Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

először, hogy az egyházmegye kérje föl a vallás- és közoktatásügyi minisztert egy népszerű gazdasági szakkönyv megiratására a népiskolák részére; másodszor pedig a tanítói közgyűlésekről fölvett jegyzőkönyvek, az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyveivel együtt nyomattassanak ki. Mindkét indítvány elfogadtatott.

Az egyházkerületi lelkészek által, az iskolalátogatásról Írásban beadott jelentések alapján arról győződött meg a gyűlés, hogy az egyes iskolákban elért eredmény jónak mondható ; kivételt képez Tóth János váraljai tanító iskolája, hol az eredmény határozottan rossznak jelezhető ; ugyanis nevezett tanító a nagyobb növendékekkel együtt szorgalmasabban látogatta a korcsmát, mint az iskolát ; sőt elöljáró lelkésze, valamint Tolnavármegye kir. tanfelügyelője iránt is durva magaviseletét tanúsított, miért is a közgyűlés ezen súlyos vádak alapján őt állásában meg nem erősítette, s s utasította a kér. esperest, hogy Tóth Janos tanítót távolítsa el.

Bus Lajos decsi lelkész, egyházmegyei aljegyző tisztéről leköszönt, s helyette az elnök helyettes aljegyzőkul: Babay Béla és Szabó Károly lelkészeket nevezi ki. ügy a megüresedett tanácsbirói, valamint aljegyzői állásokat a jövő évi junius hóban töltik be. A szavazatszedő bizottságba beválasztattak : Ágoston István, Szondy István világi és Dö- mők Péter egyházi tanácsbirák. A szavazatok Dömék Péter őcsényi lelkészhez lesznek beküldendők.

Szilassy Aladár elnök arról értesítette most a közgyüiést, hogy takarékpénztári könyvben átvette Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának 50000 frtos alapítványát, a gyönki algymnázium részére s azt rendeltetési helyére is juttatta. Ennek örvendetes tudomásvótele után a gyönki algimnáziumnak az 1895—96-iki tanévről szóló értesítőjét olvasták fel, melyből kitűnt, hogy a nevezett középiskola beléje helyezett bizalomnak örvendetesen felelt meg. Egyúttal Yarga István volt gimnáziumi direktor elhunyta fölött jegyzőkönyvileg is részvétét fejezte ki a közgyűlés, aki éltető eleme, lelke volt a virágzásnak indult algimnáziumnak.

Az egyházmegyei gyámpónztár-alap tárgyalásánál Molnár Sándor raadocsai lelkész nyújtott be hosszabb indokolás mellett praktikus indítványt, melyet a közgyűlés egyhangúlag fogadott el.

Az időszaki tanácstagok sorába beválasztattak Haeymássy Károly és Dömötör Lajos. Kerületi képviselőkul pedig B. Papp István, Kovács Sebestyén Endre, Gödé Sándor és Eötvös Károly.

Délután 2 órakor az ülést félbeszakították s a szegzárdi kaszinó éttermébe gyülekeztek, hol kedélyes bankett fűszerezte a jó kedvet; majd ismét 4 órakor folytatták a gyűlést. Ugyanis felülvizsgálat alá vették az egyházi közpénztár és gyámpénztár számadásait s mindkettőt teljes rendben találták, miért is a fölmentvén}’ megadatott. Továbbá az egyes, behajtás alatt álló követelések mibenál- lásáról László Lajos, ügyész referált kimerítően, megadva mindenütt a szükséges felvilágosításokat, mit az egyházmegyei közgyűlés tudomásul is vett.

A közalapi bizottság jegyzőkönyvének tudomásvétele után a lelkószi javadalmakról szóló bevallásokat fogadták el; az esperesi számadásokat Csekey István azzal a panaszszal mutatta be, hogy a hátralék tetemesen felszaporodott.

A segélyek iránt beérkezett kérvényeket Dő- czy József váraljai lelkész adta elő a bizottság nevében, s ennek javaslata alapján a közalapból segélyre ajánltattak: a pécsi egyház 500 forinttal, a bonyhádi 200 frtt-al, a magyarhidasdi 50, a ráchi- dasdi 100, a hátai 300, a szegzárdi 500. a kölesdi 200, a szedresi 100, a pécsváradi 150 forinttal.

Államsegélyre ajánltattak : Váralja 300 írttal, Duna-Földvár 300, Nagy-Pal 150 írttal. A lelkészek közül a közgyűlés a következőket ajánlotta államsegélyre : Dömötör Lajos pécsváradi lelkészt 200 írttal, Kuti Istvánt Duna-Földvár 200 írttal, Megyercsi Bélát Fadd 200 írttal, Kúr Kálmánt Báta 150 írttal, végül Kálmán Dezsőt Kölesd 200 forinttal.

Végül az egyházmegyei zárszámadások felülvizsgálásáról Kuti István dunaföldvári lelkész tett jelentést, melynek meghallgatása után még több

1896. augusztus 30.

tárgy nyert kedvező elintézést, mire az elnök lelkes szavakkal az ülést feloszlottnak nyilvánította. S igy a két napra tervezett ülés egy napon nyert gyors befejezést.

