Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-11-03 / 45. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KÖBNÉL. SZÉKEL? FERENC. V; évfolyam. 45, szám. Szegzárd, 1895. november 3. Kéziratok viszza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . 1 » 50 > Egy szám. . . . . 12 > Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiről elfogad Erammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. A mezőgazdasági statisztikai adatok összeírása. Az ország mezőgazdaságára vonatkozó adatok összeírását rendeli el az 1895. évi VIII. törvényezikk, melynek végrehajtását a folyó hó 20. és 30-ika közt foganatosíttatja a kormány Magyarország egész területén. Az összeirási munkálatok módozatainak megállapítása céljából Döry Pál vármegyénk alispánja, a törvényhatósági ösz- szeiró bizottságot folyó hó 6-ára értekezletre hívta össze a megyeház nagy termébe, hol a törvény alapján kibocsátóit kormányhatósági „általános utasítás“ rendelkezéseit veszik tárgyalás alá s a kivitel módozatai iránt fognak tanácskozni. Korszakot alkotó, monumentális munkának az alapját akarja lerakni ez az uj törvény, mely a magyarországi gazdaságok statisztikáját, tehát a gazdaságokhoz tartozó minden adatot akar összeírni; az eljárás sikerétől függ tehát a törvény intenciójának megvalósítása. A november 20. és 80-ika közti 10 napon, midőn a számláló ügynökök és bizottságok megkezdik működésüket, természetesen egész forrongásba jön a községek, városok, sőt a tanyák és puszták népe is; mert bizonnyára a tudatlan és sok helyütt félrevezetett nép gyanúval fogadja az összeírással megbízott ügynököket. A mezőgazdasági statisztikai munka nemcsak a házba és a ház környékére, hanem az erdőre, mezőre egyaránt kiterjed, mert tudni akarja, hogy kinek mi a vagyona, mennyi volt a gazda földje után 1895-ben a járandósága, mije termett a gazdának, mennyi barma és apró jószága van, mivel műveli földjét és hogyan műveli ? vagyis minden ingó és ingatlan vagyon és teher felól tájékozást óhajt magának szerezni a mezőgazdasági statisztika 1 De ezenkívül más fontos momentumokat is föl akar deríteni ez a munkálat; nevezetesen kiterjed a munkaviszonyokra, a munkáskéz hiányára és a fölösleg kipu- hatolására, s ennek folytán a kivándorlás ügyére is. Láthatjuk tehát, hogy ez az adatgyűjtés hogyha az utasításnak megfelelően és lelkiismeretesen vitetik keresztül: az ország gazdasági viszonyaira nézve nagy fontossággal bir ; a törvény intenciója tehát csak akkor valósul meg, ha megbízható, sikeres összeírást leszünk képesek produkálni. Az összeirási munkálatot a földmive- lósügyi miniszter felügyelete mellett, az országos statisztikai hivatal végezteti. A nagy fontosságú munkának alapját azonban a törvényhatóságok területén működő összeirási bizottságok fogják lerakni, ezek fogják a járási bizottságok adatait fölülbírálni, a járásiak pedig a községekben működő ügynökök adatait vizsgálják át. A munkálat sikeres keresztülvitelének módja tehát teljesen alkalmas arra, hogy megbízható adatokat gyüjthessünk össze a mezőgazdasági viszonyokról. Az adatok valódisága és megbízhatósága tekintetében azonban szükséges jól megértetni a néppel, hogy mire való tulajdonképpen ez az összeírás; és alaposan föl kell világosítani a lakosságot arról, hogy ez a statisztikai adatgyűjtés nem adóemelés és egyéb terhek szaporítása céljából fo- ganatosittatik, hanem tisztán az ország köz- gazdasági érdeke teszi kívánatossá és szükségessé azt, hogy az ország gazdaságának adatait hitelt érdemlőiig összegyüjtsük. A nyugat-európai kulturállamokban, hol a nép és az iparos osztály már sokkal intelligensebb, nem ütközik semmi nehézségbe az ilyen adatgyűjtés és a munkálat sikerét semmi sem akadályozza. De nálunk, hol a nép mindenütt bL:al- matlansággal és gyanúval szokta fogadni még az általános népszámlálást is: tapintatosan és minden fölvilágositást és