Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 8. jövő évben szünetet, hanem a kiállítás egész ideje alatt mind a hét színházban folytonosan tartatnak előadások. Azért azonban a színházak érdekes kiállítása sem fog hiányozni. Szilágyi Lajos operai műszaki tanácsos indítványára ugyanis a kiállítás igazgatósága elhatározta, hogy az ünnepek csarnokában a földszinten több nagyobb fülkét rendez be, a hol a színházi berendezéseket és fölszereléseket mutatják be. — Minden egyes fülkében egy egy magyar eredeti színdarab egyik-másik hatásos elenete lesz látható. A kulisszák, fölszerelések, bútorom ugyanazok lesznek, amelyeket a színházak hazználnak, a szereplőket pedig életnagy- ságu viaszbábokkai helyettesítik. Eddigelé „Bánk- Bán“, „Hunyady László“ és „A falu rozsza“ egy- egy jelenetének utánzását tervezik, de bemutatnak még esetleg miudegyik színházból még 1—-2 darabot. Háziállatok a faluban. Hogy a falu képe minél tarkább, elevenebb, változatosabb legyen, hogy necsak a mozdulatlan alakok töltsék be, az állatvilág képviselőiről is kellett gondoskodni. Sajnos, eleven állat csak kevés lesz, galambok a dúcokban, tyúkok, kakasok, csirkék, kacsák az udvaron, — ez az egész eleven állatvilág. De azután galamb lesz annyi, mint a Szent-Márk-téren, s bizonyára akadnak majd itt is, akik valósággal sportszerűen etetik majd a kiállítás galambjait. Kutya, macska is lesz a házakban, mint valóságban mindenhol falun, de persze nem elevenen, mert a legtöbb kutya harap, a macska pedig megszöknék. De azért, ahol a számadó juhász beszámol a rovásokkal, ott lesz mellette hűséges kutyája, az öreg nénike pedig, a ki a padkán sütkérezik, hosszuszőrü ezirmosát cirógatja, Az istállót, az ólat se lehet majd üresen hagyni. Ló, fejős-tehén, nagyszarvu ökör, hizó stb. lesz bennök. A kitömött állatokat dr. Lendl Adolf műegyetemi tanár preparálja. Az idegenek elszállásolása. A székes főváros ezredéves kiállítási bizottsága az idegeneknek és legföképen a vidékről feljövő látogatóknak olcsó elszállásolása céljából a főváros részéről átengedendő helyiségeknek olcsó ven- dégfogadószerü berendezésére nyilvános versenytárgyalást hirdetett. Az árlejtést a napokban tartották meg. s arra három ajánlat érkezett be. A legju- tányosabb terv szerint a szobák három osztályzatba lesznek sorozva, teljesen ellátva mindenféle bútorral s egyéb kellékekkel, amelyek csak a minősóg1896. január 5. _________________ Ré gi dolog, hogy a nők mindig jobban szeretik a mauvais sujetet, mint azt, a kiről magok is elösmeiik, hogy: „jó ember.“ Szerintem az már utolsó titulus. Hát úgy történt, hogy egy szép napon sensa- tiós hymenhir lepte meg az ösmerősöket ; a Csa- ródy Kata és Török Arisztid eljegyzése. Az egész világ csodálkozott, és semmi jót nem jövendöltek Katának Csaródy Károly pedig vállat vont és any- nyit mondott, hogy: — En mosom kezeimet. Figyelmeztettem Katát annak idejében, nem hadgato t rám. Nyakas volt’egész életében. Csináljon, a mit akar, utoljára is nem gyermek már. Huszonegy éves korában csak benőhetett a teje lágya. Kata mindezekre nem szólt semmit. Hallgatott és boldog volt. A mikor Török nyilai kozott előtte, s megkérte i a kezét, Kata leküzdve leányos zavarát, nyíltan szemébe nézett az ifjúnak, mig édes, szép arcán ott lángolt a boldog szerelem pírja, aztán megszólalt dallamos, mély hangján, mely most kissé remegett a fölindulás miatt: — Nincs elég erőm, hogy kikosarazzam, mert szeretem. Lehet, hogy helytelenül cselekszem, a mikor feleségül megyek magához, és talán igazok van azoknak, akik óvtak engem ettől az összeköttetéstől, de én nem hallgatok rájok, hinui akarok magának s szivem szerint cselekszem, a mikor kezét elfogadom. Török megi? ’''Iva zárta karjaiba a szép leányt, s az a megindu , nem volt tettetett. A hűséges