Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-08-04 / 32. szám

V. évfolyam. 32. szám. Szegzárd, 1895. augusztus 4. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Előfizetési ár: 1 Egész évre . . 6 frt — kr. 1 Fél évre . . . 3 » — » 1 Negyed évre . . 1 > 50 > ■ Egy szám.....................12» 1 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­■ mos könyvkereskedése Szegzárdon. Megjelenik minden vasárnap. 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: 1 Dr. LEOPOLD KOTJ-NTÉL. SZÉKELY FEEEKTC. I Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető kflz- I lemények, valamint az előfize- 1 tések és a hirdetések Is a szer­kesztőséghez intézendők. j I Hirdetések mérsékelten megállapított I árszabály szerint számíttatnak. A közgyűlés után. A múlt kedden megejtett megyei vá­lasztások simán, közegyetórtéssel folytak le. A megye első tisztviselőjének megválasztá­sát nem zavarta meg egy disszonáns hang sem, pedig szokatlan nagy számmal jelen­tek meg a választók mindenféle politikai pártárnyalat részéről. A közfelkiáltással történt választás iga­zolta tehát azt, hogy a közbizalom az al- ispáni szék betöltésénél olyan férfiúban összpontosult, aki a megye közvéleménye álerint is erre az állásra inegkivántató ki­váló tulajdonokkal rendelkezik. Erezte azt a közgyűlés minden tagja, hogy D'őry Pál megválasztásával eleget tesz a megyei köz­szellem hagyományának, mert a sok kima­gasló előd féltékenyen őrzött örökét méltó utód kezében látja elhelyezve. S ha még kételkedett volna valaki ahban, hogy a köz- lelkesedés valóban megtalálta-e arra hiva­tott emberét az uj alispánban: annak Döry Pál beköszöntő beszédje után be kellett látnia azt, hogy Tolnavármegye alispáni székében az izmos tehetség, fenkölt gon­dolkodás, széles látkör és nemes eszmények után törő ambíció szerencsés tulajdonosa foglal helyet. Programmbeszédje a legjobb ajánló levél részére, kinek eddigi közigazgatási pályáján a gazdag tapasztalásból folyó gya­TÁRCZA. Román dolgolc. Ina: KÁLMÁN DEZSŐ. — A „TOLNÁVÁ RMEGYE“ eredeti tárcája. — ügy kellene Írnom, hogy: »Oláh dolgok*. Mert hát r.o m án testvéreink faj-neve magyarul oláh. S ebben nines is semmi szógyenleni való. Sok derék magyar ember visel „Oláh“ ve­zeték nevet, s tudvalevőleg a hajdan korban Szent- Pál apostolnak is az oláhokkal volt valami iigye-baja. No de ha oláh testvéreink szeretik magukat románoknak vagy dáko-románoknak nevezni: ez az ő dolguk. Legyen nekik ! Az ízlés különbféle. Ha valakinek az a különös bogara támad, hogy törvényszerű apja becsületes neve helyett az anyja szeretójéoek a hangzatos nevét viselje: hát senkinek semmi köze hozzá. Legfeljebb egynémely komoly törvénytelen atyafi restelkedik miatta. Bomán atyánkfiái egy idő óta nagyon moz­golódnak. Mozgatják őket itthon és a „Román bi­rodaloméból is. — Szívesen veszik a mozgitást, mert maguknak is nagy hajlandóságuk van a moz­golódásra. korlati ismeretek megszerzése bőven kínál­kozott ; most pedig beköszöntő beszédjében fényes tanúbizonyságát adta annak, hogy magasabb vezetésre, nagyobb arányú con- ceptiók magvalósítására is teljesen hivatott, s közvetlen elődjének reformáló, rendező és alkotó szellemét követve a már megvalósí­tott és még kivitelre váró üdvös terveket ő is époly sikerrel fogja diadalra juttatni, amint azokat kiváló elődje megalkotni óhajtotta. Meggyőződhetett arról a közgyűlés min­den tagja, hogy erősen szabadelvű érzésű, hivatásának magaslatán álló, nemes ambí­cióval biró férfiút tisztelt meg a vármegye ő benne, kiről tudjuk, hogy á beléje he­lyezett bizalomnak és az iránta táplált re­ményeknek teljesen meg fog felelni. Nehéz állását mindenesetre megköny- nyiti a tiszti kar osztatlan ragaszkodása és szeretete, mely D'őry Pált eddig is minden állásában az önkéntelenül jövő becsülés és tisztelés révén állandóan övezte. Ez képezi védő paizsát az ő erős egyéniségének, ki­nek a szivében gyökerező jóság, humánus érzés és igazságsze^etet szerezte meg azt az általános rokonszenvet, melynek eddigi pá­lyáján mindenütt örvendhetett. Szerencsésnek vallhatja magát Tolna­vármegye, hogy az uj törvények küszöbön álló végrehajtása alkalmából olyan férfiú ül az alispáni székben, ki kiváló tapintattal, lekötelező modorral és az ellentéteket ki­egyeztető jó indulattal van megáldva, amik Előttem fekszik az „0 1 á h glóbusz“ — vagy akarom mondani a „Román glóbusz“. Benne van az egész Erdély, s azon felül és alul még sok! — Egyik határa a Tisza. Már tud­niillik a folyó, és nem a Kálmán. lit vau határa az „A u s t r o-U n g a r i ó u a k.