Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-10-27 / 44. szám
V. évfolyam. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. 44. szám. Szegzárd, 1895. október 27. Kéziratok viaiza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Égési évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . 1 » 50 » Egy szám. . . . . 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. A Bánlfj kormány sikerei. Háromnegyed éve, hogy a Bánffy kormány megalakult. A közvélemény általában ideiglenes, átmeneti kormánynak tekintette Bánffyt és társait. Még a szabadelvű pártiak is aggódva és kétkedve fogadták az uj kormány kinevezését, félve, hogy az uj miniszterek nem fogják pótolni a nagynevű, oszlopos elődöket. És ime, ma már nem akad hang, a mely a Bánffy kormányt „ideiglenesének tartaná és a nemzet nagy többsége, elismeréssel az uj. kormánynak hasznos és céltudatos működése iránt, teljes megnyugvással és bizalommal látja az ország ügyeinek vezetését a Bánffy kormány tagjainak kezében. Lehet, hogy Bánffy nem tartozik a nagy koncepciójú államférfiak sorába, de annyi kétségtelen, hogy nyílt, határozott magatartása, körültekintése, ügyessége és az elvekhez vfiló komoly és következetes ragaszkodása, kiváló sikereket biztosítanak számára. A Bánffy kormánynak első nagy sikerét Kálnoky külügyminiszter bukása jelzi. Ezen alkalommal fényes elégtételben részesült nemcsak a méltatlanul megtámadott miniszterelnök, hanem egyúttal Magyarország állami függetlensége és méltósága is. Ezt követte a peerschub. A peerschubot magában véve, a de- mokratia elveinek hódoló felfogásunknál fogva, nem tartjuk egy szabadelvű és demokratikus osztályban sem szükséges, sem hasznos intézménynek, de ezúttal örömmel fogadtuk és a Bánffy kormány kiváló sikerei közé soroljuk, mert a nemzet és korona között szükséges összhangnak, a mely a múlt évben nagyon meg volt zavarva, fényes megnyilatkozását találtuk benne. A Bánffy kormány érdeme a peerschub, az ő érdeme, hogy az uralkodó érzelmeire, melyeket külső tényezők Magyarország ellen fordítani iparkodtak, kibékítő és kedvező hatást tudott gyakorolni. Bánffy ügyességére és éleslátására vall az a politika, a melyet az elitéit nemzetiségi izgatok megkegyelmeztetésének kieszközlése által érvényesített, a minek üdvös hatása a nemzetiségek körében máris tapasztalható. A Bánffy kormány vezette sok küzdés és harcok után a hátralevő egyházpolitikai reformokat révbe. Az elvek integritását alku nélkül, híven megőrizték és ennek köszönhető, hogy a lelkiismereti teljes szabadság, mint a fölvilágosultságnak és liberalizmusnak vívmánya, mint az emberi jogok legbecsesebb és legszentebb nyilvánulása, hazánkban teljes mértékben immár tért foglalhat. Másrészt pedig a Bánjfy kormány nevéhez fűződik az az érdem is, hogy a már szentesített egyházpolitikai törvényeket, sok tapintattal és körültekintéssel, az állami és egyházi érdekek és jogkörök kellő respektálása mellett léptette életbe és az ezzel járó temérdek munkálatokat gyorsan és biztosan hajtotta végre. Azok a vádak, a melyekkel az ellenzék a zágrábi kihágások és botrányok alkalmából a kormányt illeti, alaptalanok és nincs egyéb céljuk, mint egy kis ellenzéki raketázást rendezni és viharos parlamenti jeleneteket, ok és alap nélkül, provokálni. Azért, hogy pár élhetetlen és éretlen zágrábi egyetemi hallgató aljas tüntetéseket követett el, a magyar kormány felelős nem lehet. A tüntetők példásan bűnhődni fognak. Hasonlóképen szigorral és erólylyel meg fog torolni a kormány minden kihágást, a mely a magyar állameszmét sérti és nem fogja engedni, hogy az ország tekintélye vagy a közjogi állása csorbát szenvedjen. De ennek orvoslására és érvényesítésére nem azok az eszközök alkalmasak, amelyeket az ellenzék provokál. Az az ut. a melyet a megtorlás cégére alatt az ellenzék választ, inkább megbontásra és az elért eredmények feláldozására vezet, mint a józan repressio alkalmazására, amelynek a törvényes alapon nyugvó, létező viszonyokkal számolnia kell. Ezt a helyes középutat választja a kormány és ezért csak elismerést érdemel; az ellenzék túlzásai csak a szélsőségek veszedelmes lejtőjére vezetnének. TÁRCZA. A magyar zászló/ Ezer éve innen-onnan, De mindig büszkén lobogtam. Pirulnom nem kellett soha. Honszeretet volt az apám. A szabadság édes anyám. És ezt soha nem feledtem . . . Ti századok és te Isten Ti vagytok a tanuk reá. Ifjúságom tűz korában, Sok nagy országot bejártam. A keletnek tengerében Mint tükrömben gyakran néztem Patyolatom lobogását. Eógi Bizancz borostyánja Olasz földnek a rózsája Sokszor hervadozott rajtam. Lengyelország lombját hordám És a büszke Bécsnek ormán Suttogtam a dicsőségről. Szenvedésben is volt részem . . . A mohácsi mezőségen * Megjelent a ..Fővárosi Lapok“ október 24-iki számában. Yagy ott a majtónyi pusztán Elhagyatva, olyan árván És legutóbb . . . Golgotámnál Világosnál. . . . Világosnál! De én mindezt elviseltem Elviseltem, némán tűrtem Mert a véres sebet, harcban Idegentől, karddal kaptam. De a mit most tettek velem Ezt némán nem viselhetem! Felelj nekem, te horvát nép 1 Vájjon mi lett volna veled, Ha én eddig nem vedelek ? Mikor rád tört a török had, Lovai patkója alatt Hevertél már félig holtan. Én — senki más — csak én voltam A ki lehajoltam hozzád S megtörültem véres orcád. Emlékszel-e? Csak fél század Védtem nagy Magyarországot, Törvényt, jogot, mindent, mi szent. Ei volt, a ki kezet emelt Ellenemben? Nem te voltál? Mit érdemeltél? Korbácsot! S ón? megadtam szabadságod! Szégyeld magad! Szégyeld magad 1 De mit! Csak nagy szívben fakad Hálaérzet és köszönet! A hitványok . . , sértegetnek! Én nemzetem, magyar nemzet, Hozzád fordulok, te hozzád, Ne hagyd hazád lobogóját 1 A köny, mely szememben reszket, Nem a fájdalomnak gyöngye (Arra e nép olcsó s gyönge) Csupán a haragtól fakad De mégis köny! S itt van rajtam Ne hagyd, ne tűrd boszulatlan ! Én vagyok neked mindened, Büszkeséged, becsületed. A selyemnek három szine Szent háromság. Egy szent ige. Múltad, jövőd bibliája, Istensége. Glóriája. Láthatlan van rám himezve Erős lelked erős hite. Csak te tudod, csak te látod : A te nagy feltámodásod 1 Hozzád fordulok, te hozzád, Ne hagyd hazád lobogóját. Tisztíts meg vagy sziwel-ószszel, Vagy ha vér kell, akkor vérrel 1 Rátkay László. 1
