Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-07-14 / 29. szám
1895. július 14. TOLNAVÁBMEGYE. 8. Uj vasutak Baranyában. Közhelyeket kellene leirnunk, ha fejtegetni akarnék mit jelent egy vidékre, egy országra nézve a helyesen megalkotott vasúthálózat. Kulturális haladás és az ezzel karöltve járó anyagi erősbödés csak fejlett közlekedési visszonyok mellett lehetséges. A művelt nyugat vasút át meg átszelte vidékein ott honol a jólét, mig a keletnek forgalmi térképe egy pillanatig sem hagy bennünket kétségben közgazdaságunk hátramaradott voltáról. A magyar vasutak hálózatáttekintve, különösen az ötlik szemünkbe, hogy eddig forgalmi politikánk sarkpontjául azt állították fel, hogy minden közlekedést lehetőleg — ha kerülő utakon is — az ország fővárosa felé kell irányítani. Mi, vidéki városok bizonyára büszkeséggel tekintünk szép fővárosunkra, melynek fejlődése örömmel tölti el a mi keblünket is — ámde aki vasúthálózatunkat beható vizsgálat alá veszi, lehetetlen, hogy ne találja egészségtelennek a vidéki városok következetes elhanyagolását a főváros előnyére. Újabb időben szakított a kormányzat ezzel a politikával és dicséret érte az illetékes faktoroknak, a vidéki városok jogos igényei is kezdenek kieló- gittetni, mert oly vonalakat építenek és oly vasu- takra ad a törvényhozás engedélyeket, a melyek nem a főváros hanem épen a nagy vidéki városok emelésére vannak hivatva. Épen most épül egy ily vonal Győr — Veszprém és Dombóvár között, és ilyen missziót van hivatva teljesíteni az Otócska Géza és érdektársai által tervezett Pécs-bonyhádi vasútvonal is. Eddig Tolnavármegye nagy része, bár geog- rafiailag közel fekszik Pécshez, kereskedelmileg a rossz összeköttetés miatt alig érintkezett a mi városunkkal. Ezen vonal kiépülése után azok a vidékek, melyek eddig kizárólag Budapest felé gravi- táltak, a közeli Pécs kereskedelmét lényegesen fellendíthetik. Ámde ezen vasút kiépülése mellett még hatalmasabb érv van. Tudvalevő, hogy a baja-bát- taszéki bid kiépítése most már csak rövid idő kérdése. S ha ez a hid kiépül, a nagy magyar Alföld a bonyhád-pócsi vonal által velünk direkt összeköttetésbe jut, a mi egészen uj aerát jelentene városunk gazdasági életében. Aránylag csekély költséggel mily óriási vidékkel jönne összeköttetésbe Pécs városa! Nem volna-e balgaság tőlünk, ha teljes erőből hozzá nem látnánk e tervezetnek keresztülviteléhez! ? Baranyavármegye közgazdasági életére meg épyen beláthatatlan nagy kihatással lesz a Leopold Lajos által tervezett vasút, mely Báttaszéktöl kiindulva Baranyavár illetve Eszék felé a legrövidebb összeköttetést fogja képezni Szlavóniával. Nem is mérlegelhető eme vonalnak üdvös hatása Bara- nyavármegyére. Baranyavármegye eddig hozzáfér- hetlen vidékei részesülnek a vasút áldásaiban ; a vármegye elhagyatott dél-keleti részeibe uj életet fog hozni; Mohács 100 kmnyi úttal jut közelebb Budapesthez és Duna-Szekcső felvirágzik, ha hajóállomásán kívül vasútja is lesz. Napról-napra kapunk híreket, hogy a tervezett vasút melletti községek mily lázas érdeklődést tanúsítanak a vasutügy iránt. Gyűléseket tartanak, küldöttségeket menesz- tenek az engedélyeshez, aki saját külön kezeléssel akarja a forgalmat eszközöltetni, hogy a helyi érdek gondozására különös súlyt fektethessen. Baross Gábor már évekkel ezelőtt kívánta ezen vasút kiépítését — de a szegzárd-báttaszéki vonal létesítésével és a baja-báttaszéki vashid megalkotásával a báttaszék-baranyavári vasút sorsa is eldőlt, — Baranyavármegye és az ország érdekében okvetlen ki kell azt mennél előbb építeni. Mi pécsiek azt hoztuk fel ellene, hogy ez a vonal nekünk árt — de hát tény, hogy csak átmeneti forgalomra vonatkoz- hatik a félelem — az pedig oly csekély jelentőséggel bir, hogy valóban szükkeblüség volna Baranya- vármegyét ezen vasút áldásaitól megfosztani. Kezünkben van ime a két vasútvonal tervezete. Baranyavármegye helyes forgalmi politikája mindkét vonalat elsőrendű szükségnek jelzi és mi egy percig sem kételkedünk, hogy a folyó hó 8 án tartandó közgyűlésen Baranyavármegye törvényhatósága hazafias lelkesedéssel ajánlja meg mind a két tervezett vasútnak támogatását, ép oly mértékben, miként az eddig létesített vasutakat támogatta. Hálás lesz érte a késő nemzedék, mely örvendve látja, mivé fejlődött helyes forgalmi politika által Baranyavármegyének és Pécs sz. kir. városának közgazdasága.4’ Felhívás az 1895-iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportja érdekében. