Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-07-21 / 30. szám

6.

1895. július 21.

— Érdekes égi tünemény volt látható Szeg- zárdon szerdán éjjel, amikor is egy óra után a déli égbolton sürü meteorhullás világította meg a láthatárt. Az üstököshöz hasonló fénynyalábok követték a meteorok sürü hullását, úgy, hogy a tiszta égbolt időnként teljes fényárban úszott. A látvány szemtanúi teljesen el voltak ragadtatva a nagyszerű illuminációtól.

— A tolnai C80lnakázó egyesület szombaton egész napra terjedő kirándulást rendez a Bőrré melletti erdőben, hová cigányzenekar is elkíséri a kirándulókat.

— Kiállítási levelezőlapok. Dániel Ernő, kereskedelmi miniszter tudvalevőleg a milleniumi kiállítás alkalmából külön levelezőlapokat nyomat, a melyeken a kiállítás és a főváros nevezetesebb részei lesznek feltüntetve. Ezeknek a milleniumi levelezőlapoknak tervezésével az akvarelban való megfestésével a miniszter Vágó Pál, Roskovits Ignác, Kimnach László és Csema Gyula festőművészeket bízta meg, a kik a levelezőlap mintáit már be is mutatták a miniszternek és a kiállítás igazgatóságának. A levelezőlapokon művészi kivitelű, csinos rajzok vannak. Ezeket az uj levelezőlapokat a melyek színes nyomásuak lesznek, a jövő év elején hozzák forgalomba.

— Panasz. A tolnai kofák ellen Tolna község tekintélyes polgárai Péchy József prépost-plébánossal élükön panasz-kérvényt nyújtottak be az alis- páni hivatalhoz, hogy a kofáknak a törvény értelmében 9 óra előtt ne engedtessék meg a vásárlás; mert a tolnai kofák már a hajnali órákban elállják a külső utakat és a vidékiektől mindent összevá- sárlanak és azonnal tovább szállítják..nagyobb városokba, hol drágábban eladhatják áruikat; s igy Tolnán a piac olyan szegény, hogy a legszükségesebbeket is alig lehet beszerezni. Ugyanebben az ügyben adott be kérvényt az alispáni hivatalhoz Jakobovits József, vásárbérlő is, kit a kofák ez a manipulációja szintén érzékenyen károsít. A tolnai uhlánus ezred parancsnoksága is átiratot intézett ez ügyben az ottani elöljárósághoz. Szegzárdon is nagyon üdvös volna megrendszabályozni a kofákat, mert ugyanezek a bajok nálunk is éppen oly mérvben érezhetők, mint Tolnán. Erélyes kézzel kellene rendre szoktatni a telhetetlen kofákat, mert másként a közönség vallja kárát.

— Méhészeti előadások. Abaffy József II. kér. méhészeti vándortanitó augusztus havi előadásait következő helyeken tartja meg: 3—4-én Dombóváron, 5—

6-án Kaposváron, 7—8-án Görgetegen, 9-ón Kanizsán, 10—11-én, Sz.-Fejérváron, 12—13-án Veszprémben a gazdasági egyesületnél.

— Balog István, tehetséges költő, „Húsz Esztendő“ címmel kiadja eddig megjelent költeményeit melyekben bele lesznek foglalva „Költemények“ és „Újabb Költemények“ cim alatt 1885. évtől kiadott kötetei. „Hej be hangos a becsali csárda“ és „Fehér gulya kolompja“ s egyéb köz- kedveltségü dalok szerzője Balog István, kinek egyik nagyobb elbeszélő költeményét az Akadémia is dicsérettel tüntette ki. A mű ára 2 írt 50 kr és agusztus végéig Gyomára, Kner Izidor kiadóhoz küldendő. Ajánljuk a jeles poéta élvezetes költeményeit a szépirodalmat kedvelő közönség figyelmébe.

— A vakmerő Nyúl. Nyúl József, gerjeni lakos nem hiába viselte a leggyávább állat nevét, de félénk is volt, talán még fólónkebb a mesebeli nyu- laknál, melyek látva, hogy a bóka még náluknál is fólónkebb, mert tőlük is megijed, kibékültek sorsukkal. — Nem úgy a mi Nyúlunk, ki nagyon restelte, högy őt csak a gyáva Nyúlnak hitták, mivel soha semmiféle verekedésben részt nem vett, sem valami veszedelmes kalandban, a mi falusi legények közt oly gyakori, az ő neve nem fordult elő. Ezt pedig nem erényül, hanem bűnül rótták fel neki, a mit ő nagyon szivére vett. Gondolt tehát egyszer merészet és nagyot. Nem olyan gyáva ő, mint hiszik; s mig Vajda Józsefné, a szomszéd- asszony egyik nap kiment a mezőre, Nyúl belopódzott a szobájába és az ott talált ládát a tartalmától és az ágyakat az ágyneműtől megszabadítva, azzal haza sietett. De ott feledte a szerencsétlen a nyullábnyomokat: a papucsait; ezekről csakhamar rátaláltak a tettesre, s feljelentették; de ő büszke e vakmerő tettére, mert most végre megszabadul attól a gyalázattól, hogy öt ezentúl is a gyáva Nyúlnak csúfolják.

