Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-08-18 / 34. szám

6. TOLNAVÁRMEGYE. — 78 éves öngyilkos asszony. Katinka Ala­josáé, 78 éves, dombóvári asszony elméje nemrég megzavarodott s azóta folyton azon törte a még megmaradt kis eszét, hogy öngyilkossá legyen. Eleinte mindenkitől revolvert kért, de természetesen kinevették. Végre arra határozta magát, hogy a vo­nat elé fekszik. Ezt a napokban meg is tette. De a mily bolondul elgondolta, ép oly bolondul hajtotta is végre, mert csak a fejével feküdt az egyik sinre, s midőn a vonat jött, az annak elején levő seprű onnan leséperte, még pedig oly erővel, hogy a fe­jén több hatalmas ütés érte. A vonatvezető azon­ban semmit sem vett észre az egészből. A félholt asszonyt aztán ott találták az ut mellett s haza­szállították a fiához, a hol még csak annyit tudott elmondani, hogy mi türtént vele és hogy öngyil­kossá akart lenni. Aztán nagy kínok közt meghalt, így tehát a szegény asszony mégis csak elérte célját. — Körözések. A budapesti rendőrfőkapitány­ság Jaluska Vilmos bólcskei születésű, 26 éves gép­lakatos és vasesztergályost körözi, ki nejének és gyermekének hátrahagyása után Budapestről meg­szökött. A szegzárdi kir. trvszék súlyos testi sértés büntette miatt elitéit Payer Pál, regölyi születésű asztalossegédet körözi. A paksi kir. járásbíróság becsületsértés vétsége miatt elitéit özv. Ungár Ja ■ liánná, szakácsnőt körözteti. — Hős verekedő. Hős Sándor, szegzárdi la­kos Domokos János szőlőpásztorral összeveszett, és Domokost úgy megverte, hogy az orvos állítása szerint, a szőlőpásztor aligha fogja az idei szüre­tet oly vígan bejárni, mint tavaly. A verekedő Hős ellen meginditották az eljárást. — Törvénykönyveket, sértetlen állapotban ajánl megvételre egy özvegy asszony, kinek címét megmondja a szerkesztőség vagy a kiadóhivatal. — Az állam által engedélyezett első ma gyár osztálysorsjáték főügynökségét Anger Gyula Teréz-körut 5. sz. a. legmelegebben ajánljuk. (Lásd a hirdetést a mai számban.) VIDÉK. Bonyhád. A bonyhádi önkéntes tűzoltó egyletnek a kaszinó kertjében folyó hó 11-én tartott nyári mulatsága kitünően sikerült és 170 frtot jövedelmezett, dacára annak, hogy a társegyletek közül csakis a bátta- széki és lengyeli, úgy a szomszéd Baranyából a szászvári egyletek voltak csak képviselve. A bony­ben úgy vizen, mint szárazon az első munkálato­kat végrehajtotta. Odább látni a hires Veteráni barlangot. Ez a barlang 50 mtr hosszú, 22 mtr széles és 18 ma­gas. 6—700 ember könnyen elfér benne. A török háború alatt Veteráni tábornok rendeletéből 1692- ben jó ideig nyújtott ez a barlang védelmi helyet a tö­rökök ellen. A barlangnak azonban a Dunáról csak a nyílását látni. A Kazán szoros végén emelkedik a Osukár hegy, melynek tetején a tatárok elvonulása után 1244-ben IV. Béla király által épített Peth nevű váracs romjai láthatók. Ugradina község tájékán az u. n. Traján-tábla látható, melyet a Traján róni. császár alatt Kr. u. 101-ben épített ut emlékére állítottak fel a nagy munka befejezése után. Ezt az utat a rómaiak az Erdély (Dácia) el­len folytatott háború alkalmából építették. Innen a Duna ismét kiszélesedik és a hajó fél óra múlva Orsóvá, (mely a rómaiak alatt Tierna nevet viselt és virágzó nagy város volt) végállo­máshoz ér. Itt az utas elhagyja a hajót és rendesen az első, a mit megtekint, a Dunához egészen közel fekvő „Korona kápolna.