Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-01-27 / 5. szám
1895. január 27. TOLNA VÁRMEGYE. landó feltűnést, de eredményt felmutatni nem képes. — Csöndben, szerényen, de serényen dolgozott, s ma már a törvény- hozás termében köztisztelet és közbizalom környezi az egész fiatal embert, ki az öreg politikus higgadtságával, az igazi tehetség energiájával érvényesíti magát mindenütt, ahová törvényhozási kötelessége sorompóba szólítja.“ így irtunk róla 3 évvel ezelőtt és véleményünket az idő igazolta. Könnyű volt ezt róla megjósolni, mert már akkor a „kiválasztottak“ közé tartozott. Nem történt tehát más, mint az, hogy a valódi érdem elismerésben részesült. A tolnamegyei Per- czel családnak nymbusa pedig ismét emelkedett egy kiváló tagjának érdemei által. Megyénk történelme századok óta ösz- sze van fűzve a Perczel-család tagjaival. Alispánok, főispánok váltakozva kerültek ki belőlük. A szabadságharcban három hős is szerepelt közülök : Móric, Miklós, Sándor. Perczel Béla pedig, — a mi Dezsőnknek az édes atyja, már a miniszteri székben is megelőzte fiát, kit megyénk most lelkesült örömmel és büszkeséggel ünnepel, — mert dicsőséget árasztott mi reánk, kik hozzá legközelebb állunk tiszteletben és sze- retetben. « -r, VARMEGYE. Az uj miniszterek beköszöntője. Egymásután köszöntenek be az uj miniszterek. Tegnap a következő leiratok jöttek törvény- hatóságunkhoz. A m. kir. belügyminiszter. 0 cs. és apostoli királyi Felsége f. hó 15-én kelt legfelső elhatározásával engem magyar belügyminiszterré legkegyelmesebben kinevezni móltóz- tatott. Midőn működésemet megkezdem és erről a törvényhatóságot értesítem,. egyszersmind azon reményemnek adok kifejezést, hogy feladatom teljesítésében támogatására számíthatok. Budapesten, 1895. évi január hó 19-én. Perczel Dezső. A hatalmas ó-kornak, a császárság korának maradványai, a Colosseum, a Traján-oszlop, Constantin bazilikájának rengeteg ivei a Palatin császári palotáinak omladékaiban is nagyszerű falai szerényen húzódnak meg a jövevények mellett. Az uj hit, bár ezeknek a köveiből építette föl a diadalmas szentek és vértanuk tiszteletére szánt templomokat, mégis volt annyira kegyelmes hozzájuk, hogy legalább hírmondót hagyott meg az egykori pogány nagyságból. Ledőlök a bársonyos fűbe. Egész világ nyüzsög előttem. Tücskök ugrálnak az átmelegedett televóny giz-gazai közt, eranyzöld hegyek cikáznak a levegőben, s apró rovarak mászkálnak levélről levélre. Odajön pár pillangó is, egymást űzve, kergetve, megittasulva a melegtől és a fónyözöntől, mitsem tudva arról, hogy januárról regél a kalen- dáriom. •í* * • * Valamikor régen, kétezer hosszú esztendőknek előtte, márványtömeg terült el az etruszk földről ideszaladt folyó, Horátius „Flavus Tiberis“-ének két partján. Ifjú pompájában állt a Pantheon, uj volt a Colosseum, melynél roppantabb épületet nem ismer a föld kereksége; márványtól és aranytól ragyogott a Caesarok háza a Palatinon, és Caracalla világszép fürdőjében találkát adott egymásnak a patrícius világ a mostani nemzedék ősanyáival. A Capitoliumon parancsot osztogattak minden népeknek Edinburgtól Indiáig, a Dunától a Szaharáig. Ide gyűlt a világ minden aranya, minden drága fűszere, ide jöttek kicsinálni trónjuk nyugodt birtoklását Ázsia fólvad