Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

TOLNA VÁHMEGYE. — Polgári anyakönyvvezetósi statisztika. Múlt évi október 1-jón lépett nálunk életbe a pol­gári anyakönyv s e hó 1-én teltei az első félév an­nak behozatala óta. Örömmel konstatáljuk, hogy a józan magyar nép (nagyon csekély kivétellel) nem ült fel a bujtogatóknak, hanem a magyar király által szentesített törvények előtt meghajolva, las- san-lassan egész természetesnek találja az anya­könyvezés jelenlegi módját, minthogy annak er­kölcsi szempontból semmi hátrányát, anyagi szem­pontból pedig inkább előnyeit tapasztalja. A lakos­ig __ az anyakönyvvezetők állítása szerint — ren­de sen megjelenik a maga idején és bejelenti a maga szülöttjét, halottját, vagy házasságát s csak nagy ritkán találkozik egy-kettő, a ki pár szóval berzen­kedik a fennálló rend ellen, de abból a pár elej­tett szóból is rögtön kiérezni, hogy az sem a saját eszméje, hanem valaki olyannak a besugása, a ki­nek volna rá oka, hogy a régi állapot ismét visz- szaállittassék, amire azonban — természetesen — ma már senki sem gondol többé. De annál több panaszuk van az anyakönyvvezetőknek a sok teen­dőjük miatt. Mert a precízen végzendő anyakönyv­vezetés ugyancsak megterheli őket munkával. így ebben az elmúlt félévben Szegzárdon születés történt 205, házasság 57, halálozás pedig 221. (A halálozások száma itt nagyobb ugyan a szüle­tésekénél, de csak azért, mert a halottak közé azok is fel vannak véve, kik a kórházban haltak meg. Ezek leszámításával a születési arány jóval meghaladja a halálozási arányt.) Ezek a számok eléggé érthetően beszélnek az anyakönyvvezetők nagy elfoglaltságáról. — Házasságtörő asszony reverzálisa. A múlt században a házasságtörést vagy több évi bör­tönnel és 100-ig terjedő vesszőütéssel (virgács) bün­tették, vagy ismétlés esetén fejvesztéssel bűnhődtek a hitvesi hűségről megfeledkező asszonyok. Gyak­ran azonban, ha a fölszarvazott férj jámborabb természetű volt, békés utón is elintézte az ügyet hűtlen hitvestársával és pedig akképpen, hogy a káptalan előtt reverzális levelet adott magáról az asszony, mely szerint a bűnét büubánólag beis­merte, megjavulást Ígért, s beleegyezett abba, hogy ismételt házasságtörés esetén a hites ura minden törvény nélkül fejét vehesse, vagy tetszése szerint büntethesse. Bűky Kata, Kenéz István, faddi lakos felesége is ilyen kikapós, rossz vérű menyecske volt, ki 1717 előtt már kétszer is adott az urának reverzálist, egyet Róvkomáromban, a másikat pe­dig Gerjenben, mert többször megfeledkezett arról, hogy férjének a sírig tartó hűséget esküdött. Ke­néz uram nagyon szerette az asszont, ki már any- nyiszor eladta lelkét az ördögnek s nagylelkűen beérte reverzálisokkal, melyeket a félrelépő asszony 1896. április 5. Kisigárdyt s az ítéletben is elégtételt adtak a so­kat szenvedett embernek, mert kimondták, hogy az egész bajnak a gonosz lelkű asszony volt az oka. Kalmár Zsuzsát azonban végtére elérte a Ne­mezig boszut álló keze. Az ura eldobta magától a hálátlan és hűtlen asszonyt, kiért annyit kellett szenvednie; ő aztán vénségóben bűbájoskodásra adta magát, s haszontalan füvekkel, meg egyéb varázsló szerekkel bolondította az embereket. Ez a mesterség azonban szomorú sorsra jut­tatta a bűnös asszonyt, mert boszorkányság miatt el­fogták és a simootornyai megyeház tömlöcébe ve­tették. Itt sinlődött jó ideig, mig az ellene meg­indított vizsgálat tartott, s ebben a keserves hely­zetben a következő instánciát intézte a megyei törvényszékhez : „Tekintetes Nemes Vármegye. Ezen alázatos memoriálisommal keserves rabságombeli nyomoru- ruságtól unszoltatván, kénszerittettem Nstokhoz és Nmetekhez nagy bizalmassan folyamodnom. Tudva lévén Tettes N. Magistrátusnál ezen mai napon való ügynek törvényes terminussá, mely termi­nusra én is cum suííicialibus Documents örömest compareáltam volna. De mivel ezen a földön Pró­kátor nem találtatik és más messzebb földre is fárasztottam embereimet iránta, de el lévén ott is máshova