“ 1849-ben, a szabadság- harc leveretése után Szeraere Bertalan, mielőtt ki­menekült, aug. 20-án itt ásta el titokban a ma­gyar koronát és koronázási jelvényeket. A láda 1853-ig maradt ezen a helyen elásva; akkor szept. 8-án hosszas keresés után megtalál­ták s külön hadihajón Bécsbe szállították. A király pedig 1856-ban díszes kis kápolnát építtetett azon a helyen. A kápolna belseje igen egyszerű. Közópett van egy mélyedés, mely párkányzattal van körül­ivé. — A mélyedés fenekén, ott, a hol a korona hadi intelligentia Perczel Dezsőné ő nagyméltósá­gával az élén szépen volt az ünnepélyen képviselve. Felülfizettek: nagyméltóságu Perczel Dezső 5 frt, dr. Szilvássy Mihály, szászvári esperes-plébános és Bináldi Ottó 4 frt 40 krt, dr. Moldoványi István és Kovács Jakab 8 frt, Szoboszlay József 2 frt 40 krt, Nagy István l frt 80 krt, Kramoliny József, Probst N. 1 frt 40 krt, ifjú Reitberger István, dr. Pick Mór, Engel Jene?, Eibach Ödön, Bruckmann János 1 frt, Mayer N. Goldfinger Mór, Schaádt Gyula 80 krt, Kun Mór 60 krt, Baumgartner Sán­dor, Osaider Lipót 50 krt és többen 40—40 krt. Fogadják az adakozók e helyütt is a rendezőség köszönetét. A jegyzők nyári mulatsága. A Zombán folyó hó 3-án megtartott jegyzői nyári mulatság erkölcsi sikeréről a „Tolnavármegye“ 33. számában már szives volt valaki a nagyérdemű közönséget értesíteni; én tehát most annak anyagi eredményéről kívánok a mélyentisztelt és a jegy­zői kar által kitűzött jótékony célt már egy évtize­den át mindig meleg érdeklődéssel pártoló közön­ségnek számot adni. A mulatság pénztári bevétele 247 frt 50 kr, kiadása 207 frt, pénztári maradvány 40 frt 50 kr, mely összeg a létesítendő országos jegyzői árvaház alapjára fog fordittatni. A fenti összegben benfoglaltatik: Perczel Dezső belügyminiszter ur ő excellentiájának 5 frt, Simontsits Béla főispán ur ő méltóságának 5 frt, Döry Pál alispán ur ő nagyságának 5 frt, Kämme­rer Ernő orsz. képviselő ur ő nagyságának 5 frt, gróf Apponyi Géza ur ő méltóságának 5 frt, Deutsch Zs. 5 frt, Erdős Gábor, Klein Jakab, Grünfeld Pál, Bodoky Béla urak 2—2 frt, Fekete Ágoston ur 2 frt 50 kr, Szemenyei Mihály, Komoróczy János, Sehbaur József, Schleining Lajos, Sághi János, Rumfeld Imre, Horváth Ernő, Herczeg N., Rácz József és Döry Ferenc urak 1—1 frt, jegy megvál­tás cimén tett adománya; továbbá Döry Dénes ur ő méltóságának 3 frt, dr. Moldoványi István ügy­véd és Nagy István főszolgabíró urak 2—2 frt, Arany Károlynó úrnő 1 frt, Wache N., John N., Erdődi N., Keller Sebestyén urak egyenkint 1 frt 50 kr, Schaád Gyula, Kühnel Ferenc, Remsperger N. urak 1—1 frt, dr. Müller János, Varga György, Döry Andor, Krum Péter, dr. Láng Frigyes, Pesthy Endre, Kiss Pál, Lovászy Gábor, Fankó Antal, Fahn László és Horváth György urak 50—50 kr felülfizetései. Fogadják mindnyájan az egylet hálás kö­szönetét. Regöly, 1895. augusztus 14-ón. Tisztelettel Kerb olt István, jegyző, egyleti elnök. volt, egy szürke márványkő