Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

TOLNA VÁRMEGYE. Keresztül-kasul bejárta megyénket, a hegyeket és völgyeket, mezőket és erdőket, sziklát és patakot, járt faluról-falura, „dülő- ről-dülőre, “ mig a néma köveknek is életet adott, megszólaltatta az ódon romokat, az élettelen hantokat, és ezek most regélnek nekünk évezredek előtti idők titkairól . . . A múlt idők köd fátyolképeit szettépi és elénk varázsolja azt, a mi eddig mythos volt .... Wonnsky nagyszabású munkája, a melyet kiegészitend Kammerernek a törté­neti részt tartalmazó hatalmas műve, dicső­séget szerez nemcsak a fáradhatatlan, tudós szerzőknek, hanem vármegyénknek is, a mely ilyképen örökíti meg az ezredéves ünnepet és tette lehetővé, hogy ezen munka egyáltalán létrejöjjön és dicsőséget szerez a magyar történet-tudománynak is, mert e mű nemcsak a mi irodalmunkban hézag­pótló és uj irányt taposó, hanem a világ­irodalomban is egyedül áll. Önmaga ellen vét, a ki e munka meg­szerzését elmulasztja. POLITIKAI HÍREK. — A közigazgatás reformja. A belügy­minisztériumban elkészült a közigazgatás rendezé­sére vonatkozó négy törvényjavaslat tervezete, me­lyet a kormány programmja első kifejtése alkalmá­val kilátásba helyezett. A négy tervezet cime : 1. a vármegyékről, 2. a városokról, 3. a községekről, 4. a fegyelmi eljárásról. A belügyminiszternek a pénzügyi törvény tárgyalása ötletéből valószínűleg bővebb alkalma lesz ezen tárgyalásokról nyilatkozni. — A kiegyezési tárgyalások az osztrák miniszterekkel, valamint a delegácionális előterjesz­tések iránti tárgyalások szerdán, április 8-án veszik kezdetüket. Ugyan e napon fognak Budapestre ér­kezni Badeni gróf osztrák miniszterelnök, Glanz báró kereskedelemügyi miniszter, Bilinszky lovag pénzügyminiszter és Lebedur gróf, földmivelésügyi miniszter, valamint Goluhovszky gróf külügyminisz­ter, Krighammer báró, közös hadügyminiszter és Kállay közös pénzügyminiszter is. Úgy az osztrák, mint a közös miniszterekkel tartandó értekezletek _4 ____________________________ Az őrültség környékezett... A bátyám Nekifeszülve a kormányrúd gátján Fogcsikorgatva ordította » . .. Vége. .. « » .. . Csak egy segít: hajósok menedékeit S mi ketten eleresztve kormány rudat, Nyitott szemmel néztük a halál-utat, Melynek örvénye üvöltve, ugatva Vitorlánk rongyát tépve fól-fölkapta — S kulcsolt kezekkel — úgy. mint az imént, Mi egyszerű, szegény szivünk szerént Elkezdtük a haldoklók imádságát . . . . . . Lelkemben láttam a kis édest, drágát, A mint forró ajakkal nyögve sírva Kis ágyán én reám vár és a gyógyírra . .. S letérdeltem . . . Michel megszánt maga, » . . . Segíts meg, tengereknek csillaga It És akkor, vészüvöltő hab középeit Ott, ez az asszony a habokra lépett, LJgy a mint az oltáron áll faragva .., Csikorgó gályánk orrát megi'agadva Repült elől s hajónk repült utána . . . S a mint vizet hasítva átrepült Nyomában a vihar s hullám elült S zúgott a tenger: »Hozsánna . . . Hozsánna.« Kiértünk. Jókor jöttünk. Mentve volt Reggelre ragyogott az égi bolt. És sima volt a tenger. Kelt a nap, Hajóm sértetlen állt a szírt alatt. Megnéztem. Makula hiba se volt ott. Az anya sirt, a kis gyermek mosolygott. Azóta minden évben e napon A lelkem, hálát adni, idevon, .És elhozom Michelt, meg ezeket ...» alig fognak 2—3 napot igénybe venni, mert a füg­gőben maradt kiegyezési tárgyalások csak néhány kérdés körül forognak, a mi pedig a delegácionális előterjesztéseket illeti, ezeknél csak az előterjeszté- 1 sek szövegeinek végleges megállapításáról lesz szó. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság April havi ülését folyó hó 9-én délelőtt 10 óra­kör jogja megtartani gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. — A megyék millcnnáris mozgalma. Azt az indítványt, melyet megyénk állandó választ­mánya a múlt héten elvetni jónak látott, a többi törvényhatóságok egyik a másika után kezdik ma­gukévá tenni. Szatmár és Komárom vármegye már megszavazta a megyei tisztviselők részére mil- leniumi jutalomként fizetésük 10°/0-át, Bar anya­megyében szintén legközelebb hasonló határoza­tot fognak érvényre emelni; a főváros tisztviselői érdekében szintén ez irányú mozgalom indult meg; a vidéki lapok közléseiből pedig már előre láthat­juk, hogy a többi törvényhatóság is sietni fog a megye mostohán dotált tisztviselőiről ez alkalom­mal méltóan gondoskodni. A »Pesti Napló« ve­zércikkben fejtegeti annak méltányosságát és szük­ségét, hogy a megyei tisztviselők május és junius hónapokban kétszeres fizetésben részesüljenek, mert országos és hazafias érdeknek mondja azt, hogy az aránytalanul rosszul dotált megyei tisztviselők is részt vehessenek az ezeréves kiállításon és a millen­niumi ünnepélyeken. Az ország minden rangú pol­gárának, kereskedőnek, iparosnak, földmivesnek a lehetőségig megkönnyítik azt, hogy a kiállításon megjelenhessék, s a nemzeti közörömből kivehesse részét. Kulturális és hazafias érdekek követelik te­hát azt, hogy a magyar intelligens elem egyik erős zömét képező megyei tiszti kar ne fosztassék meg attól az alkalomtól, mely az ezredéves kiállítás és nemzeti nagy ünnepek alkalmából az ő jelenlétüket és résztvételöket is szükségessé és okadatolttá teszi. A mi megyénk állandó választmányának magatar­tása tehát elszigetelten fog állani, mert az általunk megindított üdvös mozgalomnak megfelelőleg a többi törvényhatóság mind gondoskodni fog arról, hogy tisztviselői ne legyenek megfosztva a kiállításon és nemzeti ünnepélyeken való megjelenéstől. Reméljük, hogy a megyénk törvényhatósága is gondoskodni fog utólag arról, hogy kellő információk, és bővebb megfontolás után az állandó választmány merev ma­A vén Michel szemén kömiy reszketett. »John máshilü uram, én meg hitetlen De eljövünk azért mi mind a ketten, Mivel ez úgy volt, s amaz éjszakában r En ezt a márvány asszonyt láttam, láttam . . .« Leszállt az éjjel. A hold egy sugára Betévedt a kis templom oltárára. Végig rezg csöndön és homályon át S megcsókolja a Mária homlokát. A Csapó Zsuzsi regénye. — Kétszáz,év előtti história. — Közli: Székely Ferenc. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tároája. ­Olyan régi história, hogy ha poros iratok megsárgult lapjai Dem tennének róla bizonyságot: manap is regényes fantázia szüleményének lehetne tartani; pedig élő alakok és megtörtént események voltak azok, amikről most megemlékezünk. Kétszáz évvel ezelőtt, mikor a török Bécs alá vezette diadalmas seregét, élt Tolnán nagy sze­génységben Csapó András, az ő hites társával. Nem volt egyebük, miot adósságuk és egy Zsuzska nevű, szemre való kis leányuk, ki még alig lépett a tizedik esztendőbe. Korösztös Miklósnak azonban, dacára hogy már átlépte a négy X-et, s egyik feleségét is el­földelte, mégis szerelmesen dobogott a szive; igy történt aztán, hogy szemet vetett Osapóék gyönge virágszalára, az ártatlan es fejletlen kis Zsuzskára, kinek szülői adósai voltak Körösztösnek, még pe­dig hat egész forintokkal, melyeket nem tudott gatartását meg fogja változtatni, annul is inkább, mert, mint már lapunk múlt