Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

— A hajózás megnyitása. A szegzárdi hajóállomás tegnap nyílt meg. Az első személyszállító hajót egnap reggel 5 órakor érkezett ide Budapestről, éjjeli 11 óra 35 perckor pedig Mohácsról. A közlekedés a régi menetrend szerint lesz, vagyis Budapesttől indul naponként este 10 órakor, Szeg- zárdra érkezik reggeli 5 órakor, Szegzárdról indul esti 11 óra 35 perckor, Budapestre érkezik reggeli 9 óra 45 perckor.

— A kónyii plébános, Kis István, a megyei bizottsági tagok választása alkainfával sértő kifeje- zéseket használt az alispánhoz intézett beadványában; a tainásii járás főszolgabirája ezért Kiss István plébánost hatóságot sértő kifejezés használata miatt behajthatlanság eseten egy napi önköltségen elszenvedendő elzárásra átváltoztatandó 5 frt pénzbüntetésre ítélte, amely Ítélet II. fokban is — indokainál fogva, helyben hagyatott.

— A szegzárdi főgimnázium építésének most már semmi sem áll többé útjában. Március 29-én járt le a pályázati határidő és nem kevesebb mint 19 pályázó jelentkezett, kik a főgimnázium részben vagy egészben való felépítésére vállalkoztak. Ezek közt több szegzárdi iparos is nyújtott be ajánlatot, lakatos, ács, szobafestő, asztalos stb. munkákra. De itt csak azokat említjük fel, kik az összesre ajánlkoztak. Ezek: Stann István s Ludwig Ferenc (Szegzárd) 10% ráfizetést kértek. Wittinger Sándor (Tolna) 7% ráfizetéssel. Zabureczky Eirene (Kecskemét) 8% ráfizetéssel. Fóliák Ignác (Komárom) egységárért. L'ówy Mór fiai (Simontornya) 2*2% engedménynyel, s végre Deutsh S. Budapestről, 5'6% enged ménynyel. A folyó hó 2-án tartott képviselő-testületi gyűlés az építést a legutóbb nevezett cégnek, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek Ítélte oda.

— Thalia papjai, jelesen a Szegzárdon működő társulathoz tartozók sajnálatraméltó Ínséges helyzetben maradtak vissza Szegzárdon. A direktor nem tudott vagy nem akart a tagoknak fizetni, a havi gázsi jelentékeny részével adós maradt a tagoknak, úgy, hogy ezeknek egy része, mert sem szálláspénzt fizetni nem tudnak, sem pedig útiköltségük nincs, Szegzárdon rekedt és ezalatt valószínűleg elmulasztják a Budapesten most folyamatban levő szerződési határidőt.

— Menház vezetőnő. A felsőireghi kisded- i óvó intézeti felügyelő-bizottság az ottani menház vezetőnőjévé Tóth Erzsébetet választotta meg.

— Jegyzői vizsgák. Múlt hétfőn ás kedden Írás- és szóbeli jegyzői vizsgálatokat tartottak, melyeken Antal István egyhangúlag, L i n k a Károly, Y ág n er József és Zsigmond Ee- mér pedig szótöbbséggel képesítetteknek nyilváníttattak.

TOLNA VÁRMEGYE.

__________

— A vasúti késések megakadályozása érdekében a közigazgatási bizottság múlt havi üléséből ismét fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben hivatkoznak arra, hogy a miniszternek a vonatok rendes közlekedése iránti intézkedésének sem volt foganatja, mert az egyes állomásokon túlhosszu ideig tartó veszteg- lések majdnem mindennapiak, sőt a közönség érdekének megfelelő rendes közlekedést a jelenlegi menetrend is gátolja. Azért kérték a minisztert, hogy a 4 vegyes vonat közül kettőt személyvonattá alakíttasson át óránkénti 30 kilométer sebességgel, s hogy e vonat Szegzárdról reggel 8 óra 20 perckor indulva 1 óra 45 perckor érjen Budapestre, ahonnan pedig délután 2 óra 45 perckor indulva este 7 óra 10 perckor érjen S z e g z á r d r a. Az uj menetrend életbeléptetését a közigazgatási bizottság május 1-ótől kérte, tekintettel a kiállítás megnyitására és a dunagőzhajózás megindulásakor beállandó versenyre.