Iskolai é r tes i té s e k.

A szegzárdi 6 osztályú polgári fiúiskolában az 1896—97-ik tanévre a fölvételek szepteraper hó

1—4-ig délelőtt 8—12-ig történnek. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító és fölvételi vizsgák és szeptember hó 5-én a magánvizsgák.

A szegzárdi polgári fiúiskola a jövő tanévvel fennállásának XXI-ik évébe lép.

A nagymáltóságu vallás- és közoktatásügyi

m. kir. miniszter ur folyó évi augusztus hó 4-én 34.126. sz. a. kelt leiratával elrendelte a teljes polgári fiúiskola további fenntartását, miért jövő tanévben is az összes osztályokba vétetnek föl a növendékek.

A polgári iskola 1, osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet, ki- életének 9. óvót betöltötte és a népiskola IV-ik osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir és ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsga utján igazplja. A többi osztályokba a polgári, esetleg középiskola alsóbb osztályának bizonyítványa, illetve a tantervi különbözeiből teendő fölvételi vizsga alapján vétetnek föl a tanulók.

Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy helyetteseik kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek az iskolai-, születési- és amennyiben 12-ik évüket betöltötték, ujraoltási bizonyítványukat benyújtani.

Iskolai illetékek: Beiratási dij 1 frt; tandíj 4 frt; könyvtári illetmény 50 kr; nyomtatványok dija 50 kr; hittanitási dij 1 frt; a protestáns és izraelita növendékeknek 2 frt; a francianyelv tanulásáért 10 frt egész évre.

Tandíjelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Tauárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy helyettese lehet.

A kérvény beiratás alkalmával uyujtandó be.

Tandíjmentes növendékek tankönyéekkel és egyéb tanszerekkel is segélyeztelek.

Vidéki gyermekek elhelyezésénél az igazgató kellő útmutatással szolgál.

A polgári iskolák hivatása*, megadni az őstermelőnek, iparosnak és kereskedőnek azt a szellemi, lelki műveltséget, a melylyel képessé váljék anyagi gyarapodását és boldogulását saját élethivatása körén belül előmozdítani.

A polgári iskola alsóbb osztályainak bárme- Likéből átléphetnek a tanulók a gimnázium vagy reáliskola megfelelő magasabb osztályaiba, ha a latin, — illetve francianyelvből a fölvételi vizsgát sikerrel leteszik.

A polgári iskola IV. osztályából átléphetnek a tanulók :

a) a főgimnázium vagy fúreáliskola V. osztályába ;

b) az elemi iskolai tanítóképző intézetbe ;

c) a kereskedelmi akadémiákba vagy közép kereskedelmi iskolákba ;

d) a közópipértanodába; ,

e) az országos miutarajztanodába;

f) a mechanikai tanműhelybe ;

gj a Ludovika honvódtisztkópző akadémiába ;

h) a cs. és kir. hadapród iskolákba;

i) a cs. és kir. hadtengerészeti akadémiába ;

j) a fiumei m. kir. tengerészeti akadémiába.

A VI. osztályt bevégze't tanulók átléphetnek:

a) a gazdasági és- b) az állatorvosi intézetekbe; c) a cs. és kir. hadapródiskola és a tengerészeti akadémia III. évfolyamába.

A polgári iskola VI. osztályát végzett tanuló előtt a következő életpályák állanak nyitva :

a) lehet önnálló gazda, iparos vagy kereskedő ;

b) az 1883. évi I. t. c. értelmében a IV., illetve VI. osztályt végzett növendékek képesítve vannak különféle állami kezelési hivatalokra és alkalmazhatók ipari, kereskedelmi, biztositó társulatoknál és pénintézeteknól ;

c) ugyanazon törvény 6. §-ának 4. pontja értelmében : „A jegyzői vizsgára csak az bocsátható, ki legalább is hat gimnáziumi, vagy reáliskolai, avagy hal polgári iskolai osztályt stb. sikeresen végzett.“

Mindazon hadkötelesek, a kik középiskolai vagy kereskedelmi akadémiai érettségi bizonyitványnyal nem bírnak, a nagyméltóságu ni. kir. honvédelmi miniszter ur 1877. évi 15.728. sz. a. kelt rendelete értelmében az egyévi öukentességi jogot fölvételi vizsga utján nyerhetik el. Mind azon tudományos ismeretek, a melyek nevezett fölvételi vizsga tárgyát képezik, a polg. iskola 6 évfolyama alatt oly terjedelemben taníttatnak, hogy a teljes polgári iskolát végzett ifjak aggodalom nélkül alávethetik magukat az önkéntességi vizsgának.

Kelt Szegzárdon, 1896. évi augusztus 18-án.

Az igazgatóság.

____________^OLNAVÁRMEGYB.

Hí

rek.

