Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
26. szám. VI. évfolyam. Szegzárd, 1896. junius 28. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Előfizetési ár: 1 Egész évre . . 6 írt — kr. I Fél évre . . . 3 » — » 1 Negyed évre . . 1 > 50 » 1 Egy szám ......................12 » ■ E lőfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 hivatalon kívül elfogad Krammer Vil- 1 mos könyvkereskedése Szegzárdon. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca 1066. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FEREETC. 1 Kéziratok vissza nem adatnak. I A lap szellemi részét illető köz- I lemények, valamint az előfize- ! tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. 1 Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. . . Az adókivetések. Ezen a héten kezdik meg vármegye- szerte az adókivetö bizottságok működésüket. Ez a körülmény egymagában véve még nem volna elég fontos arra, hogy vele ezen a helyen foglalkozzunk, hacsak arról nem értesültünk volna, hogy a kincstári javaslatok a III. osztályú jövedelmi adó alá eső adózókkal szemben és legkivált Szeg- zárdon tetemes emelést tartalmaznak. A pénzügyi közegek, mint a kincstár képviselőinek ama egyoldalú törekvését és fáradozását, hogy a kincstár szempontjából és érdekében a legkedvezőbb eredményt mutassák fel, ha semmi szin alatt sem helyeselhetjük, de értjük, ha a hivatali túlbuzgóság erre a térre vezeti őket. Ezzel szemben épen az adókivetö bizottságoknak feladata s a törvény által reá rótt hivatása, hogy az állampolgárok érdekeit mindenféle túlkapással szemben megvédje és megoltalmazza, hogy minden kísérletet, mely az adók indokolatlan fölemelésére törekszik, visszautasítson. Az államnak nem az a feladata s nem az az érdeke, hogy az adózó polgároktól megfeszített erővel s minden módon az utolsó garas is az adópénztárakba vándoroljon, mert az nem állami érdek, hogy az adózó polgárok erejüket messze túlszárnyaló áldozatokkal tudjanak csak adófizetési kötelezettségüknek megfelelni, hisz nagyon természetes, hogy az adófizetők anyagi romlása karöltve jár az állam pénzügyi helyzetének megrontásával. De sehol az országban sem indokolatlanabb és jogosulatlanabb a kereseti adó emelése, mint épen vármegyénkben, a hol a fillokszeravész által előidézett közgazdasági válságnak pusztító hatása, jelenleg is minden téren a legnagyobb mértékben észlelhető, ahol a szőlő regenerálásának nehéz munkája csak csigalépésekkel halad, úgy szólván a kezdet és kísérletezés vajúdó korszakát éli és az ipar, kereskedelem s csaknem kivétel nélkül minden hivatás és foglalkozás, mely a III. osztályú adófizetők körét képezi, a létfentartás súlyos gondjaival küzd. Épen azért kérjük az adókivető bizottságokat, hogy ezen elvitázhatlan tényeket egy percre se téveszszék szem elől, hogy az adófizetőkkel szemben a törvényben megengedett legmesszebb menő méltányosságot gyakorolják. Nincs szükség nagylelkűségre vagy elnézésre, hanem a tényleges viszonyoknak lelkiismeretes és pártatlan mérlegelésére, s a nálunk annyira indokolt méltányosságnak a törvény korlátái között való gyakorlására. Különösen az adókivető bizottságoknak a kincstár által kinevezett tagjai ne higyjék, hogy nekik csak az a kötelességük, hogy ők a pénzügyi közegek javaslataihoz mindenben szó nélkül hozzájáruljanak, hanem ők is az állampolgárok érdekeinek és jogainak megvédelmezésére vannak odarendelve és függetlenül minden adójavaslattól, saját meggyőződésük alapján tartoznak igazságosan, részrehajlatlanul és méltányosan eljárni. És ne feledkezzenek meg az adókivető bizottságok arról sem, hogy a III. osztályú kereseti adónál megállapított 10°/o-os adókulcs túlmagas, melynek pontos alkalmazását maguk a legilletékesebb tényezők : a törvényhozás és a pénzügyminiszter nem egyszer lehetetlennek mondották. Ajánljuk észrevételeinket az adókivető bizottságok figyelmébe. Nemzeti eszme, magyar nyelv. — Válasz a Tolnamegyei Közlöny ily eimii vezércikkére. — A Tolnamegyei Közlöny legutóbbi számában érdekes cikk jelent meg. A lap ve- zércikkezője, b. ur, a nemzeti eszme gondolatát véve alapul, felszólítja a zsidókat, hogy hódoljanak e magasztos elvnek. Mert szerinte „Szegzárdon a zsidók zöme (!) most is ép úgy töri a német nyelvet, mint a Bach rendszer alatt tette.