Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-08-18 / 34. szám

1895. angusztns 1$. — Kinevezés IQ. Reitberger István, bony­hádi főszolgabirosági dijuokot gr. Széchenyi Sándor főispán kinevezte völgysógi járási Írnokká. — Értékes lelet. Bonyhádon Weisenburger János, ottani lakos saját házánál levő szántóföldjén tarackirtás közben egy zöldcserép korsóban, me­lyet véletlenül eltört, 76 drb nagyobb és 4 drb kisebb, többnyire a XV. századból való ezüst érmet talált és bészolgáltaita a főszolgabírói hivatalba. — Zászlószentelés Dombovárott. Vasárnap tartotta az ódombovári ipartestület zászlószentelési ünnepélyét, melynek lefolyása a következő volt: Reggel 9 órakor gyülekeztek a városház nagyter­mében. Fél tízkor Döry Józsefnó zászlóanya jelent meg a koszorús leányokkal. Háromnegyed tízkor a testület diszfelvonulást rendezett a bevont zászlóval a r. k. templomba zeneszó mellett. Tiz órakor volt az ünnepélyes istentisztelet. Istentisztelet után ki­vonultak a templomból a piactérre, hol a szertar­tást végzett plébános egyházi beszédet tartott. Ez­után következett a szegek beverése. Az ünnepélyt táncvigalom zárta be, mely esti 7 órától kivilágos- kivirradtig tartott. — Áthelyezés. A szegzárdi pénzügyigazgató- ságnál üresedésben levő pénzügyőri biztosi állásra saját kérelme folytán König Lajos vágujhelyi pénz­ügyőri biztos helyeztetett át. — Jegyzői vizsgát tevők figyelmébe. A bel­ügyminiszter körrendeletét intézett a vármegyei tör­vényhatóságokhoz, mely szerint az őszi közgyűlések alkalmával tartandó jegyzői szigorlatokon az októ­ber l-ével életbelépő uj törvények, a polgári házas­ságról, a gyermekek vallásáról és az állami anya­könyvekről szólók, valamint az ezekre vonatkozó rendeletek és utasítások is felvétessenek a szigor­lat tárgyai közé, amelyekből az illető megye anya­könyvi felügyelője fogja kihallgatni a vizsgára je­lentkezőket ; s ennélfogva utasította a törvényható­ságokat arra is, hogy a jegyzői szigorlatokra az illetékes kerületi anyakönyvi felügyelőket is meg­hívják. — Esküvő. Lobi Ármin e hó 20 án délután fél 5 órakor tartja esküvőjét Dombovárott Reiner Adolf tekintélyes és köztiszteletben álló kereskedő leányával Vilmával. — Katonai lóvásárt tart a földmivel ósügyi miniszter Pincehelyen szeptember 24-én, Hőgyészen szeptember 26-án és Dombovárott szeptember 28-án. 4—7 éves és legalább 158 centiméter magas lo­vakra reflektálnak csak, 7 évnél öregebbet semmi esetre sem vesznek meg, 158 centimeter nagyságon alulit is csak akkor, ha kiváló példány. 8Ya évet betöltött csikót is fognak vásárolni, de csak kiváló jó alkatuakat és nemes származásukat. kolumbácsi legyek egész felhőket képezve tódulnak ki, honnan őket a szól néha igén messzire elviszi. Ilyenkor az embernek veszedelmes oda közel menni, bár rendes körülmények közt az embert nem bánt­ják. A nőstények azonban a marhát megtámadják és éles, a marha szügye, nyaka s fejébe szúrt szi­polyaikkal fájdalmas daganatokat és gyuladásokat okoznak, melyek a marhát néha meg is ölik. Nehány kilométerrel lejebb látható a magyar parton azon emléktábla, mely a folyamatban levő aldunai szabályozási munkálatok megindítását örö- kiti meg. Drenkovápál kalauz száll a hajóra, ki az Or- sováig terjedő útnak minden veszélyes pontját