Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-05 / 14. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. — Tolnavármegye a tanügyi kongresszusért. Tolnavármegye 100 frtot adományozott a kongresszusnak, azonkívül 5 frt napidijban részesíti egy tanítóját, ki a kongresszus ülésein személyesen részt veend. Utasítja egyszersmind a főispánt, hogy a kongresszusról tegyen utólag jelentést a törvényhatóságnak. Utasitotta az alispánt, hogy az összes községekben függeszsze ki a kongresszus rendezőbizottságának felhívását, s szólítsa fel az összes tanítókat a kongresszuson való résztvételre. — Gazdasági tudósitó. A földmivelési miniszter Heinrich f-fy Pál, dombóvári lakost a dombóvári járásra nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel megbízta. — A pécsi ügyvédi kamara közzététele. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ár. Vargha József ügyvédet, Paks szókhelylyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. — Halálozás. Súlyos csapás érte derék, tiszteletben álló polgártársunkat: Kron Sámuel, szeg- zárdi kereskedőt. Leánya, egy viruló szépségű fiatal asszony, Mestiíz Ferenc, kolozsvári tekintélyes cs és kir. udvari szállító és butorgyáros neje, Kolozsvárott múlt hó 29-én, életének 22-ik és boldog házasságának 8-ik évében elhalálozott. Haláláról a következő gzászjelentést vettük : „Alolirot- tak szomorú szívvel tudatják, hogy a szeretett jó hitves, édes anya, gyermek, testvér és rokon Mestiíz Ferencné, szül. Kron Rozália folyó hó 29-ón éjjeli 2 órakor, életének 22-ik, boldog házassága 8-ik évében h sszas szenvedés után jobblétre szen- derült. A felejthetetlen halott hült tetemei folyó hó 30-án délután 3 órakor a belmonostor-utea 3. sz. lakásáról az izr. hitközség sirkertjébe fognak örök nyugalomra elhelyeztetni, mely vógtisztesség- tételre a rokonok és jó ismerősök szomorúan meghivatnak. Örök béke és áldás lengjen porai felett Kolozsvárt, 1896. március 29-én. Mestitz Ferenc, mint az elhunyt férje. Mestitz Anna, mint az elhunyt gyermeke. Kron Sámuel, és neje szül. Mis- kolczy Zsófi, mint bánatos szülők. Mestitz Mihály, és neje szül. Fischer Anna, mint az elhunyt apósa és anyósa“ — Gázrobbanás. A váraljai szénbányában a napokban széngázrobbanás történt. A ,Csillag-bánya“ felügyelője és Boros Ádám bányász erősen összeógtek, mig Ferencz József és Lauber Ede bányászok súlyos zuzódást szenvedtek. — Szökevény újonc. Kostenwein József, ó- budai illetőségű, igazolvány nélküli csavargót és újonc-szökevényt a csendőrök elfogták és a paksi szolgabirói hivatalnak átszolgáltatták. — Helyreigazítás. Feikórettünk a következő sorok közzétérelére: Tekintetes szerkesztő ur 1 Becses lapjának legutóbbi számában az „Egyházmegyei közgyűlés“ cimü közlemény a közebóden történt felszólalások sorában tévesen emlékszik meg az én szavaimról, mert én — miután megérintettem Wiesner Boldizsár szép beszédét — a következőket mondottam: „ . mint a bonyhádi ág. hitv. ev. gyülekezet felügyelője köszönetét mondok az elnökségnek, hogy az esperességi közgyűlést Bonybádra hívta össze és ez által alkalmat nyújtott arra, hogy az alesperes hazafias beköszöntője ezen gyülekezet templomában hangozzék el, melynek tanítóit az őszön méltatlanul meghurcolták.“ Ha valaki ezt a vonatkozást nem értené meg, tessék elolvasni a „Magyarország“ 1895. évi október 12-én megjelent közleményét, melyben szó- szerint ezek olvashatók : .... A bonyhádi ág. ev. és ev. ref. iskolákban is oly keveset tudnak magyarul a tanítók, hogy ezeknek nyugdíjazását is javasolta a tanfelügyelő. „Mivel pedig ez igen-igen messze van az igazságtól, tehát ón helyesen használtam a „méltatlan meghurcolás“ kifejezést. Kérem tekintetességedet, legyen szives a fentebbi helyreigazítást becses lapjában megtenni. Bonyhá- don, 1896. mársius 30-án. Tisztelettel Gyalog István, igazgató-tanár. Készséggel közöljük az igazgató ur helyreigazító nyilatkozatát, mert ezzel tarto- zuk a hírlapírói pártatlanságnak. Levelére azonban két megjegyzést kell tennünk. Az egyik az, hogy múlt heti tudósításunkat az „Egyházmegyei