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjában több régi irodai és üzleti helyiség bemutatása van tervbe véve. Hogy ez lehetőleg híven és teljesen legyen eszközölhető, első sorban a régibb cégek segítségére, de ezeken kívül mindazoknak a közreműködésére van szükség, a kiknek birtokában vannak a régebbi időktől egyes berendezési és fölszerelési tárgyak (asztalok, székek, állványok, cégtáblák, dobozok, csomagoló papírok és vásznak, mértékek stb.) vagy nyomtatványok (számla-, árjegyzék-, körlevél-, .etiquette-minták, plakátok, váltók, értékjegyek stk.) Száz meg százféle tárgyról van itt szó, a melyeket felsorolni, de megjelölni sem lehet, a melyek azonban bármi jelentékteleneknek látszassanak, az említett célra használhatók, sőt szükségesek. Fölkérjük ennélfogva mindazokat, a kik ily tárgyakkal a csoport intéző bizottságának vállalkozását elősegíthetik, szíveskedjenek azokat az Ezredéves országos kiállítás igazgatóságának Budapest Városliget iaz V, csoport számára» mielőbb rendelkezésre bocsátani. Budapesten, 1895. évi junius hó 20-án. Az 1896-iki Ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjának elnöksége: Fáik Miksa s. k. Lukács Antal s. k. orsz. képviselő. a főrendiház tagja. Felhívás. Magyarország 18a6-ban üli meg ezredéves fennállásának nemzeti ünnepét. Hazafias lelkesedéssel készül ez ünnepre az ország minden hű fia. Az ünnepély kimagasló részét az ugyanakkor rendezendő ezredéves kiállítás kópezendi. Ezzel fogja a magyar nemzet újból tanúsítani, hogy közgazdaságának fejlettségi foka méltán biztosit neki kiváló helyet Éurópa művelt államai között. A kiálli- tásou a kereskedelem is először vesz részt közvetlenül egy külön kereskedelmi-, pénz- és hitelügyi csoportban, amely bizonyára méltán fog sorakozni a kiálliiás egyéb csoportjaihoz. De részt vesz a kereskedelem közvetve is a kiállítás minden egyes ágazatábau, amennyiben a magyar kereskedelem és a magyar kereskedő a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdekeit mindig és mindenkor kapcsolatosoknak tekintette és ismerte fel, mert a magyar kereskedelem mindenkor áldozatkész és lelkes hive volt a közgazdasági érdekközösség és érdekegység nagy elvének. A kiállítás újabb kedvező alkalom lesz arra, hogy a kereskedők is ne csak puszta szemlélői legyenek a közgazdaság fejleményeinek, hauem hogy az észleltekből levonva azokat a nagy tanulságokat amelyek azokból a magyar kereskedelem által teljesítendő feladatokra vonatkozólag nyilvánulni fognak, áldásos hivatásuknak teljesítésére újabb szempontokat és irányeszméket merítsenek. Ezen alkalmat felhasználandónak véljük arra, hogy a magyar kereskedelmet érdeklődő fontosabb kérdéseket szakszerű megbeszélés tárgyává tegyük, hogy ekképen azok teuintetében a kereskedői közvélemény országosan alakuljon és nyilvánuljon, irányt adhasson és érvényre juthasson. Ezt az által hisz- szük legsikeresebben elérni, ha a magyar kereskedők a kiállítás évében egy országos kereskedelmi congressust rendeznek. Az országos kereskedelmi congressus eszméje a kereskedelmi miniszter urnák tudomására hozatván, Ö Nagyméltósága a kereskedői congressus egybehivását a maga részéről is helyeselte. Ezek után az ország kereskedelmi testületéihez, egyleteihez és összes kereskedőihez azon kérelemmel fordulunk, hogy ezen congressust hazafias lelkesedéssel támogatni szíveskedjenek. A congressus előkészítése akként van tervbe véve, hogy azon esetre, ha a kellő részvétel jelentkezése által annak létesítése biztosittatik, a tárgyalás alá bocsájtandó kérdések és az egész programm megállapítása s a congressus szervezése egy e célból az ország kereskedelmi testületéinek és egyleteinek kiküldötteiből és úgy a székesfőváros, valamint a vidék legkiválóbb kereskedőiből alakítandó nagy bizottságra fognak ruháztatni. A „Pécsi Naplódból vesszük át ezt a közleményt azon megjegyzéssel, hogy Baranyavármegye csakugyan