is­meri, és azontúl közösen őrködnek a kormányossal és a kapitányokkal a hajó s az utasok sorsa fölött. Szirinynyel szemben fekszik a jobb parton az u. n. Goszpodin szírt, melynek lábánál még ma is látni azon műut nyomait, melyet a romaiák a Duna mentén akként állítottak elő, hogy az ut ele­gendő széles legyen, a sziklákba vésett lyukakba alkalmazott és alulról megtámasztott gerendákra fektetett padlókból karzatot készítettek. Itt azonban nem tudtam attól a gondolattól szabadulni, hogy a jelenkor segítségére megy az ókor emlékeinek, mert azok a sziklába vésett négy­szög lyukak, a gerendák helyei oly szabályos négy­szögek, mintha tegnap készültek volna, holott tud­juk, hogy az idők vasfoga, a zivatarok és különféle csapadékok nagyon hamar megváltoztatják a ter­mészeti tárgyak képét. De mindenki elhitte, hát udvariasságból nekem is el kellett hinnem. Hajónk nemsokára Grében-YiQi • ért, a hol az aldunai munkálatokat egész közelről szemlélhettük. TOLNA VÁRMEGYE. — Az anyakönyvi nyomtatványok közül a születési anyakönyvi esetek följegyzésére szolgáló könyvek már megérkeztek a megyéhez a belügy­minisztériumtól. A könyvek igen tetszetős kiállitá- suak, szilárd, erős kötésben és igen finom papíron, halványzöld színű alapnyomással; a könyvkötő ipar­nak díszére váló könyvek Posner K. Lajos bu­dapesti gyárából kerüllek ki. Ezeket a könyveket az anyakönyvvezetők kinevezése után azonnal meg­küldik az egyes anyakönyvvezetőknek a reá vonat­kozó miniszteri rendeletek és a megfelelő törvények egy-egy példányával együtt. — Anyagyilkos. Vérlázitó, rémes tettről ad hirt dunaföldvári levelezőnk. Egy jómódú polgár­ember arra vetemedett, hogy mostoha anyját fej­szével agyonüsse. Eölönben az eset részletei a kö­vetkezők : Tegnapelőtt reggel a szomszédok özv. yóná8 Mihályné házát még hót órakor is csukva találták, mi nekik feltűnő volt annál is inkább, mert az öreg asszony már a kora reggeli órákban szokta házát elhagyni, hogy a piacra tejet vigyen ki. A szomszédok rosszat sejtve betörték a kaput s rémülve látták, hogy Jónásné konyhája küszöbén élettelenül fekszik s homlokán tátongó sebéből vér­zik. Lármát ütve a gyilkos után puhatolództak, kit valamennyien mostoha fiában Jónás Györgyben vél­tek feltalálni. A csendőrség a gy&nuokok alapján rögtön el is fogta Jónás Györgyöt, ki töredelmesen be is vallotta, hogy ő volt a gyilkos. Estefelé be­lopódzott mostoüája udvarába s tudva annak szo­kását., hogy nyáron át a konyhaküszöbön szokott aludni, könnyen fórt hozzá. Éjjel, mikor mostohája legmélyebben aludt, odament hozzá s éles fejszével úgy halántékon ütötte, hogy a szegény asszony rögtöu szörnyet halt. Tettét boszuból követte el, mert mostohája egy zsák rozszsal állítólag megrö­vidítette. A szerencsétlen áldozatot tegnap boncol­ták fel s az orvosok a halál okául agyroncsolást állapították meg, melyet az egyetlen fejszecsapás okozott. A szerencsétlen asszonyt tegnap temették óriási részvét mellett. A gyilkos pedig a bíróság börtönében várja méltó büntetését. — A szőlő uj ellensége. Görz szőlőhegyei­ben az idén egy Otiorrhynchus Giroffa nevű rovar lépett föl, mely pusztításaival nagy félelembe ejti a szőlősgazdákat. E rovar nappal a szőlő közelében kövek és göröngyök alá rejtőzik el, vagy pedig a