foglalva, semmi képpen sem nem beszél­hettem. Jóllehet vannak ugyan Documentumaim, dn ezek sincsenek Nemes Vice Ispán ur commis- s'ója mellett szolgabiró ur által autheutificálva. nagyon könnyen adogatott a jámbor Kenéz István­nak. Mikor aztán Keserű Györgygyel isten tudja hányadszor csalta meg az urát, újra reverzálist adott 1717. augusztus 22-én a kalocsai káptalan előtt; az érdekes múlt századbeli okirat ekként szólott: „Én Büky Kata, ez levelemnek rendiben adom tudtára mindeneknek, a kiknek illik, hogy már harmadszor gonoszul elestem más személyek­kel igaz hitvesemen kívül, mely gonosz tselekede- ternért régen megérdemeltem, hogy halálomra jár­jon emlitett hütvös uram, mindazonáltal sok bö- csületes emberek, de legfőképpen kalocsai vikárius uram kérésére még harmadszor is megirgalmazott; fogadást tevén ón, Büky Kata, emlitett kalocsai vikárius ur előtt és Ladányi János gerjeni nótárius előtt, hogy ennek utána tisztességesen, becsülete­sen viselvén magamat, soha holtig Kenéz István hütvös uramat el nem hagyom, hogyha pedig va­lamikor ilyen gonosz, parázna, feslett életben él­nék, vagyis valami oly rendtelen szándékot venne észre utánam, hatalmat adok teljesen magamról, hogy emlitett Kenéz István hütvös uram minden­kor és mindenütt minden törvény nélkül, fejemre járattathasson és amint akarja, seuyargattathasson. Melyről; adom ez levelemet. Kelt Kalocsán 22. j augusztus 1717. Coramme Francisco Barbácsy vi- j cario Eel. Oolocensis, Coram me Johanne Ladányi, L. S. Büky Kata azonban ezután is csak tovább | folytatta „parázna, feslett“ életét s a bűnös szerelem végre is gyilkossá tette. Hogy a terhére vált és útjában levő férjétől megszabaduljon, az utolsó re- verzális után három óv múlva egyik szeretőjével éjjel megfojtotta a hites urát s holttestét a Dunába dobta. Tolnavármegye levéltárában levő adatok sze­rint a megye törvényszéké aztán 1721. március 3-án törvényt ült fölötte és a fórjgyilkos asszonyt halálra Ítélte. Szegzárdon hajtották rajta végre a szigorú Ítéletet akként, bogy a jobb kezét, inely- lyel az urát megfojtotta, levágták és kiszegezték az akasztófára, őt magát pedig lefejezték mások elrettentő példájára. A példa azonban nem igen volt foganatos, mert köztudomásilag még a „fin de siede“ korában is akadnak házasságtörő asszonyok, kik azonban manap már nem reverzálisokat, hanem válókereseteket szoktak beadni a törvényszékhez. — Kezét lábát törte. Borzalmas látványnak voltak szemtanúi azok, kik a múlt kedden tartott szegzárdi vásár alkalmával a vármegyeháza és a Garay-tér közt jártak. Egy kocsi jött le u. i. a megyeháza felől a vásár felé; a kocsit két jó erős fiatal ló húzta, hátul a saraglyához pedig két te­hén volt kötve, melyeket tulajdonosuk úgy akart a marhavásárra levinni. Útközben a kocsira felké- redzett Baráti Juliska, 10 éves leány, ki szin­____________________________________ te n a vásárba akart kijutni. A gazda a kis lányt felengedte ülni, s tovább hajtott. De a tehenek nem akartak menni s visszafelé húzták a kocsit, a lovak meg természetesen előre törekedtek. Egy­szer aztán az történt, hogy a tehenek a kocsit félre rántották, hogy az feldült s a kis leányt ki­lökte az útra; de a felfordult koc-d az odakötött teheneket is magával rántotta, úgy hogy azok a kis lányra gázoltak s mire sikerült a tehenek alól előszedni, keze lába el volt törve, hogy csak úgy csüggtek, lógtak utána a levegőben. A rögtön érte­sített szülők eszméletlen állapotban szállították haza a szerencsétlen gyermeket. Legújabb. A „Tolnavármegye“ eredeti táviratai. Nagy hóesés. Budapest. (Felad, szomb. d. e. 10. ó. érk. 11 óra.) Itt a fővárosban és az ország nagy részében hó esik, tehát valószínűleg a fekete karácsony után fehér husvétunk lesz. A kiegyezés. Politikai körökben hangoztatják, hogy a ki­egyezés tárgyában husvét után folytatandó minisz­teri tanácskozások alkatmával osztrák részről tete­mes engedményeket fognak tenni és a quota megálla­pítása nem fog nagyobb akadályokba ütközni. Nemzetiségek a