— Lólopás. Bátaszéken a legelőről Bozsolik János, egy 7 7* éves fekete szőrű és egy 18 éves sárgaszőrü lovát, Nagy Mártonnak pedig egy 9 éves pej lovát ellopták; a csendőrsóg az ismeretlen tetteseket körözteti.

— Elveszett tehén. Folyó hó 15-én a Paksi vásár alkalmával, hajtás közben, Német-Keér táján, egy 4 éves, fehérszőrü tehén elszaladt. A ki bírt tud róla adni, forduljon Simontornya község elöljáróságához, — kellő jutalomra számithat.

TOLNA VÁRMEGYE.

VIDÉK.

— A báttaszéki dalárda 1895. évi julius hó 28-án a „Vasúthoz“ címzett vendéglőben tánccal egybekötött d a 1 es t é I y t tart. Belépti dij: sze- mólyjegy 70 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor.

Népies lóverseny Tolnavármegyében.

Tolna vármegye lótenyész-bizottsága folyó évi augusztus 25-én Dombóvár közelében a tüskei pusztán népies lóversenyt tart, melynek feltételei és programmja a következő:

Versenyrendező bizottság és egyszersmind döntő bizottság elnöke: Döry József.

Tiszteletbeli elnöke Durman Antal tábornok felügyelő, tagjai: Deseö Ferencz százados, Döry Jenő, Jeszenszky Andor és Perczel József urak.

Indító, időmérő, mázsáló, valamint az egyes versenyző fogatok részére szükségelt bírák a verseny napján a fentebbi bizottság által jelöltetnek ki.

A verseny kezdete 2 órakor.

1-ső verseny. Hátán tetszés szerint nyeregben akár nyereg nélkül lovagolva körülbelül 7 kilometer távra a melyből börülbelül felén — mint vadászversenynél — a nem versenyző vezetőt dis- qualificálás terhe alatt elhagyni nem szabad, a másik felén a vezető félreállván tetszés szerint lovagolva teherkigyenlitós nélkül. — Sorshúzás utján megállapított sorrendben legfeljebb 8-an indulnak egyszerre, s ha több versenyző volna, 2 perc múlva ismét 8 és a további 2 perc múlva ismét 8 mindaddig, mig az összes versenyzők el nem indultak. Több csapatbani indul is esetén minden csapatból a 2 első együtt döntő versenyt csinál és a döntő versenybeni beérkezés sorrendje szerint lesznék a dijak kiosztva. Első dij: 200 korona, második dij: 120 korona, harmadik dij 80 korona, negyedik dij: 40 korona, az ötödik kettős tételt kap. Az előző években díjat nyert lónak 30 másodperc előnynyel kell beérkeznie, hogy az első dijat megkaphassa. A legrövidebb idő alatt beérkező idő után,;2 perccel hosszabb ideig érkező távolozva a dij kiadására jogot nem tarthat. Nevezés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tét: 2 korona, fuss vagy fizess.

II. verseny Tolnavármeyyei dij: kocsiban sebes hajtásra körülbelül 10 kilometer távolságra üggetve, minden kor és teher kiegyenlítés nélkül könnyű négykerekű kocsiban kettős fogatnak. A verseny időre történik. A sorshúzás utján megállapított sorrendben 2 percnyi időköz alatt indulnak egymásután, mindegyikben egy biró. A kinek lovai nem üggetnek, vagy három vágta ugrás után azokat vissza nem fogja, dísqualificáltnak tekintetik és habár legrövidebb idő alatt érkezik be, a dijtól elesik. Első dij: 400 korona, második dij: 200 korona, harmadik dij: 100 korona, negyedik dij: 50 korona, az ötödik kettős tétet kap.

Az előbbi években első dijat nyert lovaknak 30 másodperc idő előnynyel kell beérkezniök, hogy az első dijat megkaphassák. A legrövidebb idő alatt beérkező után 3 perccel hosszabb ideig érkező távolozva a dij kiadására igényt nem tarthat. Nevezés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tét 2 korona, fuss vagy fizess.

III. verseny : kocsiban teherhuzásra 7356 folyó meter távon saját kocsiban, köves utón, kocsi és kocsison kívül 15 métermázsa teherrel kettős fogatnak, 4 éven aluli ló kizárva. A verseny időre történik, a fogatok sorshúzás által megállapított sorrendben 2 percnyi időközben indulnak egymásután. Az előbbeni években első díjat nyert lovaknak 90 másodpercnyi idő előnynyel kell beérkezniük, hogy az első dijat megkaphassák. A legrövidebb idő alatt beérkező után 8 perccel hosszabb ideig érkező távolozva a dij kiadására igényt nem tarthat. Első dij: 300 korona, második dij: 200 korona, harmadik dij: 100 korona, negyedik dij: 50 korona az

ötödik kettős tételt kap. Nevezés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tót: 2 korona, fuss vagy fizess.