Tobor pedig, midőn megkapta az eljegyzési értesítést kiment a faluvógi kis temetőbe, ben különböznek. Lesz a szobák csoportjában közös társalgó- és olvasóterem, telefon stb. Az I. osztályú szobák ára (egy ágygyal) naponként 70 kr, vendégágy 50 kr. A II. oszt. szoba ára 60 kr., vendégágy 40. A III. oszt. szoba ára 50 kr, vendégágy 30. Gyertyáért 10 kr. Értéktárgyak őrzéséért 10 kr. Összesen 500 szobát rendeztek be. Hivatalok ügyforgalma 1895-ben. Az elmúlt 1895. évben a vármegyei közigazgatás a következő ügyforgalmat tünteti fel: Beérkezett: 29200 alispáni, 1000 alispán elnöki, 1920 közigazgatási bizottsági, 359 kihágási, 123 erdészeti, 9 erdészeti II. fokú, 98 filloxera bizottsági, 21 tisztviselői nyugdijválasztmányi, 50 köz- sógjegyzői nyugdijválasztmányi, 170 Styrum Lym- burg választmányi, 5 fegyelmi választmányi, 113 központi választmányi, 103 igazoló választmányi, 2 bíráló választmányi, 82 vármegyei pótadó felszólam- lási küldöttség. Az árvaszéknél beérkezett a múlt évben 22196 ügydarab ; A központi járási szolgabiróságnál a közigazgatási iktató 17400, a kihágási iktató 960 számot mutat. l / A szegzárdi kir. törvényszéknél Polg. osztályban: 1894-ben 16101. szám. 1895-ben 12885. „ Apadás 3216. szám. Büntető osztályban : 1894-ben 6608. szám. 1895-ben 5771. „ Apadás 837. szám. Telekkönyvi osztályban : 1894-ben 9459. szám. 1895-ben 9338. „ Apadás 121. szám. A szegzárdi kir ügyészségnél: 1894- ben 7463. szám. 1895- ben 6714. „ Apadás 749. szám. A szegzárdi kir. járásbíróságnál: Polgári osztályban : 1894-ben 15002. szám. 1895-ben 14205. „ Apadás 797. szám. Büntetőosztályban: 1894-ben 2719. szám. 1895-ben 3001. „ Emelkedés 282. szám. A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságnál: 1894- ben 48250. szám. 1895- ben 40949. „ Apadás 7301. szám. ott a Kata édes anyja sírjáról leszakította az első ibolyát, melyet együtt ültettek a lány nyal. és elküldte neki, egy sor Írás kíséretében: „Az édes anyja üdvözlete.“ A boldog menny asszonyt könnye- zésig meghatotta ez a gyöngéd figyelem, s még az nap szeretetteljes levélben köszönte meg To- bornak. A szép Bodajkynó az elsők közt volt, ki Katának szerencsét kívánt, még pedig olyan meleg, őszinte hangon, mely Katát nagyon kellemesen lepte meg. Egymást érték a gratulációk, ajándékok és a menyasszony élete csupa öröm és ünnepeitekből állott. És a vőlegény? Soha senki olyan gyökeres átváltozáson nem ment keresztül, mint Török Arisztid, mióta Csaródy Katával jegyet váltott. Arra a í könnyelmű viveurra senki sem ösmert volna rá a szerelmes vőlegényben. Lemondott minden o'yan mulatságról, szórakozásról, a melyekben eddig első szerepet vitt. Pedig az orfeumban egy uj csillag | feltüntet hirdették. Egy par exellence excentrique francia chansonette énekesnő produkálta ott magát minden este, aki szépségével, gyémántjaival, és egyéb képességeivel mesés sikereket ért el. Török meg se nézte. Továbbá a kaszinóban is lázba jött az egész társaság a Muharos Vincze szerencséje fölött, mely- lyel ka'áberen százezer forintot nyert rövid egy hó í alatt. Altaláuos volt a nézet, hogy csak Török Arisztid tudná lefőzni, sőt fel is szólították rá, hogy mérkőzzön össze véle. Már csak a renomé kedvé- I ért is. Hallani sem akart róla. Felé sem nézett I kaszinónak, orfeumnak. Nem lehetett őt látni soha, Szegzárd község ügyforgalma. 