Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-07-14 / 29. szám

4

1895. július 14.

1895. évi Julius hó 18-án.

Szabó Katalin ellen lopás miatt.

Fehérvári Péter ellen sikkasztás miatt.

Végli János ellen sikkasztás miatt.

Hirsch Ferenc ellen csalás miatt.

Gsenterics Béla, Gsenterics János és Csente- rics János ellen okirathamisltás miatt.

— Gyilkosság. Bütös János és Szabó József faddi lakosok ez év busvét vasárnapján együtt iddogáltak a korcsmában s midőn már jól becsudál- koztak, összevesztek, mire kilóditották ókét az udvarra, a hol az ádáz harcot folytatták. Itt hozzájuk csatlakozott Domsits István, ki Szabónak pártját fogta. Erre Büfös azt mondta: Magát sem volna kár agyonütni, amiért ily hitvány embernek pártját fogja. Domsits azonban megelőzte és az indítványozó Bütöst jól nyakon ütötte. Most azonban uj mulatók érkeztek, kik a verekedőket szétválasztották, sőt annyira lelkűkre beszéltek, hogy ismét együtt visszatértek s még 3 óra folyásig együtt mulattak. Úgy éjféltájban aztán mindnyájan hazamentek. Az utón Bütös és Domsits egymás mellett haladtak, midőn egyszer Bütös odafordul ellenfeléhez s kérdi tőle: Miért vágtál engem pofon ? S még mielőtt Domsits erre felelhetett volna már Bütösnek a kése az oldalában volt. Erre Domsits elesett Bütös pedig rátérdelt s kését újra meg újra belemártogatta. Végre lehúzták róla, Domsitsot pedig eszméletlen állapotban vitték haza, s egy óra múlva meghalt, a nélkül, hogy egyszer is magához tért volna. — A szegzárdi kir. törvényszék, tekintettel arra, hogy nem pillanatnyi felhevülésben követte el Bütös tettét, hanem egész három órán át készült rá, szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek s 7 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és 500 forint kártérítésre Ítélte, ügy a kir. ügyész, mint az elitéit felebbezést jelentettek be.

Hirek.

— Személyi hirek. Döry Dénes, főrendiházi tag Bártfa fürdőből, a hol hosszabb ideig tartózkodott, a múlt héten hazaérkezett. — Dr. Szabó Gyula kir. törvényszéki biró, julius 10-étől 5 heti szabadságra eltávozott. — Orosz Endre, nyugalmazott főszolgabíró sikerrel letette az államtudományi szigorlatokat.

— Kinevezések. Gróf Széchenyi Sándor főispán vármegyei közigazgatási gyakornokká kinevezte Bajó János, lápafői lakos, végzett jogászt, Bajó Pál központi járási szolgabiró testvéröcscsét. — A vármegyei levéltárnál rendszeresített két állandó napidijasi állásra gr. Széchenyi Sándor főispán Jury Károly eddigi ideiglenes napidijast és Lemle Béla volt községi jegyzőt nevezte ki.

— Kossuth Ferenc Szegzárdon. Kossuth Ferenc a vármegyei függetlenségi párt meghívására megígérte, hogy a szeptember hó

22-én megtartandó szervezkedési pártgyülésen meg fog jelenni. A „Magyarország“ ama híre, mintha Ugrón Gábort is meghívta volna a párt erre a gyűlésre és hogy Ugrón le is jön, teljesen légből kapott és a mai pártviszonyok között ez józan ésszel el sem képzelhető. A M—g-nál egyébként megszoktuk, hogy napról-napra a legalaptalanabb politikai hireket és vádakat bocsátja világgá. Kossuth Ferencz maga jelentette, hogy szeptember 22-én személyesen vesz részt a pártgyülésen, ezzel szemben a tegnapi napilapok hírei szerint Kossuth Ferenc e hó 15-én három hónapi időtartamra Olaszországba utazik.