millenniumon. Általánosan nagy megelégedést keltett, hogy a nemzetiségek, különösen ajjszerbek és tótok az ezredéves ünnepségeket nemcsak mint hirlett, meg­zavarni nem törekesznek, hanem az ünnepségekben kiveszik részüket. A parlamenti tárgyalások. Minden jel arra mutat, hogy a húsvéti ünne­pek után a parlamenti tárgyalások gyorsabban és simábban fognak előrehaladni — ellenzéki körök is erre törekesznak. Hamis kártyajátékos. A tegnapi lapokban emlitett, egyik előkelő kaszinóban újabban előfordult kártva affair hőse: Babó Emil országgyűlési képviselő, aki képvise- I lői mandátumáról Lemond és valószínűleg külföldre j megy. A ferbli közben tetten kapott hamis játékos j ügyét elhallgatni Ígérték, de a titoktartás ellen többen kikeltek. Babó Emil. Szeged város II. ke­rületét képviseli; az ZTg/wi-párthoz tartozik. Tüntetések Franciaországban. Nagy érdeklődéssel kísérik ófrancia szenátus bizalmatlansági szavazatát a kormány iránt. A kor­mány, épugy mint nálunk az egyházpolitikai tör­vények tárgyalásánál, nem mond le, sőt támasz­kodik a képviselőhöz bizalmára. Husvét után Pá- risban nagy dolgok történnek, mint hallatszik a sze­nátus ellen nagyobb tüntetéseket terveznek. Hogy azért jó móddal és renddel folyhasson ezen ügyem alázatosan kérőm Tettes N. Magistrátust, méltóztassék még egy respiciumot adni, hogy em­litett úttal és móddal authenticáltassanak Commis- sió mellett azon Documentumok. Azon is alázato­san kérem Tettes N. Magistrátust, méltóztassék kegyelmesen inegtekénteni az egész télen nagy erős hidegekben ezen rabságombeli keserves sa- nyaruságomat, mivel az lábaim is eldagadozván már jártomnyi erőm sincsen. Azért jó hiteles ke­zeseket állítani. Kérem legyen törvénynapig szaba­dulásom, hogy annyival is inkább szabadon járván dolgomról és ezen ügyemről provideftlhassak. Az mely Ntok és Klmetek úri gráciáját Istenemhez nyújtott imádságaimmal megszolgálni igyekezem és maradok Nstok és Elmeteknek alázatos kész szolgálója Kalmár Zsuzsanna. P. S (Utóirat) Hogy ha pediglen ezen Do­cumentumok mellett lehet procedálni, mostan azt is alázatosan megköszönöm, mert ugyan ha szol­gabiró ur Ű Kimé kimegyen is, tudom csak ez szerint leszen azután is a dolog.“ A bírák azonban nem könyörültek meg a bűnös asszony esdeklésón ; 1716. évi február hó 14-én hoztak fölötte döntő ítéletet. — A tör­vényszék tagjai a következők voltak : Gyurekovics Péter alispán, Slovenics Mihály főszolgabíró, Nyit- ray János szolgabiró, Szalay Mihály táblabiró, Czompó István, Ozvetán László esküdtek, Kauf­mann János preceptor, Maurer András koiniszá­rius, Szily György simontornyai első biró és Rusa János másod biró, valamint Takács Béla jurátus. Kalmár Zsuzsa pőrében Csejtey Zsigmond volt a vádló és a következőképpen vádolta a bo­szorkánynak nyilvánított Zsuzsát: „Mi módon az Personaliter adstans Inacaía (személyesen jelen­levő vádlott) kétségkívül az a Pokolbeli sátánnal cimborálván, * annak ereje által sok Ízben és kü­lönb-különb helyeken boszorkánysági mesterségét gyakorolta, s büjös-bájoskodott és igy ezen irtóz- tatő gonoszságával nem csak botránkozást szerzett, hanem hihető sok istenfélő keresztényeket teteme­sen meg is rontott ördöngösségeivel (mint nála ta­pasztaltadat ördöngösségre valló jelek és eszközök mutatják) mindezeu irtóztató gonoszságokat követte el az Iucatta (vádlott), nem rettegvén Isten s világi törvények kémén büntetésétül, kívánja az Dominus Magister et A. Procurá- tora, hogy az jelen adstans Incatta (jelenlevő vád­lóit) azon irtóztató gonosz ördöngösségéért' Szent István 2. törvénykönyvének 31. és 32. fejezete ér­telmében elsőben hasonló ördöngös társainak kinyi­latkoztatására megcsigáztassék és azután másoknak rettentő példájára elevenen megégettessék “ A tör­vényszék a vádló kívánsága szerint ítélt és Kalmár Zsuzsa a máglyán fejezte be regényes életét. Az 5 életenek megrontója, Körösztös Miklós pedig ek­kor már a föld alatt pihente ki az öt felesége után reá nehezült élet fáradalmait.

Next

/
Thumbnails
Contents