1894- ben 12278. szám. 1895- ben 13426. „ Emelkedés 1148. szám. Sylvester estély. Minden tekintetben sikerült estélyt rendezett a szegzárdi dalárda Sylvester estéjén. Részint a jól összeválogatott programra, részint a tánckedí" annyi embert csalt az estélyre, hogya nagy terem valósággal zsúfolásig megtelt. A dalárda erőiben mintegy megifjodva állt a közönség elé, és énekelt, a hogy azt a szegzárdi dalárdától már megszoktuk: szépen, szabatosan. A dalárda előadásain kivül még 3 pontja volt a hangversenynek: a Komáromy Mariska urhölgy által zongorán előadott boszorkány-tánc, a mely- lyel valósággal megboszorkányozta a közönséget, mely nem nyugodott, mig a kisasszony előadását még egy darabbal meg nem toldotta. Borsódy Lala urhölgy „Regina Ooeli“-je, elbájoló volt. A remek előadásban szinte megelevenedni láttuk azt, amiről a szép költeményben szó volt. Hogy a gyönyörű előadást xzber Sándor ur diszkrét zongorakisérete még emelte, azt mondanunk sem kell. A hatás, melyet a melodráma a közönségre gyakorolt, még az előadás befejeztével is élénken volt tapasztalható. Ezután Hauke Elvira és Stepke Mircl urhöl- gyek a „Magyar táncok“-at adták elő, mely darab művészi előadását szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a közönség, de a kisasszonyok sem maradtak adósok az elismerésért, és szintén megtol- dották előadásukat egy gyönyörű darabbal. A dalárda, illetőleg annak elnöke mindegyik közreműködő hölgynek egy-egy szép csokorral kedveskedett, amit a közönség éljenzéssel fogadott. Az előadást tánc követte éjfélig. De akkor nem engedték az uj évezredet észrevétlenül besuhanni, hanem a dalárda köszöntötte a Hymnussal és egy másik, alkalomszerű énekkel. Úgy intézték a dolgot, hogy az ének alatt görög tűz gyűljön ki és tegye az éneket hatásosabbá. De a görög tűz sztreikolt; akárhogy biztatták, nem akart kigyulni. Hja, nem hiába származik a Balkán félszigetről; késett, késett és elkésett, és a 2 dal elhangzott görög tűz nélkül. De végre ez is meggondolta magát, mert a „Három szinü zászló*-nak nem tudott ellentállni és végre mégis csak kigyult, fényárt bocsátva a lelkesülten éneklő dalárokra. Ennek végeztével az egymásnak „Boldog uj évet“, „boldog uj évezredet“ kívánó közönség újra hozzálátod a mulatós, majd a tánchoz, mely csak a reggeli órákban ért véget. A négyeseket 48 pár táncolta. (Hiába ! Szegzárd nem enged a 48-ból.) Jelenvolt hölgyek: Asszonyok: Bati Jánosné, Bátori Dezsőné, Boros Gyulané, Borsody Lajosné, Borzsák Endrénó, Dicenty Lajosné, özv. Dór Já- nosné, Dörv Viktorné, Éber Mártonná, Ékes Gyu- lánó, Franek Jánosné, Fürst Manónó, Gráber Árminná, Gutrung Henriknó. Halmay Istvánné, Haj- pál Sándornó, Heidekker Bólánó, Heidekker Ká- rolyné, Hilbert Istvánné, Hívért Ignácnó, Horváth sehol, csak a menyasszonya oldalánál. Még az öreg Csaródy is kifakadt egyszer, hogy az egész kompánia nem ér egy pipadohányt, mióta Török nincs közöttük. Ilyen viszonyok közt, természetesen, hogy a Kata bizalma vőlegényéhez vógkóp megerősödött. A szép Bodajkynéra pedig azt a rossz viccet találták ki, hogy unalmában ő is készül kimenni Afrikába oroszlánra vadászni. Ezalatt a fiatal pár boltról boltra járt a Misz- szel, vásárolták a kelengyét, s már ki is volt az esküvő napja tűzve, mikor sensatiós eset történt a fővárosban. Egy bankár lőtte magát főbe, hátrahagyott másfél millió passzívát. Abban a másfél millióban Csaródy Károly közel kétszázezer forintig volt érdekelve. Úgyszólván összes vagyona ráment. Az öreg inkább dühös volt, mint kétségbeesett, hogy őt igy rászedhette valaki. Azt sem lehet mondani, hogy Katára valami nagyon lesujtó- lag hatott volna a dolog. Ő boldog volt szerelmében és nyugodt abban, hogy a Török érzelmein ez mit sem változtathat. Elvégre is az almási birtokuk megmaradt, haza mennek, és csöndesen gazdálkodva magólnek hárman belőle. Lehetett vagy százötven hold az egész, tő- szomszédságában a Tobor 800 holdas birtokának. Mikor Kata kifejtette ezt vőlegénye előtt, Török idegesen pödörgette bajuszát, s lesütött szemmel hallgatott. A lány nyugtalanul fordult hozzá. — Miért nem szólsz semmit? Van talán valami kifogásod ellene? A férfi átölelte menyasszonya karcsú derekát és magához vonva őt, mélyen szemeibe nézett. A