Áthelyezés. A földmivelési miniszter értesítette vármegyénk közigazgatási bizottságát, hogy a szegzárdi m. kir. erdőgondnokság ügyeinek önálló intézésével Apáti László, m. kir. erdészt bízta meg, Rottler József m. kir. erdészt pedig Zala-Egerszegre helyezte át.

— A pécs-bonyhádi - vasútvonalra, melyre Döry Pál és érdektársai az előmunkálati engedélyesek, a folyó hó 8-án tartott baranyamegyei közgyűlésen 100.000 irtot1 szavazott meg, s azt hiszszük, hogy most már megyénkre is nagy fontosságú vasúti vonal kiépítése a megvalósulás stádiumába fog jutni.

— A szegzárdi állami szőlőtelep részére a földmivelési miniszter 1200 frt segélyt engedélyezett a szőlőveszszó szaporító anyatelep céljaira és a telepen alkalmazott állandó munkások díjazására.

— Garay János szobra. Tudva levő, hogy a Garay szobor-bizottság Számovszky Fereuc fiatal szobrászt bízta meg a Garay szobor elkészítésével. A szobormintázat bemutatására kitűzött első határidő már rég elmúlt, a nélkül, hogy Számovszky ur a mintát bemutatta volna a bizottságnak, Szegzárdon már aggódni kezdtek, vájjon a szobor elkészül-e a kikötött határidőre, vájjon felállítható lesz a milleniumra. Erre nézve megnyugvással szolgálhat Malonyai Dezsőnek a Pesti Napló julius hó 5-iki számában a Garay szoborról Páriából irt hosszas és érdekes közleménye. Malonyai e cikkben megírja, hogy Munkácsyval együtt járt Szár- novszkytiak a rue Yangirard-ban levő műtermében és ott megtekintették a szobormintázatot, a melyről igen elismerőleg nyilatkozik. A szoborról három tanulmányt készített Számovszky a harmadikat most fejezte be, ez lesz a szobor. Nincs a szobron semmi a hagyományos cafatból—Írja Malonyai — abból a klasszikus cók-mókból, a mely valamennyi emlékszobrunknak kijutott. Nyugodt, komoly vonalakban tartott emelvényen áll Garay. Magyar ruha van rajta, olyan egyszerű, komoly, cikornyátlan, mint a milyenben a versei nélkül képzeljük őt a prózáját olvasva. A ballába kissé hátrább van, könnyedén, csaknem daliásán, jobbkeze a csípőjén a balkeze fesztelenül lóg le.. Az arca nemes, férfiasán szép. Hátulról is szép, sőt teljesen jellemző a szobor. — A szobrot Számovszky maga fogja bronzbe önteni. Értesülésünk szerint a szobor mintázatot már útnak indította Számovszky Budapest felé, a hol azt Fitler Kamii, hely. titkár ur szives ségéből a képzőművészeti társulat csarnokában fogják elhelyezni.

— A bátaszék-baranyavári vasút támogatására vonatkozó határozatot Baranya- vármegye julius 8-án tartott közgyűlésén tárgyalta, s elhatározták, hogy ezt a vonalat is époly mérvben fogják támogatni, mint a többi vasutakat; az összeget még most nem állapíthatták meg, mert nincs teljesen precizirozva. Örömmel constatáljuk Bara- nyamegye eme elhatározását, mert eddig éppen az ő merev ellenállásán törött meg eme nagy fontosságú vonal létesítése. Régebben Veszter Imre is kapott engedélyt erre a vonalra, de akkor Baranyamegye nem volt kellőleg tájékozva eme vonal nagy fontossága felől, s saját vitális érdeke ellenére nem járult a vasút támogatásához ; most azonban fölismerte azt, hogy eme vonal amint nem árt Pécsnek, úgy egész Ba- ranyamegyére a legpraktikusabb és közgazdasági viszonyainak emelésére, kereskedelmének fejlesztésére kiszámíthatatlan előnyöket biztosit.

