagybátyja, aki ab­ban a hiszemben, hogy a fiatal pár házassága ér­vénytelen, mindenütt nyomában van az ifjú párnak, nehogy a család becsületén valami foltocska essék .. És ezzel megszületett Béni bácsi, a „Sziporka csa­lád becsületének őre.“ A théma egy kicsit borsos­nak ígérkezett; de eszembe jutott Bisson az ő Pont- Biquet-]évü\, meg a Válás után-nú és isten nevé­ben neki fogtam a munkának. — És mennyi idő alatt irta a darabot ? — Oh, nagyon rövidesen végeztem vele. — Mindössze két-három hét alatt a szerkesztőségi munka szünetelése közben. Azt hiszem, a gyors munka észre is vehető egy kissé a darabon, de hát fiatal vagyok még és ráérek még az átgondolt, jól megfontolt munkára. Az én koromban ez tán még nem is lehetséges . . . Ennyi volt az, amit Béni bácsi szerzőjéből ki bírtam srófolni. — Mellékesen megjegyzem, hogy honvódhuszhadnagyi uniformisban volt, mert épen aznapra behívták huszonnyolcnapi fegyvergyakor­latra. Ez az apró részlet is van talán olyan érde­kes, mint Mascagni nyakkendőjének a színe. . Igen, Béni bácsi szerzője ez idő szerint a nyári hadgyakorlatokon izzad, mig a közönség jó- izüeket mulat darabján a jól veutilált Vígszínház­nak nyáron is hűvös nézőterén . . . Márkus József. mélyek között fenálló magánjogi viszonyokat nem érintvén, az engedélyre, a kérdéses magánjogi vi­szonyokba belenyúló közigazgatási hatósági eljárás nem alapítható. — Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 20501 : A községi közmunkaváltság a vicinális közutaknak a község belterületein fekvő - tehát egyszersmind a község utcáit is képező szakaszaira sem használható fel.- Hirdetmény. Az országgyűlési képviselő­választók 1897. evre kiigazított, s az 1876. XVIII. t. ez. 2. §. értelmében közszemlére kitett ideigle­nes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárdi, bony­hádi, paksi; kölesdi, pincehelyi és szakcsi választó kerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolnavár­megye központi választmánya folyó 1896. évi szep­tember hő 14.-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sor­rendben fogja elintézni, a melyben az egyes vá­lasztó kerület elől felsorolva vannak. A hozandó ha­tározatok ez évi szeptember hó 20-tól 30-ig lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségében a hivatalos órák alatt betekinthetők, a közvetlenül ér­dekelteknek pedig az 1874: XXXIII. t. ez. 49. §-a a) b) és c) pontjai értelmében kézbesittetni fognak. Ugyanazon t. ez. 50. §-a szerint: azok kiknek fel­szólamlása vagy észrevétele felett a központi vá­lasztmány határozatot hozott, annak közszemlére ki­tételét követő — 10 nap alatt, — azok pedig, kik­nek az idézett törvény 49-ik §-ában elősorolt ha­tározatok kózbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyméltóságu magy. kir. Curiához intézett fellebbezésüket a központi választmány el­nökénél benyújthatják. A fellebbezés Írásban nyúj­tandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok. Szegzárdon, 1896. évi augusztus hó 27-én. Döry Pál, Tolnavármegye alispánja. Egyházmegyei közgyűlés. A tolnamegyei evang. ref. egyházmegye e hó 25-én tartotta meg Szegzárdon a városháza dísz­termében szokásos évi közgyűlését Szilassy Aladár világi főgondnok és Csekey István várkonyi espe­res kettős elnöklete alatt. Az egyházmegye összes lelkészei csekély kivétel nélkül mind megjelelitek, úgyszintén nagy számmal voltak jelen a tanítók is, kik ez alkalommal, az uj zsinati törvények ■ értel­mében, a közgyűlés alatt letették a hűsógi esküt. A közgyűlés Csekey István esperes imájával kez­dődött, utána nyomban Szilassy Aladár főgonduok lelkes szavakkal üdvözölte a közgyűlésen megjelent tagokat és lihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt. Mindenekelőtt az egyes egyházak részéről kikül­döttek igazolása vétetett revízió alá; majd elnök bejelentette, hogy dr. Nagy Sándor világi tánácsbiró ezen tisztéről leköszönt. Elnök q jelen közgyűlé­sen fölvett jegyzőkönyv hitelesítésére fölkérte Ágos­ton István és Dómok Péter tanácsbirákat. Most kö­vetkezett az elnöki jelentés, melyet Kálmán Dezső jegyző olvasott fel. Az elnöki jelentés, mely az ez­redéves Magyarország és az ev. ref. egyház törté­netének hü képét • vázolta, — áttért az egyházme­gye kebelében történt ügyekre, s azokot sorolta fel. A jelentés különösen kiemelte Duna-Szt-György község 10000 forintos kulturális alapítványát, me­lyet a. millennium alkalmából iskolai célokra tett le. Továbbá a papi és tanítói változásokat, és azok újból való betöltését tudomásul vette. Behatóan foglalkozott az ülés a mórágyi ev. ref. iskola álla­mosításával, melynek tárgyalásában a kir. tanfel­ügyelő is részt vett s az ő kijelentése alapján megbizatott az elnökség, hogy a meghatározott föl­tételek mellett kösse meg a közoktatásügyi mi­niszterrel a szerződést. Felolvastatott ezután Tolnavár megye közigaz­gatási bizottságának átirata, melyben a szegzárdi ev. ref. népiskolánál a 3-ik tanterem felállítását sürgeti meg. Borzsák Endre, Dömötör László és lihanyi Domokos kir. tanfelügyelő felszólalása után határozatba ment, hogy csakis államsegély lyel esz­közölhető a felállítás. Megbizatott tehát az elnök- ség, hogy a kir. tanfelügyelő utján ez irányban te­gyen fölterjesztést a minisztériumhoz. B. Papp István mórágyi lelkész, mint az ev. ref. tanitóegylet elnöke, beterjeszti a tanítói köz­gyűlésről fölvett jegyzőkönyvet és felhívja a köz­gyűlés figyelmét az abban foglalt indítványokra ; 1896. augusztus 80.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents