Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-07-21 / 30. szám

1895. július 21. TOLNAVARMEGYE. 5. Tanulmányi ut. Az ungvári közkórház melleit létesített bábakópző intézetet dr. Hangéi Ignác megyei tisztifőorvos es dr. Tanárky Árpád kórházi igazgató-főorvos meglátogatták, — annak szakszerű berendezését alapos tanulmány tárgyává tették, hogy a jövő évben Szegzárdon megnyilló bábaképzőintézet annak mintájára állíttassák fel. — Wosinsky Mór szegzárdi belvárosi plébá­nos, mint értesülünk, ázsiai tanulraányutjából még augusztus hónapban visszatér városunkba, a hol a kiváló tudóst és köztiszteletben álló lelkészt nagy­számú tisztelői és barátai őszinte örömmel fogják üdvözölni. — Garay szobor. Számovszky Ferenc érte­sítette a szoborbizottságot, hogy a kivitelre szánt szobor mintázatát Párisból útnak indította Bu­dapestre, a hová már pár nap múlva megérkezik és a képzőművészeti társulat csarnokában fogják elhe­lyezni. Mindazoknak, kik mostanában Szegzárdról Budapestre rándulnak, figyelmébe ajánljuk a szo­bor megtekintését. — Bíróságok köréből. Selcz József, a kir. tör­vényszék elnöke évi reudes 6 heti szabadságát fo­lyó hó 24-én kezdi meg, távolléte idejére a kir. törvényszék vezetését Ágoston István, kir. ítélőtáblái birói cim és jelleggel felruházottt kir. törvényszéki biró veszi át. — Bereznay János, szegzárdi kir. já- rásbirósági aljegyző és Grecsek Ede, szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok uj állásukat folyó hó 13-án foglalták el. — Gyászhir. Özvegy Schoner Istvánná szüle­tett Koller Matild, Schoner István, volt törvény­széki irodaigazgató özvegye múlt pénteken délelőtt hosszú szenvedés után örökre behunyta szemeit és itt hagyta vigasztalan körülmények között 6 gyer­mekét, kik gyámoly és kereset nélkül kétségbeejtő jövőnek néznek elébe. A család által kiadott gyász- jelentés következőkép szól: „Schöner Mariska, Sa­rolta, Nándor, Anna, István és Lajos fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy szeretett édes anyjuk özv. Schöner Istvánné szül. Koller Matild julius hó 19-én délelőtt 10 órakor, hosszú, kínos szenvedés után, életének 50-ik évében jobblétre szenderült A boldogult hült tetemei julius hó 20-án délután 6 órakor fognak a felsőtemetőben levő családi sírboltba elhelyeztetni ; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig julius hó 22-én délelőtt fél 8 órakor fog a belvárosi rom. kath. templomban az Urnák bemu- tattatni. Szegzárd, 1895. julius hó 19-én. Az örök világosság fényeskedjék neki 1“ — Áthelyezett hajózási ügynök. Az I. cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társaság magyarországi vezérigazgatója Parecco Vilmos szegzárdi gőzhajó­állomási ügynököt áthelyezte Bősre, Csallóközbe. — 20 éves találkozó. A pécsi állami főreál­iskolát 20 évvel ezelőtt végzett tanulótársak össze­jövetele augusztus 10-ón fog megtörténni Pécsett. Megyénkben az illetők közül jelenleg Máthis Kál­mán megyei főszámvevő, Rüll Nándor, báttaszéki takarékpénztári igazgató, 2iring er Vilmos számtartó Lengyelen, Lovászy Gábor n.-mányoki körjegyző, tartózkodnak. Ezenkívül tanulótársuk volt Szegzárd­ról Hollós László, most kecskeméti főreáliskolai tanár. — Káplánok áthelyezése. A megyés püspök áthelyezte Krum Péter segódlelkószt Kurdról Zom- bára, helyébe Rajczy Jánost Aparról; Aparra pedig Ambach Mihály ujmisést küldte káplánul, mig Ko- mócsy István ujmisést Mosgóra, Bódy Károly uj- misést küldte káplánokul. — A báttaszék-baranyavári vasút tracíro- zási munkálatai a múlt héten megkezdődtek. — Ruttkayné Pellérden. Boldogult hazánkfia, Kossuth Lajos nővére Ruttkayné Kossuth Lujza, a ki tavaly Baranyában töltötte a nyár egyrészót, annyira megszerette Brázay Kálmán pellérdi kas­télyát, hogy az idén is lejött Budapestről Pellórdre nyaralni. Mikor Ruttkaytté 1890-ben először Bara­nyában volt, mindenütt, lelkes küldöttségek üdvö­zölték, Pellóiden pedig a szomszédos községek né­pei, a derék hegyaljaiak köszöntötték igaz szívvel, önzetlen hazafias hévvel. Ruttkayné e fogadtatást nem egy hamar felejti .el és mindenkor szívesen megy Baranyába. A múlt héten kellemes napjait megzavarta hirtelen támadt betegsége, mely azon­ban az igénybe vett orvosi segély után megszűnt s már minden bajon túl van és jól érzi magát. — Orvos választás. Gyönki körorvossá dr. Schall Kálmán sárbogárdi gyakorló orvos válasz­tatott meg. — A felsöbaranyai ref. egyházkerület köz­gyűlése a legújabb határozat szerint nem B.-Selyén, hanem Harkányon fog megtartatni-folyó évi augusz­tus 6-án. — Föl mentés. Dr. Wodianer Sándor, ideig­lenes pénzügyi fogalmazót a pénzügyminiszter ál­lásától fölmentette. — Képviselőválasztók. Az 1896. évre érvé­nyes képviselőválasztói névjegyzék szerint a paksi választókerületben: Pakson 500, D.-Földváron 679, Komlódon 121, Madocsán 131, Bölcskén 171, Ger- jenben 51, D -Szí.-Györgyön 171, Német- Keéren 88, Györkönyben 169, Bikácson 52, lápén 4 választó lesz, vagyis összesen : 2137. — A bonyhádi választó- kerületben : Bonyhádon 539, Mócsény 44, Grábócz 47, Palatincza 3, Szálka 75, Csikó 113, Nagy- Mányok 107, Váralja 88, Győré 98, Kis-Mányok 49, Máza 47, Závod 80, Kis-Vejke 64, Mucsfa 86, Lengyel 45, Izmény 107, Alsó-Nána 114, Mórágy 128, Apáthi 62, Nagy- Vejke 47, Apar 79, Börzsöny 41, Majos 120, Hant 41, Ladomány 15, Döri-Pat- lan 18, Belacz 34, Kokasd 96, Zotnba 158, level 163, Kovácsi 15, Varasd 59, Kis-Dorogh 77 és labód 9 választóval, összesen 2870. — A pincze- helyi választókerületben: Tamási441,Simontomya 174, Hógyész 246, Pinczehely 236, Miszla 140, G.-Belecska 52, Hidegkút 54, Szárazd 62, P.-Für- ged 4, Szemcse-Csehi 6. N.-Szokoly 261. F.-Nyék 111, Tót-Keszi 141, F.-Iregh 257, Kis-Székely 89, Nagy Székely 248, Némedi 55, Szakály 150, Regöly 207, Ozora 204, Majsa 20, vagyis összesen: 3158. A kölesdi választókerületben: Gy'ónk 231, Kólesd 186, Nagy-Dorogh 193, Szakadáth 62, K.-Tormás 93, Udvari 77, Varsád 109, Uzd-Borjád 14, Sár- Szent-Lórinc 150, Pálja 111, Nagy-Kajdacs 94, Gindli-Czalád 28, Kis Kajdacs 2, Fadd 204, Me­dina 99, Szedres 6, Murga 15, Diós-Berény 77, Kéty 114, Kalaznó 92, Mucsi 133, F.