Mindezen versenyekre Dombovárott Döry József elnöknél kell nevezni, és csak Tolnavármegyei népies lótenyésztőknek népies lótenyésztésből eredő lovai vehetnek részt és pedig olyanok:

1- Ör ha tenyésztésre alkálmassak azaz vagy mének vagy kancák és ha nem bírnak oly örökli}

hibákkal, amelyek tenyésztésre alkalmatlanná teszik

azokat;

2- or ha a községi bizonyitványnyal igazolla- tik, hogy a lovak vagy saját nevelésiek vagy leg. alább egy éven keresztül folytonosan a versenyezni szándékozók tulajdonában vannak és soha nem voltak trainingben vagy úri kézben;

3- or ha 14 évnél nem idősebbek — és végre

4- er ha nincs bennük semmi pinzgaui, per- cheron, muraközt szóval hidegvérű vérkeverék.

Ha a versenyt nyerő lovakról utólag kitűnnék, hogy ezen kellékekkel nem bírnak, disquali- ficáltnak tekintetnek, a dijak visszaadására kötelesek, sőt csalás miatt bűnvádi kereset alá fogatnak.

A dijak pedig a következő legrövidebb ideig beérkezőknek — hacsak távolozva nem lettek — fognak kiadatni.

Dombóvár, 1895. julius 11-ik napján.

Tolnavármegye lótenyósz bizottságának

verseny rendező bizottsága.

TANÜGY.

— A kolozsvári benlakással öszszekötött kereskedelmi akadémia 17-ik évi értesítőjét vettük, mely ezen országos hírnek örvendő tanintézet múlt tanévi működéséről sok sikerről tanúskodó adatokkal számol be. A lényegesebbek közül megemlítjük a következőket :

A 3 éves tanfolyamu intézetnek volt 262 tanulója, kik hat osztályban tanitattak s igy minden osztály párhuzamos volt. Az intézet országos jellegét bizonyítja, hogy növendékei az ország 49 törvényhatóságából valók, sőt volt tanítványa Galíciából és Bomániából is. A köteles tantárgyakon kívül rendkivülileg taníttatott az angol, olasz és román nyelv, hittan, gyorsírás, zene, vegytani gyakorlatok, ének, torna, vívás s a benlakó tanulóknak a tánc is. Rendes tanára az intézetnek volt 8, kik mellett 14 rk. tanár s 6 internátusi nevelő foglalkozott az ifjúság vezetésével. — Az igazgatót 0 Felsége a Ferenc József-rend lovag keresztjével tüntette ki. Az internátus 100 tanuló befogadására vau berendezve s minden hely el volt foglalva. A benlakás a kényesebb igényeket is kielégítő modern berendezésű, elkülönített nappali, háló és munka termekkel, ebédlővel, koródával, nagy udvarral, mely a tornászaira van berendezve s tekepályával. Az akadémia épületében 63 terein van s udvara 4488 |~~| m. A benlakó tanulók az igazgató, 3 rendes tanár s 6 tanárjelölt teremfőnök közvetlen felügyelete alatt vannak, kik — kettő kivételével — az intézetben laknak. Meghatározott időben német és francia társalgási órák tartatnak s nagy gond van fordítva részint az időnek gondos kihasználásával, részint a gyengébbek mellé rendelt correpetitorok támogatásával, hogy mindenik benlakó tanuló feladatait elkészítse s tanulmányában haladhasson. Szintén kiváló gond van fordítva a jó táplálkozás és egészségügyre is s e kitűnő szervezet és vezetés teszi érthetővé, hogy a kolozsvári kereskedelmi akadémia internátusának helyeiért minden évben verseny van s az ország letávolabbi vidékei is képviselve vannak a növendékekben.

A tanulók közül 32 volt részben vagy egészben tandíjmentes; jutalmat pedig a közvizsgálatok alkalmával 26 nyert.

A tanulmányozás eredménye: 19 jeles, 88 jó, 87 elégséges, 35 elégtelen ált. osztályzatot nyert s igy az általános eredmény megnyugtató. Érettségi vizsgálatot tett 85 tanuló és pedig jelesen 8, jól 36, elégségesen 31, javitóvizsgálatra csupán 8 utasittatott. Az elért eredményben az A. osztályok (benlakók) jóval felülmúlják a B. oszt. (küolakók.)

A benlakás évi dija 400 frt; tandíj 60 frt. Bővebb felvilágosítást nyújtó „Értesitő“-ket a hozzá fordulóknak küld az igazgatóság.