Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-08-18 / 34. szám

eséretóre legyeit mondva a tolnai közönségnek, minden tekintetben előzékeny volt, tolakodást, aka­dályt a menetben nem okozott. Elöl két parancs­nok, majd a zászló a nyoszoló lányokkal, jobbról a szegzárdi, balról a fajszi szászlóval s utána a zászlóanya, a prépost teljes egyházi ornátusban, al­ispán i mind azok, kik szeget voltak bevert-ndők a zászlóba. A szentbáromságtéren, kis sátor volt fel­állítva, melyken a szegbeverós folyt. Vagy 120-au vertek szeget a zászlóba. József főherceg, Perczel Dezső, Tolnavármegye főispánja, alispánja, testüle­tek, egyesületek, tisztek, elöljárók, magánosok és végül a helybeli tűzoltó tisztek, ki személyesen, ki megbízottai által. A szegbeverés után megindult a menet ugyanolyan rendben, mint előbb és a zász­lóanya háza elé vonult, hazakisérendő a zászlóanyát. Utána tisztelegtek ugyancsak ott s azután vissza­ment az őrtanyához a menet, hol föloszlott. Pél 12 órakor kezdődött Tolnavármegye tűz­oltó szövet, közgyűlése, melynek legnevezetesebb része, hogy elnök lett Boda Vilmos, alelnök Reiter József, titkár Véges János. Az egyenruhára nézve határozatba ment, hogy majd jövőre fognak hatá­rozni. Nem is lehet ez máskép, messze van az az idő, mikor szövetség gyűlésén mind egy minta és disz szerint lesznek öltözve derék tűzoltóink. A fövő évi közgyűlés augusztus hó 20-dn Bonyhádon tartják. A közgyűlésen megtudtuk azt is, hogy Tol- návárraegye több községében igen siralmas állapot­ban vannak a tűzoltó-szerek és a vármegyei tűz­rendészet! szabályt csak ott hajtják végre, hol ön , ként, jóakaratból akarják. Oly község is van, hol a községi tüzifecskendöben a bíró ur felesége a tyúkokat szokta elültetni. A tüzrendé»zeti felügyelő egy helyen kívánta, hogy állítsák elő azt a fecs­kendőt is. Nem lehet kérem alásan — mondja a a biró — mert .... Hát miért nem ? A felesé­gem most ültette a kotlóstyukot és jó volna várói, mig kikeltetek a csibék. A közgyűlésen 14 tűzoltó testület volt képvi­selve. A gyűlés után jött egy kis szünet, mit, hogy teljes legyen a látványosság, a jó Isten egy kis jég­esővel töltött ki, mely jégeső csak annyiban tett kárt, hogy az ebédre a hölgyek a kitűzött időben nem jöhettek. 2 óra lett mig megjavult az idő s akkor megkezdődött a bankett, melzen 156-an vet­tek részt közöttük 37 nő, Tolna intelligentiája. Az első felköszöntőt, mit állva hallgatott meg a közönség Boda Vilmos mondott a királyra Majd Péchy József mondott beszédet József főhercegre s utána dr. Moldooányi István a zászló anyára. Be­széltek még többen, sokan és sokat. Rozmayer Fe­renc az egyesületi vendégeket éltette. 5 órakor kivonult a tűzoltóság zenével, tüz- oltószerekkel (10 fogat) és ezernyi közönséggel a laktanyához, hol sikerült gyakorlatot tartott. A feladat volt: a kantin épület égett, jobb­ról- balról egy-egy emeletes házal támadtak meg megvédés céljából és egy harmadik fecskendővel magát az égő épületet A tűz hamar volt lokali­zálva s midőn meggyőződtünk, hogy a tolnai ö. t. egylet szivatyui jól működnek, láttuk azt is, mi­_4 ______________________________ de leikkel barátságosan integetve a nyárfák, meg jegenyék közül. Utazásomnak mindeddig