áll, melyre latin nyel­ven arany betűkkel van bevésve a korona története. A fal mellett asztalka áll és azon több vas­tag könyv, melyek egyikébe mindenki beírja a né­vét, a ki itt járt. S milyen öröm, ha a könyvek­ben lapozgatva, az ember egy ismerős névre bukkan. Mi ilyen örömben nem részesültünk. A neveket olvasgatva csodálkozással tapasz­taltam, hogy ott sokkal több a román, német, francia, angol stb. név, mint a magyar. A második kiránduló hely Ada-Kaleh szigete. Ennél érdekesebb látványt már képzelni sem lehet. Ez a sziget az egyetlen maradéka az egyror az egész Dunavölgyben uralkodott nagy török biro­dalomnak. A most már legnagyobb részt romokban he­verő erőditvényt a passarovici békekötés után emel­ték III. Károly alatt. 1739-ben Ada-Kaleh a törö­kök birtokába jutott s bár II. József 1789-ben hosz- szabb ostrom után meg is vívta, az 1790-iki sis- tovai béke határozmányai szerint továbbra is a tö­rökök kezében maradt. Az 1878-iki berlini szer­ződés után azonban a török katonaőrség onnan ki­vonult s azóta az osztrák-magyar hadsereghez tartozó csapat teljesíti itt az őrségi szolgálatot, a lakosok azonban a szultán alattvalói, a sziget az osztrák-ma­gyar vámterületen kívül esik és török terület. Nagyon sokat lehetne ez érdekes szigetről és érdekes török lakóiról; az eredeti török bazárokról; a török kávé készítéséről; a törökök feltűnően szép, tiszta lakásairól; az ott látható mecsetről; a török órákról, melyek mellett rendesen még egy óra függ, mely a mi időnket mutatja, mert az ő órájuk 2'/* órával előbbre jár, mint a mienk; a török temetők­ről stb. írni, de már azt terünk szűk volta nem engedi. Innen mindenki a Vaskapuhoz szokott rán­Budapesti levél. Közeledik a tanév kezdete, küszöbön az ősz kezdete s a vidéki közönség érdeklődése ismét nagyobb mérvben for­dul a főváros felé, hol megtalálhatja mind azt, mire a két szezon bekövetkezésével szüksége lehet. Ez okból legyen szabad tisztelt olvasóink szives figyelmébe ajanlani. Budapestre utazóknak első szüksége a jő szálloda. A ki tiszta és kényelmes, mindamellett olcsó lakást óhajt, az Bereczky Lajos „Erzsébet királyné“ szállodáját vegye igénybe, mely a belváros kellő közepén, az Egyetem-ntoá- ban 5. szám alatt van. Közel van ide minden iskola, egye­tem. Közvetlen szomszédságában van a villamos vasút állo­mása. A szállodában a legnagyobb pontosság, gondos ki­szolgálás, kellemes otthont nyújt. Éttermében jó magyar ételek s tiszta italok, kávéházában a legjobb kávéházi ita­lok jutányos árakon szolgáltatnak ki. Fürdőszoba áll a ven­dégek rendelkezésére, s villamos világítással van a szálloda ellátva, miért is a legmelegebben ajánlhatjuk tisztelt olva­sóinknak. Az arcbőr ápolása a hölgyek egyik legfőbb szükség­letévé tették a különféle arckenőosöket; ezek között azon­ban gyakran találtatnak mérges tartalmú szépitő szerek, me­lyek idővel ártalmas nyomokat hagynak maguk után. Azért örömmel registráljuk, hogy Utasi és Barna illatszerészek (Budapest, Andrássy-ut 30) n4urora“ creme és poudre el­nevezéssel Bénard Frérestől (Paris) egy francia készítményt hoztak forgalomba, melyek vegyészileg megvizsgáltattak és a társadalom előkelő hölgyei által