-Nána 141, összesen: 2240. — A szakcsi választókerületben: Szakos 316, Új-Dombóvár 59, O-Dombovár 208, Döbrököz 235, Gyula-Jováncza 253, Tengőd 133, Értény, 163, Tót-Keér 29, Bedegh 79, Paári 63, Kánya 81, Szántó 162, Kónyi 199, Lápafó 39, Várong 35,. Nak 82, Kocsola 159, Duzs 31, O-Kurd 108, Csibrák 53, összosen tehát: 2387. — A központi kerületben pedig 2871. így a vármegye 6 választókerületében az összes választók száma: 15.672. — Országos vásár Faddon. A faddi legkö­zelebbi országos vásár, a rendes helyen, 1895. évi julius hó 29-én fog megtartatni. — Öngyilkos urileány. A „Pesti Napló“ teg­napi számában olvassuk: Egy feketeruhás, karcsú termetű urileány ma délelőtt tiz órakor a Császár­fürdőben kabinra várakozott. Nagyon türelmetlen­kedett és izgatottsága már a felügyelő asszonynak is feltűnt. Végre kapott fürdőt, de a rendes kisza­bott óra már rég letelt s a leány még mindig nem jött elő. A felügyelőnő kopogott a kabin ajtaján, amejet aztán, minthogy választ nem kapott, saját kulcsával nyitott ki. Ekkor ott találta a leányt habzó . szájjal a kissékurt a bőrpamlagon eszméletlenül. Dr. Káka István fürdőorvos megállapította, hogy a sze­rencséslen teremtés marólúgot ivott. A mentők a közeliben levő Szent János kórházba vitték. Életé­hez nincs semmi remény. Hátrahagyott leveleiből kitűnt, hogy Schandl Mariskának hívják és egy szegzárdi ópitővállalkozó leánya. Nővéréhez intézett levelében boldogtalan szerelméről panaszkodik. Egy másik levélre ezt a címet irta: Egy jóltevóm7iek. — Halálozások. Vettük a következő gyászje­lentést: „Alólirottak fájdalommal tudatják felejthe­tetlen édes anyjuk illetve nagyanyjuk özv. Németh Jánosné szül. Eaikó Rozáliának a halotti szentsév gek ájtatos felvétele után 1895. évi julius 15-én hajnali 3 órakor élte 79-ik évében Faddon végel­gyengülés következtében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült tetemei felett a halotti szer­tartás róm. kath vallás szerint folyó évi julius 16-án délután 2 órákkor Faddon Németh Kálmán lakásán fog megtartatni, a honnét a drága halott Szeg- zárdra szállittatik, s ott az újvárosi templom előtt délután 6 órakor beszenteltetik s az újvárosi teme­tőben levő családi sírboltban örök nyugalomra té­tetik. Az engesztelő szentmise áldozat 1895. évi julius 16-án reggel 10 órakor Faddon fog a Min­denhatónak bemutattatni. Kelt Faddon, 1895. ju­lius 15-én. Béke lebegjen drága hamvai felett! Szabó Gyuláné, szül. Németh Anna, Németh Nép. János, Vaszary Jánosné, szül. Németh Franciska, Németh Kálmán, Késmárky Ivánná, szül. Németh Terézia, özv. Lévay Istvánné, szül. Németh Klotild, mint gyermekei. Bereczk János, Bereczk István, Bereczk László, Steinsdörfer Józsefné, szül. Szabó Erzsébet, dr. Hirmann Ferencné, szül. Szabó Ilona, Puck Károlynó, szül. Vaszary Katica, Vaszary Ilona, Vaszary Margit, Vaszary László, Németh Margit, Németh Janka, Németh János, Németh Kálmán, Késmárky Dezső, Késmárky Irénke, Késmárky Béla, Késmárky Joláuka, Lévay Anna, Lévay Ida, Lévay Jolánka, mint unokái.