egy nagy hiánya volt: az eget folyton szürke felhők borították s a fedél­zeten való tartózkodást igen megnehezítette a nyir­kos, ködös levegő, melyen keresztül csak jó rnesz- szelátóval élvezhettem a szép panorámát. Báziáshoz érve azonban a nap hirtelen kibuk­kant a boszantó szürkeségből, a mi mindnyájunkat rendkivüli örömmel töltött el és midőn még Báziás állomásnál egy kedves, de évek óta nem látott ba­rátommal, a Szegzárdon mindenkinek kedves em­lékű Gál Kálmán tanárral (nem véletlenül) találkoz­tam, ez oly kitűnő hatással volt az időjárással egyre derülő kedélyemre, hogy azontúl kettőzött élvezet­tel és érdeklődéssel szemléltem a természetnek már most csoportosan kínálkozó remekeit. Az, a mi az Al-Dunát világbirüvé tette, s a miért a külföld turistái időt, fáradságot és költséget nem kiméivé, csoportosan vándorolnak ide, hogy — állításuk szerint — sehol az egész világon nem található természeti szépségekben gyönyörködjenek, csak Báziáson alul kezdődik. De csalódik, a ki azt hiszi, hogy még egy Jókai aranytolia is képes volna csak halvány váz­latát adni is annak, amit az ember itt közvetlen szemlélet utján tapasztal. Nem, ezt leírni lehetetlen 1 Legfeljebb egy­szerű, száraz skiccet, meg sem közelitő leírást lehet .nyújtani az olvasónak, de tiszta, szemlélhető képet nem. Báziásnál a Duna partividéke teljesen meg­változik, mert a Duna itt lép be a Kárpátok déli hegyláncolatába, melyen áttörve, képezi az aldunai lyen ügyesen mászkálnak a háztetőkön, mily ha­mar vannak létráikkal azokon s végül azt a meg­győződést szerezte a néző publikum, mely közölt sok vidéki tűzoltó parancsnok is volt, hogy az ön- mentés vagyon es személy mentésben is dicsére­tes ügyességet szerzett magának. Még orvosra is volt szükség, egy ember kitörte karját. Az egyleti orvos orvos rögtön bekötözte és létrából rögtönzött hordágyon vitték a bajtársat a katinba, hol a ki­törött kéz csakhamar meggyógyult. Este fényes táncmulatság volt 2 helyen tartva, melyen 400-nál többen vettek részt. A hűvös idő miatt azonban szűk szobákban mulattak, jó kedv­vel és szép egyetértésben. A fényes ünnepély, melyről méltán feltehettük, hogy sikerülni fog, min­den tekintetben bevált, jó volt elrendezve és sike- dicséri a derék rendező bizottságot. Persze apróbb hibák és fogyatkozások voltak itt-ott, de hiszen nen lehet az úgy, hogy éppen minden egyes em­ber kedve és igénye szerint legyen. — Az ünne­pély sikerült és esak a rövid idő kényszerít, hogy ily röviden emlékezhetünk meg róla. Lord Cynlé. _______TOLNAVÁRMEGYE.____________ Hi rek. — A király születés napja. Ő Felsége, Magyarország apostoli királya, a legalkotmányosabb uralkodó születésnapja al­kalmából a belvárosi rom. kath. templom­ban ma délelőtt hálaadó isteni tisztelet fog tartatni, melyen az állami, megyei és városi tisztviselők, az ügyvédi kar stb. testületileg vesznek részt. Hasonló hálaadó istentiszteletek tartatnak a ref. templomban és az izraelita imaházban is. — Sántha Károly püspökjelölt. A dunántúli ág. ev. egyházkerület folyó hó 14-ón tartotta ren­des közgyűlését N.