— Troli Ferenc pécsi káptalani helynők körlevelet intézett a pécsi egyházmegye papságához és híveihez. A hálaadó istentisztelet megtartását május 10-re rendeli, a mikor reggel az összes templomok harangjai meghuzandók. Az istentisztelet idején a lelkész alkalmi szónoklatot tartson, mire a „Te Deum laudamus“ következik. A helyi hatóságok meghívandók az ájta- tosságra. A híveknek szóló helynöki körlevél igy kezdődik :

„Ezer éves emlékét üli a magyar annak, hogy elei ősi hazájokból kiköltözve, a négy folyam mentén, a tej jel-mézzel folyó földön, Európa szivében tábort ütöttek, levetve, mely őket addig lelkesítő, a szilaj harci kedvet, Krisztus szelíd igáját vették föl; s az evangélium igéit befogadva, évszázadokra a szentek szülőhazája lön e hon, kelet felé a keresztény hit világát terjesztő és ugyanakkor a kereszténység védő bástyája vala nyugaton, saját nemzeti léte árán váltván meg a nyugat nagy szomszéd országait az enyészettől; majd a keresztény szellem e termékeny talajon, annak minden rétegét áthatva, kifakasztá a tudomány s nemzeti mi- veltség csiráit, az államot a keresztény civilizáció áldásaival gazdagító, inig végre azon színvonalra emelkedett, hogy ma nem egy tekintetben a keresztény világrész nagy művelt nemzeteivel is bátran kiállja a versenyt.“ A körlevelet az agg főpap maga fogalmazta és maga vitte a kéziratot a lakásától jó negyedórányir.t fekvő nyomdába.

— Tűz. Eagy-Szokolyban Benki József háza kigyult és leégett. A kár 500 frt.

________________________________________5^_

Hí

rek.

— A feltámadás ünnepén. Meghúzzák a húsvéti harangokat, ünnepi hangjuk belevegyül a tiszta tavaszi légbe, alleluja

hangzik fel a templomokban...............És a

fe

lzendülő dicsónekre áhitat kél az emberi szívben és a hit csodás hatalma vesz rajtunk erőt. Szárnyat ad a gyarló embernek töprengéseiben, vigaszt, bizalmat és reményt

az élet küzdelmeiben és tusaiban..............

Fö

lemelkedik az emberi lélek ... Az újjászületés eszméje uralkodik rajta . . . Látjuk, a mint hazánk annyi harcok, pártoskodás, vihar és megpróbáltatás után újból meg újból mindig erőre kelt, megifjodott, a romokból feltámadott . . . Hálatelt szívvel imádkozzunk az ezredév husvétján, a miért a Gondviselés ezer éven át vezette, megvédte és megóvta imádott hazánkat.

— Személyi hir. Perczel Dezső belügyminiszter családjával együtt pénteken Szegzárdon keresztül Bonyhádra utazott, a hol a húsvéti ünnepeket tölti.

— Kinevezések. A m. kir. belügyminiszter a székesfővárosi államrendőrsóghez 0 r b á n Márton, volt szegzárdi törvényszéki aljegyzőt s most budapesti ügyvédjelöltet rendőrségi Írnokká, K r a m o- 1 i n Ernőt pedig sególy-dijas gyakornokká nevezte ki.

— A nőgylet holnapi mulatsága igen élvezetesnek ígérkezik, ügy a műkedvelők előadása, mint a hangversenyen közreműködők iránt nagy az érdeklődés. Tombola is lesz; minden belépti jegy után egy tombola-jegyet adnak ki. Érdekes tombola-nyereményekről a rendezőség gondoskodott.

— A szegzárdi állami főgimnázium

alapításának és alapköve elhelyezésének ünnepét Wlassics Gyula vallás és közoktatás- ügyi miniszter az országos ezredéves ünnepélyek programmjába vette fel. Lehet, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter ezen alkalomból személyes megjelenésével tiszteli meg városunkat.

— Áthelyezés a honvédséghez. Bei eh Árpád, huszárfőhadnagy a közös hadseregtől a m. k. honvédség tényleges állományába áthelyeztetett.

— A csendőrség köréből. Osdolai Bándy Balázs, alezredes, a székesfehérvári csendőrkerület parancsnoka betegség okából a jelen szolgálati alkalmazástól fölmentetettshelyébe Panajott Sándor, alezredes neveztetett ki a fehérvári csendőrkerület parancsnokává.

1896. április 5.

______________________

Mi

nél jobban édesgette szép szóval, lánynak kedves ajándékkal: annál jobban megundorodott szegény kis Zsuzsa az ő szerelmetes és erőszakos urától.

Később aztán gyakran raigesett az is, hogy Körösztös uram elkeseredésében egy tallért adott a tolnai janicsárnak, ki szegény kis Zsuzsát megkötözve behajtotta a tolnai biró udvarára és ott kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy engedelmes felesége legyen az ő „törökös“ urának.

Körösztös Miklós azonban vesztére vitte a törökhöz az ő kis makacs Zsuzsáját; mert hát az Emény nevű kádi is rá vetette szemét a gyönge kis menyecskére s a mostoha fiának szerette volna lefoglalni Körösztös uram makrancos élete párját.