kipróbáltalak, nemcsak teljesen ártalmatlannak, hanem a bőrre jótékony hatásúnak találtattak, a mennyiben a bőrt konzerválja, a zsirfényt el­veszi, a bőrt elastikussá és bársony simává teszi, s a rán­cok képződését igen magas korig megakadályozza; a créme semmiféle zsirnemü anyagot nem tartalmaz, ezért nem is avasodik, s az év és nap bármely szakában alkalmazható. Az „Aurora“ poudre fehér, rózsaszín és créme szinben van, tartósan tapad, a bőrnek természetes lágyságot és üdeséget kölcsönöz, s használata közelről sem vehető észre. Az „Au­rora“ créme egy tégelylyel 1 frt, a pouder egy dóbozzal 1 frt, csomagolás Dem számittatik. Egyedüli fő- és sz'étkuldési raktára: Utasi és Barna drogua és illatszer üzletében, Budapest, Andrássy-ut 40. sz. A világszerte ismert Keidlinger 6. varrógépgyár „The Singer Manufacturing Co. részvénytársaság“ birtokába ment át; más változás nem állott be a jóhirnevü cég budapesti raktárában, mint hogy a múlt karácsonykor a technológiái múzeumban rendezett kiállításon az eredeti Singer-varrógép eken készített műhimzések által keltett nagy érdeklődés folytán a Teréz-körut 21 szám alatti üzlethelyi­ségében külön intézetet állított, hol teljesen díjmentes műhim- zési tanfolyamon a szükséges hímző nyagokat beszerzési áron szolgáltatják ki a tanítványoknak. Az eredeti Singer varró­gépek sokoldalú alkalmazhatóságát nemcsak műipari körök­ben méltányolták, hanem állami iskolák, zárdák, stb., szín­1895. augusztus 18. dúlni, de már ez a kirándulás nem elégíti ki az embert, legalább a laikust nem. Először is sok fáradsággal lehet oda jutni, ott meg aztán az em­ber nem lát semmit, mint nagy köveket, a milyeneket eddig is eleget láthatott. A tulajdonkópeni akna­munkához nem lehet hozzájutni. Az egyetlen érde­kes látvány a robbantás, a midőn az eddigi tükör­sima viz egyszerre több méter magasságra felszö­kik, mint egy Geyzir. De ezt sem lehet látni, mert a robbantás d. u. 5 órakor történik, addig pedig ott már csónak nem tartózkodhatik s a ki kocsin megy a Vaskapuhoz, sem igen kóshetik eddig, mivel visszafelé a késői utazás igen veszedelmes s igy onnan rendesen elégedetlenül térnek vissza. Megtekintésre nagyon méltó még Herkules- fürdő, a Gserna völgyében tündériesen fekvő meleg kónforrásu fürdő, melyet már a rómaiak is jól is­mertek. De erről már részletesen szóltam egy ko­rábbi ismertetésben. Hátra van még egy tévhitet helyre igazíta­nom, a melyben eddig magam is leiedzettem. Az em­ber az oláhokra gondolva, azt hiszi, hogy azok, mint az oláhcigányok rokonai, szintén ilyen pisz­kos népség. Pedig dehogy! Az oláh, vagya hogy ők magukat nevezik, román nők fiatala, örege mindig tiszta fehérben jár, a mi igen jól esik a szemnek. Derekán piros és kék fonalból szőtt keskeny övét hord, melynek szálai lefelé egészen a sarkáig ér­nek s a mi nélkül egyetlen román paraszt nőt sem látni. A férfiai, no azok már kevésbbé tetszetősök. Végzem szerény útleírásomat, még pedig ugyanazzal, a mivel kezdtem, hogy t. i. valóságos bűnt követ el maga ellen, a ki, ha tehetségében áll, életében legalább egyszer ezt az örökké szép emlékű utat meg nem teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents