Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

8.

TOLNAVÁRMEGYE,

— Vasúti szarkák. A pincehelyi vasúti állomáson egy idő óta minduntalan elveszett valami. Hol a raktárban könnyitettek meg egy-egy csomagot terhének egy részétől, hol egy hordó cukrot fosztottak meg édes tartalmának egy bizonyos meny- nyisógétől, máskor meg egy kávés, vagy rizses zsákot változtattak át duzzadt állapotából nagyon is lapossá. Sőt még a pályatesten felrakott ölfát is megdózsmálták; de sokáig nem lehetett rájönni ki a tolvaj. Vegre azonban egy véletlen folytán maguk árulták el magukat. A tettesek Kiss János, Tóth István és Fehér György pincehelyi lakosok, kik a vasúthoz fuvarozni szoktak, nem vették észre, hogy a raktáruok elbújt leskelődni. Pedig nem is ő rájuk lesett. Ezek azonban látva, hogy senki sincs, ott éppen hozzáfogtak egy göngyöleg felbontásához, midőn az egyik a késével megszurta a másik kezét, mire ez nagyot kiáltó 11. Erre az elbújt raktárnok figyelmessé lett, eiőfutott és maga is elbámult, midőn a három vasúti szarkát munka- közben nyakon csíphette.

— Körözések. A tamási főszolgabíró Brányi Alajos volt tamásii erdőért és Kovács Józsefné sz. Topa Annát mezőrendőri kihágás miatt körözteti.

— A nagyravágyás. Kun Ferencnó és Márkli Sándornó dunaföldvári asszonyokat megszállta a nagyravágyás ördöge. Miért is, hogy némely ember, ill. asszony olyan finom, fehér vagy festett lándzsákból ihatja a jó kávét, nekik meg ha kerül is, legfeljebb cserépbogróből ihatják. Azt a vadorzótól szerzett nyulat is mennyivel jobb volna egy szép, rózsás poreellántálban beadni, mint cserépedényben. Sőt még ünnepre is, mig mások uraskodnak, nekik csak cseróptál jut. Mindig csak cserép, cserép és ismét cserép ! Ennek végét kell szakítani. De hogy ? Pénzük nincs, hogy olyan szép edényekét vegyenek ; és lopni ? de honnau ? Honnan ? hát onnan, a hol van ! Ott a Wellisch, van annak elég, még el is ad belője. Kerül ounan, ingyen is, csak érteni kell liozzá. —- S ők értettek hozzá. Hamis kulcsot szereztek Wellisch kamrájához és ott szereztek annyit, hogy még ők is eladhattak belőle. S ez igy tartott, mig csak — rajt nem érték őket. — Az ellopott edény értéke meghaladja a 200 forintot; egy részét meg is találták náluk elrejtve szekrényeikben. Feljelentették őket az ottani kir. járásbíróságnak.

— Meglopott cigányok. Hogy cigányok uton- utfólen lopnak, rabolnak, betörnek, azt majdnem mindennap hallani, de hogy cigányt lopjanak meg, az már a ritkaságok közé tartozik. Ilyen ritkaság számba megy az is, hogy Rozsdás Ignác és Radies István szenttamási teknővájó cigányoktól a pincehelyi határban két szép lovat elloptak. A tolvajok maguk is cigányok voltak, kik a tolvaj lás után, még azon éjjel Ozora községen keresztül akartak lovagolni. — Hanem az éjjeli őrök által ószrevólettek. Látva, hogy itt nem fognak menekülhetni, rövid tanácskozás után leugortak a lovakról s mig az egyik rögtön futásnak eredt, hogy az őrök figyelmét onnan elterelje, a másik a lovak mellett maradt. De az őrök is kétfelé váltak, hogy mindkettőt elcsípjék; ekkor az ott maradt cigány az egyik lovat leszúrta, de a másik leszurá- sára már nem maradt ideje, hanem annyi ideje mégis volt, hogy még megugorhassék. Egyiket sem lehetett elfogni.

— Elvesztette a fizetését. Lemle János, megyei levéltári dijnok, folyó hó 1-én délben, midőn a megyei pénztárnál felvette egész havi keserves keresményét, nem tudja, hogyan és mikor vesztette el a fizetését. Humánus cselekedetet követ el, aki a pénz hollétéről tudomást bir szerezni, s a károsult anyagi helyzetéhez mérten kész jutalomban is rószesiteni az illetőt, ki az ő szomorú husvótját megszüntetni segítségére leend.

— Egy szépirásu megyei dijnok, hivatalos órák után magán munkák elvállalására ajánlkozik; neve megtudható a szerkesztőségben.

— Csőd. A szegzárdi királyi törvényszék Fischer Sándor pincehelyi lakos, birtokos ellen a csődöt elrendelte. Osődbiztos ifj. Závody Albin törvényszéki biró, tömeggondnok dr. F r ü h- wirth Jenő, helyettes Pápá Dénes. Igénybejelentés május J 8; felszámolási tárgyalás május 27 ; csődválasztmány választás május 80.

— Névmagyarosítás. Briiuer Mór, tolnai lakos

vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel „ B á- nyai“-ra változtatta.