“ —Szekeres Lajosnó, szül. Hahn Mathild, Szekeres Lajos, szegzárdi vá­rosi végrehajtó neje folyó hó 17-én hosszas és kí­nos szenvedés után meghalt. Temetése másnap nagy részvét mellett ment végbe. Legyen könnyű néki a föld! — Az uj dombóvári járási íőszolgabirósági épület fölépítésére a legjutányosabb ajánlatot Spitzer és társa kölesdi cég nyújtotta be, s ő fog megbi- zatni az épitkezés kivitelével. — Lázitó iratok. A faddi csendőrörs Pálin­kás János ottani lakos részére a postán érkezet iz­gató iratokat, melyek a „A szocialdemocracia ká­téja“ és „A szocialdemocracia evangéliuma“ hang­zatos címet viselik, továbbá a „Népakarat“ cimü a szocialdemocracia alapján álló politikai hetilapot, — elkobozta és beterjesztette a paksi főszolgabi- rósághoz. Nevezett Pálinkás János magát szociá- listának vallja és rendes előfizetője a „Népakarat­nak ; azok a fentebbi izgató tartalmú iratok azon­ban — dacára, hogy a nép részére készültek, — olyan tudományos stílusban vannak írva, hogy azo­kat egyszerű paraszt ember nem igen értheti meg; a szocialista-tanok nehézkes e valódi philosophiai ma­gyarázatait foglalják magokban — persze német fordítás után az ottani tudós szocialisták tanainak szolgai fordításaiban; az ilyen izgató iratok tehát aligha veszedelmesek az egyszerű népre, mert nem is értik meg, de még ha megértenék is, józan magyar ésszel nem igen tudnák fölfogni a tudós német szocialisták csodabogarait. — Az ebdüh áldozata. Ferenczy György, du- naszekcsői illetőségű gyümölcsáruson e hó 9-én az ebdüh betegség Bonyhádon kitörvén, — az ottani főszolgabírói hivatal két fegyveres őr által beszál­lította Szegzárdra az itteni közkórházba, — de a palánki hegyek alatt iszonyú szenvedés közt meg­halt. Holttestét az alsó-temetői hullakamrába szál­lították s rendőri boncolás után ugyanott ma te­mették el. — Türhetlen állapotok azok, amiket a szeg­zárdi bérkocsisok elkövetnek úgy a maguk kárára,- mint a közönség érdekei ellen is. A mostani káni­kulai meleg napok beálltával, midőn a fürdés valódi életszükségletet képez és egészségi szempontból nél- külözhetlen, városunk egyedüli fürdőhelyét a Csör- getéket nem használhatjuk, mert a fiakkeresek mulasztása folytán kocsit kapni nem lehet. Szegzárdon tehát csak az fürödhet, akinek saját fo- .gatot adott a jó Isten, vagy elég pénzzel áldotta meg az ég, hogy külön kocsin roboghasson ki a Csörgetékre; a többi intelligens, de szegényebb halan­dónak pedig vagy kutyagolva kell kibandukolni, vagy pedig otthon sajtárban fürödni, A keserű hu­mor szavai ezek, de eléggé illusrtrálják azt, hogy a mi közegészségi állapotainkkal senki sem törődik. A mindinkább emelkedő pótadóval súj­tott közönség talán megérdemelne már anynyi fi­gyelmet és jóakaratot a hatóságtól, hogy erre a Szamarkandba illő mizériákra is kiterjessze figyel­mét és végre valahára hatósághoz illő erélyes kéz­zel rendszabályozza meg a fiakkerosokat, hogy a közönség nagy zöme a fürdés lehetőségétől ne le­gyen megfosztva. — Agyonlőtte magát. Kehlmann Ferenc hidja-apáthii vasutiőr pénteken reggel, midőn a vo­nat elindult, bement a váróterembe s ott agyonlőtte magát. Tettének indoka családi perpatvar.

Next

/
Thumbnails
Contents