szőlőkarók hasadékaiba. A veszedelmes rovar nem­csak a belföldi, hanem az amerikai és vad szőlő­tők leveleit is lerágja, mig álcái a gyökereket támadják meg. Óvszer gyanánt a rovar reggelenkinti összegyűj­tését és víz által való elpusztítását ajánlják. A kár­tékony állat azóta Isztria más községeiben is fel lépett. — Lópfene. Tolnán Lyro alezredes egyik lova lépfenében elhullott, a szükséges óvintézkedé­seket a hatóság azonnal megtette. Gróben egy óriási sziklafal, mely mélyen be- szögellik a Dunába és ezáltal azt nagyon összeszo- ritja, azon túl pedig a Duna ismét hirtelen kiszé­lesedik és azáltal a hajók járását igen bizonytalanná teszi. Most ezt a sziklafalat ledöntik, miáltal a Duna ott kiszélesedik és a nyert sziklatörraelékkel a Duna további szélességének egy részét elzárják, úgy hogy a meder szélessége egyenletesebb lesz. Ez az a munka, melynél 1890. szept. 15-én az első aknát Baross Gábor bold, keresk. miniszter robbantotta fel. A gróbeni folyó szakaszon több helyen látha­tók a rómaiak által épített műut nyomai. A gróbeni orommal szemben a magyar par­ton fekszik a szabályozási vállalat munkatelepe, a hol a műszaki és más hivatalnokok az orvossal együtt laknak. Tovább haladva a Duna óriási magas szikla­partjai, melyek azonban nagyrészt fával vannak be­nőve, a távolban összeérni látszanak. A Duna 200 méternyire összeszorul s a távlati kép azt mutatja, mintha ott a Dunának vége volna s mi hajónkkal egy keskeny sikátorba jutunk, melynek nincs ki­járata. Ez a Kazán szoros. Szinte félelemmel tölti el az embert a ter­mészet e vadregényes szépsége, amint a szorosban a keskeny vizi utón haladva, jobbról, balról az égbe meredő sziklafal, s fölötte az égnek csak egy keskeny sávja látszik. Hozzá még olyan természeti tünemény élve­zetében részesültünk, a milyen az erre utazóknak nem mindig, jut. Említettem feljebb, hogy a nap és a felhők ________________________________________ggg — Harkány fürdőben a szezon már vége felé jár. A napokban Dankó Pista koncertezett és törte meg a fürdőtők unalmát. Múlt kedden pedig a pécsi banda kis bőgősének fia, Hegedűs Ferenc ja­vára a fürdővendégek koncertet rendeztek. A fiatal Hegedűs zseniális cigányivadék, jelenleg Budapes­ten a konzervatóriumban tanul s útiköltségre valót hangversenyeztek össze a fürdőben levő írói és mű­vészi tehetséggel megáldott vendégek. Lovászy Gá­bor, nagymányoki jegyző neje, gyönyörű énekével ragadta el a közönséget, Bodnár István, a mi derék helyi poétánk pedig két verses művét olvasta föl és nagy ha ást ért el velők. Az egyik költeménye legközelebb a „Magyar Salontt-ban is napvilágot lát. A harkányi fürdővendégek el szoktak látogatni Gyüdre, a hires bucsuhelyre, és Siklósra, hol mu­togatják azt a szobát, melyben Zsigmond király valaha fogva volt; nagyobb hatás kedvéért a király faágyát és ládáját is megmutatják annak, aki elhi­szi róluk azt, hogy Zsigmondéi voltak. A Göntér nevű hegyen pedig a napokban Sztiljanovics Stevo, szerb hős emlékére nagy búcsút tartottak, hol mise, kóló és leányvásár szórakoztatta a publikumot, a szép szerb leányok pedig észrevehetőleg gyönyör­ködtették az érdeklődőket bájaikban, mert a leány­vásár alkalmából a nézőközönség szeme láttára háromszor is váltottak ruhátl Már csak ezért is ér­demes