— Elkobzott fegyver. Varga József, tótkeszii lakostól a csendőrök egy fegyvert elkoboztak, mert nem volt fegyvertartási engedélye, s minden valószínűség szerint a rejtegetett fegyvert orvvadá- szásra használta.

— Hazvetel. P ó c s y Jánosné szül. Illés Lujza úrnő megvette a Szóchenyi-utcában, mostani háza szomszédságában levő házat Bavanyoli Teréz- től hétezer forintért.

— Csőd megszüntetés. A szegzárdi kir. törvényszék Schlesinger Mór, volt ozorai bej. keres- kadő ellen a csődöt megszüntette.

— Sertés-orbánc. Nagy-Szokolyban fellépett a sertés-orbánc és erősen szedi áldozatait.

— Mozgalmas felesztendő következik ránk.

Az ezeréves fennállás világra szóló ünnepélyei, országos kiállítás, nemzetközi kongresszusok, erdekes törvéuyhozási ülésszak •— fokozott mértékben kihívják az újságolvasó művelt közönség figyelmét; fölkeltik érdeklődését az események színhelyétől távol élőknek. I y időszakban senki sem nélkülözheti a napilapot. Melegen ajánlhatjuk azért a t. közönség figyelmébe a Pesti Hírlapot, mely ma elismerten a legjobban szerkesztett s legbővebb tartalmú napilap; azonkívül hogy napról-napra sokkal több olvasni valót nyújt, mint a többi napilap, még külön kedvezményekben is részelteti olvasóit. Ezek közt a legújabb, hogy havonkint csinos kis jegy- zóknaplót is ad előfizetőinek, akik máris nagyon megkedvelték ezt a csinos és hasznos kis mellékletet. Azt már említenünk sem kell, hogy a Pesti Hírlap munkatársai közt a legjobb nevű publicisták és szépirodalmi Írók foglalnak helyet s Jókai Mór és Mikszáth Kálmán folyton ide Írják legbecsesebb dolgaikat. A jövő negyedben Jókaitól re- ganyt, Mikszáthtól hosszabb elbeszélést helyez a szerkesztőség kilátásba. A Pesti Hírlap naponkint

20—24, vasárnaponkint 32—46 oldal terjedelemben jelenik meg. Előfizetési ára egy hóra 1 fn 20 kr, negyedévre 3 írt 50 kr. A Párisi Divat cimü, fényes kiállítású, het.enkint megjelenő divatlappal együtt negyedévre 4 frt 50 kr. Mutatványszámokat mindegyik lapból küld a kiadóhivatal (Budapest, V. váci-körut 78., a Pesti Hírlap házában.)

— Göre Gabor a „Kakas Márton“-bin. Gárdonyi Géza hires alakja Göre Gábor, a lepéndi biró ezentúl a Kakas Márton cimü élclapban fogja közzétenni nevezetes leveleit, melyekben kalandjait' meséli el. Az első bejeieutő levél már megjelent a Kakas Márton mai számában. — A lap ára '/* évre 1 frt.

— A magyar Osztály-Sorsjáték sorsjegyeinek a III. osztályra való megújítása kezdetet vette. Ezen nemcsak nálunk, de külföldön is oly gyorsan népszerűvé lett sorsjáték utolsó főhuzása május 12—28-ig ejtetik meg. A ki nem húzott II. osztályú sorsjegyek azok visszaszolgáltatása és a megújítási díj, es pedig: 1 egész 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 fit lefizetésével a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál legkésőbben május 2-ig ujitaodók meg. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály -húzásán minden további nélkül resztvesznek. A rendkívül kedvező nyeremónyesélyekből csaknem mindenki igyekszik a maga részét kivenni és igy elképzelhető, mily óriási erőmegfeszitésbe kerül az elárusítóknak, hogy a közönséget a tömérdek sorsjegynek kifizetésével és megújításával kielégíthessék. Heintze Károly fő- elárusitóhoz Budapesten naponként ezer számra érkeznek a levelek résziut a ki nem húzott sorsjegyek megújítás, részint a nyertes sorsjegyeknek kifizetése céljából. Ezen levelek elintézésénél természetesen a legnagyobb praecisitással és pontossággal kell eljárni. Epen azért csaknem lehetetlen azok igényeit kielégíteni, kik sorsjegyeik megujitá- sát az utolsó napokra, vagy pláne a határnapra (május 2-ra) hagyják. A pontos és correct kiszolgálás érdekében tehát ajánlatos, hogy a megújítandó sorsjegyek az illető elárusítóknál minél előbb praesentáltassanak, illetve beküldessenek.

— Vidéki kereskedők mint a kertészet faktorai. Né mondja ezentúl senki, hogy vidéki kereskedőink nem buzdulnak a kertgazdaság fellendüléséért. Azon nagyszabású mozgalmukkal, hogy a zárt tokokban forgalomba kerülő Mauth- ner-féle elismert kitűnő magvakat az egész hazában általánosítják, a konyhakertészet mi tégy va- rázsütéste országszerte óriás mérveket fog ölteni. Hogy mennyire karolja fel a közönség ezen magvakat, kitűnik abból, hogy számos vidéki kereskedőnek magforgaima ez idén tízszer akkora, mint volt az előtt. Sőt intéző köreink is felismerték már a nemesített magvak forgalmának nagy fontosságát és jó indulattal, rokonszenvvel kisérik a helybeli és környékbeli kereskedőink említett mageláru- sitási újítását.