közgyűlésről“ teljesen megbízható, az ünnepélyen mindvégig személyesen résztvevő egyéntől kaptunk. A másik megjegyzésünk pedig az, hogy a kir. tanfelügyelő ur semmiképen sem tehető felelőssé a „M a gy a r o r s z á g“-ban megjelenő közleményekért, melyeknek tartalmával az ő működése nem azonosítható és össze nem téveszthető. A szerk. — Állatorvos diploma nélkül. Frick Mihály, hőgyészi lakost jogosítvány nélkül állatoknak Üzletszerűen gyógyítása miatt a simontornyai főszolgabíró behajthatlanság esetén 10 napi elzárásra változtatandó 100 frt pénzbüntetésre Ítélte, mely Ítélet Il-od fokulag is indokainál fogva helyben hagyatott. — Eltűnt. A pécsi rendőrfőkapitányság Spitzer Izidor, bátaszóki születésű pincéit, ki legutóbb női ruha szabászati mintákat árusít, mint nyomaveszett egyént, nejének kérelmére körözteti. — Kiállítók figyelmébe. A pécs-kerületi ki- állítási bizottság az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának hozzá érkezett atiiata élteimében értesíti a kiállítókat, hogy a hét bizonyos napjain az egyes vasúti állomásokról, illetve vasúti vonalrészeken a kiállítási tárgyakat gyűjtő külön kocsik fognak indíttatni, minek célja az, hogy a kiállításra rendelt tárgyak a kiállítás területele átrakás és kezelési nehézségek nélkül érkezhessenek. A külön gyüjtőkocsik indítási ideje: Pécs állomásról, a somogy-szobb-balaton-szent-györgyi, somogy-szobb- barcsi, kaposvár-mocsoládi, bátaszók-dombovári, pécs- dombovári, tamásii-miklósvári, sárbogárd-szegzárdi és gyékényes-dombóvári vonalrészekeu kedd, csütörtök és vasárnap- — a baranyaszentlőrinc-sellye- nasici vonalrészen hétfő, szerda és szombat, — az eszék-villányi vonalrószen vasárnap, kedd és péntek — a dombovár-budafoki, somogy-szobb-dombo- vári vonalrószen hétfő, szerda és péntek. A kiállítási tárgyak a hót minden napján felvétetnek ugyan szállításra, a darabáruk akadálytalan és gyors szállítása érdekében kívánatos azonban, hogy a kiállítók kiállítási tárgyaikat a fentebbi szá litási napok figyelembe vétele mellett küldjék a kiállítási területre. — Gyújtogató gyermekek. Koller József, szak- csi lakos háza kigyult és leégett. Ott égett nagyobb mennyiségű gabona, liszt, s sok gazdasági eszköz is. A vizsgálat kiderítette, hogy a tűz több 4—5 éves gyermek által, játszás közben elkövetett gyújtogatás folytán keletkezett. — Elsikkasztott levelek. A felsőireghi postán egy idő óta furcsa világ járja. Érkezni csak érkeznek levelek, hanem az a furcsaság, hogy ott fel nem ad levelet senki. Legalább a postaszek- rónyben rendesen soha sincs egyetlen levél sem. Ez a postamesternek feltűnt. Hisz eddig is voltak Felső-Ireghen levelező emberek, meg ha ide érkeznek levelek, lehetetlen, hogy ezekre soha senki se feleljen. Figyelő állást foglalt tehát el s igy csakhamar rájött a dologra. A postaszekrénybe bedobott leveleket Jankovics József postaszolga magánál tartotta s alkalmas pillanatban a bélyegeket azokról lenvalva, a leveleket megsemmisítette. Kihallgatáskor a szolga bevallott mindent és azt is, hogy erre őt elődje, Süvegjártó Lajos figyelmeztette, kivel ezen a réven a zsákmányt mindig meg kellett felezni. Letartóztattok s átadták őket az illetékes hatóságnak. — Elcsípett tolvaj. Megírtuk nemrég, hogy Nedves József és Horváth János felső pusztapéli lakosoknál betörtek. A csendőrök nem nyugodtak, mig a tettest ki nem derítették. Prandt István, kisszókelyi kanászbojtár a tettes, kinél a lopott tárgyakat meg is találták. Elfogták és átadták a gyönki kir. járásbíróságnak. 