-Kanizsán Radó Kálmán val. bels. titk. tanácsos, felügyelő vezetése alatt. A köz­gyűlés sajnálattal vette tudomásul Karsay püspök lemondását, és azt a kényszer hatása alatt elfo­gadta. A püspöki székre a kerületnek négy komoly jelöltje van, kik közül azonban Sántha Károly, sárszentlőrinci ev. lelkésznek van legnagyobb kilá­tása a püspöki méltóság elnyerésére. Az ő kiváló irodalmi érdemeit, fényes tehetségét és több Ízben koszoruzott költői sikereit óhajtják az ev. hívők megjutalmazni a közszeretet- és tiszteletben része­sülő férfiúban, kinek eme kitüntetéshez a tolname­gyei sajtó is szivéből gratulálhat, mert megyénk szükebb körű irodalma őt mindig, mint egyik leg­első kiválóságát tisztelhette irodalmi téren. Sántha Károly ur, lapunkat is már több ízben szerencsél­tette nagybecsű költeményeivel és örvendeztette meg megyénk intelligens közönségét fényes tehetségei­nek kiváló alkotásaival. zuhatagok neve alatt ismert hajózási akadályokat. — A Báziástól az ország határáig terjedő, mint­egy 125 klmt. hosszú folyamszakasz a legszebb és legmagasztosabb vidékeknek egyike és ezen kívül történelmi emlékekben is oly gazdag, hogy az egész szakasz mentén majd mindenütt rég elmúlt idők nyomaira akadunk, melyek egyrészt megcáfolhatla- nul bizonyítják azon fontos szerepet, melyet a Duna e része már a népvándorlás korszaka előtt játszott, másrészt pedig tanúságot tesznek arról, hogy az ember felfogja küzdő rendeltetését, szellemi erejé­vel már majdnem 2000 évvel ezelőtt igyekezett az aldunai hajózási akadályokat eltávolítani és ezen fontos vízi utat az akkori közlekedési követelmények kielégítésére lehetőleg felhasználni. Azon merész terv, melylyel a rómaiak az u. n. Vaskapu zuhatagot megkerülték s azon hossza­dalmas és fárasztó munka, melylyel a meredek, sok helyen 1000 mtrnél is magasabb sziklafalon a vontató utakat dobogók segélyével helyreállították, meghajlásra készteti a modern, fejlett technika ösz- szes eszközeivel felfegyverkezett utókort azon aka­dályokat nem ismerő magas szellem előtt, mely nem riadt vissza azon nehézségek elől, melyeket a természet itt az emberi haladás elé gördített. A sziklafalba vésett Traján és Tiberius táb­lák fennen hirdeti^ Bóma nagyságát. Báziástól tovább haladva Gradistje, szerb köz­séghez értünk, a hol a múltkor említett szerb kato­naság operette-szerü megjelenésében gyönyörköd­tünk. Innen mintegy 7 kilométernyire a Duna fo­lyam közepéből vagy 7 mtr magasságnyira emel­kedik a Babakáj szikla. — Wosinsky Mór, városunk közszeretetben álló plébánosa, már a napokban visszatér Szegzárdra ázsiai tanulmányújából. Folyó hó 9-én még Szt- Pétervárott voltak, hol Zichy Jenő gróffal az orosz cár is fogadta őket peterhofi kastélyában. A cár nagy érdeklődéssel kérdezősködött ütjük és tapasz­talataik felől. Wosinsky most már teljes egészségben tér vissza nagyszámú tisztelői őszinte örömére. Illő volna, hogy városunk polgársága ováczióban része­sítse a hírneves tudóst, ki hazánknak, szülőme- gyénknek és városunknak egyaránt díszére, büszke­ségére válik. ­— Hymen. Willinger Márton, zombai gyógy­szerész és földbirtokos, tegnap tartotta esküvőjét a zombai plébánia templomban, bájos arájával, Lutiova Anna kisasszonnyal, Lunova János ottani jegyző szép leányával. — Műkedvelői előadás. A kaszinó kertjében ma este tartandó műkedvelői előadás iránt város­szerte