fejedelmei, ide internáltak minden legyőzött királyt és királynét. Nagyon küA pénzügyminiszter. Midőn a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésének általam történt átvételéről a közigazgatási bizottságot értesítem, van szerencsém nehéz kötelességeim és felelősségem tudatában a közigazgatási bizottság tisztelt tagjait ismert hazafias érzületükbe helyezett bizalommal felkérni, hogy hivatalos működésem érvényesítésében a törvények értelmében közrehatni és engem a pénzügyi törvények sikeres foganatosítása körül eddig is tapasztalt odaadó készséggel támogatni szíveskedjék. Budapesten, 1895. január hó 17-én. Lukács László. A kereskedelemügyi miniszter. 0 cs. és kir. Felségének folyó hó 15-ón kelt legfelsőbb elhatározásával, a m. kir. miniszterelnök ur előterjesztése alapján, engem m. kir. kereskedelemügyi miniszternek legkegyelmesebben kinevezni móltóztatott. Midőn ez utón is közlöm és tudatom, hogy a kereskedelemügyi minisztérium vezetését a mai napon tényleg átvettem, egyszersmind felkérem a törvényhatóságot, hogy engem a reám váró fontos és közérdekű feladatok teljesitésére irányzott törekvésemben, hatáskörén belül támogasson. Kelt Budapesten, 1895. január 17. Dániel Ernő. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi január hó 29-én. Kovács Ferencné és Szalai Istvánná ellen va- gyonrongálás miatt. Baráti József ellen lopás miatt. Hirsch Ferenc ellen jogtalan elsajátítás miatt. Kiss János és Baracskai Ferenc ellen súlyos testi sértés miatt. Palaeky Márton ellen lopás miatt. 1895. évi január hó 31-én. Heckman Emil, Tóth András, Csősz Ferenc és Pok János ellen súlyos testi sértés miatt. Haaz Ferenc ellen sikkasztás miatt. Deutsch Ignác ellen csalás miatt. A bonyhádi képviselőválasztás. Tolnavármegye központi választmánya Simon- sits Béla alispán elnöklete alatt e hó 24 én tartott ülésén a választást február hó 5-re tűzte ki. A választás, minthogy a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedő bizottság előtt fog végbemenni. Választási és az I. szavazatszedö bizottsági elnök: Döry Dénes kir. tanácsos, jegyző: Engel P. Sándor, a II. szavazatszedö bizottság elnöke s a választási elnök helyettese: Dr. Cottely Géza kir. közjegyző, jegyzője: Horváth Ernő. Helyettes elnökök: Kramolini József és Marhauser Imre, helyettes jegyzők: Hoff Henrik és Blumenstock Jakab. Az l-sö szavazatszedö küldöttség előtt a községházánál szavaznak: Bonyhád, Börzsöny, Döri- Patlan, Zomba, Alsó-Nána, Tevel, Kovácsi, Kis- Dorogh, Varasd, Tabód, Kakasd, Belacz, Ladomány Szálka és Grábóc. A Ilik szavazatszedö küldöttség előtt a fapiacon levő izr. iskola helyiségében szavaznak: Lengyel, Závod, Kis-Vejke, Apáthi, Mórágy, Nagy-Vejke Hant, Apar, Czikó, Mőcsény, Palatinos, Izméuy, Mucsfa, Győré, Máza, Váralja, Nagy-Mányok, Kis- Mányok és Majos. A választás pontban reggeli 8 órakor fog a választási elnök által magnyitlatni, a szavazás pedig, amennyiben szükséges leend, a két szavazatszedő küldöttség előtt reggeli 9 órakor veendi kezdetét. A szabadélvüpá l tot Döry Dénes pártelnök vasárnapon, vagyis ma délelőtt 10 órakor az „Arany oroszlán“ szálloda nagytermében tartandó értekezletre hívta egybe. Perczel Dezső szombaton délutáni fogadtatása ügyében a rendező-bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás. Perczel Dezső belügyminiszter ur ő Nagyméltósága folyó hó 26-án a délutáni vonattal Bonyhidra érkezik, ügy magas állása, mint a személyét környező tisztelet és szeretet természetessé teszi, hogy ünnepiesen fogadtassák. A midőn Bonyhád város lakosait pártkülömbségre való tekintet nélkül felhívjuk, hogy az ünnepélyeken megjelenni szíveskedjék, egyúttal az ünnepsó__________________________________3^_ lömböző volt a sorsuk. Jugurthát és Verciugetorixet megfojtották a Mamertin-börtöuében, mig Zenóbia illendő eivillisztából élt élete fogytáig Tivoliban . . . . . - . És akkor is aranyzöld legyek cikáztak a Janiculuson s amott az átellenében sötétlő Pin- ción, Lucullus kéjkertjeiben, hol Messalina nyíltan tartotta orgiáit Siliusszal. És akkor is boldog öntudatlanságban lebegtek a lepkék a jázmin-bokrok fölött Nero aranyházának kertjében, melyben minden falevél halottszagu volt a szurokba mártott keresztények megszenesedett testétől. Azután jöttek a barbárok, ledöntöttek Kóma minden márvány épületét, s nyomukban betódult az aszkótizmus, az uj, a diadalmas uj hit türelmetlenségével.. Végigzúgott Kóma utcáin a szózat: „Christus imperátl“ S Názáret halvány embere parancsolt. Meszet égettek a görög művészét márványba faragott remekeiből, mivel hogy pogány dolgok valának, s templomokat emeltek a Colosszeum s a Palatin lehordott tégláiból. A roppant nagyság után csömör fogta ej Kómát, az uj századok legyintése olyan volt, mint a böjti szól, mely templomszagot hoz magával. S mig alant a templomokban és kolostorokban zsolozsmát zengedeztek a barátok aj. uj is'ennek, itt fönt a Janiculumon mitsem változott ez a kis világ. A száradt gazok és buvó füvek között bujócskát játszottak a fehér lepkék, és az aranyzöld legyek. Gondtalan kis lény te, mely cikk-cakkban táncol a napsugárban, mint a fehér papirdarabka, melyet elkap a sirokkó, mit neked az emberiség változatos viszontagsága, mit neked a remissance fénye és ragyogása, mit neked az a deficit, mely most Sonnió pénzügyminiszterre tátja fenektelen torkát 1 Lenézek az alattam elterülő háztömegre, és még sem látom, a városok városát. Szememre köd ül, s ezen keresztül, sejtelmes távolban, uj perspektívákat nyit a fin-de-siéele ideges meditációja, mely már azt szeretné tudni, hogy mi lesz a harmincadik vagy. a negyvenedik évszázadban, mi lesz a szent Péter omladékai fölött gyöpösödő halmon, s micsoda bölcsészeti iskolába fogják beosztályozni a rég letűnt kereszténységet. Hogy mi lesz? Rómának talán már helyét sem fogja tudni Macaulay uj-zelandi utazója, de ha fáradtan leül a Vatikán fűlepte, mohos romjaira, a ragyogó meleg verőfényben akkor is fehér lepkék fognak libegni körülötte ? Nyitray József. Ami megzavarta. Irta: Gyarmathy Zsigáné. I. Azt kérditek, hogy miért hagytam oda a ji védelmező állomásomat: hogy miért nem hordo továbbra is a leveleket. Ha nem lennének szemek, rám meredő teki tetek, akkor talán ... de igy nem lehet . . . N< miért néztek úgy össze? Azt hiszitek, nem látó és nem tudom, hogy mit tesz az: „SzegéuyTonc megőrült!“ ezt mondja a ti szemetek ... oh i már tudok a szemekből olvasni, s amíg azt tudó: és az emlékezetem ép, addig nem vagyok őnl akármin! is néztek össze. Az én falumban, tudj; tok, ott a kékes ormu Vlegyásza alatt, volt eg_