1896. április 5. Kisigárdy uram a kuruc-háboruk idejében megyei esküdt volt és a labancokkal tartott. Zsuzsa pedig a deli és vitéz kurucokkal trafikált, kik ismerték is irántuk való jóindulatáról; s ha Iregbe vetődtek, nála mindig szives vendéglátásra találtak, szükség esetén pedig jól elrejtette őket a labancok elől. Kalmár Zsuzsa, mint nemes ember felesége, sok jó szolgálatot is tett a kurucoknak, sőt a labanc hírében álló embereket, ha szerét tehette, kiszolgáltatta nekik. Bella György, megyei esküdt is ilyen rossz hírben állott az ireghiek előtt, kiről tudták, hogy Győrbe, Szigetvárra járt a labancokhoz, sok embert föladott és akasztófára juttatott. Kalmár Zsuzsa egy Ízben összepörölt Bella Györgygyel valami szántóföld miatt, s megfenyegette a bűnös labancot, hogy ezt még meg fogja keserülni! Nemsokára meg is jött rá az alkalom. Palocsay uram ő nagysága vezetése alatt egy kuruc-csapat érkezett Ireghre. Kalmár Zsuzsa aztán föladta nekik Bella Györgyöt, hogy a földesasszony özv. Viczay Ádámné — akkortájban már Kövér Pál felesége, — 300 forintját rejtegeti magánál a labancok ispionja. A kuruc katonák aztán egy borús éjnek évadján meglepték Bella Györgyöt a saját lakásán, ládáját fölterték és megkötözve, egy szál ingben, mezítláb behajtották Kalmár Zsuzsa poriájára, onnan pedig elvitték magukkal a kurucok táborába. Ezért az asszonyi bosszúért meglakolt Kalmár Zsuzsa, mert Bella György kiszabadulása után nehéz port akasztott a nyakába, s csak férje Kisigárdy uram közbenjárására menekült meg a súlyosabb büntetéstől, de azért 200 forint fájdalom-dijat kellett fizetnie Bella György részére. Kalmár Zsuzsa az urával is egyenetlenségbe keveredett, mert Kisigárdy uram is labanc hajlamú ember volt, és sok kellemetlenséget, zaklatást kellett szenvednie a Zsuzsa féktelenkedósei miatt. Azonkívül a szenvedélyes Zsuzsa az ura vagyonát könnyelműen kezdte prédálni, miért is Kisigárdy elhagyta az asszonyt és elakart tőle válni. Kalmár Zsuzsának a második urától, Takács Jánostól volt egy felnőtt fia, György, ki az anyjával tartott, s a kurucoknak szintén sokszor segítségükre volt. A gonosz útra tért Zsuzsa gyakran fölbuj- totta Kisigárdy ellen, kit többször följelentett a kurucoknak mindenféle hamis ürügyek alatt. E miatt aztán sokat kellett szenvedni a békés természetű, csöndes Kisigárdynak, kit a kurucok egy- izben, midőn táborostul jöttek a faluba, elfogtak és vasra verve elvittek magukkal s csak 200 frt kezesség mellett bocsátották vissza Hátrányból, mivel az ireghi elöljárók is megesküdtek rá, hogy Kisigárdy ártatlan volt a dologban. Máskor Somban lakta idején halálra verte a tehetetlen Kisigárdyt az anyja által felbujtogatott mostoha fiú, és ismét elfogatta a kurucok által, kiknek elöljáró hadnagya, Keszy János, 400 frt kezesség mellett bocsátotta szabadon. Később pedig egy éjjel Takács György, harmad magával rátámadt Kisigárdyra s anyja biztatásából megakarta ölni mostoha apját, kinek mezítláb kellett éjnek idején Kilitire menekülni Kisigárdy is megsokalta a sok szenvedést és bepanaszolta mostoha fiát a labancoknál, kik egy Ízben megjelentek Bancs András, rácz hadnagy vezetése alatt Szigetvárról és el akarták fogni Takács Györgyöt, de Pap Imre biró kenderrel leta- kaita a gonosz mostoha fiút s megmentette a labancok boszujától. Máskor pedig az anyja szöktette meg az ér- tejött labanchajduk elől, kiknek egy hordó bort és két szekér búzát ajándékozott, hogy fiának bókét hagyjanak. Kisigárdynak azonban ezután sem lett békessége. Kalmár Zsuzsa boszut forralt ellene és folbujtotta a fiát, hogy tegye el a láb alól a mostoha apját. luifangosan kigondolt kelepcét készített a gyamolatlan Kisigárdynak. A fiát kiküldte a mostoha apja szérűjére, hogy hordja el a gabonáját; e közben ^ pedig oda izent Kisigárdyhoz, hogy a mostoha fia lopja a gabonáját. Kisigárdy kisietett a szélűié és megfeddette megtóvedt mostoha fiát, ki erie baltával támadt reája; Kisigárdy védte magát a támadás ellen és a kezében levő puskával halálosan megsebesítette mostoha fiát; ki haldoklása közben a tanuk állítása szerint, azt val- „anyám, te vagy az olca mindennek, nekem megadták, ami kellett, lakjatok becsületesen /“ Halak előtt pedig ezt monodotta: Én azért a mostoha apámra nem neheztelek, hanem az anyámra, mert az az oka mindennek!“ Kisigárdyt aztán gyilkosság miatt elfogták és más í. évig kellett átszeuvednie az akkori börtönök orza mait. A megyei törvényszék először halálra ff'’ de a kirá|y (UI. Károly) feloldotta az Ítéletet, s uj tárgyalást rendelt. Másod Ízben aztán a megyei törvényszék is fölmentette a szerencsétlen s