— Személyi hir. Selcz József a szegzárdi kir. törvényszék elnöke szabadságutjáról mahaza érkezett és a törvényszék vezetését Ágoston István kir. táblai biró, elnökhelyettestől, már átvette.

— Gróf Apponyi Sándor főrendiházi tag, vármegyénk nagybirtokosa részt vett a múlt heti pannonhalmi nemzeti ünnepélyeken.

— A közoktatásügyi miniszter köszöneté.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter megyénk törvényhatósági bizottságának, a mely Magyarország ezeréves fennállásának emlékére közművelődési alap címén ötvenezer forintot szavazott meg, illetőleg helyezett el, mely összegnek kamataiból a magyarnyelv terjesztésében kitűnt tanítók, tanítónők és óvónők lesznek évenkint jutalmazva, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította.

— Hymen. Fejős Imre ügyvédjelölt e hó 25-én jegyet váltott Borsody Lala kisasszonynyal, Borsody Lajos takarékpénztári igazgató és neje meszlényi Simon Izabella bájos leányával. — G r ó s c h Aladár ráckozári körjegyző és tartalékos honvódhaduagy eljegyezte Gyönkről Riegelmann Ida kisasszonyt. Kirí ni c's József eljegyezte Kumper János döbröközi tanító leányát Arankát. — Kiss Zoltán m. kir. postatiszt eljegyezte G ö m ö r y Andor csataaljai földbirtokos leányát I z á t.

— A zoborhegyi emlékmű. Lukács László pénzügyminiszter a Nyitra melletti Zobor hegyen fölállitandó emlékműnek e hó 30-án megtartandó ünnepélyén, hivatalos elfoglaltsága miatt akadályozva lévén megjelenni, ez országos ünnepélyen a tn. kir. kormányt P e rezei Dezső belügyminiszter fogja képviselni.

— A pécsi püspöki szék betöltése. A „Pécsi Napló“-ban olvassuk a következőket. A „Magyar Hírlap“ tegnapi számában a következő értesítést közli:

„A Dulánszky püspök halálával megüresedett nagy jövedelmű pécsi püspökségért a kulisszák mögött heves harc folyik. Most azonban, mint jól értesült helyről megtudtuk, körülbelül dűlőre jutott a dolog, még pedig nem a kormány jelöltjének gytizedeimével. A pécsi püspökséget minden valószínűség szerint Sterner Fülőp, székesfehérvári püspök kapja meg, még pedig kizárólag ama magas befolyás érvényesülése következtében, mely az ő érdekében a leghathatóssabban sorompóba szállt.“

E hir a legnagyobb meglepetést a pécsi káptalan tagjainak sorában okozta, de bizonyára meglepetést keltett kormánykörökben is, a melyek a mi biztos tudomásunk szerint eddig a pécsi püspöki szék betöltésével nem foglalkoztak, és igy teljesen ki van zárva annak lehetősége, hogy az ügy dűlőre jutott, még pedig nem a kormány jelöltjének győ- zedelmével, mert a kormánynak eddig erre az állásra nem is volt jelöltje. Tudósitónk felkereste ez ügyben droll Ferenc vál. püspök és- püspöki hely- nököt, ki a legújabb jelölésről, mely épen a 14-ik, csak a tudósítónk által előmutatott Magyar Hírlapból értesült, de a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy Steiner Fülöp székesfehérvári püspöknek pécsi püspökké történendő kinevezésiről semmi tudomása nincs, sőt azt teljesen valószínűtlennek tartja. Az meg éppenséggel nem lehetséges, hogy bármely magas befolyás képes volna arra, hogy a kormány kijelölési jogával szemben egy más ajánlott személyére állapodjék meg a korona, mert a püspöki székre való előterjesztés oly joga a kormánynak, melyet semmi befolyás meg nem dönthet. Steiner püspök személyére nézve, hogy azt miképen fogadná a pécsi káptalan, ilyen körülmények között nem is nyilatkozott a püspöki helyuök, de mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy a néppárti miz- gaorn ólén álló, azt favorizáló és e'őmozditó harcias püspökök közül is a legharciasabb, az ország egyik legtekintélyesebb és legjövedelmezőbb püspöki székére nem tarthat igényt, mert nekünk békés, hazáját és vallását egyaránt szerető püspökre van szükségünk, ki békét teremt ott is, ahol eddig harc volt, Steiner püspök pedig veleszületett természeténél fogva ott is harcot szítana, ahol eddig, eltekintve egyes kisebb kaliberű papocskák izgatásaitól, örvendetes békesség és egyetértés uralkodott az egyházi férfiak és a nagy közönség között. Minden okunk meg van tehát arra, hogy ne adjunk hitelt a „Magyar Hírlap“ értesülésének. A kormánynak még nincs megállapodása a püspöki szók betöltésére nézve, már pedig mielőtt- a kormány nem határoz, nem is lehet az ó jelöltjét bármely „magas befolyás“ utján más jelölt javára megbuktatni.