A török biró gonosz szándékát egy Fido ispája nevű török elárulta Zsuzska édesanyjának, ki aztán, midőn Körösztös Miklós egy ízben elment a szegzárdi hegyen lévő szöllőjébe, összepakolta minden ingó-bingóságát s feleségestől, Zsuzskástól együtt elmenekült a veszprómmegyei Vázsonyba, nehogy egyetlen leánya a pogány török istentelen kezére jusson.

Csapóék pedig, hogy leányukat szabaddá tegyék s végkép megszabadítsák Körösztöstől, többször izentek neki, sőt hajdupostákat is küldtek utána, hogy jöjjön föl hozzájuk Vázsonyba, „minthogy nem egyenlő személyek volnának, együtt válnának ott el, arra nézve is, hogy mindketten kálvinisták volnának.“

Körösztös uram azonban nem fáradt utánuk; mert hát, mint az egyik regi irás mondja : „keresni és járni akkorbéli pogány tőrök futta földön halálos veszedelmesség leheteti efféle dolgot üznifitzni városa pöcsétes levele nélkülaz akkori tolnai bírót pedig megesküdtette volt az ott lakó török, hogy az ő hirök nélkül senkinek ki ne merészeljék adni a város pöcsétjót; meg aztán a török biró azt hitte volna, hogy Körösztös maga szöktette el a feleségét, s most ő is utána akar szökni.

Osapóék később, hogy megszabaduljanak Kö- rösztöstől, s ne akadjon nyomukra többé: a Csapó helyett a Kalmár nevet vették fel Vazsonybau, s ezen a néven ismerték őket uj otthonukban.

így aztán 40 évig nem tudtak egymásról semmit Körösztös meg az ő megszökött kis felesége. Csapó-Kalmár Zsuzsi, mikor fölserdült haja- donná vált. E'ejérmegyóbe származott, a hol Kaláz Jánosnak lett a felesége; de csakhamar megözvegyült és másodszor Lakács Jánosnak lett hitves társa; ezt sem soká boldogította, rnig végre ifj. Kisigárdy János, ireghi jómódú birtokos fejét csavarta el a kétszer megözvegyült menyecske.

Körösztös Miklós a Zsuzska elszökése után 9 óv múlva Tolnáról elköltözött Komáromba, hol dacára a vállaira nehezedő 50 esztendőnek, még négyszer megházasodott. Második felesége volt Lukács Ilona, kit 4 év alatt eltemetett; a harmadik volt 0-abai Zsuzska, a negyedik Szőnyi Gazsi Kata, kiktől a halál szintén megszabadította; az ötödik feleségét már Gerjenben vette el, mert 35 évi távoliét után ismét visszatért Tolnamegyebe, amikorra, mint már fönnebb említettük,Csapó-Kalmár Z-uzska, az ő első felesége is vissza származott Ireghre és Kisigárdy János uram hites felesége gyanánt élte napjait.

Ez a 40 év utáni találkozás aztán keserű napokat és éveket szerzett mindkettőjüknek.

Körösztös Miklóst pörbe fogták több nejüség mi^frt, Kalmár Zsuzsát meg több férjüség miatt.

Több évig húzódott a pörük; minden helyen, ahol 40 évi hányattatásuk alatt megfordultak, sok tanút hallgattak ki felölük, mert mindketten azt állították a bíróság előtt, hogy egymásnak holt hírét hallották.

Időközben 1714-ben Csapó Zsuzsa és Körösztös Miklós, hogy a törvény büntetését kikerüljék, az ordasi praedikator Kun György és Patai Iván, az ottani nótárius jurátusa előtt válolevelet adtak ki egymásnak, hogy szabad életet élhessenek. A praedikátor vallomása szerint, Kalmár Zmzsa ász- szony publice szemtől szembe azt mondta Körösztös Miklósnak: „te olyan ember voltál, aki engem a törők kezébe adtál kinoztattál, verettél, s nem úgy bántál velem, mint keresztény ember ■ s amit Körösztös Miklós sem tagadott, sőt azt mondta Kalmár Zsuzsának „ha azt cselekedtem is, megérdemelted.“ A törvényszék 1715-ben fölmentette a biga- mía vádja alól mindakettőjüket; Körösztös Miklós tehát végre nyugodtan élhette hátralevő napjait 80 éves korában az ő ötödik feleségével.

Kalmár Zsuzsa is törvényes felesége maradt 50 éves korában az ő harmadik urának, Kisigárdy Jánosnak, de nemsokára sok bajba, pörbe, galibába keveredett nyugtalan vére és rossz hajlamai miatt.

Az ő élete nem végződött oly nyugodtan, mint Körösztös Miklósé. Ezután kezdődtek csak nehéz napjai, melyek tragikus befejezésre is juttatták zavaros élete végnapjain.

Kurucz asszony volt a szó szoros értelmében ; 50 éve dacára is kikapós, ólvhajhászó, hűtlen asz- s/.onnyá vált nálánál jóval fiatalabb ura mellett.