hathatósan pártfogolta a tervezett vasúti vonalat, mint azt lapunk hírrovatában alább közöljük. Anélkül, hogy a tárgyalandó kérdések tekintetében a részt venni szándékozók által teendő javaslatoknak is a nagy bizottság elhatározásának elébe vágni akarnánk, csak a kereskedelem országos szervezésének, az iparpártolás állandósításának, a keleti kereskedelem emelésének és a hiteltörvényhozás terén létesítendő reformoknak nagy kérdéseit emeljük ki egyebek között mint olyanokat, melyek immár megértek arra hogy egy kereskedelmi congressus napirendjére ,tűzessenek. A kiállítási bizottság elnöke, a kereskedelemügyi miniszter ur, ezen congressus részére a viteldijak is a kiállítási belépti dijak mérséklésit helyezte kilátásba és a congressus megtarthatása végett, annak az ünnepélyek csarnokát bocsátandja rendelkezésére. A congressus rendezésével felmerülendő költségek (u. m. portó, nyomtatványok, jelvények stb) a résztvevők által fizetendő tagdíjakból fognak fedeztetni. Azok összegét a vidéki tagok részére ot koronában, budapesti tagok részére pedig tiz koronában határoztuk meg. A congressus megtartása 1896. évi augusztus hó második felére van tervbe véve. Mindezek előre bocsájtása után azon hazafiul kérelemmel járulunk a t. címhez, miként a cong- ressuson való részvételét bejelenteni és erről bennünket legkésőbb ez év szeptember hó végéig értesíteni méltóztassék. Az előkészítő bizottság megalakítása iránt a részvételi nyilatkozatok beérkezése után fog az intézkedés megtétetni. Hazafiui üdvözlettel Pesti Lloyd-társaság Pesti polg. kereskedelmi tesiület. Budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata. Első Budapest fővárosi kis- és közép kereskedők társulata. Budapest budai kereskedelmi társulat. Magyar kereskedelmi csarnok. Füszerkereskedők egyesülete Budapesten. Magyar fakereskedők s faiparosok országos egyesülete. Országos __________kereskedelmi- és iparcsarnok. _______ VÁ RMEGYE. — A nyári rendes közgyűlés július 29-éu fog megtartatni; előző nap az állandó választmány ülésezik. —■ Körrendelet. Az 1848/9. évi honvédek nyugdíjazása és évnegyedenként! állandó segélyezése ügyét, ide értve a temetési járulók engedélyezését is folyó évi julius hó 1-től kezdve a nagy- méltóságu m. kir. miniszterelnökség kebelében alakított vegyes bizottság fogja intézni. —- E vegyes bizottság elnöke a miniszterelnöki államtitkár, vagy helyettese leend, tagjai pedig az országos honvód- segélyző egylet és az 1848/9. és honvédegyletek országos központi bizzttsága részéről kiküldött 2—2 megbízott és az érdekelt miniszterek kiküldöttjei; előadója a miniszter elnökségnek egy, — e végből megbízott tisztviselője. — Midőn erről a főszolgabíró urakat értesítem, egyszersmind áz iránt is felhívom, hogy járásuk területén a szokásos módon haladéktalanul tegyék közzé, miszerint azok az 1848/9. évi honvédek, illetőleg azok özvegyei, kik az 1894. évi junius 21. 49.085. sz. alatti belügyminiszteri látta - mozással ellátott alapszabályokhoz képest ilyen ellátásra igényt vélnek támaszthatni, kellőleg felszerelt folyamodványaikat ezentúl ne az országos hon- védsególyző egylethez, hanem közvetlenül a nagy- méltóságu m. kir. miniszterelnökséghez czimezve küldjék be. — Szegzárdon, 1895. julius hó 4-én. Alispáni szék üres : Madarász Elemér, főjegyző. — A bátaszéki teréziánumi uradalmat a közigazgatási bizottság 0- és Uj-Berek, valamint Orbó pusztákon egy községi iskola felállítására kötelezte ; az uradalom felebbezóse folytán azonban a vallás- és közoktatási miniszter az uradalmat ezen kötelezettség alól fölmentette. — A vármegyénél rendszeresített második alíevéltámoki állásra öt pályázati kérvény érkezett be, de alkalmas, szakvizsgával bíró pályázó nem jelentkezvén, a főispán uj pályázatot hirdetett az allevéltárnoki állásra. TÖRVÉNYKEZÉS. . A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi julius hó 16-án. Pap János ellen okirathamisitás miatt. Balázs Mihály, Balázs Mihályné ellen okirathamisitás miatt. Kozma János, Zubor Istvánná és Kovács Sán- dorné ellen csalás miatt. Tumpek Antal ellen súlyos testi sértés miatt. Dr. Flóris Endre ellen rágalmazás miatt. Kovács István és Bognár János ellen lopás miatt.