számaiban kifejtettük, erre 'van módja és alkalma az adózó közönség min­den ujabbi megterheltetése nélkül. — Uj adóhivatalok Tolnavármegyében. A pénzügyminiszter óitesitette a varmegye közön­ségét, hogy a szolgálati viszonyokra való tekintet­tel és az°illetö községek kérelme folytán hajlandó a hőgyészi adóhivatal ra e g s z ií n t e l ó só­ve 1 a& simontornyai és dombóvári járások szék­helyein Gyünkön és Tamásiban uj m. kir. adóhivatalokat felál itani. Ennélfogva felszólítani rendelte Gyönk és Tamási községek elöljáróságait az iránti kötelező nyilatkozatra, hogy a községek készek és hajlandók-e az adóhivatalok elhelyezé­sére a pénztár biztonsagának és a szolgálat, vala mint az adózó közönség érdekeinek megfelelő ál­landó és ingyenes helyiséget rendelkezésre bocsá­tani. A községeket figyelmezlette arra is, hogy a hivatalos helyiség ingyenes felajánlása a községre, a mai helyzettel szemben uj anyagi terhet egyál­talán nem ró, hanem tekintettel arra, hogy a tá­voli adóhivatallal való érintkezés miatt a községi számadásokból megállapítható eddigi költségei el­esnek, az illető községek egy nagyobb körzet köz­pontjává válván, — ez is anyagi haszonnal jár; az adóhivatali személyzet évi illetményei p< dig leg­nagyobb részben szintén a községek javára fog­nak esni, azok a három : a járásbíróság, a szol- gabirói székhely s az adóhivatal összpontosítása által egy egész vidék igazgatási s cultuiAlis köz­pontjává válnak: határozott és pedig jelentékeny anyagi és erkölcsi előnyökkel jár. Előfizetési felhívás! j Április hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfize­tése e hó végén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szívesked­jenek, nehogy a lap szétküldésében fennaka­dás történjék. Előfizetési ár: Egész évre . . . 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 . - „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . — „ 5CT „ Hazafias tisztelettel A „TOLKAVÁME&YE“ 1896. április 5. politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. semmiképpen sem kicsikarni a nagy szegénységben sinlődő Osapóóktól. Csapóné hiuz szeme csakhamar észrevette Korösztös uram szerelmetes pillantásait; s midőn ez egyszer nagyon sürgetni kezdte az adósság meg­fizetését, azt felelte neki : „jobbat adok ón neked a hat forintnál, házasodjál meg, vedd el a lányo­mat !“ Éppen ez kellőit Körösztösnek, rögtön rá állt az alkuia. Ide hát Csapó uramnak nem tetszett a vásár; gyöngéilette még az ő kis Zsuzskáját a há­zasságra. meg sajnálta is az ártatlan teremtést, hogy ilyen vén kecske karjaiban kelljen elher­vadnia. De bizony hiába hajtogatta egyre-másra, hogy a Zsu/.ska még nem arra való, mert hát mint az akkori Írásokban a tanuk is mondják, Zsuzsa még } „tudatlan, ostoba elméjű leány volt. ki elméjével még föl nem érhette, hogy miben álljon az szent házasság;“ végtére is azonban Csapónó akarata győzött, ki „mások csudájára és szidalmára bot­tal, pálcával hajtotta leányát Körösztöshöz ;“ hogy megszabaduljon az adósságtól. Elvitték tehát Zsuzskát erőszakkal a kádinak nevezett török bíróhoz és ott megeskiidtették a „töiök bibliára.“ hogy holtig hű pár a lesz a vén Korösztös Miklósnak. A kis leányasszony azonban utálta az ő „tö- rokos“ urat, s éjjel-nappal sírással keserítette meg az ő vén férje napjait. Nem akart megmaradni vele egy födél alatt, többször haza szökött az apjá' hoz, ahonnan azonban a szerelmes Korösztös az anya segítségével megint csak visszaszállította a kalitkából kiröpült kis madarat.

Next

/
Thumbnails
Contents