“ Ezt a keserű labdacsot pedig bevonja azzal a cukros kijelentéssel, hogy az „előkelőség“ kivételt TÁRCZA. A serai és a sültén kincstárai. — Vértess Józseftől. — Mutató szerzőnek „Keleti utazás“ eimii művéből. A serai tulajdonkópen egy egész városrész, a mely a Márvány tenger és az aranyszarv által képezett hegyes félszigeten terül el, és a szárazföldtől egy fal által van elzárva. Az egész lejtősen bocsájtko7Ík alá, egész le a Serai csúcsnál a tengerig. E helyen állott a byzanci császárok palotája is, a melyeknek romjai ma is láthatók. A serai-t II. Mohamed építette és egészen 1858-ig ez volt a sultánok rezidenciája; ekkor építették a a holmi Bagtschet és ez lett a rezidencia. A kaput átlépve, egy hegyen fölfelé mentünk és valami kimondhatatlanul sivár, visszataszító épületet láttunk, ez ma pénzverőintézetnek van berendezve. Az egész tér elhagyott és elhanyagolt; valami borzadályos, borongós hangulat fogja el az embert; a régi világ borongós meséi, kegyetlenségekről és vérengzésről, tűnnek fel újra ! A sultánok vérfagyasztó tettei, a selyemzsinór regéje, és a sultánnők intrikái, mind egy szörnyű, egy setét múltnak árnyait vetik fel újra ! Azok a rettenetes tragédiák, amelyeket a regényes történelem, vagy a törtéueti regények elmesélnek, mint itt játszódtak le I Itt igazgatták egykoron a nyugat sorsát, s az a sok bűn, az a sok gonoszság, az a sok ka- jánság, mely a régi török világhoz fűződik, mind itt verte fel fekete fészkét, s elszorul az ember lelke, amikor a misztikus helyre lép, melyet valami titkos búsborongós hangulat ül meg I Mennyi vér, szenny és gyalázat bélyegzi e helyet! Mintha félve lépne csak az ember a rejtelmes helyre és ezt a búsborongó hangulatot csak növelik a keresztül-ka- sul heverő régi szobrok. Tovább menve, egy kertben láttuk meg a két múzeumot és a művészeti iskolát. A múzeum két épületben van elhelyezve : a Tschinili Kioskban (Fayence Kioszk), melyet Mohamed építtetett 1466-ban és egy újabb épületben, mely nyiit loggiákkal bir. A muzeum régiségeket tartalmaz, melyek között vannak igen érdekes értékes dolgok is. Hieroglifek és ékirások, múmiák és sarkofágok, szobrok és reliefek váltakoznak és van babyloni, aszyr, egyptomi, görög, római és macedóniai antikitás. Igen szép bronzok is láthatók. A legkiválóbb tárgy az a művészi kivitelű dombor müvü szarkofág, a melyet Nagy Sándor szarkofágjának tartanak. A szobrok között hires az itt levő Herkules, Neró és Hadrian szobra, főleg ez utóbbi egy kifejezésteljes alkotás, amelyben van karakter és hangulat ! A kert is telve kisebb nagyobb szoborművek- kel, melyeket nagy részt Cyprus szigetén találtak. A múzeumból a janicsárok udvarára értünk! Egy terebélyes, rengeteg nagy, de már od- vas platán áll a középen, ez a janicsárok fája. Alig lehet elhinni, de tény, hogy e fa 15 méter átmérőjű és e körül szoktak a janicsárok összegyűlni, ha összeesküvéseket szőttek. Ez a regényes légió maga egy szakasz a török történelemből. Urchan szultán 1828-ban egy egész csapatot toborzott össze az izlámra tért keresztény foglyokból és ezekből lett ez a rettegett katonaezred. Ellenség félelme, háborúk veszedelme lett e csapat; bátor, kitartó, de vérszomjas és kegyetlen is I S nőtt hatalmuk, s féletmetesek lettek a törökök előtt is. Amelyik vezérük nem tetszett, azt összeesküvés után a janicsárok fájára akasztották, s az a szeg a fán ma is látszik; végül félelmetesek lettek a sulíánokra is; végre II. Achmed 1826-ban kimondta rájuk a halálos ítéletet. Amikor ugyanis a volt hy- podrom helyén vagy húszezren ismét összeesküvésre gyűltek össze, a bátor szultán körülzároltatta őket tüzérei által, s az ágyuk marcona csöveit neki szegeztetve a Csapatnak, irgalmatlanul összelövöl- döztette őket, a vezéreket pedig a janicsárok fája alatt lefejeztette. Ezek voltak a janicsárok végnapjai I A janicsár udvaron túl van egy titkos udvar, a melybe maiglan sem eresztenek európai embert, itt vitték végbe a hajdani hajmeresztő kegyetlenségeket. * * Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket beküldeni szíveskedjenek. a kiadóhivatalhoz mielőbb