— Tíz éves iskolatársi találkozó Pécsett. Az 1885. évben érettségit tett főgimnáziumi volt tanulók a következő programm mellett ünnepelték meg tiz éves találkozójukat Pécsett. A tiz éves találkozó napja 1895. évi julius hó 3-ika. 1. Összejövetel reggel 9 órakor a főgimnázium 8. osztály tantermében; innét testületi fölvonulás Inczédy Dénes igazgató, volt osztályfőnökhöz; az üdvözlő beszédet dr. Hanuy Ferenc, az osztály volt első eminense tartotta, ki a nevezett igazgatót úgy az ünnepélyes „Te Dem“-ra, valamint a díszvacsorára meghívta. 2. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes „Te Deum“ a belvárosi blebánia-templomban; a misét Herger József lengyeli plébános szolgáltatta az iskolatársak segédkezése (ministrálása) mellett. Ugyanakkor az egyik mellékoltáron az elhalt tanárokért Antal György szabolcsi káplán, a másik mellókol- táron pedig az elhalt iskolatársakért Bitter Illés ciszterci rendű főgimnáziumi tanár rekviemet mondott. 3. Mise után lefényképezés a volt osztályfőnökkel együtt Zelesny Károly udvari fényképésznél. 4. Délután y22 órakor összejövetel az „Otthon“ kávóházban. 5. Délután 3 órakor a színház, 4 órakor a vártemplora megtekintése. 6. Délután 5 órakor kivonulás a budai külvávosi temetőbe és Repich Vince valamint Kübály Péter sírjának megkoszora- zása, Előbbi fölött dr. Hanuy Ferenc, az utóbbinál Szinkovich Károly mondtak eralékbeszédet. 7. Este 8 órakor díszvacsora a „Hajó“ vendéglőben. A tanárokat dr. Hanuy Ferenc, az iskolatársakat Szinkovich köszöntötte fel. Megjegyzendő, hogy e prog- rammpontok minden jelentkezőre kötelezők 'voltak. A végrehajtó bizottság a következő iskolatársakból állott: dr. Hanuy Ferenc szentszóki hites jegyző, dr. Rásky Béla hites ügyvéd, dr. Ferenczy László hites ügyvéd és Szinkovich Károly vármegyei Il-od aljegyző, mindannyian Pécsett.

— Vasutmegnyitás. A baja-zombor-ujvidéki vasút, mely Baja, Vaskút, Gara, Gákova, Bigyica, Szlanisits, Nenadics-Szállás, Zombor, Fernbach- Szállás, Zsarkovác-Szállás, Ó-Sztapár, Parabuty, Pa- raga, Gajdobra, Bulkesz, Petrovác, Futták és Újvidék állomásokat érinti, augusztus hó 15-én nyílik meg.

__________TOLNA VÁRMEGYE.__________

— Képviselő választók. Az 1896. évben országgyűlési képviselő választó szavazati joggal bírók névjegyzéke szerint a jövő évben Szegzárdon 709 választó lesz; Tolnán 592, Bátaszéken 265, Bátán 150, Alsó- Nyéken 116, Pilisen 52, Várdombon 23, Harcon 48, Decsen 267, Ocsényben 224, Mözsön 242 és Agár dón 175, vagyis ösz- szesen 2863. Ez a számarány egy-kettővel fog csak változni azokkal, kik felszólamlás folytán esetleg utólag fölvétetnek a választók névjegyzékébe.

— A nemesi családfák igazolása. Perczel Dezső belügyminiszter körrendeletét intézett az ösz- szes törvényhatóságokhoz a kamarási és egyéb ősfák hitelesítése körül követendő eljárásról. E szerint jövőben az ősfákra vonatkozó igazoló adatokat maga a belügyminiszter fogja megvizsgálni, mellőzve az eddig megkívánt alispáni hitelesítési záradékot. E helyett az alispáu köteles igazolni, hogy az ősfán megnevezettek csakugyan azon családhoz tartoznak. Minden családi ősfa felszerelendő a családi leszármazást, az ősfán előforduló családok nemességét és az előnevek és címek használhatásának jogosultságát tanúsító igazolványokkal. A hol a vérségi összeköttetés okmányokkal nem igazolható, a családtagok bizonyítványai pótolhatják. Az ősfán előforduló külföldi családok nemessége az illető államok nemesi főhatósága — Ausztriában a belügyminiszter — állal igazolandó.