elmenni Harkányba meggyógyulni! — Cserehely. Azon helybeli szülők, kik gyer­mekeiket német szó elsajátítása végett cserébe óhaj­tanák adni, szíveskedjenek az iránt a polgári fiú­iskola igazgatójához fordulni, kinél nagy számmal vannak cserét kereső vidéki családok előjegyezve. — Gyermek-szinielőadás. A t a m á s i i tár­sulati iskola folyó évi augusztus hó 10-én szomba­ton a kaszinó helyiségében gyerraek-szinielőadást rendezett. — A programra a következő pontokból állott: A vendégeket üdvözli Hesz Szeréna. „Alom az erdőben“ színmű leányok számára egy felvonás­ban Rudnyánszky Gyulától. Személyek: Emma úri leányka Borsitzky Béla, Teréz szegény árva Par- ragh Margit, Egy angyal Hesz Mariska, Zöldike, erdei tündérkirálynő Király Flóra, Szellő, Harmat, Virág, Lomb erdei tündérek Parragh Ilonka, Ki­rály Jolán, Bertics Mariska, Hesz Pali. „A gazdag rokon“, vígjáték egy felvonásban. Irta: Forgó bácsi. Személyek: Béla, Évike testvérek, egy szegény özvegy gyermekéi Király Géza, Parragh Ilonka, Gusztáv, Juliska az előbbiek rokonai, testvérek Bajó Pista, Király Jolán, Aladár, egy gazdag rokon fia Király Flóra, Egy zsidó fiú Király Flóra, Egy sze- reesen fiú, Aladár inasa Borsitzky Béla. „Tolcs- vayné asszony végrendelete“, vígjáték egy felvonás­ban. Angolból. Személyek: Vargáné, Tolcsvayné végrendeletének végrehajtója Hesz Mariska, Báró Kigyósynó Parragh Ilonka, Lengenádfalvyné Király Flóra, Anikó, fiatal paraszt leány Király Jolán, Rácbei, öreg asszony, Vargáné szolgálatában Par­ragh Béla. Részlet Petőfi Apostolából. Költemény, szavalja Király Géza. A sikerült előadást tánc kö­vette, mely Sokáig együtt tartotta a szép számú közönséget. A tiszta jövedelem az ovoda javára fordittatott. erős harcot vívtak egymással, hogy melyik uralja az nap a földet. A nap lett a győztes s a felhőkön áttörve, súgaraival gyönyörűen megvilágította a hegyormo­kat. A szétkergetett felhők pedig most már csak azért is ugyanazon hegyormokat lepték el s igy az ott megszállt sűrű fekete felhők a bennök meg­tört napsugaraktól bearanyozott csúcsaikkal úgy látszottak, mintha az egész hegy égne, a felhők tökéletesen füsthöz hasonlítottak, mig az égni látszó csúcsaik csapkodó lángokat képeztek. S ez a látvány, különféle változatokkal órák hosszáig tartott, és mi nem győztünk a természet e ritka szép játékában eléggé gyönyörködni. A Kazán szorosban találkozunk a folyton előre törekvő emberi szellem legkiválóbb munkálataival: a jobb parton a majdnem 2000 éves Traján-üt nyomaival s a ba'parton a jelen század harmincas és negyvenes éveiben épített Széchenyi-ut legszebb részleteivel. így ölelkezik ezen, az emberiség tör­ténelmében már évezredek óta oly nevezetes szere­pet játszó Dunavölgyben a régmúlt a közelmúlttal, ez a jelennel és-a közlekedés terén korszakot al­kotó aldunai szabályzási munkálatok befejezése után, midőn a nemzetközi dunai hajózás akadály nélkül, fog fejlődni, a jövővel. A Kazán szoros bal partján látható az 1885- ben gróf Széchenyi István emlékére alkalmazott Széchenyi emléktábla. A magyar mérnök és épitészegylet. e táblá­val akarta leróni tiszteletét e lánglelkü, nagy ha­zánkfiának szolleme iránt, ki az újabb korban első volt, ki e közlekedési akadály elhárítása érdeké-

Next

/
Thumbnails
Contents