Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-10-13 / 42. szám
V. évfolyam. 42. szám. Szegzárd, 1895. október 13. Előfizetési ár: | Égési évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » | Negyed évre . . I » 50 » Egy szám.....................12 » I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kirül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptuhúdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD SZŐRNÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vilin nem adatnak. A lap szellemi réizét Illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési felhívás! Október hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési ár: Egész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ - „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . — „ 50 „ A „TOLIAVlEIE&YE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Perczel Dezső Szegzárdon. Perczel Dezsőt, Magyarország népszerű belügyminiszterét, városunk szülöttét, a közgyűlésen körünkben üdvözölhetjük, ismét itthon lesz: mi közöttünk, ahonnan nyolc évvel ezelőtt kiindulva, jelenleg'az ország egyik legmagasabb állásán szerez dicsőséget, hírnevet megyénknek és városunknak. Látogatása a legbensőbb örömmel és őszinte büszkeséggel tölti el mindnyájunk szivét, mert Perczel Dezső iránt, mióta csak a közpályán működik, e vármegye minden lakója őszinte, igaz tisztelettel és benső szeretettel viseltetik. Perczel Dezsőnek bölcsője itt ringott a mi városunkban; itt kezdett növekedni nagy emlékű édes atyjának, Perczel Bélának, a későbbi igazságügyminiszternek gondos fel- l ügyelete alatt. A szabadság mámorával, a a fölébredés nagy napjainak szép jövőt ígérő reményeivel, a 48-as évek lelkesedésével volt elárasztva környezete akkor, midőn születése idején nagyérdemű édes atyja, mint megyénk alispánja, a legjobb hazafiak sorában lángoló hazaszeretettel vette ki részét az ország szabadságának, függetlenségének nagy munkájában. Ilyen lelkesítő előjelek között indultak meg az ő életének gyermekévei s ilyen benyomások között fejlődött az ö negyratörő lelke, mely most a férfikor verőfényes delén az ország kormányának magaslatán fejtheti ki nagy tehetségét, tudását, nemes lelkének üdvös sugalmait nemcsak a mi javunkra, hanem az egész ország jólétének és haladásának előmozdítására. A legószintébb örömmel és jól eső önérzettel tekintünk reá most, midőn körünkbe, az ő szülővárosába érkezik, a hol tevékenységét vármegyénk ügyeinek és érdekeinek szentelve, legszebb férfi korát töltötte el. Vármegyénk és városunk iránti megtisztelő vonzalmának éppen az által ad kifejezést, hogy súlyos kormányzati gondjai és dolgai közepette is szakit magának időt körünkben megjelenni és mint a törvény- hatóság illustris tagja, vármegyénk közgyűlésén résztvenni. Megjelenése távol áll minden politikai vagy pártcélzattól, és mi benne nemcsak Magyarország kitűnő belügyminiszterét, hanem vár megyénk nagynevű fiát is fogadjuk. Tíz éven át fáradhatatlanul dolgozott, mint alispán a mi közügyeink élén, tiz évet töltött családjával együtt városunkban és úgyis mint alispán közhasznú működésével, úgyis mint városunk polgára Szegzárd iránt tanúsított állandó jóakaratával és rokon- szenvével, kitörölhetetlen emléket hagyott maga után és elévülhetetlen érdemeket szerzett. Mint belügyminiszter megmutatta, hogy a reá bízott legfontosabb és legnehezebb tárcát valódi hivatottsággal kezeli, tökéletes jártassága és gazdag tapasztalatai a köz- igazgatás minden ágában, úgy párját ritkító munkássága a legnagyobb elismerést keltették. Áz új törvények végrehajtásával reá nehezedő óriási feladatoknak fényesen felelt meg és