Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-01-27 / 5. szám

5. szám. V. évfolyam. Szegzárd, 1895. január *27. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz* lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — > Negyed évre . . 1 » 50 Egy szám. . . . . 12 » ' Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad Erammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. A bonyhádi választás. A belügyminiszterré kinevezett Perczel Dezső a következő levelet intézte a bony­hádi kerület választóihoz: Tisztelt Uraim! 0 cs. és ap. királyi Felsége, Urunk és kirá­lyunk, folyó hó 15-ón kelt legmagasabb elhatáro­zásából magyar kir. belügyminiszterre neveztetvén ki, az 1875. évi 1.1. c. értelmében kötelességemmé vált, a bonyhádi kerületben, az 1892. évi január hó 28-án végbement választás alkalmával nyert képviselői megbízatásomról lemondani; én ezen kötelességnek' eleget téve, lemondásomat a képvi­selőház elnökségének be is jelentettem. Midőn mindezeket a kerület tisztelt választó közönségének becsesludomására hozni sietnék, nem mulaszthatom el, hogy tisztelt polgártársaimnak a bennem ismételten helyezett szives bizalomért leg­melegebb köszöneteraet fejezzem ki. Fogadják hazafiui üdvözletem őszinte nyilvá­nítását I Budapesten, 1895. január hó 18-án. Kiváló tisztelettel. Perczel Dezső s. k. Á hét elején pedig leérkezett a várme­gyéhez a képviselőház alelnökének, Andrássy Tivadar grófnak leirata, a melyben a lemon­dás folytán megürült bonyhádi választó ke­rületben uj választás megtartását rendeli el. A központi választmány e hó 24-én tar­tott ülésében a választás határnapjául feb­ruár hó 5-ikét tűzte ki. Egy választó kerületre örvendetesebb és szebb alkalom a választásra, mint az, ha képviselőjét miniszterré nevezik ki, nem képzelhető. Fényes bizonyitéka ez annak, hogy ama férfiú, kinek kezébe a kerület választóinak többsége a megbízó levelet le­tette, méltónak bizonyult a beléje helyezett bizalomra, becsületére és díszére vált a vá­lasztók ítélő képességének. Jól eső öntudattal és elégtétellel lép­hetnek a bonyhádi kerület választói február 5-én a választási urna elé, hogy beadhas­sák szavazataikat az ő képviselőjelöltjükre — Magyarország belügyminiszterére. És nem a hatalom képviselője felé irá­nyuló tekintetek, nem a magas méltóságnak fénye az, a mi örömmel és lelkesedéssel ösztökéli a bonyhádi kerület választóinak jelentékeny többségét választói jogának gya­korlására, hanem az a tudat, hogy ama férfiú, kibe bizalmukat helyezték, tehetsé­gével, képességeivel és erényeivel küzdötte fel magát a legmagassabb polcra és hogy e polcon is meg fogja őrizni ragaszkodá­sát, rokonszenvét és legmelegebb érzéseit az 5 szükebb hazája: Bonyhád és Tolna­vármegye iránt. A mint eddigeléis mindenütt ott volt, a hol a köznek javára szolgálhatott, a mint, mióta csak a közpályán megjelent, készsé­ges gyámolitója volt minden hasznos, köz­érdekű dolognak, a mint segítője és párt­fogója volt minden igazságos ügynek és fáradhatatlan kielégítője minden jogos igény­nek, ép ilyen fog maradni, mint miniszter is, uj hatáskörében, melynek osak köteles­ségei fognak előtte lebegni és előkelő ál­lásában nem fog elhidegülni, elidegenedni, nem fogja kicsinyelni a kört, melyből ki­emelkedett, hanem az eddigi szoros és benső viszonyban fog maradni kerületével és annak minden polgárával. A bonyhádi választókerület a maga be­csületének és politikai reputációjának tarto­zik azzal, hogy — esetleg bármily ellenzéki presszióval szemben — megtartsa magának az ó képviselőjét, kire méltán büszke lehet. Nem is tudjuk elképzelni, bármiként feljődjenek ,is az ellenzéki pártok között most folyó előkészületek,1 — nogy~ Perczel Dezső impozáns győzelmet ne arasson. Nem szólunk állásáról, érdemeiről, ama nagy szolgálatokról, a melyeket kerü­letének már tett, nem szólunk egyéniségé­nek kitűnőségéről, sem pedig ama kegyen­letes hagyomány által megszentelt kapocs­ról, a mely az ő nevét tiszteletet, és elis­merést igénylő módon fűzi Bonyhád hoz és Tolnavármegyéhez, hanem egyszerűen kon­statáljuk, hogy a politikai tisztesség is ma­gával hozza az ő megválasztatását. Köztudomású ugyanis, hogy a bony­hádi kerület kath. alsó papsága személyes indokokból készül harcra Perczel ellen. Az elveket és a tiszta meggyőződést, bármilyen táborban és bármilyen pártállá­son, tiszteletben tantjuk. A ki a szabadelvü- séget nemcsak olcsó frázisnak tekinti, az minden meggyőződésnek megadja a kellő tiszteletet, ha annak meg van az elvi alapja vagy jogosultsága. Mihelyt azonban hiányzik az elvi alap, akkor annak erkölcsi motorai is megszűntek. Mindenkor a 67-es alapot támogatták a bonyhádi kerület esperesei és plébánosai és most készek a szélsőbal jelöltjét támo­gatni. Ez még hagyján és indokolható-lenne, ha ezt politikai érdekek még az ő szem­pontjukból is igazolnák. Még értenék, ha a klérus á 67-es alapon álló jelöltet el tudná hagyni azért, mert liberális és támogatna minden más párthoz tartozó jelöltet, a ki nem liberális. De a 67-es alaptól eltérni és támogatni a szélsőbal jelöltjét, aki ugyan­csak szabadelvű, erre csak a személyes el­fogultság és gyülölség képes. Az egyházi rend tagjait, tudjuk, elsősorban az egyház- politikai kérdések érdeklik. Ott az állami érdek, politikai pártállás mindegy, a kleri- kálizmus a kiindulási pont. Egyházi szem­pontból ez — nem jogosult ugyan — de érthető. Hanem, mint jó helyről értesül­tünk, kimondotta a kath. papság, hogy bár­milyen pártállásu jelöltet támogat, tehát a szélsőbali liberális (?) Preyert is, Perczel ellen. Ilyen nyilatkozatra és állásfoglalásra csak a szenvedély és az emberi mérges hajlamok ragadhatják az embert. Hát olyan bűne az Perczelnek, hogy a gyűlölettel ellene indított reverzális haj­szából teljes egyéni és politikai integritással került kiy hogy az ellene röpitett nyilak őt meg nem sérthették, hogy Ö egészen intákt maradt ? Nem vitathatja el senki az ellenzék­nek ama jogát, hogy politikai elveinek ér­vényesítése, avagy politikai jogainak gya­korlása érdekében ellenjelöltet állítson. —" Jól lehet a higgadt és komoly ellenzéki vezérférfiak a kerület nyugalmáért egy céltalan s reménytelen küzdelembe bele­menni nem óhajtanak. De ha lesz is ellenjelölt, csak elvi ala­pon támogassák azt. A klerikális elemek nem támogathatják a szélsőbali liberális je­löltet, a szélsőbal pedig nem támogathat klerikális jelöltet a nélkül, hogy a politikai erkölcstelenség bűnébe ne essék. Nem is hisszük, hogy ez bekövetkezzék. A politikai tisztességnek és morálnak tartozik annyival minden párt, hogy az el­vekből csere-berét és vásárt ne csináljon ; hogy első sorban a zászlót tekintse és csak aztán a zászlóvivőket. Az utolsó választásnál is kimutatta a bonyhádi kerület, hogy választói többsé­gének józanságán, higgadtságán és intel­ligenciáján hajótörést szenvednek a leg- képteleuebb és legidétlenebb módon szított ágitációk. A bonyhádi kerület nagy többsége min­den időben hű és következetes maradt úgy a 67-es alaphoz, mint pedig a szabadelvü- séghez. Perczel Dezső neve egymagában véve Programm. Jelenti a kötelességtudásnak, a jellemszilárdságnak, a politikai következe­tességnek, a hazafíságnak és a tiszta sza- badelvüségnek fogalmát. Győzzön ez a programon, győzzön ez a név 1 a Éljen a bonyhádi kerület szabadelvű pártjának jelöltje : Perczel Dezső!

Next

/
Thumbnails
Contents