nagy érdeklődés mutatkozik, úgy, hogy az est anyagi sikere biztosítva van. A derek műked­velők pedig legjobb tehetségükkel rászolgálnak arra, ho°7 a közönségnek élvezetes estet szerezzenek maguknak pedig az elismerés babérait biztosítsák. — Vadászat. Gróf Széchenyi Domokos főispánunk fia, múlt hétfőn az uradalmi erdőben egy szép példány őzbakot lőtt. — Lemondás. Sárközi József, nem rég kinevezett tamásii főszoigabirósági Írnok, ezen állá­sáról lemondott és visszatért a katonasághoz, hol azelőtt is számvevő őrmesteri minőségben szolgált. — Községi biró választások. Decsen a julius 22-én megtartott községi tisztujitások alkalmával, községi bíróvá Könczöl János helyettes biró válasz­tatott meg; Belacon pedig Kiefer János eddigi biró lemondása következtében augusztus 8-án köz- felkiáltással Michl Antal ottani lelkes polgár válasz­tatott meg bíróvá. — Vasúti hirek. A baja-zombor-ujvidéki vas­út már közel van tökéletes befejezéséhez. A vonal megnyitása Keim Sándor miniszteri tanácsos jelen­létében szeptemker 2-án eszközöltetik. — A szi­getvár-kaposvári vasút közigazgatási bejárása Návay Aladár miniszteri titkár vezetése alatt e hó 12-én vette kezdetét. E vasút engedélyesei Széckenyilmvs gróf és érdektársai. — A pécs-dolnyi-miholjaci vas­út mindinkább közeledik a megvalósulás felé. A belügyminiszter legutóbb jóváhagyta Pécs város közigazgatási bizottságának ama határozatát, hogy e vasút céljára 100.000 frtot szavaz meg törzsrész­vényekben. A Siklóson levő Benyovszky féle Urada­lom 50.000 frtnyi hozzájárulást helyezett kilátásba. 1895. augusztus 18. Ezt az aldunái zuhatagok kapujának nevezik, mert a Duna itt szorul először magas, kopár szik­lák közé s folytatja az útját a megindult szabályo­zás tárgyát képező Stenka, Kozle Dojke, Izlás, Tach- tália. Greben, Jucz és Vaskapu sziklapadokon át az aldunai nagy síkság felé. Babakáj sziklájához érve a babonások itt egy­mást lefecskendezik és locsolják, mert azt tartják, hogy máskép a hajó zátonyra jut. Itt fekszik a szerb parton a magyar törté­nelemben oly nevezetes Galambóc (Golubác) vár romja, melynél szebb, festőibb romokat a legme­részebb fantáziával sem lehet elképzelni. Különö­sen érdekessé teszi e páratlan szépségű romokat azon érdekes történet, hogy itt Zsigmond magyar ki­rály, midőn 1428ban Murad török szultán ellen csalát vesztvén, menekülnie kellett, de senki sem találkozott, ki őt magyar partra átszállítaná, Roz- gonyi Cecilia, Rozgonyi István, teraesi fiatal gróf neje bátorságának köszönhette életét, mert a szép hölgy, ki férjét a ostába követte, látván a veszélyt, a midőn egy férfi sem mert vállalkozni, ő fogta kezebe az evezőt és a királyt meg férjét a csónakba ültetve, az ellenség sürü lövöldözése közt szeren­csésen átvitte a túlsó partra, a mint azt Arany János „Bozgonyiné“ c. remek balladájában megörökitette. Ezen a parton még most is láthatók a Zsigmond által ennek emlékére épített" Lászlóvár időviselte romjai. Galumbác vár romjainak átellenében van egy a hegybe mélyen benyaló- barlang, a golumbáci, vagy kolumbácsi légy hazája. E barlangban ölte mega néphit szerint Szt.-György lovag a sárkányt. Ebből a barlangból április és május hónapokban a

Next

/
Thumbnails
Contents