az ó nevével vannak immár összeforrva a szabadelvű törvények életbeléptetésének sikerei. Személyéhez szeretetünk, működéséhez gálánk csatol. És hogy meleg vonzalmát és ragaszkodását a mi vármegyénk és szerény körünk iránt mostani díszes és kimagasló állásában is változatlanul, híven megőrizte, azt minden szónál ékesebben hirdeti az ő mostani megjelenése Szegzárdon. Nem külső csillogással, nem mesterkélt tüntetésekkel, hanem a szivek mélyéből fakadó igaz érzelmekkel: örömmel, szeretettel és büszkeséggel üdvözli Tolnavármegye közönsége a székhelyen megjelenő Perczel Dezsőt, Magyarország belügyminiszterét. TÁRCZA. —Kifli**“ Aranylakodalom. — A. 6. Cagna. — Utam egy ház mellett visz el gyakorta. Múltkor díszt öltött, fény körülragyogta . . . Mi készül itt P kíváncsin kérdezőm; Egy vén inas foghegyröl szólt felém: Lakodalom lesz. Megnézem én is, hogy kit ünnepelnek P Rokon, barát megtöltő már a termet . . . A dámákon jaj mennyi pipere! Aranynak, kincsnek mennyi özöne Csillogott felém. Virágok ós arckép, cukorka, versek A vendégek közt kózről-kózre mennek. Lesem a szép arát, s megleltem ót, Fátyol, szalag között, tükör előtt; Jaj, elhízott már I De tudja Isten, nekem úgy rémlett, Nem válik ez be Igaz ünnepségnek; Pazar fény, pompa, disz, az volt elég: De nem lelém ■ az érzés melegét; Ott hagytam őket. . . . Egy pőre gyerkőc sirt-ritt a sarokban Mi a bajod P miért sírsz P tudakoltam. „Az ünnepről kivert a szívtelen, Pedig nász meg nem esik nélkülem: Ámor a nevem.“ BUDAY LÁSZLÓ. HVCetamorfózis. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárcája. — Máig se tudjuk, ki verte Bartay Magdolna fejébe azt a nagy demokrataságot. Mikor még kis lány volt, akkor is örökké veszekedett a környezetével. Átküldték Tamási báróékhoz, hogy a kis Elzával játszék: az illő barátnő Magda számára s a bárónő úgy is annyiszor s oly szívesen hívta már Magdáékat. S ez az önfejű lány félúton megállittatta, visz- szaküldte a kocsit, maga pedig letelepedett a porba a parasztgyerekekkel játszani. Mikor rátaláltak, akkor éppen a harangozó Kata lányával épített ut- szóli kavicsokból házat egy rongyokból, kukorica csutakból esetlenül formált baba számára. Pedig milyen szép babaszobája van otthon, függönyös ágygyal, apró plüss garnitúrával, s milyen szenzációs hajas babái, értelmesek, okosak, még beszélni is tudnak egy-kót szót. Később aztán Magda a Csillag Domokos udvarlását utasította vissza konok következetességgel, mert arról álmodozott, hogy egy falubéli asztalos legénynek lesz a felesége. Es hiába őrködött felette Klára tante a legszigorúbb éberséggel, Bartay Magdát bizony nagyon gyakran ott lepték meg az asztalos műhelyben, amint csillogó szemekkel nézi a munkásokat, s jó kedvű dalukba ő maga is beleereszti csengő hangját. Ha pedig már minden áron otthon raarasz- tották, egész polémiákba bocsátkozott az előkelő származású oly büszke őrnagygyal, s kereken kijelentette az álmélkodó társaság előtt, bogy a predikátumokat semmire se becsüli, az aristokraciát egyszerűen fölöslegesnek tartja, s rokonszenvével inkább megajándékozna egy béres fiút, mint egy grófot, légyen az akármilyen terjedelmes hitbizo- mányok örököse. . Sokat bosszankodtak otthon a Bartay Magda ostobaságán, de hát olyan nagyon mégsem ijedtek meg tőle. Ám hadd vonzódjék az asztalos legényhez, azért ha a családi tanács a fiatal Tamási Béla bárónak szánta, hát akkor ahhoz fog menni. Béla báró hajlandó elvenni a lányt még evvel a rigolyájával is, s Bartayók édes örömest ragadják meg a kínálkozó alkalmat, hogy bárónévá tegyék a I családnak immár második leány tagját is. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