“ — A másik ha­tára a „Marea Neagra“. E szerint Debrecen­ben ezután a hires Vad Mihály csizmadia utódai bocskorszíjat fognak készíteni, és a szegedi szappan ingyen szolgáltaik ki. A térkép nagyhangú címe: „Charta murala, Dacia Moderua sou terrile románé person Scolele primäre Urbana si Ruvale de A. G. J. Gorján. Ebhez nem kell kommentár I Tegyük hát félre! Beszéljünk inkább a ma­gyarországi román dolgokról. Most van az ideje. Most, a mikor minket magyarokat az egész Európa szine előtt ütnek, rúg­nak, tépnek, vernek, becsmérelnek, barbárnak, jog- tiprónak neveznek ott künn a nagy Romániában, — se bőszült hangzavarhoz saját édes földünkön lakozó édes román testvéreink is nagy mérvben oda akkordiroznak. Lebbentsük föl a múltak fátyolét I Szellőztessük meg a történet könyvének do­hos, penészes lapjait..... De még is ne menjünk olyan messzire. Hagy­juk a doh és penész korszakát, mert még valaki azt találná mondani, hogy nagyon régen volt az 1... pedig a mostani nehéz viszonyok között a törvények békés és sikeres megvalósításá­nak egyik legfőbb feltételei. Hasonlóképpen nagy szolgálatot fog tenni az uj alispán bő tapasztalatokon ala­puló gyakorlati közigazgatási ismerete a tu­lajdonát képező kiváló tehetséggel párosulva a közigazgatás közelben levő államosítása esetén; s azt hisszük, hogy az utolsó vá­lasztott alispán teljesen meg fog felelni sőt bőven fölözi azokat a magasabb igényeket, melyeket az állami közigazgatás az uj al­ispánokkal szemben követelni fog; mivel a régi közigazgatásnak teljesen modernné s a mai kor fejlettebb igényeinek megfelelővé tétele olyan ambiciózus és tehetségekben nem szűkölködő embert kíván, ki tiszta lát- körrel, modern gondolkodással és kellő el­fogulatlansággal bír arra nézve, hogy a régi rendszernek újjá alakítása alkalmával a modern közigazgatás előnyeiről a nagy közönséget is meggyőzni képes legyen. Tolnavármegye a mostan választott al­ispánban hiszszük és reméljük, hogy meg­találta azt az embert, a ki megyeszerte is­mert kiváló tulajdonai folytán a haladó kor­szellem minden kívánalmainak is teljes mérvben képes eleget tenni, s igy teljesen érthető és igazolt volt az a lelkesedés és egyetértés, melylyel őt Tolnavármegye köz­gyűlése az alispáni székbe emelte. A főjegyzői szék betöltése ezúttal el­maradt, illetőleg elhalasztatott az őszi köz­Ne bolygassuk a Hóra és Kloska-féle felke­lést, mert hisz arról a történelem már bebizonyí­totta (111 ?) hogy az csak egyszerű parasztlázadás volt, a melynek éle az „Urak“ ellenirányúit; már pedig, hogy Erdélyben kik voltak az Urak, azt mindenki jól tudja. — Dózsáék keresztes hadai sem cselekedtek másként, mint a Hóra Kloska-féle gyü- levész csorda. Az akkori idők, viszonyok sokat meg­magyaráznak. De a mit a mi román testvéreink a felvilá­gosult XIX. század kellős közepén elkövetnek: az már olyan valami, a mi méltán azt a kérdést koc­káztatja meg a józan gondolkodású emberi agyban, hogy a rómaiak törvénytelen gyermekeinek Erdély­ben lakó nagy számú csoportja bir-e joggal arra, hogy Szent István birodalmának területén meg- türessék. Nagy baj azonban az, hogy a román testvé­rek viselt dolgait a maguk valódiságában csak mi magyarok tudjuk. — Az európai iqűvelt nemzetek vajmi keveset tudnak Dacebal leányainak férfi utó­dairól; ellenben azt tudni vélik, hogy mi magya­rok barbárok, türelmetlenek, zsarnokok, erőszakos- kodók, riemzetisóg-tiprók vagyunk. — Pedig Európa történelme türelmesebb, jogtisztelőbb népet nem tud felmutatni a magyarnál. — Miért vagyunk hát háromszáz év óta folyvást abban a viszás helyzet­ben, hogy mindig balul ítéltetünk meg ? Azért: mert a nemzet ügyeit intéző legmagasabb körök

Next

/
Thumbnails
Contents