1896. április 5.

VIDÉK.

Tolna.

Szerencsétlenül járt egy 18 éves Wunderlich Ferenc nevű tolnai kőmives segéd, kit a kajdacsi építkezésnél egy leomlo fal leütött es fejet összela- pitotta. Még életben haza hozták, de mert koponya repedése következtében az agyvelő is megsérült, néhány órai szenvedés után meghalt. Szerdán temették a sajnálatra méltó fiatal embert, nagy részvét mellett. A vizsgálat lesz hivatva kideríteni, hogy vétkes gondatlanság vagy véletlenség volt-e oka a szerencsétlenségnek.

A „ lolnai kör,“ husvét hétfőjén tartandó műkedvelői előadása iránt nagy az érdeklődés ; a jegyek nagy része előre elkelt, a műkedvelők is nagyban készülnek. Az estély igen látogatottnak s emellett élvezetesnek Ígérkezik. Nevezett egyesület, amint halljuk, májusban, a millennium alkalmából díszközgyűlést tart.

Az idén Tolnán és környékén nagy lovassági gyakorlatok lesznek, melyek után a dsidás ezred Rákos-mezejére vonul és részt vesz a nagy katonai szemlén, mely szeptemberben a német császár tiszteletére fog rendeztetni.

Lord Cynló.

TÖRVÉNYKEZÉS.

— Csalárd bukás. Filip Ignác s fia bonyhádi kereskedő cég ellen 1894. május 9-éu saját kérelmére csőd nyittatott. A vagyon cselekvő állapota 51.000 frt, a szenvedő pedig 63.000 frt volt. A cselekvő vagyonból azonban mintegy 25000 frt kétes s azóta be nem hajthatónak bizonyult összeg levonásba tétetett. A vizsgálat alapján a szegzárdi kir. törvényszék Filip Ignácot és fiát, Filip Gyulát a btk. 414 §-ába ütköző csalárd bukás bűntettében bűnösöknek mondta ki. s ezért őket a btk. 4L5 § alapján a 92. §. alkalmizása mellett egy-egy évi börtönre ítélte, melyből azonban az 1894. jul. 25-től 1895. január 27-ig, tehát 5 hónapig tartott vizsgálati fogság leszámittatik. Ezenkívül tartoznak a bűnügyi költségeket megtéríteni.

— Ellopta a llázát. Glöckner János, mórágyi lakos tartozott W e p p e r t György apáthii lakosnak 3500 írtjával. S mivel a határidőre semmiféle fizetés nem történt, Weppert a házra végrehajtási zálogjogot nyert s ennek alipján a házra az árverést ki is tűzték. Glöcknernek azonban sehogy sem fért a fejébe az a tudat, hogy az ő háza más tulajdonába menjen át, fogta tehát magát és az árverés előtti napokon leszedte előbb az összes ajtókat, ablakokat, később felszedte a padlókat, majd a mennyezetet, végre az egész háztetőt adogatta el a szomszédoknak, kik a holmikat olcsó pénzen megvásárolták, ury hogy az árverés napján, mint valami nagy tűzvész után, pusztán meredeztek az ott maradt falak ég felé. Természetes, hogy a híz romjait senki sem akarta megvenni, de tniutáu azt minden áron el kellett adni, tehát oda adták, a hogy vették. Weppert pedig Glöckner ellen panaszt emelt a bíróságnál A szegzárdi kir. törvényszék, tekintetbe véve az összes enyhítő körülményeket s azt is különösen hogy Glöckner ép abban az időben bubanatában folyton ivott s ezeket a sikkasztásokat, is részeg fővel követte el (a hogy a tanúként meghívott szomszédok bizonyították) csak 20 frt fő-és 10 frt mellékbüntetésben mirasztalta el. Az ítélet jogerős.

Lopás nagyban. Filityák István, Jung- bluth János s Molnár Ferenc pilisi legények a múlt év őszén eleinte csak tarisznyában hordták haza a lopott kukoricát a mezőről. Később azonban látva, hogy igy nagyon sokára gyülemlik ebből nagyobb mennyiség, elhatározták, hogy ezentúl nagyban fogjak űzni a tolvajlást. Kocsit, lovat szereztek tehát, s mert otthon még sem mertek a nagy vállalatba kapni, átmentek a szomszéd nyéki határba, s ott Bénák István kukorica földjére odaállva, a kocsi derekát csakhamar ^leszedték. S mert ez az első alkalommal sikerült, másnap ismét megjelentek ; de már akkor az ott elbújt csendőrök várták és csakhamar pártfogásuk alá vették őket kocsistul, lovastul s emberestül. A szegzárdi kir. törvényszék pedig az 1894. évi 12. t. c. 93. § a) pontja sze- íint mezőrendőri kihágásért 100 korona pénzbírságra ítélte őket.