magyarázatot megadva kell megértetni a néppel, hogy ebből a statisztikai összeírásból semmiféle uj teher nem háramlik rájuk, sót inkább az ország gazdasági viszonyainak és bajainak megjavítása érdekében Íratja ösz- sze a kormány ezeket az adatokat. Számolni kell azzal a körülménynyel, hogy a tudatlan, Írást és olvasást alig ismerő népet egyes sötétben dolgozó, lelkiismeretlen emberek könnyen félrevezetik, s Önző céljaiknak kizsákmányolása végett hamisan informálják a törvény intenciója felöl ; azért tehát az adatgyűjtő ügynököknek s a járási bizottságoknak azon kell fáradozni, hogy legalább az értelmesebb gazdákkal értessék meg az összeírás célját s azokat győzzék meg a munkálat hazafias és hasznos voltáról. Ha az összeírást végző ügynökök és bizottságok meg tudják értetni a néppel, hogy a mezőgazdasági statisztikai fölvételek nem vonnak maguk után semmiféle adóemelést, hanem csupán azért történnek, mert végre is tudni akarjuk, hogy miből áll a vagyonunk, s miből élünk, akkor talán mégis csak sikerül az óriási nehézségek dacára olyan munkát létrehozni, amely ha nem is lesz mindenképpen tökéletes, de legalább megközelíti a valóságot. — Perczel Dezső a közigazgatási törvényjavaslatokról. Perczel Dezső, belügyminiszter, múlt szerdán. Bonyhádion léte alkalmával fogadta a völgység! járás jegy- zöegyletének küldöttségét, melyet Döry Pál, megyénk alispánja, s az egylet tiszteletbeli elnöke vezetett a miniszter elé. A jegyző- egylet szónoka azon kérelemmel járult Perczel Dezső belügyminiszter elé, hogy fogadja el tőlük kegyesen a községi közigazgatás rendezése tárgyában általuk elkészített memorandumot, s azt a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok elkészitósénél esetleg figyelembe venni kegyeskedjék, mint olyant, mely a korszakot alkotó s nagy jelentőségű reformmunkálatok megvalósításának előmozdításánál szerény véleményként akar hozzájárulni a miniszter nagyszabású con- ceptiójához. A nagy szakismerettel és a gya- gyorlati kívánalmak figyelembe vételével készített memorandumot a miniszter szívesen fogadta s megígérte, hogy a benne foglalt elveket és javaslatokat áttanulmányozza és közegeivel is át fogja tanul má- nyoztatni s a szükséghez képest figyelembe fogja venni. Egyúttal kijelentette, hogy a közigazgatási törvényjavaslatok tartalmáról elterjedt különféle híresztelések teljes tájékozatlanságon alapulnak, mert az általa munkáhavett és nagy részt már kidolgozott javaslatok sem a Szalavszky-, sem a Hiero- nymi-féle tervezettel nem azonosak, s azoktól általában eltérő elveken és alapokon nyugszanak, s egyúttal örvendetes tudomásként közölte a küldöttséggel, hogy a közigazgatás rendezésére vonatkozó összes javaslatok legkésőbb jövő év április végéig teljesen elkészülnek és a nyilvánosság elé fognak terjesztetni. A törvényhatósági bizottsági tagok választása. Múlt hó 26-án ment végbe az egész megye területén azon megyebizottsági tagok választása, kiknek mandátuma a folyó év végén lejárt. A választások folytán a következők lettek megyebizottsági tagokká : Agárdon Steinecker Ferenc és Fekete Mihály. Alsó-Nyéken Herczeg József, Purth Adolf és Sörös József. Bátaszéken Kopáry Gyula, Wallner Gyula, Rohr György és Gehring Márton. Bonyhádon Nagy István, Somogyi János és Lutzenburger József. Bölcskén Szentiványi Miklós, dr. Stern Adolf. Cikón Nagy István, dr. Moldoványi István és Hoff Henrik. Decsen Erdős Gábor és Karácsonyi János. Diósberényben Dubinszky László és Marcsa Gyula. Dombóváron Cseri István és Reiner Adolf. Duna-Földváron a. k. dr. Schober László és Rátkay László, f. k. Forster Benő, Simon János, Németh József Kiüti, Nagy Sándor István és Pu- lai István. Duna-Szt-Györgyön Szigethy József, Jó Dömötör Károly, dr. Brányi Kálmán. Faddon Zányi György. Felsó-Ireghen Bach Jenő és Zrínyi István. Gyönkön Klein Endre és Muraközy László. Győrén Rumfeld Imre és Kurz Vilmos.