— Alapszabály megerősítések. Az apáthi temetkezési egylet, a paksi olvasókör módosított, a dombóvári kereskedelmi kaszinó, a gyönki kaszinó-egylet és a cikói polgári kaszinó alapszabályai a belügyminiszter által jóváhagyattak.

— Hamis bizonyítványok. Egy idő óta kö- nyöradományok gyűjtésére szolgáló bizonyítványokat hamisítanak, melyeken Tolnavármegye pecsétje és Simontsits Béla, volt alispán aláírása az első tekintetre hamisaknak konstatálhatok. Legújabban ismét folyik egy bűnügyi vizsgálat a budapesti törvényszéknél egy ilyen hamis bizonyítvány használója ellen; s eme bizonyítványt a vizsgáló biró le- küldötte Tolnavár megyéhez a hamisítás konstatá- lása végett. Ezek a hamis bizonyítványok a duna- földvári járás területén készíttetnek és onnan kerülnek forgalomba. A közönség tehát- jól teszi, ha ilyen könyöradomány gyűjtők bizonyítványait alaposan megtekinti és gyanú esetén az illetőket följelenti, hogy a hamisító banda kézrekerithető legyen.

— Vasúti értekezlet. Horváth Gyula, maissi körjegyző kezdeményezése folytán Bozsok, Somberek, Duna-Szekcső, Maiss, Bodolya és Baán községek kiküldöttjei a Báttaszékről Mohácson át Ba- ranyavár-Monostorig vezetendő vasút lótesitóse érdekében e hó 1-én Mohácson, a Herger-féle vendéglőben értekezletet tartottak, melyre Leopoldla- jos engedélyes vállalkozót is meghívták. Az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a tervezett vasút létesítését szükségesnek tartja s annak mielőbbi kiépítését melegen óhajtja. Ehhez képest kijelentették a kiküldöttek az általuk képviselt községek nevébeD, hogy az óhajtott vasút kiépítését anyagi erejükhöz képest törzsrészvények jegyzése által támogatni fogják. Végül pedig felkérte az értekezlet küldöttségileg Stájevics János orsz. képviselőt és Német Lipót ügyvédet, hogy a tervezett vasútnak a vármegye által leendő kellő támogatását a vármegye irányadó köreinél kieszközölni szíveskedjenek. A nevezettek ezt meg is ígérték.

— Pályázat. Az ozorai római katholikus elemi iskolához, okleveles vagy képezdét végzett tanító kerestetik. Évi dija: a tanintézetben 1 szoba, 305 frt, évnegyedes részletfizetésben. A megválasztandó köteles a mindennapi mellett részben az ismétlő iskolát is kezelni. A kellőkép felszerelt folyamodványok a róm. kath. iskolaszék elnökségéhez Ozorára küldendők. Tannyelv magyar. A pályázat határideje 1895. évi augusztus 4-ike.-— Kamatláb-leszállítás. Julius hó 1-ső napján lépett életbe a törvényes kamatlábnak 5 százalékra való leszállítására vonatkozó törvény. E szerint a kikötés nélkül járó kamat, a kikötött, de összegére vagy mennyiségére meg nem határozott kamat, valamint a késedelmi kamat, az illeték és adó után fizetendő késedelmi kamat nem 6 százalék, hanem 5 százalék lesz. Azonban a váltóköveteléseknél a kamat 6 százaléka, a gyámügyi törvény értelmében a gyám vagy gondok által be nem szolgáltatott pénz után fizetendő kamat 8 százaléka marad. Ezen rendelkezések azonban nem érintik a jogerőssé vált ítélettel vagy bíróság előtt kötött egyezséggel megállapított kamatlábat.